Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
\ 1965. szeptember 10. VOLNA MEGFEJ NEPÜJSÄG Gondolnak a jövőre is Az asztalon ^Aziny! csiklandozó illat betölti a kis konyhát, Szabóék ebédjüket fogyasztják. Nem illik a családot ebéd közben zavarni, de szíves vendéglátók, majdnem megsértődnek. mikor bejelentem, hogy elmegyek. — Inkább üljön le közénk. Egyen velünk, bár kirántott csirkével nem szolgálhatunk, de egy kis marhapörkölt is megteszi. Az uram főzte, borral — traktál Szabóné. Aki takarékoskodik, nem élhet nagylábon. Kis, szoba-konyhás lakásban él a háromtagú család, a kereset minden fillérét élére rakva. Takarékoskodnak. Bonyhádon nem újdonság a takarékoskodás, minden második családnak tekintélyes pénze áll az OTPrfiókban. Szabóék is beosztó emberek. A férj 1800 forintot, a feleség 1000—1100 forintot keres. — Három éve élünk együtt, és amit itt lát, azóta szereztük. Nem volt könnyű, mivel hamar megszületett a kis „trónörökös-’ — mondja az apa, közben szeretettel nézi a kétéves Jancsikát, akinek már felnőtt módjára áll a kanál a kezében. A lakás nagyon pici, de ízlésesen berendezték. Űj bútorok, ragyogó tisztaság. A kis konyhában is minden katonás rendben sorakozik, pedig mindketten kora hajnaltól késő estig dolgoznak. Takarékoskodnak és dolgoznak. Pár év alatt megszerezték a bútort, a rádiót, a televíziót, és a legfontosabb háztartási gépeket, csupán a megfelelő lakás hiányzik. — Az is meglesz hamarosan, mór félig készen áll a falu végén. Az év végére talán már beköltözhetünk. Eszter, a feleség beszéd közben is sürög-forog, tcsz-vesz a konyhában, egy pillanat megállása sincs. Jó feleség. rendes férj, ez az első találkozásnál mór megállapítható. Ez közhely ugyan, de igazság. Ma reggel is mindketten ötkor keltek. A férj az épülő házhoz ment dolgozni, a feleség elkészítette a reggelit, kitakarított, elvitte Jancsikát a nagymamához, megfőzött. — Délután rendet rakok ebben a kis lyukban, utána kimegyek a házhoz, segítek Jánosnak. Két hét szabadságon vagyunk mindketten, ez alatt a kőművessel együtt a tetőt is felhúzzuk — mondja Eszter. Szívesebben töltöttük volna szabadságunkat a Balatonnál, de előbb a ház legyen kész, aztán jöhet az üdülés. Lassan befejezik az ebédet. A férj segít összerámolni az asztalt, majd veszi sapkáját, elköszön. — Jövőre, ha ellátogat hozzánk, már nem házra spórolunk. hanem a nyaralásra. Az is lehet azonban, hogy gépkocsira! Amit egyszer Szabó János elhatároz, azt végre is hajtja. Három év munkájának eredménye a bizonyíték. Szabóék házával sfem_ ben csinos, kertes, villaszerű épület. Varga Béla lakja családjával és anyósával. Magam is megcsodálom a barátságos „kacsalábon forgó várat”. Csak Vargáné és édesanyja tartózkodik otthon. A férj dolgozik, késő este jön haza. Két gyermekük óvodában tölti a napot. — Szívesebben dolgoznék én is — sóhajt nagyot a fiatalasszony, de olyan náthát szereztem a múlt héten, hogy négy napig nyomtam az ágyat. Talán holnapután már kiír az orvos. Panaszkodik, hogy kell a pénz, ilyenkor mindig valami bajnak kell történni. Megmutatja a ház belsejét, ahogy a szobákon keresztül vezet, büszkeség sugárzik arcáról. Akinek ilyen lakása van, joggal büszke. — Miből szerezték? Vargáné mosolyog s továbbvezet a másik szobába, onnan a konyhába. Édesanyja éppen a szennyes edényeket rakosgatja az asztalról, ök is ebéd után vannak. Paprikiáskrumpli maradéka van a lábasban. Vargáné mintha megérezné, mire gondolok. — Sajnos, mi sem eszünk naponta pástétomot. Meg kell elégedni a szerényebb ételekkel. Ennek a háznak nagy részét is a takarékos háztartásból építettük. A fiatalok hat éve kerültek össze. A fizetésükön kívül jóformán semmijük sem volt. Takarékossággal kezdték ők is. Vargáné édesapjának halála után eladták a kis vityillót 60 ezerért, hozzátették a maguk kuporgatta kis pénzt és felépítették a házat. A további két év alatt berendezték. — Azért eszünk paprikás- krumplit még ma is, mert most is tervezünk. Úgy határozott a férjem, hogy gépkocsit veszünk. Igaz, nerhesak a férjem, hanem én is nagyon szeretném. Az autó árának fele már a betétkönyvben várja a további szaporodást. Vargáék szerint nem telik bele még egy év sem, és meglesz az új Skoda. Hat év áldozatos munkája van a házban és az OTP-ben. A havonkénti fizetések alkalmával könyvet vezetnek a háztartásról, és ebből nem marad ki a nagymama sem. A férj 2400, a feleség 1300, valamint a nagymama 600 forintja, filléres beosztással kerül a „pénztárkönyvbe”, hogy a takarékos családban ne szenvedjen hiányt senki sem, de a terv is sikerüljön. ' • A takarékos *££8?®«. Vargáék családja nem h kivételes gyűjtögetőkhöz tartozik. Bonyhádon takarékos, beosztó emberek élnek. Fertői Miklós ÖREGEK TEGNAP ÉS MA F ezetéknevét talán maga sem tudta. A városban mindenki csak Janikázta az idős koldust, aki reggeltől estig a maga módján bekopogtatott a házakba. Az idős ember szigorúan betartotta a sorrendet. A világért sem fordulhatott nála elő, hogy egy héten kétszer jelentkezett volna ugyanabban a házban alamizsnáért. Voltak bevezetett házai, ahol ismerősként fogadták. De másutt sem tagadták meg tőle az adományt. Janika nem volt válogatós. Éppen olyan hálásan köszönte meg a két-három szem krumplit, hagymát, avas sza- lonnavéget, mint a jobb falatot, bár ilyeneket csak a nevezetes ünnepek után, a búcsú után vagy a disznóvágások idején kapott. Janika és a hozzá hasonló sorsú emberek, a szekszárdi alsótemetősori szegényházak emléke önkéntelenül vetődött fel bennünk End- rődi Ferenccel, a szekszárdi járás szociálpolitikai csoport vezetőjével folytatott beszélgetés során, Párhuzamot vontunk a mai öregellátás és az egykori szegényházi lakókról való gondoskodás között. Hány Janikához hasonló magatehetetlen ember tengette életét a szegényházban, hányán „tartották fenn” magukat koldulásból. Milyen embert megalázó volt a nevezetes ünnepek előtti látványosan 'megrendezett adakozás, az uraságoktól levetett cipő- ruhaosztás. Ha az elmúlt 20 év alatt az égvilágon semmi más nem történt volna csupán annyi, hogy megoldottuk a magukra maradt öregekről való gondoskodást, már ez is óriási eredménynek számít, annak ellenére, hogy egy-egy községben még ma is akadnak magukra maradt öregek. Vannak magukra maradt öregek és sajnos vannak kirívó esetek, amikor a hálátlan fiatalok megkeserítik az öregek életét, de ezeket is más mércével mérjük, mint a régieket. Az egyik községi tanács bejelentése alapján nemrég családi problémával volt kénytelen foglalkozni. A fiatalabb családtagok ugyanis szinte naponta jártak a tanácsvezetők nyakára a nagymama szociális otthoni gondozásba vétele miatt, összeférhetetlenséggel vádolták az öregasszonyt, akivel . nem tudtak kijönni. Panaszkodásuk tulajdonképpeni indítéka pedig az volt, hogy meg akarták szerezni maguknak a szobát, amiben a nagymama lakott. Az öregasszony nem maradt magára. A társadalom vette gondozásba — a fiatalok költségére. Hallottunk olyan esetről is, amikor a magukra maradt öregek saját makacsságuk miatt szenvedtek. Nehéz éveket húzott ki egy idős házaspár a falutól, lakott területtől távol, szőlőhegyi tanyájukban. Télen csaknem betemette őket a hó. Néha élelem nélkül voltak és nélkülöztek. A községi tanács többszöri ajánlására sem voltak hajlandók elfogadni a szociális otthoni beutalást. Egy hülés és súlyos betegség kellett ahhoz, hogy maguk is belássák helyzetük tarthatatlanságát. Végül is elfogadták a segítséget nyújtó kezet. Augusztus 20-a óta mindketten a Mázai Szociális Otthon lakói. A szekszárdi járásban a községi tanácsok állandóbizottságai, a társadalmi szervek, a Vöröskereszt, a nőtanács élénk figyelemmel kíséri a község öregjeinek sorsát Tolnán egy háromtagú családról történt gondoskodás a tömegszervezetek bejelentése után. A járás 20 községében 121 elaggott, munkából kiöregedett nő, férfi ellátásáról gondoskodnak intézményesen. Azok számára, akik nem kaptak intézett elhelyezést, indokolt esetben évente egy- szer-kétszer pénzbeli segélyt utalnák ki. Sokrétű nálunk az öregekről való gondoskodás, melynek egyik megnyilvánulása a nemrég megjelent kormány- rendelet is. Ennek értelmében a járási és a községi tanács, a helybeli tömeg szervezetek aktív hozzájárulásával napközi otthont létesíthet az olyan öregek részére, akik öregségi járadékot, vagy nyugdíjat kapnak, és saját lakásukban laknak. A szekszárdi járásban Tolnán és Bátaszéken tervezik felállítani az öregek napközi otthonát, ahol tetszés szerint reggeltől estig ott tartózkodhatnak és számukra egyszeri étkeztetést is biztosítanak. A beszélgetés Endrö- di Ferenccel a múlt egy kis epizódjának felvillantásával kezdődött. Az írás is a tegnapból indult, de már a holnapot körvonalazza. POZSONYI ICNÁCNÉ ParadíicsoMszttrei Hat év óta a Paksi Konzervgyárral köt szerződést a faddi Lenin Termelőszövetkezet paradicsomtermelésre. Az idén 22 holdon termeltek paradicsomot, mely holdanként 170—180 mázsás termést ad. Felvételünkön a termelőszöv etkezet két kertészeti tanulója, Vecsei Borbála és Balogh Teréz. A termelőszövetkezet vezetősége a kézi munkaerő jó részét erre a munkaterületre irányította. Gyorsan telnek a ládák és a férfiak alig győzik kocsira rakni és szállítani a gyűjtőhelyre, ahonnan már egyenesen a konzervgyárba kerül. Foto: Bakó Jenő, SAMPION, a rendkívüli tenyészkan A tengelici Petőfi Tsz-nek van egy tenyészkanja, amire büszke az egész tagság, és a látogatók megcsodálják. A Sampion nevű apasertés ugyanis rendkívüli méreteivel elismerést vált ki mindenkiből. Az Állatforgalmi Vállalat egyik munkatársa, akihez Tengelic is tartozik sertésügyekben, úgy jellemezte Sampiont, hogy az nem is kandisznóra hasonlít, inkább talán vízilóra. Sampion fajtája: nagy angol sertés. Hosszú törzsű, olyannyira, hogy bár sovány, mégis 360 kiló. Kétéves, szelíd, sőt lusta, illetve azért szeret feküdni, mert a lábai nem bírják hatalmas testét. A Petőfi Tsz törzsállatenyész- tő gazdaság, ezt a kant öthónapos korában kapta Sári- besnyőről. Angol importanyagból választották ki. Igen jó, hogy az utódai öröklik legjellemzőbb tulajdonságát, vagyis hosszú tes- tűek. Szaknyelven úgy mondják: az utódoknál nagy a fejlődési energia. Például egy kansüldőfalka, amely négyhónapos. átlagosan ötven kilós süldőkből áll. A szövetkezet szakemberei mondják, hogy héthónapos kansüldök elérték a mázsás súlyt, ennek a hatalmas apaállatnak az utódai közül. Sok utóda került más szövetkezetekbe, például kocasüldő Dunakömlőd- re, Tolnanémedire, Izménybe, Mözsre és Szekszárdra, kansüldő pedig még több helyre. Sampion utódaiból néhá- nyan hízékonyság-vizsgálaton vannak, jelenleg Hőgyészen. Szakszerű tenyésztői munkával felmérik, milyen a Sam- piontól származó sertése* takarmányértékesítő képessé** ge.
