Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965. november 21. TOLNA MTüGTtÜ NÉPÜJSÁO MÉRLEGESEK Térkép a veszélyes közlekedési gócokról, kirándulóhelyekről Az újítások és a társadalmi tulajdon védelme IT ét évvel ezelőtt merült fel J-v annak a gondolata, hogy az újításokkal kapcsolatban mó­dosítani kell néhány rendeletet, határozatot, törvényt kell az újí­tásokról alkotni. A munkák el is kezdődtek, mind a Találmányi Hivatalban, mind alacsonyabb fó­rumokon. Reformot jelentő intéz­kedések várhatók; a sok-sok vita, szakszervezeti és gazdasági fó­rum, mind a tisztább ügykeze­lést, a díjazások rendezését szor­galmazza. Mindenki tudja, hogy tenger­nyi gond és probléma, vitás kér­dés akadályozója napjainkban is ennek a munkának. Tisztázatlan kérdések sokasága vár az új ren­delet megjelenésére ... Éppen ezért érdemes hosszabban elidőz­ni az újítás és a társadalmi tu­lajdon védelme között. Miről is van szó? Röviden így fogalmaz­hatnánk meg: Mennyiben bűn, ha egy jó újítás megvalósulását, üzembe állítását, tehát hasznot hozását valaki, vagy valakik szándékosan akadályozzák? És elsősorban a szándékos akadékoskodásról van szó, olyan esetekről, amelyek bizonyítha­tók. Nézzünk néhány példát a témával kapcsolatban: a néhány ezer forint értékű Asbóth-műszer- ről három év után derült ki, hogy használatra a főhatóság bi­zottsága elfogadta, s három éven keresztül külföldről behozott gyengébb minőségű műszerért te­temesen többet fizettünk valutá­ban, mint a hazaiért forintban. Vegyünk egy másik példát, a so­kak által vizsgált Schilling-féle csőgyártó berendezést. Itt ugyan még most sincs teljesen tiszta kép, de tény, ha az újítást a be­nyújtáskor elfogadják, és alkal­mazzák, tetemes mennyiségű va­lutát takaríthattunk volna meg. Tehát végeredményben a társa­dalmi tulajdon károsodott mind­két esetben. helyütt csak e két jellem­ző újítást említettük, de példának a szekszárdi AKÖV-től és más iparágaktól szinte tucat­szám hozhatnánk az olyan újítá­sokat, amelyek hasznosságához kétség nem fért, mégis hónapok, évek múltak el. mire alkalmaz­ták. Törvényeink azonban olyanok, hogy ilyen esetekben hivatalosan fellépni nem lehet. Több okból kifolyólag: először azért, mert a szándékos ügyintézés-elhúzódást nagyon nehéz bizonyítani. Má­sodszor pedig, mert nagyon rit­kán lehet olyan személyt, bizott­ságot találni, amelyik a vitatott ügyben — mint szakértő — ne lenne elfogult. Sajnos a rosszul értelmezett szakmabecsület ilyen téren is érvényesül, s a nyilván­való bűnös mentségére nem egy­szer nevetséges érveket sorakoz­tatnak fel, amelyeket érdemben- leg nem cáfol meg senki. Nem végeztünk számítást, és nincs is arra mód, hogy Tolna megyében felmérjük a beadott, újítások üzembe állítása és beadá­sa közötti időt, — lényegében kárt. Sajnos az a helyzet, hogy Tolna megyében nincs olyan szerv, amely választ tudna adni, hogy a munkások, műszakiak újítása nyomán mennyire nőtt a termelés, hogyan alakult a költ­ség, a gyártmány minősége ho­gyan javult. Ezekkel egyelőre még senki nem foglalkozik. Egy- időben a szakszervezetben fog­lalkoztak ezzel, de azután itt is abbahagyták, majd az ipari üze­mek tagozódása révén megszűnt az újításoknak gazdájává válni minden szerv. így most csak ho­mályosan ellenőrizhető, és meg­figyelhető jelentés-féléket lehet kapni az egyes üzemekből, de összességében a mozgalomról, en­nek hatásáról a gazdasági életben senki nem tud tiszta képet nyer­ni. Ili i ennek az oka? Elsősorban az, hogy a nem megfelelő újítási rendelet — amelyet az idő már túlhaladott —, nem ösz­tönöz senkit, sem személyt, sem szervet, a mozgalom tényleges fi­gyelésére, a Találmányi Hivatal kivételével. Azontúl ebből követ­kezik az is, hogy az húz hasznot az újításokból — az ugyancsak nehezen bizonyítható társszerzői kötöttségből —, aki akar. És saj­nos elég sokan vannak ilyenek... Nem kevés azoknak a száma sem, akik szándékosan — mert lénye­gében arról van szó — elhúzzák egy-egy újítás üzembe állítását, bonyolítják az ügyintézést, csak azért, hogy részesedjenek az újí­tási díjból, hogy bevonják őket, mint közreműködőket és itt már a társadalmi tulajdon megkárosí­tásával találkozunk. És ennél a kérdésnél kell nyilvánvalóan az új újítási rendeletnek világos fo­galmazást adni arról, hogy a be­nyújtás és elbírálás közötti idő mennyi legyen, és hogyan lehet majd az ilyen ügyekben felelős­ségre vonni az újítások elbírálóit. Mert nyilvánvaló ma már, hogy csakis ■ szigorú rendelettel lehet elejét venni a társadalmi tulaj­don megkárosításának. PÁLKOVÁCS JENŐ Paul Érti és Villiam Barry, az ottawai egyetem pszichológusai, a New York-i pedagógiai dokumen­tációs központban ismertették új technikájukat, amely módot ad ‘ cióinaik eddiginél át- Azt mérik, nberi elme milyen reagál a felvillanó tényre. A rendszer előnye, hogy nem igényli a kísérleti alany tu­datos reakcióját és ennek kö­vetkeztében az analfabétákat is fel lehet mérni. A kísérlet tehát nem a kiművelt agy tevékeny­ségét rögzíti, hanem az emberi agy természetadta intelligenciá­ját méri. Tolna megye egész területére TABLÖK, DEKORÁCIÓ. REKLÁM-GRAFIKA, KIRAKATRENDEZÉS művészi kivifelben készül » TOLNA MEGYEI FESTŐ ÉS MÁZOLÓ KTSZ dekorációs részlegénél! Megrendelhetők: Szekszárd, Marx K. u. 22. (88) i Úgy érzi magát az ember, mintha kiállításon lenne. A he­lyiség három falát, egészen a mennyezetig telerakták színész­nők képeivel. A jobboldali falon külföldi gépkocsi márkák képki­állítása látható. Középen javítás­ra váró mérlegek sokasága. A fényképek „magánkiállítás” anyagai. A kis műhely nem be­mutatóterem, hanem a Dombó­vári Vegyesipari Ktsz mérlegja­vító részlegének munkahelye. — Kilencen dolgozunk itt — mondja Pusztai Mihályné. — A legtöbb fiatal, és szenvedélyesen gyűjtik a színésznők képeit. Nem is tudom, hova aggatják majd a többi képet, mivel már nincs hely a falon. — A mennyezetre! — szól a sarokból az egyik ipari tanuló. — Kitalálnak, ezek a gyerekek mindent — folytatja az asszony, majd nevetve hozzáteszi: — Én vagyok itt az egyetlen nő, nekem azonban nem aggatnak ki sem­mit! Jó kollektíva alakult ki ennél a részlegnél. Igaz, kevesen vannak, de a munkára nincs panasz. Pe­dig javítás akad bőven. Idehoz­zák Dél-Dunántúl összes hibás mérlegét:, de nemcsak a mérle­geket javítják, hanem a súlyo­kat is. A hitelesítés is itt törté­nik. — Amikor elkészülünk a mun­kákkal és több mérleg és súly összegyűlt, kihívjuk Pécsről a szakembereket, akik ellenőrzik a kijavított, hitelesítésre váró mun­kákat — mondja az egyik fiatal szakmunkás. Tamás János. Már 1960 óta itt dolgozik és jó szakembernek ismerik. Szereti ezt a munkát, nem sajnálja, hogy otthagyta a molnármesterséget. — Valamikor molnárlegény vol" tam, de nem tetszett a sok éjjele- zés — meséli. — Akadályozta a focit, nem tudtam elmenni sok­szor az edzésekre. Így hát kita­nultam ezt a szakmát, amelyet most már semmi pénzért sem hagynék itt. — Akad aztán olyan munka is, ami nem könnyű — csatlakozik a beszélgetésbe Tamás János. — Amikor belövünk egy tízezer ki­lós mérleget, 3000 kilogramm súlyt kell többször egymás után fel­hordani rá, mindaddig, amíg jó nem lesz. A részleg vezetője Pusztai Mi­hályné férje. Jelenleg Barcson tartózkodik, ahol egy új fotocellás szovjet zsákoló mérleg beszere­lésén dolgozik. Ismert szakember egész Dunántúlon. Ha valahol új mérleget kell beépíteni, őt hív­ják. Minden mérleghez ért. le­gyen az szovjet, lengyel, vagy bármilyen gyártmányú. Sok a munka, kicsi a hely. Sok­szor lépni sem tudnak a sok ja­vítanivalótól. Egy hónap alatt körülbelül 40—50 különböző mérleg kerül ki gondos munká­val kezük alól. Joggal szeretnének megfelelő körülmények között Fertői Miklós Foto: Erb János Meghirdették az úttörőszerve­zet alapításának 20. évfordulóját köszöntő Úttörők a hazáért moz­galom új akcióját. Az ezzel kap­csolatos felhívás arra szólítja a pajtások több mint egymilliós tá­borát, hogy lakóhelyükön vegyék számba a veszélyes közlekedési gócokat, a legforgalmasabb útvo­nalakat, átkelőhelyeket, valamint a kirándulóhelyek veszélyes ré­szeit. A pajtások a következő hetek­ben országszerte felderítő körút­ra indulnak, majd hozzákezde­nek a veszélytérképek elkészí­téséhez. Feladataik közé tartozik a veszélyes gócok lehetőség sze­rinti megszüntetése is, — ha szük­séges a felnőttek segítségével. így például ügyeletet tartanak egy- egy nagy forgalmú átkelőhelynél, s átkísérik a kisebbeket, az óvo­dásokat, a kisdobosokat, valamint az öregeket, táblákat készítenek, amelyeken felhívják a figyelmet a veszélyre, stb. A legjobb ered­ményt elérő, legügyesebb őrsöket sátrakkal, úttörő közlekedési egyenruhákkal, játékokkal jutal­mazzák. (MTI.) Beszélgetés közben keze egy pillanatra sem áll meg. Egy Re­kord típusú üzleti mérleget állít össze. Kezét nem lehet követni a munkában. Egyikkel csavaroz, a másikkal pedig már a számlapot erősíti a helyére. Milyen gyorsan reagál az agyunk? — Hát te hogyan kedvelted meg a mérleges szakmát? — kérdeztem az egyik ipari tanu­lótól, Keresztes Pistától. — Kíváncsiságból.. . Kiskorom bán mindig szerettem megnézni mindennek a belsejét. Ezzel is így voltam, aztán ittragadtam. A műhelyben mindenfajta mérleg megfordult már. ami csak befért az ajtón. Természetesen a híd- és hasonló nagy mérlegek javítását a helyszínen végzik. A súlyok újratöltése azonban a mű­helyben történik. — Az újra töl té&ssel én foglal­kozom — mondja Pusztai Mi­hályné. — Elég babramunka, az eltérésnek nem szabad meg­haladni a saját súly két ezre­lékét. Tamás János jó tanítómesternek bizonyul

Next

/
Oldalképek
Tartalom