Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-09 / 212. szám
1965. szeptember 9. TOLNA MEGYEI NEPOJSAQ 3 Több és olcsóbb víz ELSŐSÖK Kilencszázhuszonhétben, amikor elkészült a szekszárdi vízmű, hatvannyolcezer köbméter vizet fogyasztott a város. Negyvenötben kétszáznegyvenhétezret. Ki- lencszázhatvanban már 550 ezer köbméter volt a fogyasztás, tavaly pedig kilencszázezer köbméter. Az idén — előzetes számítások szerint — „átlépi” az egymillió köbmétert és bizonyos, hogy a város fejlődésével párhuzamosan tovább nő a vízszükséglet is. Hogy honnét biztosítják a növekvő vízigény kielégítését, ez pár évvel ezelőtt még komoly gondot okozott a városnak. Ma azonban már bizakodó hangon beszélnek erről a Víz- és Csatornaművek vezetői. A megoldást megtalálták. Rövid életű huták A városi vízmű a csőkutas öntözéshez is felhasznált rétegvizet „csapolja meg”. A lőtér mellett, egymástól három-négyszáz méternyi távolságra sorakoznak a 22— 25 méter mélyre fúrt kutak és a föléjük épített szivattyúházak. Ahogy nőtt az igény, úgy szaporodtak ezek a kutak is. Ma már hét van belőlük. Tavaly fúrták, építették az „F” és a „G” kutat, egymillió forintos költséggel. Egy ilyen kút, amikor még „fiatal”, megadja a percenkénti nyolc-kilencszáz liter vizet is. Egy év eltelte után azonban már csökken a vízhozama, százötvenkétszáz literrel, négy-ötéves korában pedig már a felét adja az eredetinek. Még egy-két év és „meghalt”, legfeljebb száz-százötven litert ad. Fenntartása, üzemeltetése ugyanannyiba kerül, mint az első évben, a szivattyú is elfogyassza azt a huszonkét- huszofThárom kilowattnyi energiát, csak éppen a termelése csökken az eredetinek a töredékére, így hát ledugaszolják és fúrnak helyette másikat, jó távolra. Az épület pedig ottmarad — csőszkunyhónak. A kiapadás oka a szakemberek szerint az, hogy el- tömődik a kút szűrője, sőt el- tömődik, elokkeresedik környezetében a vízadó réteg is. A mély| csökkenő vízhozamának pótlásá- | ra is. Ez volt a módszer — eddig. Egy érdekes kísérlet A „C” jelű kutat öt évvel ezelőtt fúrták. Ma azonban már csak 370 liter vizet ad percen- kint, fele annyit sem, mint ameny- nyit az első évben. Pár hónappal ezelőtt közvetlenül mellette, fúrtak egy újat és ma már ez is üzemel. Percenkint négy-ötszáz liter vizet hoznak felszínre és táplálnak be a városi vízhálózatba. A két kút tehát annyit, vagy valamivel többet termel, mint öt évvel ezelőtt az új „C” kút. A szivattyúja a régi házban van, egymás mellett forog az „öreg” és az új kút szivattyúja. Ami a meglepő — bár erre már számítottak a vállalat vezetői —, hogy a régi kút hozama egy literrel sem csökkent. Most állandóan, éjjel-nappal működik a két szivattyú, inkább a többi kutat állítják le, amikor vízbőség van, hogy ezt az „ikerpárt” jobban meg lehessen figyelni. — Sikerült megdönteni a régi felfogást — mondja Kovács Lajos igazgató —, amely szerint nem lehet egymás közelébe több kutat telepíteni. A kísérlet megmutatta. hogy a kút „elöregedését” nem az okozza, hogy a vízadó réteg kimerül, vagy eltömő- dik, hanem kizárólag a kút szűrője és pár méteres környezete dugul el. — Erre gondoltunk már két- három évvel ezelőtt is — veszi át a szót Kovács Sándomé osztályvezető mérnök — amikor a „D” kutat leállítottuk. A „D” kút alig adott száz-százötven litert percenként. Közvetlenül mellette fúrtuk a „D—'l”-est. Ez majdnem annyit hozott, mint egy „szűzterületen” fúrt új kút. Ez nem lepett meg nagyon bennünket, hanem inkább az, hogy a „D—l”-es belépése után a leállított kútban a nyugalmi vízszint nem csökkent jóformán egy centit sem. Ebből következtettünk arra, hogy nemcsak leállításra kerülő kút mellé lehetne újat fúrni, hanem oda is, amelyiket még érdemes tovább üzemeltetni, így sok százezer forintnyi beruházást takaríthatunk meg. Két kút — egy szivattyúval Az új módszer eredményessége már nem vitatható. Hiszen feles legessé teszi az új kutak, szivattyúházak telepítését, ami egy- egy kútnál félmillió forintba kerül. A meglévők melletti kútfúrás, bekötés költsége mindössze hatvan-nyolcvanezer forint. És amit megcsináltak a „C” kútnál, az lehetséges a többinél is. Nem kell új szivattyúház, több száz méteres nyomócsővezeték, nincs szükség új villanyhálózatra stb. Most még külön, egyenként 800 percliteres teljesítményű szivaty- túja van az öreg „C” kútnak és a mellette fúrt újnak is. Hamarosan azonban összekötik a két kutat és egy, nyolcszázas szivattyút kötnek rá. Ez is ismeretlen a vízművek eddigi gyakorlatában, elméletileg azonban nincs akadálya, hiszen a két kút nyolc-kilencszáz literes víztermelését „el kell bírnia” egy nyolcszázas szivattyúnak. Kevesebb beruházás, ennek következtében alacsonyabb amortizációs költség, alacsonyabb fajlagos energiafelhasználás, kevesebb bérköltség, egyszóval, olcsóbb víz. És ami talán még fontosabb: több víz. Ez lesz aí eredménye a vízművek vezetői által kikísérletezett és bevezetett új módszernek. i. J. Fesztiválokra készül a szekszárdi amatőr filmstúdió furatú kutak már hosszabb életűek, de sorsukat ők sem kerülhetik el. Pár évvel ezelőtt ezért kellett megszüntetni a strandnál levő, a vágóhídi és a Hunyadi utcai mélyfuratú kutat. Üj kutakat kell tehát fúrni nemcsak azért, hogy a növekvő vízszükségletet ki lehessen elégíteni, hanem a meglevő kutak hogy a legalaposabb tájékoztatás mellett is hírek ne keljenek szárnyra. Erre példaként egy nemrég történt esetet mondok el. A tamási tsz-közi társulásnál gazdasági visszaéléseket követtek el. Az ügyben egyébként folyik a vizsgálat. Azt mondani sem kell, hogy milyen nagy port vert fel. Elindult a vizsgálat, ezt pedig követték a találgatások, kombinációk. A jól értesültek megtörtént és meg nem történt dolgokat híreszteltek, s ezzel zavarták a tsz-tagok hangulatát. Félő volt, hogy ez a munka rovására megy. Sokan a párttagoktól kértek magyarázatot. A pártvezetőség erre idejében felfigyelt. A párttagoknak megmondtuk azt, amit a vizsgálat igazolt, hogy párttagjaink tisztán lássanak, s a hozzájuk fordulóknak választ adhassanak. Elejét vettük az esetleges rágalmaknak. — Mi az, amit Mészáros elvtárs jónak lát, a párttitkár munkájában? Mészáros elvtárs a kérdésre kevés gondolkodás után így válaszolt: —■ Jónak tartom, hogy bárAz elmúlt ősszel az országos amatőr filmfesztiválon, fennállásuk óta első ízben vettek részt a szekszárdi amatőr filmesek. Mindjárt kezdetben Kiss István: Kultúránk kincseiből című filmjével elhozta a negyedik helyet. Az országos fesztivált követte a dunántúli, melyre már komolyan készültek. Az eredmény nem is maradt el. Az öt megye, Bácsmilyen gazdasági munkáról is van szó, Filótás elvtárs elvállalja és becsülettel el is végzi. Aztán van még egy jó tulajdonsága: szereti a fiatalokat. A tsz-ben sok fiatal neki köszönheti, hogy folytatta iskolai tanulmányát, vagy szakmát szerzett. A pártszervezet volt a mozgatója annak is, hogy a 18 évet betöltött fiatalok lépjenek be a tsz-be, tagnak. Persze az agitáció konkrét volt — tette hozzá nevetve —, mert az anyagi érdekeltség is érvényesült. — És mondja, Mészáros elvtárs, eredményes is volt a mozgósítás? — Igen. A fiatalok közül 70-en kérték a tsz-be tagfelvételüket. Fiatalodik, erősödik a tsz. Ezután magától adódott volna a következő kérdés: Vajon a tsz-pártszervezet fiatalodása, erősödése lépést tart-e a fejlődéssel? A kérdést nem tettük fel, éspedig azért nem, mert e téren lenne tennivaló, nincs minden a legteljesebb rendben. P. M. Kiskun, Baranya, Somogy, Fejér, és Tolna megyék filmesei közötti versenyben, kiemelkedő eredményeket értek el. Aranyérmet nyert Fáncsi István: Szekszárd és a fiatalság című filmjével. A lírai hangvételű, szubjektív beállítású film az ifjúság és a város kapcsolatával foglalkozott. Bronzéremmel jutalmazták Tóbiás Teréz és Vesztergombi János: Absztrakt című, disszonáns zenére felépített filmjét, amely a jó fdtotechnikáért és harmonikus összeállításért ragadta meg a zsűri figyelmét. Szekszárd vándorserlegét Kiss István és Katona Gyula két közös szerzeménye nyerte. Az egyik a Fadd-dombori KISZ-tábort, a másik pedig a paksi művésztelepet mutatja be. Az országos amatőr filmfesztivált az idén október elején rendezik meg. A szekszárdi amatőr filmklub tagjai már a nyár eleje óta készülnek a fesztiválra. Fáncsi István és Kiss István közös filmmel mutatkoznak majd be, melynek címe: Két évtized után. A film a fiatal műszergyárral és az ott dolgozó fiatalok életével foglalkozik. A Tóbiás—Vesztergombi páros ugyancsak absztrakt filmmel indul az országos versenyen, melynek címe: Hangulat. Kiss István, Schubert: A Pisztráng című zeneművéhez vágta filmjét, amely a horgászokkal foglalkozik. Az amatőr filmstúdió ezenkívül komolyan készül az október végén megrendezésre kerülő országos műszaki filmfesztiválra is. A Család és Iskola folyóirat filmpályázatot hirdetett. Korunk gvermeke címmel. Itt ugyancsak Kiss István vesz részt 10 perces rövidfilmjével. Egy általános iskolás munkanapját mutatja be. — Neked mi van a táskádban? íme egy jó kislány.
