Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

WB5. augusztus 3. TOLNA WEG TFT NÉPÚJSÁG 5 /yiCLVIKÉT HARAPJA? Irány: A MALOM Az élénk társalgásban a fia- ” tál gyógyszerész vitte a szót. Korát meghazud tolón majd­nem öreges aggodalommal tárta szét a karját: — Mondjátok meg, mit tegyek? Ha ezt az ujjamat harapom fáj, ha emezt, még jobban. A társaság egymásra nézett, s vodt köztünk, aki hosszasan fi­gyelte a fekete lassan felbodoro- dó gőzét. Felelet azonban egyet­len egy sem hangzott el, még csak közbevető gondolat erejéig sem. Mindnyájan az előbb hal­lott történeten gondolkoztunk. Nem felelőst kerestünk, hanem inkább valamilyen fogódzót, ame­lyikben megkapaszkodhatunk, s legalább részlet válasszal leplez­hetjük kitérő szándékunkat. S hogy ne legyen tovább ta­lány. nézzük a históriát. Rózsi — lehet, hogy más a ke­resztneve, a beszélgetésben csak így szerepelt — háborús gyermek. Sokáig nőtt apa nélkül, s ami­kor végül apát kapott, megtalál­ta mellette a helyét. Mégis úgy tűnik, mintha ma is azt keres­né: hova forduljon bizalommal? A gyógyszerész pedig azon gon­dolkozik, mikor tesz jót. Akkor, ha szól, vagy akkor, ha hallgat, s hagyja, hogy történjék minden úgy, ahogy lehetséges. Az ő patikájában kezdett dol­gozni, mindjárt azután, hogy si­kerrel leérettségizett. Tetszett neki az éles eszű, fogékony leány. Titokban abban reménykedett: megszereti az egyáltalán nem könnyű s nem felelősség nélküli foglalkozást, s idővel olyan szak­ember válik belőle, akire bátran lehet számítani még a legkriti­kusabb helyzetekben is. Valóság­gal leforrázódott azonban, ami­— Gyógyszerész úr tessék jönni azonnal, nagy baj van. A Rózsi... A végét már nem hallotta egé­szen pontosan. Csak azt látta ma­ga előtt, hogy ott áll a megtévedt lány az üzletben a vásárlók pil­lantásainak megrovó kereszttűzé­ben. S azt érezte: meg kell aka­dályozni, hogy a pillanatnyinál nagyobb nyilvánosságot kapjon az eset, s olyan következménnyel járjon, amelyik bezárja az ajtót Rózsi előtt. A megbánás jólesett, az ígéret még jobban. Éjszaka azonban nem tudott aludni. Az járt a fejében: alkalom szülte-e a tolvajt, vagy volt mór ennek az esettnek előzménye is? Látogatását az iskolában kissé furcsán fogadták. Az ismerős ta­nárok majdnem természetesnek vették, hogy Rózsival megtörtént az eset. Nem, azt nem lehet mon­dani, hogy nem éreztek érte ma­gukban felelősséget. Feltehetően volt ilyen érzésük, de furcsa tom­pultságba süllyedt. — Mit tehetünk mi? — kérdez­ték. Amikor észrevettük, hogy társnőinek különböző dolgai egyik napról a másikra eltűnnek, s rá­jöttünk, hogy Rózsi a tettes, ki­zártuk a kollégiumból. Mell bevágta a válasz. — Ez volt az egyetlen lehető megoldás? — Másra nem nyílik módunk. Szigorú intézkedésünk a nevelés része volt. Egy ideig csend és rend “ volt. A gyógyszerész már reménykedett: olyan esetnek volt csak tanúja amelyik egyszer és véletlenül fordult elő. Az isko­lai botlást gyerekes megfontolat- lanságnak fogta fel, nem számí­totta az előzmények közé. S az­tán egyszerre megint váratlanul gyen egy jegyzőkönyv aláírásánál, amelyikben Rózsi azt ismerte el, hogy a boltból kölnit, különböző piperecikkeket próbált elsajátíta­ni. Az arcát nézte, s ma így idézi fel: — A megbánásnak szikráját is alig fedeztem fel rajta. Úgy írta alá azt a jegyzőkönyvet, mintha autogramot adott volna... Még mindig nem telt be azon­ban a pohár. Ahhoz, hogy utcá­ra tegye, nem volt elég ereje. A türelem és a próbálkozás most már más gyógyszertárban kezdő­dött. Az eredmény itt sem volt jobb. — A lány morális labilitása azonban leginkább akkor döbben­tett meg, amikor egy ismerősével üzent: nem jön be dolgozni, mert előtte való napon szórakozni volt. Nem gyerekről, húsz éve felé közeledő, felnőttnek számító em­berről van szó. Olyanról, akitől joggal várja már el a környeze­te a_ megfelelő morális ítélet ki­alakítását, életszabályok és el­képzelések felállítását. Rózsi azon­ban nem fárasztotta magát ilyes­mivel. Mintha minden energiáját csak arra fordította volna, hogy a pillanatnak éljen. — Érik azonban meglepetések az embert, még akkor is, ha vá­ratlan eseményekre készül fel — veszi fel újra a beszéd fonalát a fiatal gyógyszerész. — Engem meghökkentett Rózsi, bár meg­szoktam tőle a váratlan cselek­ményeket. Egy reggel így állított be: — Gyógyszerész úr, felmondok. Jelentkeztem tanítóképzőbe, s fel is vettek. Szeptembertől tanulok. Ha valakinek most kellemetlen a helyzete a gyógyszerészé feltét­lenül az. Ö így fogalmazott: ha ezt az ujjamat harapom fáj, ha a másikat, az legalább ugyanannyi­ra. Ami köznyelvre fordítva kö­rülbelül ezt jelenti: ha most el­(Turi Mária felvétele) A Szellem-tó titka kor lélekszakadva rohant hozzá következett be az újabb eset. megy a képzőbe, s elmondja egyszer az egyik közeli boltos: Most azért hívták, hogy ott le­Jó ütemben halad az iskolák mindazt, amit tud és tapasztalt, elvághatja a lány útját. Pedig hátha ez a felvétel old meg rnin­Egy régi festmény megoldja a rejtélyt Az Altáj-hegységben van egy ten- Csarosz is, aki Gurkin művésznéven , , . i gerszem, amelyet a helybeliek így alkotott. A tóparton színes vázlatot aent. Am ha hallgat, s a bajok neveznek: A hegyi szellemek tava. A készített, s bár a rosszullét öt is ismétlődnek, vajon nem követ-e ( tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan és ' utolérte, sikerült a képpel együtt el hibát? veszélyes út vezet. Azok a kevesek, hazavergődnie. Később meg is festet­f el újítása, tatarozása Egy hónap múlva diákokkal népesülnek be az iskolák. Ma, még a kőművesek birtokolják az öreg és új alma materokat. A sokéves hagyományokhoz híven, idén is az iskolákban tataroznak, meszelnek. Szinte nincs a megyé­ben olyan iskola, amelyben a nyári szünidőt ne használnák fel nagytakarításra. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, az egyik leggyak­rabban iskolatatarozással foglal­kozó vállalat, idén főleg új isko­lák építését és nagyobb értékű felújításokat végez., így többek között elkészítették az izményi iskolát. Átadták a tabódi általá­nos iskolát is, és e hónap 15-én kezdik meg a Tolnán épülő gim­názium átadását. A tolnai gim­názium egyébként az idén ősszel már összes tantermével a diák­ság rendelkezésére áll, ismeretes, hogy a múlt év őszén a tanítást az új gimnáziumban csak részle­gesen tudták megkezdeni. Július­ban átadták a tamási iskolát és jelenleg a vállalat munkásai a györkönyi iskola csinosításán, fel­újításán foglalkoznak. A Tolna megyei Festő és Má­zoló Ktsz szakemberei a megyé­ben több tucat iskolában meszel­nek, festenek. Jelenleg a legna­gyobb munkákat Szekszárdon végzik. így pillanatnyilag a gim­náziumban, a közgazdasági tech­nikumban dolgoznak az iparosok. Befejezték már a szekszárdi hár- mashídi iskola, a Kalvin-téri, az új- és alsóvárosi iskolák tataro­zását is. A tolnai gimnáziumban is befejezik a munkát rövidesen és a jövő héten a nagymányoki vájáriskolát is átadják. Néhány községben a szülői munkaközösség, és más jellegű festő- és építőbrigádok is segítik az iskolák tatarozását. Háromemeletes panelépületeket készítettek a dombóvári iparosok A Pécsi Autóklub tagsága Bala- tonlellén két háromemeletes pa­nelház építésére adott rendelést a Dombóvári Járási Építőipari Ktsz-nek. A ktsz brigádjai az építőmesteri munkával elkészül­tek. Az érdekes megoldású, nagy panelházakban az autóklub tag­jainak készült egy-egy lakosz­tály. A tulajdonosok 18 ezer fo­rint körüli összeget fizettek be, s így társasház jellegű üdülőhöz jutottak a Balaton egyik legszebb partján. Az épületeken jelenleg a Tolna megyei Festő és Mázoló Ktsz brigádjai dolgoznak. A ktsz balatoni brigádjai már a tavasz óta a magyar tenger partján dol­goznak az üdülők felújításán, ta­tarozásán. A társaság hallgatott. Volt, " aki elmerülten nézett a kiürült kávéspohár öblébe. Más pedig a mennyezetet szemlélte. Nekem úgy tűnt: mindenki ke­reste a választ, de senki sem tudta megfogalmazni: melyik uj­ját harapja a történet mesélője, hogy egyik se fájjon. Sz. I. akik mégis eljutottak a partjához, csodálatos látványról számoltak be. A tengerszem víztükre fölött gomb­alakú felhő lebegett, s a párafelhőn át kékeszöld oszlopok látszottak, ame­lyek emberi alakokra hasonlítottak. A tóparti látogatókat hamarosan rosszullét kerítette hatalmába, volt, aki egész életére megbetegedett. El­terjedt a nép körében, hogy ,,a tavai rossz szellemek lakják”. A kevés számú szemtanú között volt egy altáji festőművész, Grigorij te „A hegyi szellemek tavát”, A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tu­dósokat, hogy a ritka hűségű szí­nek elemzése alapján megfejtsék a Szellem-tó titkát. A víztükör fölötti párafelhő színskáláját megfigyelve, a tudósok megállapították, hogy a helyszínen valószínűleg higany talál­ható. Ennek alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely valóban hi­ganyt fedezett fel ott. V \ I / > AUGUSZTUS 2-TOL Aä./ 21-IG AiSH SOKFELE / I RUHÁZATI CIKK % es e«_p%-os ÁRENGEDMÉNNYEL a kijelölt áruházakban és boltokban • (12)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom