Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

I9Ő5. október 32.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Az oktatás odaadást, lelkesedést kíván

t

a hőgyészi Állami gazdaság párttitkára örömmel számolt be a dolgozók pártoktatás iránti igényéről. Mint mondotta: a gazdaság területén hét helyen szerveztek különböző színtű pártoktatást, s ezeken 450 dolgozó vesz részt. A beszélgetést Forrai Fábián és Váradi László, a járási pártbizottság két dolgozójának érkezése szakította félbe. Aztán ők is bekapcsolódtak az eszmecserébe. Az elvtársak az oktatással kapcsolatban1 egy negatív példát említettek meg, amellyel a község egyik üzemében a Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalanál találkoztak.

A járási elvtársak az üzemben járva beszélgettek a dolgozókkal. így került sor Szemes József elvtárssal való beszélgetésre is, aki az üzem személyzeti és rnynkaügyi problémáival foglalkozik. Szemes elvtárs indulatosan kikelt magából, amikor a járásiak arról beszéltek, milyen fontos lenne és mint személyzetis a munkáját megkönnyítené, ha politikailag képezné magát, részt ven ne a pártoktatásban. Példának említették meg Matuz Andor műszaki vezetőt, aki pár- tonkívüli létére filozófiai szakosítóra jár. Az elvtársakat nagyon meglepte Szemes József válasza: — Néhány évvel ezelőtt megfogadtam, hogy nem veszek részt semmiben. A munkámat elvégzem, ha így nem vagyok jó, küldjenek el, valahol segédmunkásnak csak jó leszek — mondta a megbántott emberre jellemző keserűséggel.

A SZEMÉLYZETIS az indulatok hevében elmondta panaszát, amiből kiderült, hogy megbántott ember, 1957-ig párttag volt, utána megszűnt a párttagsága, maga szüntette meg, pedig 1956- ban becsülettel helytállt. A legnehezebb hónapokban önzetlenül dolgozott, sokszor mások helyett is. Szemes elvtársnak valóban voltak érdemei. Az is lehet, hogy tényleg méltánytalanság érte. másokat is ért méltányta— Azt hallottam, hogy maguk is el akarnak innen költözni?

Fögler Ferencné értetlenül néz rám.

— Márminthogy mi? Eszünk ágában sincs.

Kisvártatva:

— Jól megvagyunk mi itt is, mert ez mégiscsak a miénk.

Ezek a lakások egyébként valóban telekkönyvi tulajdonok. Forgalmi áruk az egyezségtől függően 5—10—12 000 forint. Aki össze tud gyűjtögetni ennyi pénzt, az éppúgy büszke lesz szerzeményére, mint bárki más. Akik minden áron maradni akarnak, mint Fög- lerék is, egyebek között éppen ezzel érvelnek: „Ez mégiscsak a miénk".

— De a lakás, amit kapnának, mégiscsak szép, új, modern, egészséges.

— Ez akkor is a miénk — erősíti az asszony —, s ott lakbért kell fizetni.

— A lakbér még 100 forint

sincs.

— Akkor is...

Sietve hazajön a férj, mert közben kell készülődnie a műszakra. A téglagyárba jár, s nem szokott késni.

— Hallom, nem akarják elfogadni az új, korszerű lakást? — mondom neki.

— Nem! Én innen ki nem megyek a családommal, még karhatalommal sem. Ezt én szereztem, mi itt szoktuk meg, nekünk kielégíti az igényeinket, nekünk ez teljesen megfelel.

lanság emberek részéről, de az eszméhez hűek maradtak.

Bármennyire is elfogta az indulat, a keserűség Szemes Józsefet, nem lett volna, szabad kimondania azt, amit kimondott: „Munkámat elvégzem, tovább más nem érdekel. Ha így nem vagyok jó, tegyenek róla”. Meghökkentő egy személyzeti munkával, emberek nevelésével, ügyes-bajos dolgaival foglalkozó ember szájából az ilyen. Szemes elvtársat, jóllehet érdemeivel ellentétben bántódás érte, ebből következően megbántott ember, de azt nem mondhatja, hogy mellőzött is. Élvezi a párt bizalmát. Mint személyzetis és munkaügyekkel foglalkozó olyan posztra került, ahol emberekkel foglalkozik. A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat hőgyészi szövőüzeme új üzem. Az ott dolgozók a mezőgazdaságból, a háztartási munkából kerültek az üzembe. Többségük jószándékú, de bizonytalankodó, s ez is növeli a személyzeti munkával járó felelősséget. A beosztás feltételezi a politikai tisztánlátást, hogy a napi munkában, a gyakorlatban felmerülő gazdasági és termelési ( fogalmakkal tisztában legyen. Az idei év pártoktatásában előtérben állnak az ideológiai irányelvek, a téves nézetek tisztázása. A pártoktatás lépést tart a nemzetközi helyzet jelenségeivel, eseményeivel is. A személyzetis emberekkel foglalkozik, és a dolgozók számtalan kérdéssel fordulnak hozzá, kikérik véleményét. Hogyán politizál, hogyan ad választ az embereket foglalkoztató kérdésekre, aki saját maga nincs tisztában a dolgokkal. Nem elhanyagolható és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a gazdasági vezető, vagy más vezető beosztású dolgozó tanul politikailag képezi-e magát, vagy ne.m.

VAN MIT TANULNI, és minden üzemben, minden munkahelyen van vitatéma. A felelős poszt különben is feltételezi a

Az asszony közbeveti:

— Akik odamentek, azok is panaszkodnak. Az egyik elvitte magával a televízióját, de nem tudják használni, csak fizetnek érte, mert még villany sincs. Itt meg azért mégiscsak megvan mindenünk.

— Ezen könnyen lehet segíteni és a tanácsiak nyilván segítenek is. Még ezzel az átmeneti nehézséggel is inkább megéri az új lakás. Meg a gyerekek érdekében is jobb lenne mindenképpen.

— Ugyan... Az elvtárs azt gondolja, hogy én nem törődöm a családommal. Nehogy azt higgye, hogy én valami senkiházi vagyok.

Fényképeket szed elő bizonyságul. Az egyik gyerek most éppen Lengyelben tanul.

— Jöjjön, nézze meg beljebb is a lakásunkat. Ezt a harmonikát újonnan vettem a fiamnak, mert volt kedve a zenéhez. Látja, én még ilyet is megadok a gyerekemnek. Azért, mert nekem a család a legnagyobb kincs. Az új varrógépet, meg a mosógépet is azért vettem az asszonynak. Hogy milyen ember vagyok, azt megtudhatja abból is, hogy 75 százalékos hadirokkant létemre, egy vesével inkább vállaltam a nehéz fizikai munkát a téglagyárban, hogy többet adhassak a családomnak. Nézze meg ezt a vágást itt, az oldalamon, most is műtétre kellene mennem, de azt mondtam, hogy nem, amíg bírok, dolgozom, mert a család megélhetésére sok kell. Tizenkét év óta

politikai tájékozottság, az elmélet és a gyakorlat összefüggéseinek ismeretét.

A személyzetis munkájában, az emberek nevelésében nincs és nem is lehet nyugalmi helyzet. Ahhoz, hogy be is tölthesse e feladatot, az oktató és nevelő funkciót, saját maga sem hanyagolhatja el a tanulást. Az emberek oktatása odaadást, lelkesedést kíván. Munka közben elfáradnak, s a fáradt ember gondját, baját felnagyítva látja. Hálásak azoknak, alak visszaadják önbizalmukat, de milyen példát Iáinak az üzem dolgozói, a kishitű és megbántottságában még a tanulást sem vállaló Szemes elvtó rsban.

Szemes elvtárs, mint személyzetis ‘ milyen alapállásból ösztönöz másokat a tanulásra, amikor maga még rábeszélésre sem hajlandó vállalni a tanulást. Lehet-e joga fellépni a társadalmi ünnepségek iránti közöny ellen annak, aki maga nem vesz részt ezeken, s teljesen kirekeszti magát a község társadalmi, politikai életéből.

Az emberekkel való foglalkozás szilárd elviséget tételez fel, legyen az ilyen beosztásban dolgozó párttag, vagy pártonkívüli. Lehet, hogy Szemes elvársban még erősen él a régi vélt, vagy valóságos sérelenj érzése. Feltételezzük, hogy az indulat, a keserűség mondatta vele ki azt, amit mondott és nem a rossz szándékú zavarkeltés. Mégis szó- vátesszük, mégpedig azért hogy mások számára is tanulsággal szolgáljon. Nem jó az, ha a vezető beosztású ember indplátait szabadjára engedve olyan dolgokat mond ki, amit lehiggadva nem mondana. Személyekre ugyanis lehet haragudni, de hogy valaki az eszmére haragudjon és „haragszomródból” tétlenségre kárhoztassa magát, ez más esetben is, de egy személyzetis esetében, akitől példamutatást várnak, szélsőséges dolog.

P. M.

dolgozom a téglagyárban, ezt is csak azért mondom, hogy lássa, nem akárkik vagyunk, még ebben a lakásban sem. De ehhez ragaszkodunk. Menjek oda, aztán öt kilométert járjak a munkahelyemre, akkor, amikor innen csak néhány percre van? Nem, ezért sem, meg a többiért sem.

A papírok között matat valamit, majd kemény fedelű igazolványt nyom a kezembe, önkéntes véradó-igazolvány. '

— Én, a rokkant ember még vért is adok, mert embertársaimra is gondolok. Tessék, itt van egy köszönőlevél is érte.

Végül kiderül, hogy. most tulajdonképpen azzal az emberrel állok szemben, aki annak idején azt a tiltakozó levelet küldte a szerkesztőségbe.

Joggal írta ezt, meg kell hagyni. Még akkor is, ha ilyen lakásban Lakik. Mert a Kömlődi utca elavult lakásaiban is tisztes munkásemberek laknak. De az is igaz, hogy szorgalmuk mellett tele vannak ellentmondásokkal: megtestesül bennük a családjukat féltő, munkahelyükön becsülettel helytálló munkásember és a régi rosszhoz, elavulthoz nyakasan ragaszkodó ember.

Ez is töményített ellentmondás.

Viszont nem kétséges, hogy az élet ezt az ellentmondást is megoldja majd: a fejlődés elsorvasztja az ódon lakásokat.

BODA FERENC i

r Jele&tés a téglagyárakból;

Nem akadályozták a termelést az éjszakai fagyok

Komoly nehézségekkel kellett az idén megküzdeniük a tégla- gyárak dolgozóinak. A késői kitavaszodás miatt csak március végén, április elején kezdhették meg a nyersgyártást, tehát már az idény is lemaradással indult. Év közben pedig kiderült, hogy a tervezettnél több téglára lesz szüksége az építőiparnak, az árvízkárok helyreállítása, a rombadölt házak újjáépítése tehát további erőfeszítéseket tett szükségessé. Most már vége felé járunk a nyersgyártási idénynek, de szerencsére, az idő kedvező a szezon „megnyújtásához”.

Három téglagyárban érdeklődtünk, hogyan teljesítették eddig a tervet, mi várható még a következő hetekben.

MÁZA:

Kedden teljesítették a nyersgyártási tervet

A Mázai Téglagyárban az idén kilencmillió-hatszázezer nyerstéglát irányzott elő többek közt az éves terv. Kedd estére teljesítették ezt a tervet, tehát ma már terven felül készül a tégla a mázai gyárban. A nyáron az éves tervnek egymillió téglával való túlteljesítését vállalták a mázaiak, és ha még egy-két hétig ilyen marad az idő, eleget is tesznek vállalásuknak. Bár most már hűvösek a reggelek, több a baj a gépekkel, motorokkal, mégis szerdán ötvenhétezer nyerstégla készült el a gyárban.

Néhányszor már előfordult, hogy reggelre megderesedett az előző napon készült nyerstégla, az éjszakai fagyok azonban eddig kárt még nem okoztak. Felkészültek azonban a gyár dolgozói az erősebb fagyokra iS. Készerilétbe helyezték a füstölőanyagot, megalakították a készenléti brigádot,, amely — ha az éjjeliőr fagyot jelez — azonnal akcióba lép.

Az égetésnél még néhány héttel ezelőtt negyvenezer darab volt a lemaradás az esedékes tervhez képest. Tegnapra azonban ezt is pótolták. Ki kell azonban égetni a terven felüli nyerstéglát is, ezert a kemencénél bevezették a folyamatos termelést. A múlt hét óta vasárnap Is végzik a ki- és behordást, akik vasárnap dolgoznak, hétközben kapják meg a pihenőnapot.

PAKS:

A szárítóterület hiánya akadályozza a nyersgyártást

A Paksi Téglagyárban még pontosan 629 ezer nyerstéglát kell készíteni ahhoz, hogy a tervet és a háromszázezres, terven felüli vállalást teljesítsék. A hangulat itt is bizakodó, abban reménykednek a paksiak, hogy még egy-két hétig „kitart” a szép, száraz idő.

Itt a legnagyobb nehézséget a szárítókapacitás hiánya okozza. A nyersgyártást magát csak kismértékben akadályozza a hűvös idő, azonban most már a tégla nehezebben, lassabban szárad, később szabadul fel a hely a szárítóban. Tegnap is egész napon állni kellett a présgépnek, szárítóterület hiánya miatt. Ma azonban már teljes kapacitással dolgozhatnak a nyersgyártók és ötvenezer körüli teljesítményre számítanak. Általában naponta negyvennyolcötvenezer nyerstégla készül el a gyárban.

Az égetőknek az év végéig még két- és egynegyedmillió téglát kell kiégetniök ahhoz, hogy a gyár teljesítse a tervét. Ez már kevésbé függ az időjárástól, itt mindenképp biztosítva látszik a tervteljesítés. A nyersgyártás leállása után megkezdik a nyáron bekaza- lozott, száraz nyerstégla égetését, ezzel már gyorsabban halad majd a tűz, naponta többet tudnak kihordani. A negyedév elején még 135 ezer téglát tett ki a lemaradás az esedékes évi tervhez képest, ennek egy részét az azóta eltelt három hétben pótolták. Az év végéig nemcsak az adósság törlesztésére számítanak, hanem némi túlteljesítésre is.

SZEKSZ ÁRD-CSATÁR:

Megnövelték a szárítóterületet

A szekszárd-csatári gyárban is most már naponta számolgatják, hogy mennyi téglát kell még előállítani az éves nyersgyártási terv teljesítéséhez. Az éves terv hatmilliót irányoz elő, ebből még háromszázötvenezer hátra van. Az eddigi fagyok itt sem okoztak károkat, az idén az eső miatti károsodás is alacsonyabb — mintegy feleannyi — volt mint tavaly. Azonban itt is — hasonlóan Paks- hoz — a szárítóterület hiánya okoz nehézségeket. Ezen azonban — a paksiakkal szemben, ahol nincs hely a terjeszkedésre — tudtak segíteni. Bővítették a szárítóterületet, mintegy százötven- ezer nyerstéglának készítettek így helyet.

Nyolc-tíz derült, fagymentes nap kell még ahhoz, hogy a csatáriak jelenthessék: Teljesítettük az éves nyersgyártási tervet.

Orvosi előadások a kismamáknak

Idén már harmadszor rendezik meg Szekszárdon a „Kismamák iskoláját”. Az előadások csütörtökönként fél hat órakor, a városi tanács klubhelyiségében kerülnek megtartásra. A terhesek részére rendkívül fontos fel- világosító előadásokat a nőtanács patronálása mellett a megyei kórház szülészeti osztályának orvosai, dr. Váczy László főorvos vezetésével tartják. Az előadások során arról lesz szó, amit a terhességről, a terhes nő életmódjáról és a szülésből minden terhes nőnek tudnia kell. Ezekkel az előadásokkal szeretnénk a kismamákat a helyes életmódra rávezetni, és így elejét venni a terhesség alatt fellépő bajoknak, elsősorban a koraszülésnek. Városban a koraszülések száma évről évre nő, meghaladja az országos átlagot. Az előadások nem kevésbé fontos célja a szüléstől való félelem elűzése a terhesek gondolatvilágából, s ezáltal megteremteni a pszichoprofilagticus szüléíi fájdalomcsillapítás alapjait. Szeretettel várjuk a város és járás terheseit erre az igen tanulságos fontos előadássorozatra.