Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

10G5. szeptember 5. 4 ■ ! n TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Gimnázium Leng a daru drótkötele, ha egy kis szél bi­rizgálja. De megremeg az egész szerkezet, na egy negyedtonnányi betonlapot emel a magas­ba. Ez a daru húzónkét mázsa teherbírású és ötven méter ma ;as. Aki fenn áll, közel a darus­fülkéhez, annak megváltozik a táj képe. Már a lépcsőkön felfelé haladtában megérez valamit az árbocra igyekvő matrózok érzéséből. A kúszót kerek vaskorlát védi, de azért elég egy kis vigyázatlanság és kész a baj. Ez azonban meg sem fordul fejében, csak a következő lépcsőfokot nézi, aztán egyszercsak megvetheti a lábát Fel­érkezett. Kitágul a világ, megnőtt a hegyoldal. Gyufa­szálak az ölnyi gerendák, parányi hangyák az emberek. A templomtoronyba át lehet kiáltani a harangozónak és ha ujjad hegyére emelnéd a szénaboglyát, úgy szétfújnád, mint a pitypang termését. Nézd a szőlőtőkék között hajladozó embereket, micsoda játékfigurák! Emitt meg ácsok szorgoskodnak. Nyiszog a fűrész, de csak hozzáképzeled a hangot, mert ide nem hallatszik fel a zaja. Mi készül itt? Gimnázium a szekszárdi hegy­oldalban. Jóindulatúan mosolyogsz, úgy ahogy Gulliver figyelhette a törpék erőfeszítéseit. A munka pedig nem áll meg. Gerendákat cipelnek, falaznak a kőművesek, dolgoznak a be­tonmunkások. A tenyérnyinek látszó szürke be­tonpallókból most újat ragad a daru karmai kö­zé és a kicsi lapok fenyegető gyorsasággal meg­nőnek, mire helyükre érkeznek. Már áll az első emelet beton váza, és mire ez az írás újságban megjelenik, a középső képen látható öltözőhelyi­ségnek oldalfalát már fel is húzták. a magasból A parányi emberek még fentről nézve is gyorsabban mozognak, mint ahogy a szem követ­ni tudná. Szállj le csak ember onnan fentről, a daruról és gyere közelebb. Nézd, ott, ahol a szél meg átfúj az oszlopok között, ott lesz a torna terem. Hol tornásznak majd a fiatalok? Kérdezd meg akármelyik embert, karjával széles mozdula­tot ír le a levegőben, de egy helyre mutat: Ott! Ugyan, legyintenél, hiszen ott még az alap sincs kiásva! De a dolgozók megmutatják a tervraj­zokat is, győződj meg saját szemeddel, ha ké­telkednél. A tornaterem az emeleten lesz, a föld­szinten kísérleti helyiségek, szakkörök kaprak helyet. A túloldalon emelkedik majd az ötemeletes diákszálló, huszonhét méter magasban. Négyszáz diákot fogad falai közé, ugyanannyit, mint a gimnázium, amely nyolctantermes lesz és het­venkét méter hosszú. A szállóban ebédlőhelyi­ség, modem fürdőszobák. Az épület körül padok lesznek és sok virág. Most a földön ácsoláshoz való szögek hever­nek, kúsza deszkahalmokba botolhatsz. A zsalu- zatlan oszlopokból kopáran meredeznek a csa­vart betonacél-drótok. Nedvesen tátong a pince­nyílás, oldalán már szárad a beton. Milyen lesz az új gimnázium? Csupa üveg, csupa beton, könnyed vonalú épület. Az első eme­let fölé rugalmasan hajol majd a betenerkély, amelyet egyetlen oszlop sem tgrt. A diákszálló ötödik emeleti ablakából szép lesz az esti város képe. Pislákoló fényeivel és az ultramodem épü­let körül tücsökciripeléssel. Szöveg: M. I. Fotó: Bakó Jenő Megkezdik az árpavetést az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban 17 ffy gazdasági vezető a közelmúltban találóan jegyez- ±-4 te meg: nem is olyan régen még az aratást tartottuk az év legnagyobb munkájának. Most az aratás utáni munkák adják a legfőbb gondot. Az őszi vetéselőkészítés, a silózás, a burgonya, a cukorrépaszedés. kenderaratás mind itt van a nyakunkon, most kell nz alapos szervezettség, hogy minden munka haladjon fennakadás nélkül. Igen, most ebben az időben van a legnagyobb szükség a jó szervezettségre, arra, hogy gép, ember ne álljon tétle­nül, esetleges fennakadás miatt. Legalább olyan szervezett­ségre, amellyel a középhidvégi gazdaságban — teljes nevén az Állattenyésztési Kutatóintézet Alsótengelici Kísérleti Gaz­daságában — most a munkát végzik. Czapáry László, a gazdaság igazgatója sorolja a munká­kat: — Nálunk is az egyik legfőbb munka a silózás. 281 hold­ról kell letakarítani holdanként kétszáz mázsa terményt. Már tavasszal, a vetés előtt számoltunk a betakarítással. Az egész terület szójás siló, tehát kitűnő tápértékű. Nagyon fontos te­hát. hogy ideális időben takarítsuk be, de az természetesen ekkora területről időt vesz igénybe. Ha egyfajta kukoricát vetünk, akkor a vége már elöregszik, nem eszi olyan szívesen a jószág. Ezért a tavasszal szakaszosan vetettük, különböző tenyészidejű kukoricából, A silózást augusztus 15-én kezdtük, és ezideig a termésnek több, mint hatvan százalékát takarí­tottuk be. így a majdnem egy hónapos betakarítási idő alatt is egyforma minőségű silónk lesz. Ezt a módszert a termelő­szövetkezeteknek is ajánlom, mert tudom, hogy jónéhány csak egyfajta kukoricát vetett. — A silótakarmány-betakarítást egy brigád végzi, amely két magyar és egy szovjet gépből áll, a hozzájuk beosztott hét szállítójárműből és két taposó gépből. Napi teljesítmé­nyük 28—30 vagon. — Több mint hatvan százalékát szedtük fel a 116 hold burgonyának is. Gazdaságunk fajfenntartó, nemesítő szaporí­tást végez. Ezért a géppel kifordított, kézzel felszedett bur­gonyát nyomban osztályozzuk. Az osztályozást géppel végez­zük. A vetőgumót raktározzuk, s majd fémzárolva kapják meg a termelőszövetkezetek. Ami étkezésre alkalmas, azt pe­dig szómban szállítjuk a MÉK-nek. • ¥ T gyancsak nagy munkát ad a gazdaságnak az őszi vetések előkészítése. — Az őszi árpa alá már elmunkáltuk a talajt, a héten kezdjük a vetést. A téli juhlegelönek már elvetettük a rozsot, kis is keli és most vetjük az őszi takarmánykeverékeket, szakaszos vetéssel, mint a silót. Szeptember húszadika után pedig a búza vetéséhez is hozzálátunk, és a számításaink szerint október 15-e körül fejezzük be. — Hogyan tudják a talajelőkészítést végezni, amikor a gépek ennyifelé dolgoznak? Az aratás után nyomban két műszakra állítottuk be nyolc nehéz traktorunkat. A nappal silózást végző traktorok is éjjel szántanak, sőt, a trágyakihordást, szórást is jórészt éjjel végezzük, így szeptember végére teljesítjük idei istálló- trágyázási tervünket. — Tehát a két műszak, illetve az éjjeli szántás módsze­rével időben elvégzik a talajelökészítést? — Igen. Természetesen a jó szervezésen múlik, hogy minden munka zökkenő nélkül haladjon, gazdaságosan, ter­melékenyen. Azon, hogy a silózógépek ne álljanak, szállító­eszköz-hiány miatt, a gépek kiszolgálásához meglegyen a szükséges kézierő, hogy ne legyen üresjárat. Ezzel a szer­vezettséggel kell haladni a munkának, a későbbiekben a cu­korrépa és a kukorica betakarításában is. A cukorrépát szeptember második felében szedjük, s ha azzal készen le­szünk, a kukoricát. A Isótengelic bemutatóra kijelölt gazdaság. Aki ide láto- ^ gat, jó tapasztalatokat szerezhet arról, hogyan lehet az őszi munkákat toriás, zökkenő nélkül elvégezni. BI. Csak egy pillanatra Egyenlő munkáért — egyenlő bért! A Munka Törvény­könyve munkabérek­re vonatkozó része világosan adja tud- tul, az egyenlő mun­káért, egyenlő bér elvét. Gyakorlatban ÍS ezt valósítjuk mag, még ha előfordul né­ha egy kis túlzás is. A minap két érdekes jelenséggel is talál­koztam ezzel kapcso­latban. Az egyiket a belecskai tőzegbányá­szok mesélték el. Itt fuvarozzák a Teveli Gépállomás és a Tol­na megyei Talajerő- gazdálkodási Vállalat traktorosai a tőzeget. A gépállomási em­berek felettébb elé­gedettek, hisz na- -xvnta 130 forintot keresnek átlagosan, mert teljesítmény­bérben vannak, ugyanakkor kapják a napidíjat is. A vál­lalat saját emberei ugyanezt a munkát csinálják, de ők óra­bérben. Óránként öt forint hetven fillért kapnak, míg a gép- állomási traktorosok tíz forinton felül... Egy másik eset, az építőiparból. Egy kő­műves az állami vál­lalatnál, ha egy köb­méter falat felfalaz, akkor kap — hely­től, körülményektől függően — tíz forint körük de ha ugyanezt a munkát mondjuk egy termelőszövetke­zeti építőbrigád kő­művese végzi el, az körülbelül tizenhá­rom forintot kap. Egyenlő munka, nem egyenlő bér mind a két esetben ... De vegyünk alapul egy másik példát, kivéte­lesen a vasút terüle­téről. Egy mázoló­munkás, aki például a vasúti hidak felújí­tását végzi hét forin­tos órabérben dolgo­zik, de a MÁV mű­helyeiben egy mázo­ló, aki a földön, eset­leg csak ajtókat má­zol, az is hétforintos órabért kap... Itt sem egyenlő a mun­ka, a bér viszont azonos. Mit lehet ilyen esetekben ten­ni? Igazságosan in­tézkedni. No. persze nem vállalati szin­ten. Talán a Munka­ügyi Minisztérium il- Wékes osztóban. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom