Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

1965, szeptember 30, TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄQ s , Állásomat felmondom... rP A diploma sem volt, amikor már összeült a bizottság, az el­osztandó állások ügyében. Válo­gatni bőven lehetett, ott függött a felsorolás a főiskola nagy hir­detőtábláján. Persze megyeszék­helyen levő állás kevesebb akadt, de elsősorban a kis iskoláknak van szükségük szaktanárra, a gye­rekeknek* tanulniok kell. Három helyet jelölt meg a kérvényen, hol akar tanítani. Elsődlegesen, másodlagosan, harmadlagosan. Az elosztó bizottság" elnöke megkér­dezte: művelődési osztálya. Szépen, ud­variasan, hivatalos stílusban fo­galmazott, nehogy kifogás essék a hangnemet illetőleg: „Állásomat felmondom. Indokaim a következők: A döb- röközi tanács szolgálati szobát nem biztosít. Az átalakítás alatt álló egészségház köves konyháját (?) felajánlották, de ezt a provi­zórikus, alkalmatlan és egészség­ban már kapott is állást. írogat­juk a leveleket, nő az aktacso­mag. Csak éppen tanár nincs. Sokszor már azt hiszem túlságo­san is mindent elintézünk a kez­dő pedagógusoknak. Közhelynek hangzik tudom, de kezdte volna harminc évvel ezelőtt, mint mi .;. Nem győződött meg a valóságos helyzetről, az iskolaigazgatóval sem beszélt. Egyszer idejött, az­tán többet nem találkoztunk vele. Az ügy közben felkerült a mi­nisztériumhoz, onnan is megjött a válasz, hogy teljesítsék Murányi Asszony a portán — Marika, átadta az üzenetet? — Marika, lehívná a férjemet? — Marika, a kocsik beérkeztek már? Marika, azaz Kőműves Dénesné mai napja megkezdő­dött. Cseng a telefon, közben figyelni kell a későnjövőkre, és válaszolni a hozzá intézett kérdésekre. Hétfő reggel van, a Mezőgazdasági Gépjavító portáján a szokott forgalom. Autók érkeznek, a portás ellenőrzi a rakományukat, dolgozók jönnek kisebb-nagyobb kérésekkel, megbízásokkal. Ö kezeli a telefonközpontot is, tízfelé kapcsolhat. Erélyes, határozott. Mindenre jut ideje, pedig nem kapkod, csak fürge, szemfüles. — Hova szeretne kerülni? — Mindenképpen Pécsre, vala­melyik iskolában talán akad hely. — Az nehezen fog menni, Pé­csett sajnos nincs állás. De szí­vesen várják Tolna megyében. Döbröközön -van hely, nagy isko­la, vasútvonal mentén fekszik, és a tanács valószínűleg szolgálati szobát is tud biztosítani. Megfe­lel? Hosszú, bizonytalan csend, az­tán lemondó sóhaj: — Hát ha más nem lehet, el­fogadom. így került Murányi Katalin Tolna megyébe. S aztán elkez­dődtek a bonyodalmak. A járási művelődési osztály vezetője mu­tatja az aktákat; Hamarosan fél kilónyi papiros lesz a szekrény­ben, csak éppen a megoldás hi­ányzik. Mi történt a kinevezés után? Murányi Katalin felült a vo­natra, elutazott Döbröközre, jö­vendő munkahelyére. Végigment a falun, pécsi lány létére. kicsi­nek, porosnak és unalmasnak érezte. Ezentúl itt fog dolgozni? Bekopogott az igazgatói iroda. aj-, táján, augusztus lévén, az iskola- igazgató szabadságát töltötte va­lahol. Visszament a tanácshoz, hol is lesz az a bizonyos lakás? Nem tudtak biztosat mondani, van egy üres helyiség, de utána kell nézni, legjobb lesz megvárni, amíg az igazgató hazajön, vele együtt mindent elintéznek, nyu­godtan jöhet majd Döbröközre. Murányi Katalin azonban nem jött többet, szeptember elsején sem jelent meg, egyáltalán „nyo­ma veszett”. Illetve csak a döb- rököziek számára. Murányi Katalin a döbröközi kirándulás után hazament, latba télén megoldást nem fogadhattam el. Pécsről Döbröközbe járni lehe­tetlenség — így felmondok. Je­lenleg nem dolgozom, a szeptem­berben felmerülő helyettesítési le­hetőségekkel élve, mint szerződé­ses tanár szeretnék elhelyezkedni Baranya megye valamelyik isko­lájánál, kijáró helyet kapni, vagy szolgálati lakást...” A „leckét” jól feladta Murányi Katalin a művelődési osztálynak. Mert mit csináljanak most? Már státuszban van, mint nevelő, a helyét fenntartották, számítanak rá. Meggondolta magát ilyen egy­szerűen? Honnan kerítsenek most hirtelenében másik tanárt? M. Katalin szaktanár, diploma van a kezében. Jobb lesz neki állás nélkül maradni a biztos helyett? Folytatódott a levelezés tovább, most Murányi Katalinnak Pécsre: .„Értesítem, hogy Döbrököz köz­ségben a tanácselnök és az álta­lános iskola igazgatója biztosítani fogja lakását. Ez a lakás égy másik szolgálati lakással egy fe­dél alatt lesz. Kérem, azonnal tekintse meg a felkínált lakást, egyben munkahelyét a döbröközi általános iskolában biztosítom.” Katalin kívánságát: „Ajánljon fel olyan munkahe­lyet, amellyel kapcsolatban szol­gálati lakás biztosítható. Ha ez nem lehetséges, akkor a döbrökö­zi igazgató segítségével keressen megfelelő albérleti szobát neve­zett részére. Jelentést kérek M. Katalin munkába állásáról.” Minden erőfeszítés hiábavaló. Kedvező körülmények között kezdhetne Murányi Katalin Döb­röközön. Ö azonban ragaszkodik a kifejezetten városi álláshoz, akármit csak nem fogadhat el, — gondolja — majd valahogy mégis sikerül beverekednie ma­gát. Ahogy a „módszerét" nézem, előbb-utóbb eléri. Eridig a történet. mondhatjuk, hogy nem viseljük szívünkön a kezdő értelmiségiek sorsát. Murányi Katalinnak is si­került megmozgatnia egy egész apparátust, sokszor olyan embe­reket lekötve, akik hasznosabb dologra fordíthatták volna idejü­ket. Jelentést pedig nem tudnak küldeni Murányi Katalin munká­ba lépéséről Tolna megyéből, mert ő felmondta az állását..; Úgy őrzi az üzemet, hogy régi strázsák se jobban egy várat. Illetéktelenül ide nem juthat be senki. — Kit keres kérem? A barátját? A maguk gyárában nem kell előbb belépőt kérni? Tudatában van posztja fontosságának, és udvarias ak­kor is, ha elutasít. — Néha megkísérlik, hogy munkaidőben kijussanak en­gedély nélkül. Nem veszekszem, miért is tenném? Ha nem megy vissza engedélyért, csak a nevét és a törzsszámút kell felírnom, a többi a munkaügyi osztály dolga. Lassan min­denkit ismerek névről. Farkaskutya oldalog be, kikeresi magának a helyet, ahová leheveredhet. Lassú mozdulattal ereszkedik le, a kéz szinte nyúl, hogy megsimítsa puha bundáját. Marika nem hatódik meg a hízelgő törleszkedéstől. — Kifelé, itt útban vagy Cézár! Úgy tűnik, régóta lehet portás, ha ilyen rátermett. — Három éve vagyok itt. A konyhán dolgoztam, ami­kor szóltak, hogy egy hely megüresedett, Szívesen vállal­tam. A férjem is itt dolgozik az üzemben. A telefonközpon­tunkat bővítik, huszonöt állomásosra. Jut-e időm akkor is kezelni? Megpróbálom, mindenesetre megtanítanak rá. Messziről köszönti mindenki, ő mindig barátságos, nyu­godt. Körülötte nagy a sürgés-forgás. Az ajtóra kiírták ugyan, hogy idegeneknek tilos a bejövei, de aki teheti, ha csak egy fél pillanatra is, átlépi a küszöböt. A kis szobának meghitt a hangulata, pedig örökös a mozgás benne. Tiszta­ság, rend és néha egy kis virág árulja csak el: Itt asszony­portás dolgozik. Most már azt gondolná az em­ber, minden rendbe jött, még megfelelő lakást is biztosítanak' számára, Murányi Katalin elfog­lalja állását és tanítani kezd, hi­szen a diplomáján alig száradt meg a tinta. Nem így történt. Farkas Aladár, a művelődési Csatai Erzsébet M. L Pillantás a függönyök mögé vetette minden ismeretségét vala. osztály vezetője: — Egyszerűen milyen baranyai állás ügyében, nem tudok mihez kezdeni. Nem Hogyan élnek a párizsi strip-tease lányok ? aztán leült levelet írni. A cím- kényszeríthetem, hogy Döbrököz- zett a dombóvári járása tanács re menjen, úgy hallom Baranyá­Űj vegyszer és néhány tanács a talaj fertőtlenítéshez Farkas István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának nö­vényvédelmi felügyelője tájékoz­tatást adott a talajkártevők: el­leni védekezésről, a fertőzöttség felméréséről, és ismertette mun­katársunkkal a sürgős tennivaló­kat. Mint mondotta, ezen a héten három vagon, összesen 450 má­zsa érkezik egy új vegyszerből, a Hungária L—7-es elnevezésű tá­la j fertőtlenítő anyagból, Tolna megyébe. Ezt aszerint osztják szét, hogy hol, milyen erős a talajlakó kártevőkkel való fertő­zöttség. Felmérés történt ennek megállapítására az elmúlt napok­ban. A szövetkezeti szakemberek táblánként talajásást végeztek, megnézték, hogy négyzetméteren­ként mennyi a kártevő. Minde­nütt védekezni kell, ahol négy­zetméterenként legalább négy kártevőt találtak. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya kiutalást küld a szövet­kezeteknek az új vegyszer meg­szerzésére, de ettől függetlenül kérni kell, igényelni az anyagot az AGROKER-től. Ugyanez vo­natkozik más vegyszerekre is, a HCH-ra és a Hungária L—2-es vegyszerre is, mert onnan kapják meg. Mivel vetni addig is kell, amíg megérkezik az új vegyszer, a most elvetésre kijelölt táblákat fertőtlenítsék a szövetkezetek HCH-val, vagy Hungária L—2- vel. Egyébként az új anyagból, a Hungária L—7-ből holdanként 6 •—8 kilót kell káporozni. Farkas István növényvédelmi felügyelő kéri a gazdaságokat, hogy a már kikelt vetéseket he­tenként egyszer feltétlenül néz­zék meg, a csócsárlókártétel meg­akadályozása céljából. Szükséges ilyen gyakran, mert most nehéz a kártétel megállapítása, ugyanis várható, hogy hirtelen jelenik meg nagy tömegben: kedvező volt az időjárás a talajlakó kártevők fejlődésére. A sok eső és az egyes táblákon sokáig otthagyott kom­bájnszalma segítette a szaporo­dásukat. Az elkövetkező időben Tolna megyében erős fertőzöttség várható, Párizsban rengeteg vendéglő, kávéház van, ezek közé tarto­zik a Clair de Lune, a Hold­fényhez címzett kávéház is. A bejáratnál 2,5 frankot kell fi­zetni a belépőjegyért. Társai­val, barátnőivel itt él és dolgo­zik Lolo Pigalo. Foglalkozása: strip-tease táncosnő. Hányán vannak ilyenek és hogyan élnek a színpad vakító fényének kialvása után? Erről a nagyközönség keveset tud, mert a lapok e táncosnőknek csak ritkán, vagy egyáltalán nem szentelnek figyelmet. Különben a lapok is csak egyik oldalát ismertetik e lányok életének. Arról már kevesebbet írnak, hogy a két fellépés közli idő­ben, a szűk lakásokban a sze­mélyek és a dolgok egészen másként, más fényben látha­tók. A Le Nouvel Observateur című lap nemrég közölte egy strip-tease táncosnő vallomását magánéletéről. — Ha a vendégeket egy non­stop strip-tease vendéglő szín­padáról szemléljük, épp elég okot találunk az azonnali ön- gyilkosságra. Az esti vendégek egészen mások, vannak köztük házaspárok, külföldiek, vidé­kiek. A délutániak azonban szinte kivétel nélkül együgyüek, pszichiáterhez kellene őket kül­deni. Ezek nyomorultak, akik­nek nincs bátorságuk az utcán megszólítani egy nőt, megszok­ták az ilyen mutatványuk lég­körét. Ezek szégyenlősek, ezek­nek rögeszméjük, komplexusaik vannak. Sokan nem tudják, hogy a strip-tease táncosnők nem pros­tituáltak. Nem kötelességük kü- lön-külön szórakoztatni a ven­dégeket. A Holdfény-vendéglő- ben a tulajdonos is nyugton hagyja a táncosnőket. Az esti órákban a vendégek külön szórakoztatására két bárhölgyet alkalmaz. A többiek fellépésü­kért aránylag szerény fizetést kapnak. Lolo elmondta, hogy már többször volt munka nélkül. A tulajdonosok ugyanis nem for­dítanak valami nagy figyelmet strip-tease szalonjukra, mert a vendéglőkben nagyobb jöve­delmet valósítanak meg. Sok strip-tease táncosnőnek gyerme­kéről is kell gondoskodnia. Vi­dékről érkeznek, vállalják a strip-tease fellépést, mert ez könnyű munka, és a vidékről érkezők számára viszonylag jól fizetett foglalkozás is. Ezek nem ismerik a nagyvárosi éle­tet, olyan férfiak társaságába kerülnek, akik csak a gépkocsi­ról tudnak beszélni. A gyanút­lan és hiszékeny vidéki tán­cosnők előbb-utóbb teherbe es­nek és természetesen a költsé­geket később maguknak kell fedezniük. Lolo sohasem járt iskolába, nincsen gyereke, de azért egy egész családot kell eltartania. Azt mondja, hogy két okból kifolyólag nem akar gyereket. Ha akarna, valami menhelyen keresne, mert ott sok elhagyott, szülői szeretetre vágyó kicsi van. De nevelőt kellene fogad­nia a gyerek mellé, s erre a fi­zetéséből már nem futná. Azt azonban nagyon jól tudja, hogy mit jelentenek a gyerekek, hi­szen nyolc fiatalabb testvérét nevelte fel. Édesapja öt gye­rekkel magára hagyta édesany­ját, aki a gyerekeket egy időre kénytelen volt gyermekotthon­ban elhelyezni. Később másod­szor is férjhez ment, új férjé­nek is volt három gyereke. A kilencedik az új házasságban született. Mind a nyolcat Lolo' gondozta, nevelte. Azt lehetne mondani, hogy édesanyján is sokat segített, mert ő kereste meg azt a pénzt, amiből édes­anyjának valami szerény ru­hára és házra is jutott. Lolo egy időben a család el­tartása érdekében, naponta 30 régi frankot is keresett. Rövid idők, pár óra alatt két-három vendéglőben is fel kellett lép­nie. Pénzt keresett, s ezért alig volt szabad ideje. Édesanyja nemrég halt meg. Lolo most már nem lép fel az esti mű­sorban. A lokál tulajdonosa hétezer régi frankot fizet neki. Lolának most már ez is elég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom