Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
2 fÖLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1965. október 22í Szorongatott helyzetben a dél-vietnami kormánycsapatok A szerdai napot Dél-Vietnam- lévő Me-i különleges kiképzőtá- ban változatlanul a szabadsághar- bor körül, ahol — mint nyugati cosok élénk harci tevékenysége hírügynökségek jelentik — déljellemezte. Tovább tartanak a sú- vietnami kormánycsapatok és lyos harcok a Pleiku közelében amerikai „kiképzők” kedd óta Megkezdődött az afrikai csúcsár t ekezl et Ma kezdi meg munkáját Accrában az afrikai egységszervezethez tartozó országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete, amelyet az afrikai külügyminiszterek egyhetes tanácskozása előzött meg. Az állam- és kormányfői értekezlet október 25-éin fejezi be munkáját. Az ünnepélyes megnyitó ülésen, amelyre az esti órákban kerül sor, a vendéglátó ország államfője, Nkrumah ghanai elnök mond beszédet. Koszigin távirata az afrikai vezetők tanácskozásához elkeseredetten védekeznek a partizánok megújuló támadásaival szemben. A szabadságharcosok az amerikai repülőgépek tömeges harcbavetése ellenéire egyre szorosabbra vonják a gyűrűt a tábor körül és előretolt egységeik olyan mélyen előre hatoltak, hogy már a tábor központjának területét is elérik kézigránátjaikkal. Az amerikai repülőgépek a védőket élelmiszerrel és hadianyaggal látják el, de — mint az AP jelenti — a tábor területén már nem tudnak leszállni, hogy a sebesülteket elszállíthassák. A szabadságharcosok Hűé városától mintegy 48 kilométerrel Accra (MTI). A TASZSZ jelentése szerint Koszigin szovjet miniszterelnök táviratot intézett az AESZ-közgyüléshez, megállapítva, hogy az accrai találkozó annál is jelentősebb lesz, minthogy bebizonyítja, le lehet győzni azokat a nehézségeket, amelyek az afrikai népek összeforrása megerősödésének útjában állnak. Az afrikai egység további erősödése elősegiti a fajgyűlölő és gyarmattartó rendszerek maradványainak felszámolásáért, valamint az imperialista, kolonialista és neokolo- nialista fenyegetés ellen, az államok belügyeibe történő beavatkozás ellen vívott harcot. A szovjet kormányfő kifejezte azt a meggyőződését, hogy az afrikai vezetők fóruma hozzájárul az államok szuverénitásának és függetlenségének megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és a béke ügyének erősítéséhez. A Reuter értesülése szerint az Accrában tartózkodó afrikai állam- és kormányfők utasították külügyminisztereiket, fogalmazzanak egy-egy határozati javaslatot. amely katonai rendszabályokat helyez kilátásba, ha a rhode- siai fehér telepesek kormánya egyoldalúan kihirdetné az ország függetlenségét. kormánycsapatok Bao Cong-i táborát, behatoltak a védők egyik tüzérségi állásába és felrobbantottak egy lőszerekkel teli bunkert. Ugyancsak megtámadták a partizánok a kormánycsapatoknak az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó határtól 37, illetve 45 kilométerrel délre, Guang Tri tartományban lévő két táborát. A szorongatott helyzetben lévő kor- mány csapatok támogatására az amerikaiak tömegesen harci repülőgépeket vetettek be, mire a szabadságharcosok elvonultak. Stephen M. Young Ohio állambeli demokratapárti szenátor szerint a CIA amerikai hírszerző szervezet egyik Vietnamban működő tagja közölte vele, hogy a kémszervezet Dél-Vietnamban „dolgozó” több ügynöke partizánnak álcázva kegyetlenkedik a polgári lakossággal szemben, hogy így keltsen hangulatot a szabadságharcosok ellen. A CIA vezetői cáfolatot adtak ki Young közléséről. Emlékezés a Komintern Indokolatlan Termelési tanácskozásra készülődtek az egyik üzemben. A részlegvezetőket, művezetőket a gyár igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője tájékoztatta a vállalat helyzetéről, a tervek állásáról, a negyedik negyedévi feladatokról. Egyszóval arról, hogy a részlegükben tartandó termelési tanácskozásokon miről beszéljenek, hogyan tájékoztassák a dolgozókat. Valaki megjegyezte, hogy jó lenne a nyereségrészesedésről is beszélni, bizonyára ez is érdekli a dolgozókat. Például az, hogy eddig milyen eredményeket ért el e tekintetben a gyár, mi várható az év végéig és egyáltalán, hogy az eddigi munka alapján lehet-e számítani nyereségrészesedésre. Az illető azt a választ kapta, hogy nem volt rossz az első három negyedévi gazdálkodás, és az eddigiek alapján „kinéz” vagy tíz—tizenegy napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés. Ez az adat azonban szigorúan bizalmas, nem szabad róla beszélni, mivel az év végéig még „sok minden történhet”. Lehet, hogy csökkenik, lehet, hogy semmi se lesz belőle, és akkor hogyan álljunk ismét a dolgozók elé, akik bizony már tervezgetik azt is, mire használják fel a „terven felül” kapott pénzt. Nem szabad félrevezetni az embereket. Ha az újságíró érdeklődik egyik-másik üzemben, lényegében hasonló választ kap, sőt, még jó, ha egyáltalán közük vele, várható-e az eddigi eredmények alapján nyereség- részesedés. Természetesen azzal a feltétellel tudhatja meg, hogy erről nem szabad Írni, mert mi lesz akkor, ha mégsem kapnak semmit. Látszólag indokolt ez a titkolózás. És az érvek is melMagyar államférfiak távirata titkolódzás lette szólnak. Többek közt az is, hogy a nyereségrészesedésnél van néhány úgynevezett „bizonytalansági tényező”. Milyen korrekciókat ismer el a felügyeleti hatóság, mivel növelik, esetleg csökkentik az évi mérleg után az ott kimutatott vállalati eredményt, stb. És végül is, még hátra van két— három hónap, hátha az „elviszi” az eddig elért eredményeket. Ami az előbbieket illeti, e téren is sok változás történt, ma már sokkal pontosabban vannak rögzítve a nyereségrészesedés feltételei, mint pár esztendővel ezelőtt, bár még mindig sok a tennivaló a biztonságérzet növelése érdekében. Az utóbbi érv azonban éppen az ellenkező következtetésre kell, hogy indítsa az üzemek vezetőit. Mennyivel hatásosabb lenne például a következő bejelentés: Emberek, így és így dolgoztunk az elmúlt fél, vagy háromnegyed évben. Jók az eredmények, a mérleg szerint már jogot szereztünk tizenkét napi nyereségrészesedésre. Ez még nem biztos, de hogy megtartsuk, vagy éppen növeljük, ezt és ezt kell tennünk, így és így kell dolgoznunk, gazdálkodnunk. Nyilvánvaló, hogy ez esetben mindenki arra törekedne, hogy megtegyen minden tőle telhetőt a vállalati eredmény megtartása, további javítása érdekében. És ha mégis úgy fordulnak a dolgok, hogy év végére vissza kell vonni az év közben tett „Ígéretet”, nyíltan meg kell mondani, hogy mi volt az oka az eredményromlásnak. Ezt jobban megértik a munkások, mint az indokolatlan titkolózást (J) Afrikai állam- és kormányfők harmadik konferenciája, Accra. Excellenciás Urak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében nagyrabecsüléssel üdvözöljük az afrikai egységszervezet állam- és kormányfőinek most megnyílt konferenciáját, őszinte meggyőződésünk, hogy a konferencia a mai nemzetközi élet kimagasló eseménye és fontos szerepet tölt be abban a harcban, amelyet a világ népei az imperialista agressziók megfékezéséért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a világbéke megőrzéséért folytatnak. Szívből kívánjuk, hogy a konferencia járuljon hozzá a még gyarmati sorban szenvedő népek fel- szabadulásához, az afrikai népek egységének megszilárdításához, az imperializmus, a régi és új gyarmatosítás elleni küzdelemben, hatékonyan szolgálja az afrikai népek hősi harcokban kivívott függetlenségének megvédését, gazdasági és kulturális előrehaladását. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe forró testvéri szolidaritásáról biztosítjuk a konferencia résztvevőit az emberiség javát, a népek közötti megértést, A KSST-hanb tanácsának Élése Szófiában Szófia (MTI) A nemzetközi gadasági együttműködési bank tanácsa csütörtökön Szófiában megkezdte kilencedik ülésszakát. A három napig tartó tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt s megvitatja a bank fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. együttműködést és barátságot szolgáló tevékenységében. Jó erőt, egészséget és újabb sikereket kívánunk felelősségteljes, nemes munkájukhoz. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kállai Gyula a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. hetedik kongresszusának évfordulójára Prága (MTI) A Kommintem hetedik kongresszusának 30. évfordu lója alkalmából csütörtökön Prágában 35 kommunista és munkáspárt képviselőjének jelenlétében négynapos nemzetközi találkozó kezdődött, A béke és szocializmus kérdései című lap szerkesztősége és a CSKP Központi Bizottságának rendezésében. A Neue Zeit főszerkesztője Tolna megyében A Hazafias Népfront vendégeként Tolna megyébe érkezett csütörtökön délelőtt Hermann Kalb, a berlini Neue Zeit főszerkesztője, a Kereszténydemokrata Unió és az NDK-beli Nationale Front vezetőségi tagja. Szekszár- don a Hazafias Népfront megyei bizottságának nevében Hunyadi Károly, a népfront megyei titkára üdvözölte a német vendéget, majd rövid eszmecsere után Hermann Kalb Szekszárd város nevezetességeivel ismerkedett meg. Alacsony, őszes ember. Az utcai bejáratot javítgatja. Az új betonkerítés már elkészült. Az elavult bejáratot is meg kell repe- rálni. Javítgatja, építgeti, szépít- geti. A gyerekek már kiröppentek a házból, de Ledneczki József azért tesz-vesz mindig a ház körül. Ha megjön valamelyik gyerek látogatóba, találjon valami újat, legyen, ami megragadja, ami a szülői szeretet mellett mindinkább visszacsalogatja őket. Rá is ér az ilyen szöszmötölésre, mert nyugdíjas. Ledneczki József tisztes járadékot kap, így nincs más gondja, minthogy unaloműzésből tegyen valamit a ház körül. Az utca felső végén van Led- neczkiék takaros háza, míg ide jutottam, láthattam az egész Köm- tődi utcát, Paksnak e különös negyedét. A Duna-parttól keskeny völgyben húzódik, s emelkedik mind feljebb. Üj ház hármasablakkal, redőnyökkel, mellette a partnak támasztott féltető, a partba vájt üreg elfalazva, s parányi ablakkal. Ebben is, abban is emberek laknak. Falmaradvány, füstös partomladék — ezt már elhagyták. Villanyvezeték ágazik a lakásokba: a modern újba és az elavult régibe egyaránt. Vízvezeték, vízcsap az utcán, mint amilyennel legtöbb nagyfalu központja sem dicsekedhet. Takaros fiatalasszony lép ki az egyik lakásból. Amott két idősebb asszony beszélget, csakúgy, mint bárhol másutt. Emberek a ~Kömlódi Egyszer tiltakozó levelet kapott szerkesztőségünk ebből az utcából egy félmondatos megjegyzésünkre, amely arra utalt, hogy itt többnyire dologkerülők laknak. Sziporkázott a levél. Neveket lehetne sorolni, akik itt nőttek fel, most szakmunkás-, érettségi bizonyítvánnyal és diplomával a zsebükben, különféle funkciókat töltenek be valahol, s ide járnak vissza, hozzátartozóikat meglátogatni. Töményített ellentmondás! Amikor a bejáratnál szöszmö- tölő őszes embert megszólítottam, arra gondoltam, hogy valami házvevőnek néz, s mézes-mázas udvariassággal tessékel beljebb abban a reményben, hogy talán sikerül üzletet kötni, s búcsút mondhat a Kömlődi utcának, hátralévő éveit valahol tisztességes helyen élheti le. Ledneczki József, miután néhány szót váltottunk, valóban beljebb tessékelt, de azért, hogy egy kicsit dicsekedjen, hogy egy kicsit mással is megossza örömét, s megmutassa, hogy az a bizonyos part- helyiség nem is minden esetben megvetendő. Náluk is van, annak ellenére, hogy szép takaros lakóépület néz az utcára. Ezt a helyiséget nyári konyhának használják. Szépen bevakolva, betonpadlózattal, megfelelő bútorokkal. Tiszta is, száraz is. De ahol nincs ilyen lakóépület, s csak a parthoz épített, pár négyzetméternyi partba vájt nagyobb üreget használják lakás céljára... Ezekre terelődik a szó. A lehető legjobb helyen érdeklődöm, mert Ledneczki József egyben a körzet tanácstagja is, tehát jól ismer mindent, mindenkit a környéken. — Tíz családot már sikerült kiköltöztetni innen, s épül a ház a többiek részére is. A tanács építteti. Megoldódóban az ellentmondás Csakhogy a megoldás újabb ellentmondásokat tár fel. Most derül ki, hogy az emberek gondolkodásmódja nem is olyan egyirányú, kiegyensúlyozott, mint sokan vélik. Ledneczki József, a körzet tanácstagja legnagyobb meglepetésemre ezt mondja: — Ezt a tíz családot még valahogyan sikerült kiköltöztetni, meg akad egy-kettő, amelyik vállalja az új, modern lakást, de néhány család nem akar belemenni a költözésbe. Velük nem tudom, mi lesz, éppen elég gondot jelent a tanácsnak. Nem elírás, ezt a szót használta, hogy „vállalja”, s amint később kiderült, nem is véletlenül. Bár hihetetlennek tűnik, de itt semmiképpen sem arról van szó, hogy az emberek tapsolnak, amikor kézhez kapják a kiutalást valamelyik modern épületbe, s érzik, hogy ezért hálával tartoznak valakinek, hanem „vállalják”... De még ezt sem mindenki! — Pedig annyit próbáltunk már a lelkűkre beszélni. Bekopogtatunk az egyik házba, amelynek lakói még „vállalni” sem akarják az új lakást. A körülkerített telken — amint később megtudtuk, mindössze 11 négyszögöles —, disznóól, nyúl- ketrec, meg más parányi építmény zsúfolódik, szabad hely csak éppen a keskeny gyalogjárónak maradt. A lakásbejárati ajtótól kézzel el lehet érni a disznóólát. Fögler Ferencné beinvitál a lakásba. A konyhának használt előtérben két apróság, a nagyobbik lány gyermekei. Ö már férjhez ment, a másik három gyermek még iskolába jár.
