Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
/ 1965. szeptember 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Kezdődik az őszi vetés előkészítése fi paksi járásban harminc százaléka megtörtént a vetöszántásnak — Kanacs segít a szövetkezeteknek — Nappal silóznak, este szántanak Majoson Közeledik az őszi gabonavetés ideje, a szövetkezeteket sürgeti a talajelőkészítés. A nyáron eléggé elmaradtak a közös gazdaságok a talajmunkában, tehát most nagy erővel kell hozzálátni. Megnéztük a paksi járásban és a megye egyéb vidékein, hogyan szervezik a munkát, mennyire jutottak. Már szinte hagyományos, hogy a paksi járás az első a talajmunkákban, az év minden időszakában. Jelenleg a talajelőkészítésben járnak élen a paksi járás termelőszövetkezetei. Juhász Ká- rolynak, a járási pártbizottság munkatársának tájékoztatása szerint 6400 holdon, a tervezett terület harminc százalékán végezték el a vetőszántást. A cséplés tegnap befejeződött, és most minden gépet a talajmunkába és a silózásba vonnak be. Négy tsz kivételével megkezdődött a silózás. Elég sok a gép, átlagosan egyre 34 hold silózni- való jut. Még biztatóbb a helyzet, ha hozzávesszük, hogy * Ka- nacsi Állami Gazdaság átadja a silózógépeit a szövetkezeteknek, amikor e hét végén befejezi a munkát. Nem lenne teljes a kép és igazán nagy az elismerés, ha nem emelnénk ki a paksi járásban a nyári mélyszántás csaknem maradéktalan elvégzését. Örökös probléma megyénkben a nyári mélyszántás, az idén is jóformán csak felét végezték el átlagosan a szövetkezetek, viszont a paksi járásban már 97 százaléknál tartanak. Ez a 97 százalék csaknem tízezer holdat jelent. Ugyancsak mintaszerű munka folyik a Biritói Állami Gazdaságban. Egy hét óta silóznak öt silókombájnnal, és három nagy teljesítményű gép kettős műszakban szánt: egy SZ—100-as és két D—4—K traktor. Ezenkívül a silódban dolgozó erőgépek közül négy Szuper Zetor is szánt éjszakánként. Nyilván nem véletlen, hogy a biritói traktorosok hajlandók két műszakban dolgozni, így is megtalálják a számításukat. A szövetkezetekben nem megy a kettős műszak, például azért, mert egyik traktoros sajnálja átadni fél napra a gépét egy másik traktorosnak. Feltétlenül tenni kellene valamit ennek megváltoztatásáért. Szakszerű felmérés szerint lehetetlen elvégezni az őszi mélyszántást megyénk legtöbb szövetkezetében, ha nem dolgoztatják a traktorokat éjjelnappal, hanem csak nyújott műszakban. Biritó példája még másra is figyelmeztet. Arra ugyanis, hogy nem szabad sajnálni egy- egy nehéz időszakban idegen gépek igénybevételét, a többletkiadást. A Biritói Állami Gazdaságban egy silókombájn és három szállító erőgép dolgozik a Nagydorogi Gépállomás gépei közül. Az eredmény természetesen nem marad el, például az ősziek alá történt talaj munka már 1090 hold. Majoson ugyan nincs kettős műszak, de aránylag elég jól kihasználják a silózásban levő erőgépeket. Este hétig silóznak, utána körülbelül 11 óráig szántani mennek a traktorosok. Egy hétig az összes erőgép a silózást segíti, az a három traktor is, amelyik koNegyven osztályban 821 hallgató Szeptember 7-én tanévnyitó az esti egyetem központi tagozatán rábban szántott. De a hét letelte után ismét átváltanak a talajmunkára, és teljes erővel folytatják a taiajelőkészítést, a vetéshez. Eddig 160 holdon végezték el a vetőszántást az őszi árpához és 80 holdon a búzához. A munkák egyedüli gátlója, hogy a cséplés még tart. Lőricz Antal fő- agronómus azt mondja, szeptember közepén kezdik vetni az árpát. Várongon augusztus 22-én kezdték meg a vetőszántást, és a tervezett 350 holdból tegnap estig 110 holdat végeztek el. Augusztus 24-én vetettek tíz hold bíborherét, szeptember 10-e körül akarják vetni az őszi takarmánykeveréket. A talaj munkán három erőgép dolgozik és egy hét múlva, amikor befejeződik a silózás, még egy traktor beáll közéjük. A tar- , lószántással végeztek a várongiak I elsős, akik a filozófiát tanulma- augusztus 20-ra. A pártoktatás legmagasabb megyebeli formája a Marxizmus- Leninizmuis Esti Egyetem. Nyolc éve, 1957-ben indították első osztályait. Azóta azonban kinőtte régi kereteit. Egyre több azoknak az érdeklődőknek a száma, akik egyetemi színvonalon akarják tanulmányozni a marxizmus- leninizmust. Egy adat az esti egyetemi oktatás történetéből: 1957-től 1964-ig 205 fő végezte el sikeresen a hároméves tagozatot. A tavalyi tanévben a végzősök száma megnövekedett: az év végén 134 hallgató tett sikeres vizsgát. Megszaporodott az osztályok száma is. Az 1963—64-es évben 27 csoportban folytak az előadások, az idén viszont már 40 osztályban 765 párttag és pártonkívüli kezdj az iskolaévet, közöttük 293 nyozzák. Az idén eem maradnak el a szakosított, államvizsgával járó tanfolyamok. Ezeket szeptembertől júniusig hatvanötén látogatják. A számszerű gyarapodással egy időben állandóan emelkedett és emelkedik az oktatás színvonala. Az idén például az előadások és konferenciák során megismerkedhetnek a hallgatók a természet- és társadalomtudományos kutatások legújabb eredményeivel. Ezeket minden esetben feldolgozzák eRy-egy téma kapcsán. A megyei pártbizottság esti egyetemén befejezték az új tanév előkészítését. A jövő héten már sor kerül az évnyitókra. Szeptember 6-án, hétfőn Dombóvárott. 7-én Szefcszárdon a központi tagozaton, 8-án a paksi kihelyezett osztályokban, 10-én pedig a bonyhádi tagozatnál kezdik meg az 1965—66-os oktatási évet az esti egyetem hallgatói. Önkéntes tűzoltókat tüntettek ki Ünnepségre jöttek össze kedden tűzoltó csapat parancsnoka a TűzBölcskén négy falu: Decs, Báta, Harc és Madocsa önkéntes tűzoltói. Ezekben a községekben az önkéntes tűzoltócsapatok sokat segítettek az árvízvédelemben, helytálltak a munkában. A bölcskei művelődési ház nagytermében több mint nyolcva- nan hallgatták Nagy Károly megyei tűzrendészeti parancsnok sza, vait. Eljött az ünnepségre Rév András, az MSZMP paksi járási bizottságának első titkára, Ter- meg János, a megyei tanács képviselője, a vízügyi' igazgatóság képviselője és a község vezetőig Nagy Károly beszédében méltatta azt az áldozatos munkát, amit az önkéntes tűzoltók az ár megfékezésében végeztek. A védekezés időszakában 79 önkéntes tűzoltó átlag harminc napon keresztül látott el szolgálatot, a többiek felváltva telefonügye letet tartottak, vagy egyéb helye ken dolgoztak. Az önkéntes tűzoltók nemcsak a védekezésben, az árvízkárosultak megsegítésében is példát mutattak: a hőgyészi önkéntes tűzoltócsapat 500 forintot ajánlott fel. a döbrököziek egynapi fizetésüket, sokan jelentkeztek helyreállítási munkára, és még lehetne folytatni a sort. Nagy Károly beszéde után kiosztotta a Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által adományozott kitüntetéseket és érmeket. Vancsura Jenőt, az alsónyéki önkéntes tűzoltócsapat parancsnokát, Bobesik Istvánt, a bölcskei önkéntes tűzoltócsanat parancsnokát és Zsigmond Ferencet, a madocsai önkéntes tűzoltócsapat parancsnokát a belügyminiszter a „Haza Szolgai-iáért” kitűnőé«; ezüstfokozatáv-l oltalmazta. lúuASt ■ sétái önkéntes rendéKocü jfrem arínjy-, Vancsura István alsónyéki önkéntes tűzoltó a Tűzrendészeti érem ezüst-, és Dömény Sándor önkéntes tűzoltó a Tűzrendészeti érem bronzfoko- zatát --kapta. A-í árvízvédelemben részt vett önkéntes tűzoltók közül 78-an kapták meg az „Árvízvédelemért” érmet. A kitüntetések átadása után Rév András, az MSZMP paksi járási bizottságának első titkára mondott köszönetét a párt és a tanács nevében azért az áldozatos munkáért, amit a veszélyeztetett helyeken végeztek. A kitüntetettek nevében Vancsura Jenő és Újvári József mondott köszönetét. Az ünnepség befejezése után a helybeliek vacsorán látták vendégül a kitüntetetteket, kellemes beszélgetéssel, jó hangulatban telt az este. Mai beszélgetések A kisajátításról Az építkezési kedv ma olyan, amilyenre emberemlékezet óta nincs példa. Kapásból néhány említésre érdemes adat: Szedres községben a legutóbbi két évti zed alatt több mint 250 új családi ház készült el, Váralján új falu épült a régi mellé, Bony- hádon valóságos kertváros létesült a község közvetlen szomszédságában, — hogy csak néhányat említsünk. Külön fejezetet érdemelne valamilyen könyvben az: mennyien foglalkoznak házépítési tervvel a megyeszékhelyen. Ezzel kapcsolatban csak annyit: ugyancsak az utóbbi húsz évben két kertvárossal gazdagodott Szekszárd. Tehát: számos egyéni vállalkozó lát hozzá ma, holnap, holnapután a házépítéshez. Van azonban a sok örvendetes vonatkozás között is bizonyos probléma: az általánosan elfogadott telepítési tervek szerint a nehezen közművesíthető külső területekre nem tanácsos építeni. Az elvek — nagyon helyesen — azt rögzítik, hogy a községek belső területeit kell modernebbé, szebbé, egységesebbé tenni, még akkor is, ha ez a régi, nagy telkek rovására történik is. Sok község jár ebben a cipőben. Találomra választottunk egyet közülük, Hőgvészt, ahol Kótai Mártontól, a községi tanács titkárától érdeklődtünk a telek-kisajáii- tásról, s az ezzel kapcsolatos eljárásokról. — A telek-kisajátítás, bármenynyire is hasznosnak és célravezető eljárásnak látszik, gyakran Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma Gazdag, változatos tartalommal 1945—48. közötti időszakáról, s jelentkezik a Pécsett szerkesztett — Gyevi Károly írásával együtt a irodalmi és művészeti folyóirat szám bányászjellegét erősítve — új száma. Versekkel főleg fiata- érdekes írást Költészet és valóság labb költők, többek között Akác a Mecsek-vidéki bányák hagyo- István, Kiss Dénes, Németh Fe- mányaiban címen, renc, Simor András és Ténagy, A Művészet rovatban a Várpa- Sándor jelentkezik. A szép prózát . Irtán élő Nagy Gyula alkotásai- Gáll István és Mocsár Gábor el- ról ír Szíj Rezső, Heitler László beszélése mellet Gyevi Károly pedig dr. Tompa Kálmán képző- bányásztémájú és Thiery Árpád- művészeti gyűjteményének veszp- nak az árvízhez kapcsolódó írá-'rémi kiállításáról, sa képviseli. I A jegyzetek közül kiemelkedik TT . ,, . , Hamar Imrének Barta Lajosról A Hagyomany-rovatban tanul- S2ÓW taTnllmánya. s Bat* Imre mányt olvashatunk a Sorsunk cí- írása Rákos Sándorról, úi köte- mű Pécsett megjelent folyóirat tének megjelenése alkalmából. türelemjáték. A megszokottnál is türelmesebbnek kell lennie a tanácsnak, a kisajátítás alá eső telek tulajdonosának, s még- inkább annak, aki majd arra a helyre építkezik. A mi községünk központi fekvésű részén 24 házhelyet jelöltünk ki magánépítkezőknek. A lakáshiány nálunk is ugyanolyan mértékű, mint másutt. Szeretnénk a faluban letelepíteni pedagógusainkat, szaporodó szakmunkásainkat, s mindenkit, akinek csak tetszik Hő- gyész. — Egy serpenyőben van tehát a tanács akarata és köz- ségszépítési, gazdagítást terve. A másikban viszont ott található a szorongató lakáshiány. — A kettőt próbáltuk egy szintre hozni, amikor az idén, március 20-án elkészítettük a kisajátítási tervrajzot. A hivatali ügymenetnek megfelelően elküldtük felettes szervünkhöz. Mezőgazdaságilag művelhető területről volt szó, meg kellett tehát kérnünk a művelési ág változtatásához szükséges engedélyt is. ha nem akartunk szembekerülni a termőföldek védelméről szóló törvénnyel. A járási tanács körülbelül májusban elrendelte a kisajátítást. — A kívülálló számára ennél a pontnál tulajdonképpen véget ért az aktus, a volt tulajdonos megkaphatja a telek ellenértékét, az új pedig kezdheti az építkezést. — Dehogy. Még a felénél sem tartunk. Törvényeink értelmében ugyanis a járási tanács igazgatási osztályának még minden olyan tulajdonossal tárgyalnia kellett, akinek a portájából bizonyos területeket akartunk kiszakítani. Ezeken a beszélgetéseken történt meg az árajánlás, s ugyanitt mondták el kifogásaikat az ügyfelek is. A tárgyalást követően határidőt kellett adni a fellebbezésekre. Huszonnégy telektulajdonosunk között egy akadt, aki nem értett egyet javaslatunkkal és ajánlatainkkal. A panaszt természetesen el kellett fogadni, s elbírálás végett a járási, illetve a megyei szervek e'é utalni. S mivel egyetlen vitás eset is előfordult, az egész ü°y megállt, az építkezni akarók várakozhattak. kelle- ha az fel, s — Különösen akkor metlen az ilyen helyzet, építők kölcsönt vesznek ha a tanács sem az útépítést, sem a közművesítést nem kezdheti meg a szóban forgó területen, — Közelről érintett bennünket mindkét vonatkozás. Két pedagógusunk részére megadták a hitelt, az esztendő pedig telt-telt, a felek sürgettek bennünket. Azt mondták: ha mást nem is tehetnek, legalább az építőanyagot hordhassák a telekre. Bevallom: kis szabálytalanságot követtünk el: az eljárás vége előtt megjavítottuk az utat, s azt is megengedtük, hogy azok, akik az idén szerettek volna a házépítéshez kezdeni a téglát s egyéb anyagot odafuvaroztassák majdani telkük végéhez. — A rugalmas intézkedés jó visszhangra talált bizonyára, de nem szüntette meg mégsem az egész mechanizmus nehézkességét, s nem lett belőle egyetlen kész ház sem. — Mi azt szerettük volna, hogy azok, akik 1965-re tervezték az építkezést, be is tudják fejezni. Nem rajtunk múlott. Július 27- én kaptuk kézhez a járási tanács kisajátító határozatát. Tovább kellett küldenünk a járás- bíróság telekkönyvi hivatalához. Dicséretes gyorsasággal megtörtént a bejegyzés, s augusztus 9- én a kisajátítással kapcsolatos ügyiratot megküldtük az Országos Takarékpénztárnak. * Hőgyészen 24 telekről van szó, máshol kevesebbről, vagy többről. Több mint öt hónap telt el a kisajátítási tervrajz elkészítése óta. A szóban forgó területen azonban még egyetlen ház sem áll, sőt: nem is kezdtek még építkezni. Hogy lesz-e az idén az egészből valami, nem tudjuk. Az augusztus 9-én újabb közbejövő szervhez elküldött akták még nem érkeztek vissza, de szeptember már eljött, S ez mutatja, ho"v nehézkes, s valóban türelemjáték a kisajátítási eljárás. Sz. 1.
