Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

I 4 ¥0tws wffGTEi népújság 1565. szeptember 9. Irány: a Lefkas-i fesztivál A dombóvári táncosok nagy sikere Görögországban Több mint kéthetes görögarszá- ményt jelentett számunkra. nemzeti himnuszok eljátszása mel­gi turné után a múlt héten ér- — Milyen fogadtatásban ré- lett felvonták a részt vevő orszá- kezett haza a MÉSZÖV dombé- szesült az együttes Lefkas szi- gioik zászlaját, majd utcabál kő­vári táncegyüttese, amely nem- getén? vetkezett. Este került sor legelső csak itthon, hanem már külföl- — Nyugodt szívvel mondhatom: szereplésünkre, ahol körülbelül dön is komoly hírnévre tett szert, nagyon nagy szeretettel fogadtak tízperces műsort adtunk. Itt min- Ebből az alkalomból felkerestük bennünket. Ez abban is megnyil- den együttes bemutatkozott a Szendj Pált, a MÉSZÖV elnökét, vánult, hogy a fesztivál költse- fesztivál közönségének, a görögországi turné vezetőjét, és gén vittek el bennünket Athén- — Mikor került sor az igazi megkérdeztük, hogy sikerült az bél Lefkas szigetére, ahol a „nagy” fellépésükre? együttes görögországi útja. fesztivál vezetősége üdvözölte — A fesztivál tíz napig tartott, — Hogyan került sor az együttesünket. Ezután két napig ezalatt még kétszer léptünk szín- együttes görögországi szereplé- ismerkedtünk a várossal, vala- padra. A nagy meleg miatt min­iére? mint a környező tájat jártuk be. dig este kilenc órakor kezdőditek — A görögországi Lefkas szi- — Kik vettek részt a fesz- az előadások, s éjjel kettőig, há- get polgármesterétől meghívás tiválon? romig tartottak. A legjobb együt­érkezett az együttes részére, hogy — A fesztivál jellege nemzet- tesek majdnem mindig a műsor vegyünk részt a Lefkas-i folklór közi volt, így huszonkét nemzet, legvégén szerepeltek. így mi is, fesztiválon, amely három év óta többek között Lengyelország, — ami megbecsülést jelent —, a minden év augusztusában meg- Szovjetunió, Jugoszlávia, Cseh- műsor végére kerültünk. Nagy rendezésre kerül. A fesztivál él- Szlovákia, Ausztria, Svájc. Olasz- sikert aratott a Szatmári tánc, a nöksége már ismerte a magyar ország, Spanyolország, Uganda, Sióagárdi tánc, valamint a Ba- táncosokat — hisz a fesztiválon Izrael táncosai szerepeltek, tér- ranyi lakodalmas és a Pásztortánc már más évben is volt magyar mészetasen mi magyarok is a 22 Mindannyiszor nagy tapsot kap- együttes — ezért kifejezetten résztvevő között voltunk. tunk, a közönség alig akarta le­ragaszkodtak részvételünkhöz. — Hogyan zajlott le a fesz- engedni táncosainkat a színpad­Harminckét fős küldöttségünk tivál? * ról. Érdekes, hogy a fesztiválon augusztus közepén indult útnak — A fesztivál hagyományai sze- általában a ritmusok, pattogós Athénig repülőgéppel utaztunk, rint az első napon a tánccsopor- zenének és a gyors táncoknak majd onnan autóbusszal vittek tok ünnepélyes keretek között volt a legnagyobb sikerük, minket Lefkas szigetére. A több felvonultak a városka utcáin. A — Mi nőit a fesztivál leg- mánt tízórás út tengerparton és kikötő melletti téren tartották a nagyobb élménye? hegyek között vezetett. Nagy él- nyitóünnepélyt, az árbocokra a A mi szamunkra tálán a legnagyobb élményt az a fel­lépés jelentette, amikor egy kis, ötszáz fős faluban szerepeltünk, a város közelében. Küldöttség érkezett a faluból, kimondottan ragaszkodtak a magyar együttes szerepléséhez. Ennek nagyon örültünk, hisz ez egyúttal nem­zeti elismerést is jelentett. A kis faluba szereplésünk alkal­mával legalább ezerötszáz ember jött össze a környező hegyekből, hogy megnézzék a magyar tán­cosokat. Nagyon szívélyesen és vendégszeretően fogadtak, alig akartak visszaengedni bennün­ket a városba. — Hogy érezték magukat a táncosok Görögországban? — A válasz most minden bi­zonnyal sablonos lesz, de azt kell mondanom, nagyon jól. A táncosok most másodszor jártak külföldön, s a görögországi út nagy élményt jelentett. Megis­merkedtek Athén és az ország ; történelmi emlékeivel, tájakkal, ; emberekkel. A nagyon érdekes £és eseménydús turné után kelle- ’.mes meglepetés fogadta itthon " táncosainkat, augusztus 20-án ugyanis megkapták a kiváló együttes címet. Így a görög- 1 országi siker után az itthoni el­ismerés jsem maradt el, aminek nagyon örültünk. Csatai Erzsébet A megyei szántóverseny győztesei A gorkiji hajógyárban 60 tonnás haltartály hajókat építettek. Ezek a. hatalmas hajók nemcsak folyami, de tengeri halászatra is al­kalmasak, és különlegesen kiképzett raktáraikban negyven tonna halat tárolhatnak. Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese átadja a dijakat az első helyezett Galambos Jánosnak, a második Szűcs Istvánnak, és a harmadik Bati Lászlónak. A két első helyezett indulhat az országos szántóversenyen. Oszlopházat terveznek az NSZK-ban Sárközi Gyula: cA LZLVigXLtfLIUlL táne&ut& A nyugatnémet sajtóban vita folyik egy tervről, amely sze­rint a következő évtizedben 35Ö emeletes', oszlop formájú házat építenének. Az épület 8000 laká­sa körülbelül 25 000 embernek nyújtana otthont. Ez a lakóház háromszor maga­sabb lenne, mint az Eiffel-torony. A tetején elhelyezett szélerőmű látná el árammal a lifteket, s az automatikus fűtési rendszert, továbbá biztosítaná a levegő meg­felelő páratartalmát a helyiségek­.■feg&sr.-v»: .v­Az oszlopházban mozi, áruház, több étterem és hangversenyte­rem, sőt néhány rendőrszoba is lenne. Az alatta elhelyezett ga­rázsban több ezer gépkocsi férne el. A tervezők azt állítják, hogy ez az épület stabilabb lenne a leg­feljebb 12 emeletes szokványos lakóházaknál. HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban! f»TVVTWTrrTVTVTTTVTTTTTTVTTTTTTTVVyVVVTV**VTV*»»TTVTTVTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT'rTTTTTTVTTTTTTTTT — 16 — Signore Giovanni hármat dudált: siettette tár­sát és Merényi úr nem késlekedett tovább. Egy óvatlan pillanatban kiugrott az ajtón és amilyen gyorsan csak tehette, beszállt a kocsiba. Egy páran a lányok közül utána vetették ma­gukat, kirohantak az utcára, de a sofőr gázt adott és a hatalmas busz elrobogott a kapu elől. — Lányok! Vissza! — kiabált mögöttük magá­ból kikelten signorina Adeline olaszul és hatal­mas keble hullámzott, mint a tenger, amikor rihar korbácsolja hullámait. A lányok azonban nem értették szavait. Csak az egy vörös hajú Szabó Zsuzsa, aki pesti egye­temre járt és két évig tanult olaszul a budapesti olasz konzulátus nyelvóráin, értett egy keveset. Ö szólt most magyarul a lányoknak: — Gyerünk be, lányok, hív a nyanya! — Úgy látszik, ezek a palik lepasszoltak min­iét ennek a zsírgömböcnek — mondta Ági Sá­rinak. — Pfuj! Szinte csepeg róla a zsír! — Nem lehet azért rossz asszony — jegyezte neg Sári. — A kövérek általában jólelkűek... — Azt hiszem, fogsz te még másképpen is beszélni.... Lassan visszaszállingóztak a szállodába. Signorina Adeline megkérdezte tőlük, ki tud olaszul. Szabó Zsuzsa jelentkezett. — Csak egy? Kevés... No de majd belejöt­tök... Mielőtt megmutatnám a szobátokat, felhí­vom a figyelmeteket, hogy egy hónapon belül — 17 — mindnyájatoknak legalább úgy kell tudni ola­szul, mint neked — mutatott páinás ujjúval Zsuzsára signorina Adeline sűrű hápogás köze­pette. Majd így folytatta: — A nevem: Adeline Bertolini. De csak signorina Adel-nek, vagy ma- dame-nak szólítsatok. Amelyik jobban tetszik. Lányaim mind így hívnak. Velük majd délután összeismerkedtek. Most még alusznak... Külön­ben még jobb, ha az olaszon kívül más idegen nyelveket is beszéltek. Ki tud valamilyen más nyelven? Sári oroszul tudott egy keveset. De akadtak hárman, akik németül beszéltek jól-rosszul. Egy pedig angolul gagyogott. — Az orosz nem kell! Oroszokkal egyelőre nem lesz dolgotok. A német az jó, az angol pe­dig primissimó! Most pedig gyertek utánam! Az első emeleten egymás után sorakoztak a szobák, mint egy igazi szállodában. A lányok csapatostól özönlöttek a signorina után. Minden ajtó előtt meg-megálltak és csodálkozva álla­pították meg, hogy mindegyiken egy bekeretezett kép függ, amely csinos — főleg fekete — nőt ábrázol különféle pózokban, csaknem meztelenül. Alatta pedig a neve: Alida, Francesca, Gina, Suzanne, Gilda, Carmen, Juanita, Giulia, Marina. > Elisa stb. Sári agyában derengeni kezdett valami. Hirte­len meg akart fordulni, hogy elrohanjon, min­degy hová, csak ki innen, ebből a bűn barlang­ból! Mert hogy az, erről meg volt győződve. De — 18 — amint megfordult, signorina Adeline hatalmas mellének ütközött neki. Ám ijedtsége csak egy másodpercig tartott, aztán felülkerekedett benne a düh és belekiabálta magyarul a madame arcába: — El akarok menni innen! Signorina Adeline nem értette a magyar sza­vakat, de Sári hangjából kiérezte a düht és gyor­san elkapta Zsuzsát, hogy fordítsa le neki olaszra. A kirobbant szópárbaj ezután Zsuzsa tolmá­csolásával folytatódott. — El akarsz menni? No ne mondd?! — Signo­rina Adeline még mindig mosolygott, de szavai­ból már kiérződött a metsző gúny. A lányok valamennyien kíváncsian köréjük gyűltek. — Azonnal eresszen ki ebből a nyilvánosház­ból! — Miféle hang ez?! — Most már a signorina hangja is megkeményedett. — Velem így nem lehet bestéini! — Eresszen ki, ha mondom! — és Sári elkese­redett dühvei félre akarta lökni űtjából a testes asszonyságot. Ám sighorina Adelinet sem kellett félteni. A következő pillanatban arcát elöntötte a vörös méreg, hatalmas mancsa előrelendült és Sári megdöbbent arcán csattant. — Fogd be a pofádat, mert kitaposom a beled! Te kis cafat! — Bazedovos szeme majd kiugrott a helyéből, annyira kidüllesztette a mérhetetlen megvetés és düh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom