Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1065. augusztus 20. VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ‘ 3 1 949 augusztus 20-án a magyar országgyűlés megalkotta, s törvényre emelte állami és társadalmi életünk alapokmányát: a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát. Tizenhat évvel ezelőtt született a nép alkotmánya, a dolgozó emberek jogainak, kötelességeinek törvényben való rögzítése. Szentesítette azt a hatalmas történelmi változást, amely a fel- szabadulással köszöntött a magyar népre. Alkotmányunk paragrafusai tudtára adták országnak-világ- nak, hogy „A Magyar Népköz- társaság a munkások és dolgozó parasztok állama... A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. .. A Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre”. Továbbá; „Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék”. Az alkotmány hetedik paragrafusa születésének időpontjában még csak ezt mondja: „A Magyar Népköztársaság kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mező- gazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelő- szövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését”. Az alkotmány szocializmust építő társadalmi rendünk alaptörvénye, egy egész történelmi korszakra adott programot. Ez, annak ellenére, hogy megvalósításában 1956 előtt voltak törések, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája, a szovjet nép önzetlen, testvéri támogatása, népünk szorgalmas munkája nyomán valósággá vált. Országunkban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Társadalmi életünk demokratizálásán keresztül mindenki, aki becsülettel eleget tesz állampolgári kötelességének, egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be, közvetve és közvetlenül az államügyek intézésébe. Ma már nemcsak harcolunk az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, hanem mindörökre megszüntettük azt hazánkban, s az emberek megítélésének, hovatartozásának, megbecsülésének alapját nem a vagyoni helyzet, hanem a szocialista társadalomhoz való viszony, a szocializmus felépítéséért folytatott tevékenység, a végzett munka határozza meg. E helyes gyakorlat alapján kialakulóban van falun az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. Az idei árvíz elleni védekezés egyik fényes bizonyítéka annak, hogyan valósul meg népünk nemzeti egysége, népünk egészének összeforrottsága. A gátakon, az árvíztől fenyegetett területeken, az emberek és javak megmentésében, az éjt nappallá tevő, fáradhatatlan munkában és helytállásban olyan összefogás valósult meg, ami örökké emlékezetes marad szocializmust építő hazánk és népünk történetében. Ebben az a tanulság is rejlik, hogy az ember egymagában gyenge a természet erőivel szemben, de amikor okosan összefog, le- győzheitetlenné válik. Mi a magunk boldogulását munkáljuk, a magunk országát és jövőjét építjük, s ha veszedelmek törnek ránk. a magunk országát oltalmazzuk. Népünk alkotó munkája megváltoztatta az egész ország képét, népünk élete igazi szocialista tartalmat kapott. A munkaSZÁMVETÉS Irta: Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke nélküliség ismeretlen fogalommá vált, sőt egyes helyeken munkaerőhiánnyal küzdünk. A mi megyénkben is sor került a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. és VIII. kongresszusának határozata alapján az iparosításra, melynek során több mint 100 millió Ft-os beruházással építjük Szekszárdon a mechanikai mérőműszergyárat, Dombóvárott a kesztyűgyárat, Tamásiban a budapesti Orion-gyár egyik részlegét. A III. ötéves terv során a jelenleginek duplájára emeljük a paksi konzervgyár és a szekszárdi bőrdíszmű vállalat termelését. Az alkotmány megszületése óta a megyében az iparban foglalkoztatottak száma 6919-ről 24 000 főre nőtt. 1949 óta a megyében 15 076 család költözött új lakásba. A fizetett szabadság, az üdültetés, a kulturális forradalom társadalmi méreteket öltött. Büszkék vagyunk arra is, hogy hazánkban magas színvonalra emeltük az iskoláztatást, középiskoláink és egyetemeink nyitva állnak minden tanulni vágyó, tehetséges fiatal számára. Egyre növekszik azon termelőszövetkezetek száma megyénkben, ahonnét a jól végzett munka jutalmául üdülni küldik a munkában elfáradt termelőszövetkezeti tagokat. Harkányban és a Balaton mentén külön üdülőket is építettek termelőszövetkezeteink. Az állampolgárok teljes jogegyenlősége, a nők egyenjogúságának megteremtése, a családvédelem, az ifjúságról való külön gondoskodás, a nemzetiségiek a vallásfelekezetek szabadsága és egyenjogúsága, mindez tény! Parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért, ezzel megoldottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak a lerakása. Ebből a helyzetből adódóan ma egyik legfontosabb feladatunk szocialista mezőgazdaságunk felvirágoztatása. Az elért eredményekben tömérdek munka, fáradozás, szorgalmas alkotás, lelkiismeretesség, néha botladozás van együtt; a nép a kommunisták vezetésével nagy történelmi feladatot oldott meg. Alkotmányunk születésének évfordulóján elégedetten állapíthatjuk meg hogy mind gazdasági, mind társadalmi feitétéleink adottak a szocializmus teljes felépítéséhez. A ugusztus 20-án amikor az alkotmány paragrafusait felidézzük, számot adva azok megvalósításáról, a pihenés közben is a munkára gondolunk, arra, hogy alkotmányunk nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelességeket is ró ránk. Az állam- polgári jogok gyakorlásának egyensúlyban kell lennie a kötelességek teljesítésével. Ha azt akarjuk, hogy a holnapi — holnaputáni életünk szebb, jobb, kulturáltabb legyen, s gyorsabban haladjunk előre, akkor holnap és ezt követően még jobban kell dolgoznunk az üzemekben, szántóföldön, a hivatalban és az élet minden területén egyaránt, mert a magunk javát csak mi magunk, a dolgozó nép teremthetjük meg. Éppen ezért a nép hatalmának erősítésén fáradozni mindannyiunk legszentebb kötelessége, de érdeke is! II. ötéves tervünk utolsó évében vagyunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. decemberében a népgazdaság helyzetéről, s a további feladatainkról szóló határozatában megjelölte a gyorsabb előrehaladás érdekében megoldandó feladatokat. E határozat azt célozza, hogy biztosítsuk II. ötéves tervünk, s annak utolsó évi előirányzatainak maradéktalan teljesítését, s hogy teremtsük meg a biztos alapokat a III. ötéves terv, ezen belül az 1966. évi népgazdasági terv törésmentes indulásához. A Központi Bizottság decemberi határozata hosszabb távlatokra szabja meg a feladatokat. Ezért helyes, ha munkánk során szinte napról napra figyelemmel kísérjük annak végrehajtását, s néha nem árt felidézni főbb célkitűzéseit, s azt hol is tartunk azok megvalósításában. Az ünnepi hangulat közben jut időnk arra is, hogy számot vessünk saját magunk munkaterületével, hogy is állunk a magunk posztján a párt és kormány célkitűzéseinek megvalósításában. A Központi Bizottság határozata a termelés minimális növelése mellett a munka jobb megszervezésével a termelékenység növelését, az exporttervek teljesítését, illetve túlteljesítését, az ésszerű takarékosság következetes alkalmazását, beruházásoknál az átfutási idő rövidítését, az ipar vonalán a felesleges készletek csökkentését, a szükségletre való termelés biztosítását, s összességben: a tervek részletedben való teljesítését, az önköltség csökkentését írja elő. A mezőgazdaság területén továbbra is központi feladat a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a közepes és jó termelő- szövetkezetek gazdálkodásának további javítása, s a hozamok növelése mezőgazdaságiunk egész területén. A Központi Bizottság határozata óta jó fél év telt el. Ezen idő viszonylag rövid, mégis bizonyos képet lehet adni arról, mit mutatnak megyénkben az 1965. I. félévének tapasztalatai: A minisztériumi iparban az I. féléves termelési tervtől a legtöbb üzem kisebb mértékben elmaradt. A tanácsi ipar féléves termelési tervét 101,4 százalékra teljesítette. A szövetkezeti ipar 12,2 százalékkal növelte termelését a tavalyi évhez képest. Ennek ellenére első féléves tervfeladatát csak 98,5 százalékban teljesítette. Az építőipar 102,4 százalékra teljesítette globálisan I. féléves értékbeni tervét. Az ipari tervteljesítésen belül nem nőtt kielégítő mértékben, s a tervben előírtak szerint a munka termelékenysége, ezzel szemben az exporttervek eredményesen teljesültek és túlteljesültek. A minisztériumi iparban 0,5 százalék, a tanácsi iparban 12,1 százalék a túlteljesítés, a szövetkezeti ipar 40 százalékkal termelt többet exportra mint 1964 azonos időszakában, azonban a tervtől 9,9 százalékkal elmaradt. Örvendetes, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében előírt javítás-szolgáltatási tervét úgy a szövetkezeti mint a tanácsi ipar túlteljesítette. Az iparban a határozat alapján 5 178 000 forint értékű felesleges készletet tártak fel, melynek egy részét hasznosították. A hasznosítás azonban nem történt meg kielégítő mértékben s az ipar készletgazdálkodása egészében a tervekben foglalt célkitűzéseknek nem felel meg. Egyes helyeken továbbra is fennállott a biztonsági készletezésre való törekvés, a termelés konkrét ismerete hiányában előzetesen eszközölt, tapasztalati alapokon nyugvó beszerzés, az elavult beszerzési normák alkalmazása, a szervezetlen készletgazdálkodás. A megye fejlődését elősegítő beruházások megvalósításában az előkészítő munka javulása ellenére komoly problémák mutatkoznak. A beruházások túlnyomó része a szerződésekben vállalt határidőre nem valósult meg. Bár az építőipar féléves értékbeni tervét globálisan teljesítette (a tanácsi építőipart vállalat azt sem, s a szövetkezeti építőipar mindössze 88.2 százalékra) ennek ellenére a terv részleteiben való teljesítésében komoly lemaradások vannak, s a létesítmények készültségi foka igen alacsony százalékon áll. Ezen belül a legalacsonyabb az Építésügyi Minisztérium Tolna megyei Állami Építőipari Vállalata által indított munkák készültségi foka, amely az I. félév végén csupán 15 százalékot tett ki. A vállalat olyan létesítményt sem adott át többszöri kötbérezés ellenére sem, mint a szekszárdi TBC-szanató- rium. A községfejlesztési alapból megvalósuló létesítmények 55,3 százalékra teljesültek, melyhez a lakosság 4 647 000 Ft értékű társadalmi munkával járult hozzá. A takarékossági intézkedések alapján a tanácsi apparátusban 42 fővel csökkentettük a létszámot, s a személygépkocsik számát 10 százalékkal. A mezőgazdaság területén az eredmények alakulását nagyban befolyásolta a kései kitavaszodás, az árvíz, a jég- és viharkárok. Az árvíz és belvíz mintegy 25 000 kh-t érintett a megye területén. Ez 45 millió Ft-os kiesést, a jég- és viharkár pedig mintegy 22 millió Ft-os kiesést jelentett termelőszövetkezeteinknek. Ennek ellenére termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmas munkája nyomán a mezőgazdaságban jók a kilátások. A gabonatermés a tervezetten felül lesz, s a felvásárlás is kedvezően alakul. Állati termékek felvásárlásánál tanácsi vonalon forintban a féléves terv teljesítése 102,8 százalékos. A gyenge termelőszövetkezeteknél már a féléves eredmények során is komoly fejlődés tapasztalható néhány termelőszövetkezet kivételével. A z I. félév adatai azt mutatják, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de tovább javultak a lakosság életkörülményei, s növekedett jövedelme. A megye lakosságának jövedelme 14 millió forinttal haladja meg az előző év azonos időszakának készpénzjövedelmét. Tovább növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Amíg 1964. I. félévében 3 383 000 Ft-ot költöttek a megye lakosai gépkocsivásárlásra, addig 1965. I. félévében 9 080 000 Ft-ot. Növekedett mintegy 6 millió Ft-tal a bútorvásárlásra fordított összeg az elmúlt év azonos időszakához képest. Az 1965.1. félévben végrehajtott kereskedelmi kiárusítások mintegy 8 millió Ft megtakarításhoz juttatták a megye lakosságát. A félév során tanácsaink 1800 db gázbekapcsolási engedélyt és 240 olajkályhára szóló kiutalást adtak ki. A megye lakosságának takarékbetét állománya 77 millió Ft- tal nőtt a félév alatt, s meghaladta a 450 mülió Ft-ot. A kormány azon intézkedései, amelyekkel az alacsony nyugdíjakat felemelte, megyénkben a nyugdíjasok bevételeit mintegy 4 millió Ft-tal, a kétgyermekesek családi pótlékának emelésével a jogosultak jövedelmét évi 7 millió Ft-tal növelte. A félévi tapasztalatok azt mutatják: képesek vagyunk a nagyobb, nehezebb feladatok megoldására, melyeket a párt és a kormány határozatai előírnak számunkra. A helyenkénti elmaradások, a gyengébb munka ellenére lényegében jobb eredményeket értünk el mint az elmúlt év hasonló időszakában. Most az a feladat áll előttünk, hogy maradéktalanul teljesítsük a párt Központi Bizottságának határozatait, hogy az első féléves tervteljesítésből levonjuk a megfelelő következtetéseket, s konkrét intézkedéseket téve biztosítsuk a tervek részleteiben való teljesítését. Nem ártana jobban ösztönözni arra, hogy különösen a minőségi mutatókban, valamint a tervek részleteiben való teljesítésében hogyan lehetne a népgazdaság Igényeinek megfelelően nagyobb feladatokat kitűzni, ennek következtében jelentősebb eredményt elérni, tekintve, hogy még ma is gyakori és kisebb bűn a minőségi mutatókban való elmaradás, mint a mennyiséget jelző számoknál. Ez főként vonatkozik az építőiparra, s úgy gondoljuk, az építőipar vezetőinek nagyobb felelősséget k ’l éreznd a tervek részleteiben teljesítéséért;, és most már az ígéretek helyett inkább tettekre van szükség. Ahhoz, hogy a párt és kormány célkitűzéseit teljesítsük, nem nélkülözhető a gazdaságszervező munka javítása, a termelés korszerű irányítása, a termelési költ-i ségek csökkentése, valamint a rendelkezésre álló eszközök maxU malis kihasználása. P ótolni kell az árvíz okozta kieséseket, természetesen az előírt terven felül. A megyei vezetés részéről bízunk abban, hogy az építőipari dolgon zók vállalásaikat teljesítve október végéig otthonhoz juttatják az árvíz során kárt szenvedett családokat. Kérjük a pártszervezeteket, tanácsainkat, az üzemék, tér-: melőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozóit a megye lakosságát, hogy amUyer. hősiességgel elhárították a fényé-, gető árvízveszélyt, ugyanolyan lelkesedéssel és szívóssággal munkálkodjanak a károk helyreállításán, az anyagi veszteségek póts lásán. Még szervezettebb, tervszerűbb munkával biztosítsuk éves terveink maradéktalan, minden részletében való teljesítését. Nekünk, a ma élő nemzedéknek, akik a szocialista országok családjában élünk, s élvezzük a testvéri szocialista országok baráti támogatását, hazafias és internacionalista kötelességünk a szocialista építés soron lévő feladatainak megoldása, hogy ezzel még szebbé gazdagabbá tegyük országunk és önmagunk életét.
