Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-24 / 198. szám
1965. augusztus 21. fOUNA MFG TFT NfiPtJJSÄO s Mázolok a hídon Keresztes József bri gádvezetö mm® *ákönyököl a híd erős vaskorlátjára, s úgy mondja, nagy büszkeséggel: — Tizenhat éve vezetem a brigádot a pécsi igazgatóság területén, azóta én javítom a hidakat .: . , És bemutatja a nagylétszámú brigádot Mi, itt állunk a simon- tomyai nagy vasúti híd lábánál, > felnézünk a magasba, ahol egy, kereszttartón fiatal segéd siet a túlsó oldalra — harminc méter x magasban a víz színe fölött. — Veszélyes munka a maguké,* Keresztes szaktárs. jy — Hát az. De még nem volt \ balesetünk — és ezt lekopogja, festékmarta nagyujja bütykével: £ — Vigyázunk egymásra, meg másra is, aki a híd körül jár. Könnyen leeshet egy nagy ecset,-^ egy vödör festék, és akkor máris kész a baj. f A híd tetején álló Wéber Jánosi leszól a híd lábához: — Azt is mondd el Jóska, ho-S» gyan tanítod az embereket hidat mászni. Mert ez is külön tudomány. Kt nem elég, ha valaki kiváló mázoló. Az kevés. Majdnem artistá- nak kell lenni, ■ — Amikor elmegy egy ereibe-5 rimk s újat kapunk, az mindig í fél. Hiába állok a híd elejére és A elindulok a magasiban végig a A legkisebb sarkot is be kell festeni, peremen, nem mer utánam jönni. Fokozatosan kell belenevelni a fiúkat. Először átküldőm egy Kereszttartón, azután a ferdetartón, és' felntászatam a függőlegesen állított létrán, és végül már ő kéri, hogy megpróbálja egyedül a hídon való áthaladást. Még ekkor sem szabad elengedni, csak az első kereszttartóig. Ott üljön le, pislákoljon vagy tíz percig, húnyja be a szemét, azután jöjjön le. Ha utána ismét felmegy, akkor már át lehet ereszteni a hídon. Még akkor sem esne le a hídperemről, ha leszakadna a nagy acélszerkezet. És ebben a pillanatban hajókürt bődül a hídon. Vonatot jelez a figyelő. Mert nem elégséges a sípoezlopok kiállítása a híd két végétől fél kilométernyire, külön figyelőt is kell állítani, aki hajó- kürttel jelzi a vonatot. (De sokszor kiszaladtak a simontomyai lakosak, hogy megnézzék a Sión lefelé úszó hajót...) Az várható e nagyhangú kürtjei után, hogy a hídról gyors tempóban leszalad minden munkás, megerősíti, szorosabbra köti még jobban a kötelét. Nem ez történik. A Budapestről Pécsre száguldó vonat száz kilométeres sebességgel rohan, zúgva, dübörögve át a nagy, majd száz méter hosszú acélhídon, és a mázolok fent a hídperemen, az oldalakon, a kereszttartókan lógnak a kötélen és festenek, mintha mi sem történt volna ... tűk, megmossuk a hidat vegyszerrel, azután lekaparjuk és csak ekkor mázolhatunk. A simontomyai híd is sok munkát ad a mázolóknak. Háromszor kell átfesteni a híd minden részét, a legkisebb sarkát is. Pedig a híd nagy: 9522 négy zetméter felületű, és egy négyzet- méterre egyszeri festéskor 42 deka festéket kell felhordani. Hét fürge kezű mázoló szorgoskodik napjainkban is a hídon. Néhány nap múlva elköltöznek, becsomagolnak szerelékes vagonjukba és mennek a vasútigazga- tóság más hídját felújítani, új ruhába öltöztetni. P) Foto: Túri M. — A motoros vonat, az jó — mondja Kovács II. András, a brigád egyik legrégibb mázolója — a füstösök, mindig kitolnak velünk. A fene tudja, de mindig a híd előtt ráknak a gépre szenet és ide zúdítják a nyakunkba a kormot, szikrát, mindent. Szidjuk is őket. A brigád magja — Keresztes, Wéber és Kovács II. — 16 éve együtt dolgozik. Most vették törzstagnak a fiatal Deli Lászlót, itt az „öregekkel” tanulta a híd- javítást. Most már mesterként mozog a magasban és kitűnő a füle is. — Mert nem elég csak ráütni arra a szegecsre, és tovább kopogni, végig a hídon — magyarázza a brigádvezető — meg kell hallani. hogy melyik szegecs szakadt. A létra tartása is nagv iolog. A repedt. Az mindjárt más hangot magasban Kovács M. András rd. Amikor az összes szegecset át- ...Tizenhat éve javítom a hida- mázoló. zörgettük, és a rosszakat pótol- kát... 1 Ismét megnyílt a dunalöldvári szálló Dunaföldvár Tolna megye egyik legforgalmasabb helysége. E községnél híd szeli át a jó öreg Dunát, ezért vasúti és közúti közlekedés kapcsolja itt össze a Dunántúlt és az Alföldet. Itt nyújtózik a Budapest—pécsi főközlekedési útvonal, de nagyforgalmú út vezet innen Cece, Simantor- nya, Dombóvár irányába is. Ez a nagyforgalmú centrum ugyanakkor hosszú időn keresztül nem rendelkezett elfogadható vendéglátással. Indokolt volt tehát, hogy a megye vezetői nagy erőfeszítéseket tettek a dunaföldvári helyzet javítására. Nagy üggyel-bajjal sikerült kiüríteniük egy régi, irodának használt épületet, s azt átalakították szállodának. A ker követelményednek megfelelően a vendégszobák mellé megfelelő éttermet, presszót, konyhát is berendeztek. Néhány évvel ezelőtt az egész falu örült, büszke volt, amikor sor kerülhetett a megnyitóra. Am az öröm nem tartott sokáig. A szálloda vezetősége egy szép napon arra lett figyelmes, hogy az emeleten megrepedezett a fal, elferdültek az ablakok. Szakembert hívtak, vizsgálat, mérés, ellenőrzés, s kiderült, hogy az épület egyik központi része megsüllyedt, életveszélyes benne tartózkodni, ezért nem lehetett mást tenni, mint bezárták a szállodát, a presszó- rész kivételével. Ez tavaly ősszel történt. Azonnal munkához láttak, rontottak- bontottak, építettek ismét és mintegy háromnegyed éves munka után most ismét megnyílhatott a dunaföldvári szálloda. Az ember azt hitte volna, hogy ez a kiesés nagy zavarokat okoz, hosz- szú időnek kell eltelnie, míg visszazökkenhet a régi kerékvágásba, de a visszazökkenés szerencsére csak néhány napig tartott. Délben, este már ugyanúgy megtelik vendégekkel az étterem, mint máskor, érkeznek az éjszakai pihenést kereső utasok és az IBUSZ is rendszeresen irányít már ide autóbusz-társasutasokat. Bogyiszlói népművész faragása Szigetváron — A várvédelem 399. évfordulójára készülnek — A jövő évben jubileumi ünnepségek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szigetvári hősökre emlékeznek majd szeptember ötödikén. Ekkor ünnepük a vár védelmének 399. évfordulóját. Jövőre tehát a jubileumi, a négyszázéves évfordulóra kerül sor. Az előkészületek már megkezdődtek és két irányban folynak. Egyrészt tovább folytatják a vár feltárását, a vármúzeum kiállítási anyagának rendezését, másrészt a község is szépül, fejlődik, kulturáltabb körülmények között fogadja hazai és külföldi vendégeit. Ugyanis nemcsak Baranyából, a szomszédos Tolnából és Somogyitól, az ország távolabbi vidékeiről jelentkeztek már érdeklődők, hanem külföldről is jönnek a levelek. Ezekben kérik a rendező bizottságot, hogy adjanak tájékoztatást a jubileumi ünnepségekről, a részvétel lehetőségeiről. Éppen ez utóbbinak az érdekében csatornázzák a községet és az egykori, az országban elsőként működő kőszínház (az utóbbi években sóraktár) helyén szállodát létesítenek. Korszerűsítik az utcákat is. Ezenkívül parkírozó helyeket jelölnek ki a várható nagy autó- forgalom számiára. Az idei szigetvári ünnepségeknek érdekessége —■, többek között — hogy szeptember 5-én helyezik el a vár kazamatasorának egyik termében azt a faragványt, amelyet Kiss Ernő bogyiszlói népművész készített. A faragás a szigetvári, vár ostromát, Zrínyinek és társainak hősies védekezését mutatja be a török sereggel szemben. A népművész mintegy 250 alakot faragott a kompozícióba, amelyet harmincezer forintért vásárolt meg a Baranya megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala; Az évforduló közeledtével egyre több Zrínyi korabeli emlék kerül elő. Többek között felajánlották a vármúzeum számára azt a Zrínyi-képet is amelyik a török- verő hős arcképének hiteles másolata és eddig Horváth István kéthelyi lakos birtokában volt. A múzeum és a várbarátok köre máris több tárggyal, ajándékba kapott dokumentumokkal gazdagította a kiállítási anyagot, amelynek nagyrésze majd a 400. évforduló ünnepségei alkalmával kerül a nagyközönség elé; CSAK EGY LÉLEGZET... .. .kell ahhoz, hogy a következő hetekben sorra kerülő írásomat Kedves Olvasó végigolvasd. Abban a reményben veszek el Tőled egy lélegzetnyi időt, hogy utána bizonyára nem lesz lélegzési zavarod. HA ÉN LENNÉK A... Igen, ha én lennék a Nagy Főnök, akkor két helyen másként szerveztem volna az építőmunkát a városban. Jelesen a megyei tanácsház bővítésénél és a kertvárosi iskola építésénél. Tegnap jártam mindkét munkahelyen. Dolgoztak, szépen, tőlük telhetőén. Az iskolánál négy kőműves, három segédmunkás és három csőszerelő kezdte a fűtés csővezetékét szerelni. Az iskola építését másfél éve kezdték helyet ad vagy száz nebulónak, de még nem készült el. (A lapokban olvastam, hogy Jugoszláviában, Ljubljanában, az pingpong-világbajnokságra hat hónap alatt készítettek tervet és egy épületet hatezer ember részére.) A tanácsházbővítés is fontos munka. Szorosan vannak az irodákban, érthető, hogy a bővítéshez nagy igyekezettel fogtak hozzá. Tegnap vagy huszonöt ember szorgoskodott itt... Az iskolánál tízen — maximum. Ha én lennék a Nagy Főnök, a tanácsi ház építőit is az iskolához rendelném, hogy mielőbb új iskolába költözhessenek a kis diákok . .. addig nem fordulna fel a világ, amíg a munkások az iskolát készítenék. Majdcsak elszoronkodnának valahogy a megyei tanács irodáiban két héttel tovább ... Hogy tetszik mondani? A két munkán más és más vállalat dolgozik? Ugyan kérem, emiatt még gyorsabbá lehetne tenni az iskola építését! PÁLKOVÁCS JENŐ
