Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

1965. szeptember 9. TOLNA MEGYEI NEPOJSAQ 3 Több és olcsóbb víz ELSŐSÖK Kilencszázhuszonhétben, amikor elkészült a szekszárdi vízmű, hatvannyolcezer köbméter vizet fogyasztott a város. Negyvenöt­ben kétszáznegyvenhétezret. Ki- lencszázhatvanban már 550 ezer köbméter volt a fogyasztás, ta­valy pedig kilencszázezer köbmé­ter. Az idén — előzetes számí­tások szerint — „átlépi” az egy­millió köbmétert és bizonyos, hogy a város fejlődésével párhu­zamosan tovább nő a vízszükség­let is. Hogy honnét biztosítják a növekvő vízigény kielégítését, ez pár évvel ezelőtt még komoly gondot okozott a városnak. Ma azonban már bizakodó hangon beszélnek erről a Víz- és Csator­naművek vezetői. A megoldást megtalálták. Rövid életű huták A városi vízmű a csőkutas ön­tözéshez is felhasznált rétegvizet „csapolja meg”. A lőtér mellett, egymástól három-négyszáz méter­nyi távolságra sorakoznak a 22— 25 méter mélyre fúrt kutak és a föléjük épített szivattyúházak. Ahogy nőtt az igény, úgy szapo­rodtak ezek a kutak is. Ma már hét van belőlük. Tavaly fúrták, építették az „F” és a „G” kutat, egymillió forintos költséggel. Egy ilyen kút, amikor még „fiatal”, megadja a percenkénti nyolc-kilencszáz liter vizet is. Egy év eltelte után azonban már csökken a vízhozama, százötven­kétszáz literrel, négy-ötéves ko­rában pedig már a felét adja az eredetinek. Még egy-két év és „meghalt”, legfeljebb száz-száz­ötven litert ad. Fenntartása, üzemeltetése ugyanannyiba kerül, mint az első évben, a szivattyú is elfogyassza azt a huszonkét- huszofThárom kilowattnyi energi­át, csak éppen a termelése csök­ken az eredetinek a töredékére, így hát ledugaszolják és fúrnak helyette másikat, jó távolra. Az épület pedig ottmarad — csősz­kunyhónak. A kiapadás oka a szakemberek szerint az, hogy el- tömődik a kút szűrője, sőt el- tömődik, elokkeresedik környeze­tében a vízadó réteg is. A mély­| csökkenő vízhozamának pótlásá- | ra is. Ez volt a módszer — eddig. Egy érdekes kísérlet A „C” jelű kutat öt évvel ez­előtt fúrták. Ma azonban már csak 370 liter vizet ad percen- kint, fele annyit sem, mint ameny- nyit az első évben. Pár hónap­pal ezelőtt közvetlenül mellette, fúrtak egy újat és ma már ez is üzemel. Percenkint négy-ötszáz liter vizet hoznak felszínre és táplálnak be a városi vízháló­zatba. A két kút tehát annyit, vagy valamivel többet termel, mint öt évvel ezelőtt az új „C” kút. A szivattyúja a régi házban van, egymás mellett forog az „öreg” és az új kút szivattyúja. Ami a meglepő — bár erre már számítottak a vállalat vezetői —, hogy a régi kút hozama egy li­terrel sem csökkent. Most állan­dóan, éjjel-nappal működik a két szivattyú, inkább a többi kutat állítják le, amikor vízbőség van, hogy ezt az „ikerpárt” jobban meg lehessen figyelni. — Sikerült megdönteni a régi felfogást — mondja Kovács La­jos igazgató —, amely szerint nem lehet egymás közelébe több kutat telepíteni. A kísérlet meg­mutatta. hogy a kút „elöregedé­sét” nem az okozza, hogy a víz­adó réteg kimerül, vagy eltömő- dik, hanem kizárólag a kút szű­rője és pár méteres környezete dugul el. — Erre gondoltunk már két- három évvel ezelőtt is — veszi át a szót Kovács Sándomé osz­tályvezető mérnök — amikor a „D” kutat leállítottuk. A „D” kút alig adott száz-százötven litert percenként. Közvetlenül mellette fúrtuk a „D—'l”-est. Ez majd­nem annyit hozott, mint egy „szűzterületen” fúrt új kút. Ez nem lepett meg nagyon bennün­ket, hanem inkább az, hogy a „D—l”-es belépése után a leállí­tott kútban a nyugalmi vízszint nem csökkent jóformán egy cen­tit sem. Ebből következtettünk arra, hogy nemcsak leállításra kerülő kút mellé lehetne újat fúrni, hanem oda is, amelyiket még érdemes tovább üzemeltetni, így sok százezer forintnyi beru­házást takaríthatunk meg. Két kút — egy szivattyúval Az új módszer eredményessége már nem vitatható. Hiszen feles legessé teszi az új kutak, szi­vattyúházak telepítését, ami egy- egy kútnál félmillió forintba ke­rül. A meglévők melletti kút­fúrás, bekötés költsége mindössze hatvan-nyolcvanezer forint. És amit megcsináltak a „C” kútnál, az lehetséges a többinél is. Nem kell új szivattyúház, több száz méteres nyomócsővezeték, nincs szükség új villanyhálózatra stb. Most még külön, egyenként 800 percliteres teljesítményű szivaty- túja van az öreg „C” kútnak és a mellette fúrt újnak is. Hamaro­san azonban összekötik a két ku­tat és egy, nyolcszázas szivattyút kötnek rá. Ez is ismeretlen a vízművek eddigi gyakorlatában, elméletileg azonban nincs akadá­lya, hiszen a két kút nyolc-ki­lencszáz literes víztermelését „el kell bírnia” egy nyolcszázas szi­vattyúnak. Kevesebb beruházás, ennek kö­vetkeztében alacsonyabb amorti­zációs költség, alacsonyabb faj­lagos energiafelhasználás, keve­sebb bérköltség, egyszóval, ol­csóbb víz. És ami talán még fontosabb: több víz. Ez lesz aí eredménye a vízművek vezetői által kikísérletezett és bevezetett új módszernek. i. J. Fesztiválokra készül a szekszárdi amatőr filmstúdió furatú kutak már hosszabb éle­tűek, de sorsukat ők sem kerül­hetik el. Pár évvel ezelőtt ezért kellett megszüntetni a strandnál levő, a vágóhídi és a Hunyadi utcai mélyfuratú kutat. Üj kutakat kell tehát fúrni nemcsak azért, hogy a növekvő vízszükségletet ki lehessen elégí­teni, hanem a meglevő kutak hogy a legalaposabb tájékoz­tatás mellett is hírek ne kel­jenek szárnyra. Erre példaként egy nemrég történt esetet mondok el. A tamási tsz-közi társulásnál gazdasági vissza­éléseket követtek el. Az ügy­ben egyébként folyik a vizsgá­lat. Azt mondani sem kell, hogy milyen nagy port vert fel. Elindult a vizsgálat, ezt pedig követték a találgatások, kombinációk. A jól értesültek megtörtént és meg nem tör­tént dolgokat híreszteltek, s ezzel zavarták a tsz-tagok hangulatát. Félő volt, hogy ez a munka rovására megy. So­kan a párttagoktól kértek ma­gyarázatot. A pártvezetőség erre idejében felfigyelt. A párttagoknak megmondtuk azt, amit a vizsgálat igazolt, hogy párttagjaink tisztán lássanak, s a hozzájuk fordulóknak vá­laszt adhassanak. Elejét vet­tük az esetleges rágalmaknak. — Mi az, amit Mészáros elvtárs jónak lát, a párttit­kár munkájában? Mészáros elvtárs a kérdésre kevés gondolkodás után így válaszolt: —■ Jónak tartom, hogy bár­Az elmúlt ősszel az országos amatőr filmfesztiválon, fenn­állásuk óta első ízben vettek részt a szekszárdi amatőr filmesek. Mindjárt kezdetben Kiss István: Kultúránk kincseiből című film­jével elhozta a negyedik helyet. Az országos fesztivált követte a dunántúli, melyre már komolyan készültek. Az eredmény nem is maradt el. Az öt megye, Bács­milyen gazdasági munkáról is van szó, Filótás elvtárs elvál­lalja és becsülettel el is végzi. Aztán van még egy jó tulaj­donsága: szereti a fiatalokat. A tsz-ben sok fiatal neki kö­szönheti, hogy folytatta iskolai tanulmányát, vagy szakmát szerzett. A pártszervezet volt a mozgatója annak is, hogy a 18 évet betöltött fiatalok lép­jenek be a tsz-be, tagnak. Per­sze az agitáció konkrét volt — tette hozzá nevetve —, mert az anyagi érdekeltség is érvé­nyesült. — És mondja, Mészáros elv­társ, eredményes is volt a mozgósítás? — Igen. A fiatalok közül 70-en kérték a tsz-be tagfel­vételüket. Fiatalodik, erősödik a tsz. Ezután magától adódott vol­na a következő kérdés: Vajon a tsz-pártszervezet fiatalodása, erősödése lépést tart-e a fej­lődéssel? A kérdést nem tet­tük fel, éspedig azért nem, mert e téren lenne tennivaló, nincs minden a legteljesebb rendben. P. M. Kiskun, Baranya, Somogy, Fejér, és Tolna megyék filmesei közötti versenyben, kiemelkedő eredmé­nyeket értek el. Aranyérmet nyert Fáncsi István: Szekszárd és a fiatalság című filmjével. A lírai hangvételű, szubjektív beállítású film az ifjúság és a város kapcso­latával foglalkozott. Bronzéremmel jutalmazták Tó­biás Teréz és Vesztergombi Já­nos: Absztrakt című, disszonáns zenére felépített filmjét, amely a jó fdtotechnikáért és harmoni­kus összeállításért ragadta meg a zsűri figyelmét. Szekszárd ván­dorserlegét Kiss István és Katona Gyula két közös szerzeménye nyerte. Az egyik a Fadd-dombori KISZ-tábort, a másik pedig a paksi művésztelepet mutatja be. Az országos amatőr filmfesz­tivált az idén október elején ren­dezik meg. A szekszárdi amatőr filmklub tagjai már a nyár eleje óta készülnek a fesztiválra. Fán­csi István és Kiss István közös filmmel mutatkoznak majd be, melynek címe: Két évtized után. A film a fiatal műszergyárral és az ott dolgozó fiatalok életével foglalkozik. A Tóbiás—Veszter­gombi páros ugyancsak absztrakt filmmel indul az országos verse­nyen, melynek címe: Hangulat. Kiss István, Schubert: A Piszt­ráng című zeneművéhez vágta filmjét, amely a horgászokkal foglalkozik. Az amatőr filmstúdió ezenkí­vül komolyan készül az október végén megrendezésre kerülő or­szágos műszaki filmfesztiválra is. A Család és Iskola folyóirat filmpályázatot hirdetett. Korunk gvermeke címmel. Itt ugyancsak Kiss István vesz részt 10 perces rövidfilmjével. Egy általános is­kolás munkanapját mutatja be. — Neked mi van a táskádban? íme egy jó kislány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom