Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

IS85. szeptember 2,

fOLNA MEGYEI HfiPŰJSAG

7

A% 1964—65. évi hangversenyévad fényei és árnyai

Lassan az 1965—66. hamgver- senyévad kopogtat a zenebarátok ajtaján, de mielőtt az előttünk álló hangversenyévad feladatait igyekeznénk megszabni, szükséges visszapillantanunk az elmúlt évad fényeire, árnyaira, hogy helyzetünket meghatározhassuk és annak alapján az előttünk álló feladatokat kijelölhessük.

Már sokszor elmondottuk, hogy a megyeszékhely zenei eseményei minden évben különleges élményt jelentenek. A művészi produkciókat általában csak jó, jobb, vagy legjobb jelzőkkel lehet illetni.

Ez a megállapítás áll az elmúlt évadra is. Emlékezzünk csak az operaest forró sikerére, különösen László Margit lágyan és mégis fényesen csillogó szopránjára, a Moszkvai Kamarazenekar szinte utólérhetetlenül percíz és finom játékára, Mező László gordonka-, Kocsis Albert hegedűestjére, Glória Lanni — Fischer Annié magaslatait ostromló — zongorajátékára stb. Ezt a sort méltóan egészítette ki a Cherubini Requiem bemutatója, a Bartók vonósnégyes hangversenye, Gabos Gábor zongoraestje és mindössze a másik két zongoraestről kell elmondanunk, hogy az előadóművész indiszponáltsága miatt nem érhetett el olyan sikert, mint a többi hangverseny. Különösen szembetűnő és bántó volt Dedia Calapai, New York-d zongoraművésznő felkészületlensége, aki az utolsó 10 esztendő egyik leggyengébb teljesítményét nyújtotta a szekszárdi hangversenydobogón.

Ha a színvonalat az előző évihez hasonlítjuk, örvendetes tényként kell elkönyvelnünk, hogy az ugyancsak jól sikerült előző évadhoz viszonyítva lényegesen több volt a kivételes zenei élmény és az átlagszínvonal is magasabb volt még akkor is, ha DaLia Calapai hangversenyét is hozzászámítjuk a bérleti sorozathoz. Örvendetes jelenség volt az elmúlt évadban az ifjúság rendszeres hangversenyhallgatásban való bekapcsolódása is. Szeksaárdon, Bonyhádon, Dombóvárait közel 3000 tanuló vett részt az ifjúsági bérletsorozatban, amelyben átfogó képet kaptak a magyar és külföldi zeneművészet remekeiből. E három város és község középiskoláihoz kell számítani a tolnai gimnáziumot is, amely az elmúlt évadban két hangverseny keretében „kóstolgatta” a komoly zenét. Jellemző a tavalyi sikerre, hogy az 1965—66 hangverseny- évadra a megye többi középiskolái is érdeklődnek a rendszeres hangversenyhallgatás lehetőséged iránt. Az Országos Filharmónia kezdeményezését elismeréssel kell fogadnunk, mert az ifjúság megnyerésén keresetül kell a jövő hangversenylátogató nemzedékét felnevelni.

A fények közé sorolható az is, hogy a felnőtt hangversenylátogató közönség ma már nemcsak egyes kiemelt fogilalkozásúakból tevődik össze. Szekszárdion is megvalósulóban, van az a kodályi jelmondat, hogy „legyen a muzsika mindenkié!” örvendetes a munkások és szövetkezeti parasztságunk növekvő érdeklődése, amelyen keresztül is lemérhető városunkban a Liszt Ferenc zeneiskola működésének az eredménye.

Beszámolónk azonban nem lenne teljes, ha csak a fényeket csillogtatnánk. Voltak árnyak is az elmúl* hangversenyévadban, amelyeknek a felsorolását tulajdonképpen megkezdtük akkor amikor Delia Calapai New York-i zongoraművésznő hangversenyére emlékeztünk.

Ilyen árny volt az is. hogy a felnőtt hangversenyek látogatottsága visszaesett. Bár a pénzügyi tervet sikerült teljesíteni, és így a megyei tanácis által nyújtott támogatás elegendő volt. Mégsem mehetünk el szó nélkül amellett,

hogy visszaesett Szekszárdion a hangversenyek iránti érdeklődés. A televízió, a különböző egyéb elfoglaltságok sokakat távoltartottak és a legfájóbb az, hogy ezek a' volt rendszeres hangverseny- látogatók, akik évek hosszú során kitartottak mellettünk, teljesen hátat fordítottak és még egyes kiemelkedő rendezvényeket sem hallgattak meg

Az, hogy Szekszárdon ilyen és ehhez hasonló hangversenyre kerülhet sor, egyáltalán nem természetes és eddig a rendezők és a közönség vállvetett összefogása eredményezte azt, hogy Szekszárdon a hangversenyek színvonala semmivel sem volt alacsonyabb, mint az ország bármely vidéki nagyvárosában. Eddig ii; a kb 16 forint körüli áitlaghelyárból kb. 4 forintot a megyei tanács támogatása fedezett és ezt az arányt tovább rontani nem lehet. Azon kell tehát fáradozniok a rendezőknek is a zenebarátoknak is, hogy a szekszárdi hangversenyéletet még szélesebb alapokra lőhessen helyezni és azokat, akik évek során lemorzsolódtak a rendszeres hangversenylátogatók közül, azokat újra meg kell nyerni a muzsika ügyének és úi tagokkal kell megerősíteni a Zenebaráti Kört. amely eddig szilárd támasza volt és reméljük, hogy marad ie a szekszárdi zeneéletnek.

Mindent egybevetve sikeres volt az elmúlt évi hangversenyévad, de mégis aggasztó jelenségnek tartjuk, hogy a fények és az árnyak hatványozottabban jelentkeztek 1964—65-ben, mint az előző években.

Apróhirdetések

Házaspár lakásért Idős személy eltartását vállalná Szekszárdon. Cím: Hirdetőben. <271)

Megbízható, középkorú háztartási alkalmazottat bentlakással: ellátással

felveszek. Bárány, Hal tér 1. Pécs.

<B)

Két darab egyenként 8 atmoszíérá- jú gőzkazánhoz fűtőt véglegesen azonnal felveszünk. (14)

A GELKA szekszárdi kirendeltsége férfimunkaerőt keres félfogadói munkakörbe. (12)

Fiatalkorú lányt félműszakra felveszünk, Fapirértékesítő Vállalat, Szek- szárd. (13)

Szekszárdi Földművesszövetkezet szakképzett boltvezetőt keres. Erkölcsi bizonyítvány szükséges, jelentkezni lehet a központi irodában. Jókai u. 2. sz. alatt. (3)

Termelési hitelek bevezetése a háztáji gazdaságok és a ház körüli kertgazdaságok részére

Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ által rövidesen új hitelfajta kerül bevezetésre: a mezőgazdasági termelési hitel. A hitel célja a háztáji és más, jellegében hasonló mezőgazdasági, termelés növelésének elősegítése és ezáltal a lakosság jobb ellátásának bizosítása. A konstrukció bevezetésének időpontja egybeesik az új mezőgazdasági év kezdetével és ez feltételezi, hogy az igénybevétel iránt rövid idő alatt széles körű érdeklődés nyilvánuljon meg. Az új hitelfajta folyósításával az OTP-fiókok és a takarékszövetkezeti hálózat is foglalkozik.

— Kik vehetik igénybe ezt a

jelentős támogatást?

A mezőgazdasági termelési hitel a lakosság igen széles rétegét érinti. Igénybe vehetik mindazok, akiknek mezőgazdasági művelésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar — s azt növény- termesztéssel vagy állattartással kívánják hasznosítani. Hitelt igényelhetnek tehát a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaik céljára, az egyéb mezőgazdasági társulások tagjai a kezelésükben levő föld terül etek céljaira, az egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint bármilyen foglalkozású dolgozók — ideértve a nyugdíjasokat is — mezőgazdasági termelésük elősegítéséhez.

— Milyen célra kapható hitel?

Az OTP fiókjai, illetve a takarékszövetkezetek minden olyan célra folyósítanak hitelt, ami elősegíti a mezőgazdasági termelés növelését. A mezőgazdasági termelés sokrétűségéből adódóan a hitel-igénybevétel célja is igen széles körű lehet. Hitel folyósítható például gyümölcstermelésre (elsősorban a keresett eper-, málna-, ribizli-, dió-, mandulatermelés növelésére), gyümölcsösök telepítésére, valamint zöldség. gomba, spárga stb. termesztésének emelésére; továbbá állattenyésztés céljára, tenyészállat, vágóállat, kisállat, takarmány beszerzésére. Hitel folyósítható kisebb gépek vásárlására is. valamint gazdasági éoületek korszerűsítésére, férőhelyeik, ólak építésére és sok más, a gazdálkodás

színvonalát emelő beruházás létesítésére, megszerzésére.

— Milyen összegben folyósítható hitel?

A hitel nagysága függ a beruházás fontosságától. Kisebb kezdeményezéseknél általában 5000 forint körüli összeg, indokolt esetben, jelentősebb mezőgazdasági beruházásoknál elérheti a 15 000 forintot is.

— Hogyan történik a hitel

törlesztése?

Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ a legmesszebbmenő- en tekintetbe veszi a hitelt igénybe vevő gazdasági lehetőségeit: törlesztésnél számításba

veszi az eszközölt beruházás megtérülésének ütemét, s természetesen a kölcsönt felvevő jövedelmét. Általában a hozamok keletkezéséig kevesebb, azt követően nagyobb a törlesztés. Gyakorlatilag a törlesztésnél számításba jönnek: a hitelt igénylő jövedelmi körülményei, illetve az. hogy jövedelméhez mikor jut hozzá. Ebből a szempontból ugyanis különbséget kell tenni a bérből élők, illetve a mezőgazdaságban foglalkoztatottak között. Ennek alapján a törlesztést havi, félévi, illetve évi részletekben határozzák meg. A törlesztés időtartama általában 3 év. de indokolt esetben 5 év is lehet. Hosszabb átfutási idő után jövedelmet biztosító beruházásoknál — például szőlőtelepítésnél — a kölcsöntörlesztés lejárata elérheti a maximális 5 évet. A hitel kamata évi 8 °'n. A kamat a mindenkor fennálló hitelösszeg után kerül felszámításra. Kezelési költséget a pénzintézet nem számol fel.

A hitel fedezete elsősorban a hiteligénylő rendszeres jövedelme. Ezenkívül a hiteligénylő jövedelmétől és a hitelezett összegtől függően kezességvállalást is kell biztosítani.

A hiteligénylést a lakóhely szerint illetékes OTP, illetve takarékszövetkezeti fióknál kell benyújtani.

Az OTP-fiókoknál és a takarék- szövetkezeteknél megtörténtek az előkészületek, hogy a várható igényeket zavartalanul kielégítsék.

MOZI

műsor i

BONYHÁD: 3—5. Az öreg

► halász és a tenger. (Ameri- ^ kai film.) 6—8. Élők és holtak. (Szovjet film.) DOMBÖw VÁR: 3—5. Hajrá, franciák!

► 6. Éjszakára hajnal. (Magyar- film.) 7—8. Amikor jön a- macska. (Csehszlovák film.)

t DUNAFÖLDVÁR: 3—5.

Majdnem baleset. (Angol

► film.) 6—7. Tékozló szív. (Francia film.) PAKS: 3—5. Tékozló szív. (Francia film.)

6—8. Majdnem baleset. (Angol film.) SZEKSZÁRD: 2—5. Beáta. (Lengyel film.) 6—8. Az öreg halász és a tenger. (Amerikai film.) SZEKj SZARD KERT.: 2—5. A ha- j zug lány. (Olasz film.' 6—8.

► Homérosz földjén. (Nyugat► német film.) TAMÁSI: 3—4. j Éjszakára hajnal. (Magyar j film.) 5. Amikor jön a macs- l ka. (Csehszlovák film.) 6—7.

► Hajrá, franciák! (Francia

► film.) TOLNA: 3—5. Phaed- j ra. (Amerikai film.) 6—8. To► páz úr. (Angol film.)

(15)

Mázsányi arany a sírkamrákban

A csibcsa indiánok élete és hazája

Építőipari számlázásban és normázásban jártas férfi munkaerőt, vagy építőipari normást azonnali felvételre keresünk.

Jelentkezni lehet a Paksi Járási Építőipari Ktsz elnökénél. Paks, Dózsa Gy. u. 40.

(4)

A legendás El Darado, az „aranyváros” keresése közben a spanyol Jimenez de Quesada 1537-ben a Titicaca-tótól észak felé haladva, ráakadt a csibcsa indiánokra, akiket a hódítók egy év múlva leigáztak és gazdag kultúrájukat is elpusztították.

A csibcsák — Chibchacun nevű hadistenükről kapták nevüket —, a legújabb feltevések szerint i. e. 500-ban vándoroltak a mai Kolumbia területére, és ott, miután néhány cariba-törzset leigáztak, megtelepedtek.

Bár az Andokban a csibcsák

az örök tavasz birodalmában

éltek, a meleg nappalokat hideg éjszakák váltották fel, és így hamarosan rákényszerültek a házépítésre és meleg ruhák készítésére. A hely és az éghajlat kedvezett a mezőgazdaságnak. A magas fennsíkok az ellenséggel szemben is védelmet nyújtottak. A csibcsák tehát hamarosan abbahagyták a nomád életet és rendezett államot alakítottak. Hozzáláttak az Andok gazdag természeti kincseinek — só, arany, réz, ezüst és a ma is világhírű kolumbiai gyémánt —

felszínre hozatalához. A fémeket csak kultikus célra használták fel, kezdetleges fa- és kőszerszámaikkal meglepő finomsággal munkálták meg őket.

A csibcsa államnak több mint egymillió lakosa volt. Fővárosában, Bacatában (ma Funza) 20 ezer ember élt. A városok utcái keskenyek, egyenesek voltak, a házak fából készültek, falaikat színesre festették, nyereg-, vagy gombatetők fedték és kis kertek övezték, a városok ápolt külse- jűek voltak. A nemesség házaiban a falakat aranyszálakkal átszőtt faliszőnyegek borították, ezeket használták a szobák elválasztására is. A falakon aranyból készült, kultikus célt szolgáló korongok és kerámiaedények függtek. A lakosság ruházata főleg guanacogyapjúból készült, mértani ábrák, vagy stilizált képek díszítették.

A csibcsa államban mindenki egy-egy gensbe tartozott. A rokonságot csak anyai ágon ismerték el. A gensen belül az egy- korúak fivérnek és nővérnek nevezték egymást, a szülők generációjában pedig anyának és apának neveztek mindenkit. Az „atyák” tulajdonképpen az anya fivérei voltak, mivel a vér szerinti apa mindig más gensbe tartozott. Gensen belül ugyanis tilos volt a házasságkötés. A test- vér-gensek fratriába tartoztak, ez tulajdonképpen katonai egység volt. A fratriák összessége alkotta a csibcsa törzset.

A törzset két törzsfő vezette, az egyik békében, a másik háborúban.

A legfőbb hadúr a cipa

volt, neve ma is megtalálható néhány helységnévben: például

Bogota közelében a Cipquira. Békében a Caque volt a vezető. E tisztségeket eleinte választás útján töltötték be, később örö- kölhetőkké váltak.

Az állam földjét három marca- ra osztották. Ezek egyike szolgáltatta a családok eltartásához szükséges élelmet, a második és a harmadik a katonaság és a nemesség eltartására szolgált. A földet kőszerszámokkal közösen művelték, tengerit, burgonyát, cukornádat, zöldségféléket, dohányt és gyümölcsöt termeltek. A coca-bokor leveleiből élénkítő italt készítettek, amelyet a magaslati betegség ellen is használtak.

A guánaco-tenyésztést is közösen végezték a gensek földjén. Az egyes családok „háztáji” gazdaságában baromfit és nyulakat tartottak. Szarvasra, andesi medvére és apróbb vadakra közösen vadásztak, kőhegyű fadárdákkal. Minden negyedik nap vásárt tartottak.

A papság fontos szerepet játszott az állam vezetésében: a főpap egyben a legfelsőbb bíró is volt. Közös tulajdon lévén, a

a tolvajlás, rablás ismeretlen volt,

a katonai titkok elárulását, a testvérgyilkosságot, egy-egy kultikus hely megszentségtelenítését azonban szigorúan büntették: „kikorbácsolással”, megcsonkítással vagy halállal.

A fiatal nemeseket a papok a Holdisten templomában oktatták, nevelték. Akár az inkák, a csibcsák is kiválasztottak fiatal lányokat kultikus feladatokra, állítólag egy-egy új templom felavatásánál fel is áldozták őket. A csibcsák természetimádók voltak. A Holdistent, a Világosság istenét, a Levegőistent, a Földistent tisztelték.

A nemesség halottait bebalzsamozva. guggoló helyzetben temették el, a sírba élelmiszert, ékszert, fegyvereket tettek. Egyes sírokban

több mint egy mázsa aranyat találtak.

A San Augustin mellett talált sírkamrák kiképzése és festményei, hasonlítanak a fáraósírokéi-