Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
T96S. július 8. ‘TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kátyú, árok, döueiw Interpelláció útügyben ha Érkezik a VENDÉG nyi megoldást nyújt. Arra jó, kié, s megfelelő óvórendszabályok Tolnába, bosszankodik, ha távo- hogy a tengelytörő döccenőket és betartása mellett, ha a közlekedik, örül. Nem azért, mintha ez bukkanókat kiküszöböljék. A vég- désd szabályok mást nem írnak a megye csúnyább lenne mint a leges azonban a megfelelő kötő- elő, azon mindenféle jármű közmásik 18, van neki mivel dicse- anyaggal végzett teljes pályaszínti lekedhet. Természetesen ebből az kednie. Az _ emberek is éppoly kezelés. A már többször említett sem marad ki, hogy a mezőgaz- vendégszeretőek, mint bárhol németkéri útra is ez vonatkozik, dasági üzemek illetékesed kötemásutt. Az utat azonban sem s vele még sok más megyei út- lesek kioktatni gépkezelőiket az mosollyal, sem szívesen nyújtott szakaszra is, amelyek felsorolásá- út mindenkire kötelező védelmé- pohárral nem lehet megjavítani, ra e cikk keretében nem vállal- ről. A rendőrség működése sokat Az marad olyan amilyen volt, kozunk. segít: az utak védelmét megszeegészen a megyehatárig. gőkkel szemben megindítják a Komolyra fordítva a szót: va- A FELSOROLÁS HELYETT megfelelő eljárást, büntetik őket. lósággal megkönnyebbülés Somogy interpellálunk inkább egy má- A FENTIEK MELLETI azon- Baranya, de még Bács-Kiskun és sik, minőségi jellegű kérdésben s bán feltétlenül említést kell ten- Fejér felé is átlépni Tolna megye az útjavítások indokolatlan el- ni a minőségről. E sorok írója határát. Mert ott többnyire már húzódásának ügyében. Itt van néhány szomszédos országban azt jó az út. Am Tolnában ez csak például mindjárt a 68-as, Szék- tapasztalta, hogy az ottani utak kevés esetben mondható el. Ha szárd—siófoki . út. Regszemcséig felülkezelése, burkolata tartósabb, leszámítjuk a 6-os, a 62-es utakat úgy-ahogy rendben van, s ha erősebb, kevesebb a kátyú, a szál- és a 68-as bizonyos szakaszait, minden tavasszal következetesen lító eszközöket rongáló döccenő. tulajdonképpen nincs is jó útunk. kijavítják a felfagyás okozta Magyarázat után nem kutattunk, Némelyik pedig egyenesen bor- kátyúkat, elégedettek lehetünk de gondoljuk, hogy a kivitelezés zasztó. Itt van például a Paksot vele. Van azonban egy körűibe- technikájában vagy éppen a kötő- Németkérrel összekötő 611-es. A lül 6—7 kilométeres szakasz Ireg- anyag minőségében található a gazdálkodási tervek szerint ezen szemcsétől, amelyik nem úgy ké- különbség. Ez egyik sem megold- a vonalon fontos exportszállítá- szül mint az a bizonyos Luca hatatlan probléma: csak mintha sokat kellene lebonyolítani. Nos: széke, hanem annál is lassúbb keveset törődnének vele. A megaki vállalkozik arra, hogy a kéz- ütemben. Egyszerűen érthetetlen, oldás pedig sürgetően fontos, zel szedett exportgyümölcsöt gép- miért húzódik annyi ideig, ami- mert régi igazság, hogy kocsira rakva kiengedi erre aZ kor ezen a szakaszon sem na- azért kerül sokba az útépítés, | útra, az elveszítette józan eszét, gyobb kanyarlevágást, sem pedig mert drága a hozzá szükséges A gyümölcs ugyanis néhány kilo- jelentősebb átereszt vagy más anyag, hanem azért, mert — kissé méter utazás után nemhogy a közművet nem kell építeni. Java- karikírozva a dolgot — a ma formáját veszíti el, de a minő- soljuk: az építést végző közúti megépített, vagy felújított utat sége is teljesen tönkre silányul: igazgatóság szakemberei álljanak holnap már ismét javítani kell. Villáminterjú Beszélgetés Biczó Ernővel az AGROKER megyei igazgatójává l A mezőgazdasági üzemeket kö- I jelentik be az igényt, akkor Tegzeiről érintő kérdésekről kértünk gél 7 óráig a kérést teljesítjük, rövid nyilatkozatot Biczó Ernőtől,' Előfordulhat — maradjunk a kérigazgatóaz AGROKER megyei jától. — Ezekben a napokban miként tartják a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel? — Elsősorban és leglkiváltképpen a villámgyors értesüléseken van véleményem szerint a hangsúly. Ennek megvalósítása érdekében a gabonabetakarítás megkezdésével SzekBzárdom az AGROKER telephelyén bevezettük az ügyeleti szolgálatot. Reggel 7 órától este 7 óráiig tart. Kétirányú. Egyrészt a megye' mező- gazdasági üzemeivel vagyunk ily módon kapcsolatban, másrészt Budapesttel. Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik arató egység üzemeltetésének biztosítása érdekében Budapestről kell beszerezni a hiányzó alkatrészt. A fővárosban lévő, a megyékkel kapcsolatot tartó ügyelet ilyen esetben nem gyorsa11 intézkedik. — Biczó elvtárs, mi történik akkor, ha történetesen este 6 órakor kér a megyéből valamelyik mezőgazdasági üzem sürgős segítséget? Ha személyesen jönnek a cefre lesz belőle, vihetik az égé- ki az útfélre, s végezzenek jármű- S ezt el lehetne és el is kell ke- telepre, akkor nyomban kiadjuk szét a szeszfőzdébe. számlálást. Még az esetleg hiá- rülni. A megyei tanács illetékes ősz- nyes tapasztalatok birtokában is tálya korábban tárgyalt a Pé- arról győződhetnek meg, hogy esi Közúti Igazgatósággal, s ak- a Balaton felé irányuló belföldi kor olyan Ígéretet kapott, hogy és külföldi forgalom nem jelen- az idei év első felében befejező- féktelen része ezen a szakaszon dik a Paks—németkéri út máso- bonyolódik le. dik portalanítása. Hogy egyszer A problémasor következő szakasza a Kölesdet Gyömkkel ösznik ki, de az úttesten nem lát- Ez már na®,jábó! el‘ szik Ká+vií Zc készült. Vannak azonban olyan már portaiamtották az tulajdon képpen csak egy jelentésből tű szik meg. Kátyú és döccenő annyi van rajta most is, hogy a gépkocsivezető csak így választhat: a részei, ahol tengelytörés vagy komolyabb rongálódás veszélye nélkisebbe vagy a nagyobbá hajtson *Ü1 a.H£ lehe* közlekedni Nem *„L-----Algíri: hosszúak ezek a szakaszok, de T rrrmrm I a kért alkatrészt. Feltéve persze, SZ. I. ha van a raktáron. Ha telefonon 1 elésben feltett példánál —, hogy valóban este hat és hét között jelentkezik valamelyik üzem, és olyan alkatrészt kér, amely csak Budapesten kapható. Ebben az esetben nyomban kapcsolatot teremtünk a budapesti MEGÉV- vel és ezt követően huszonnégy órán belül a rendeltetési helyére kell juttatni a kért alkatrészt. — A gyorsaságot szem előtt tartva szerveztük meg az úgynevezett autókészenléti szolgálatot. Kimondottan sürgős esetekben ezzel a gépkocsival visszük az alkatrészt a rendeltetési helyére. Egyébként az ellátást - tekintve a vártnál jobb a helyzet. Ilyen mérvű javulásra, megmondom őszintén, nem számítottunk. A Szovjetunió nagymennyiségű pótalkatrésszel látott el bennünket, a Balaton kombájnokhoz is megvan az, ami kell. Eddig tehát megfelelő mennyiségű tartalékalkatrésszel rendelkezünk éis a gépállomások is „feltöltötték” a szükségleinek megfelelően a raktáraikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs hiánycikk. Még van. Főleg a hazai traktortípusok ellátása nevezhető mostohának — ir — A megye „ egé 55 bele. Különben az első félév már ._ _ íaiór-t „ „ „ több van belőlük, s arra magyarjai *4i ' ír® JwLt v,,wVa!Z rázatot találni, hogy miért hagytak ki az építés során, bizonyára felületi kezelésnek se híre, se hamva. Vadai Mihály, az exportszállításokon érdekelt Kanacsí el^ körtlményes. Meg sem pró- Állami Gazdaság igazgatója úgy ^“tutó veÍÍL15^,5JL vélekedett az útportalanításrói, hogy a szakemberek bizonyára bedugott fülekkel hallgatták vola hétköznapi logikának, hogy 8— 10 kilométeres útszakasz után következik 50 méter, ahol jobb ha na. Azt mondta: sózták már az háton viszi a kocsit minden sofőr, úttestet, de az annyit ért, mint _, , . ,. béka hátán néhány toll. Gyakon az erveles: azért rószMegkérdeztünk több, útépítési szak a megye útjai, mert a meügyben jártas embert. Vélemé- zőgazdasági gépek rongálják, nyűket a következőkbe összegez- Nem mentegetjük a traktorosokat, hetnénk: a kátyúzás, a felületi vonta tósokat: valóban vigyázhat- kezelésnek ez a hézagpótló mód- nának jobban. Van azonban egy la hasznos, jó, de csak pillanat- másik szempont is: az út mindenmint bármi más. Különben erre hogy a tiszta búzától még mán- nincs szabály. dig körülményes elválasztani a Két jelesen végzett évfolyam- konkolyt, mert végül is a jó bi- társáról mesélt egy történetet, zonyítvány ember; értékmérő. A Az egyikből vezető beosztású dől- gyengébb viszont nem mindig gozó ember lett, a másik pedig jelent negatív előjelű magatar- 30 év után is beosztott. Hihetné fást. Viszont az elégséges, elégvalaki, hogy az utóbbinak nem télén érdemrend hátrányainak volt szerencséje, pedig másról egyensúlyozásara szinte legtöbbvan szó. Arról, hogy gyakran az szőr a könyöklő, törtető dörzsöl t- emberi tartás a fellépés, a modor, ség kerül előtérbe. Ezen a tala- az élethelyzetek felismerése nél- j°n alakul ki a könnyelmű édet- külözhetetlen kiegészítője az ilyen művészeknek, sőt: a parazitáknak vagy olyan minősítésű bizonyít- a serege. Gyakran kiszorítják a ványnak. A jelest csorbíthatja a közepest javíthatja. Persze az ideális helyzet az lenne, ha a bizonyítvány, mint a fiatalok életbe indulásának s az idősebbek egzisztenciatartásának mind nélkülözhetetlenebb mérő- ar5s7jsztens eszköze volna. Arról is szólna valamilyen módon, s azt is figyelembe venné: a szóban forgó ember mennyivel több vagy kevesebb a tanulmányi átlagánál. Mindezt a nagy élettapasztalattal jókat, s elfoglalják a helyet a rátermettek, a tehetségesek elől, mert egyet megtanultak: kitűnően helyezkedni. Az például sehogy sem fér a fejünkbe miként lehet valakiből közgazdasági pót- éretitségivel azonnal röntgen- Ez szelidítések ellenére is könyöklő helyfoglalásnak látszik. Az érvényesülésnek ezek az ellentmondásai fellelhetők. De vajon lehet-e egyáltalán létrehozni rendelkező vezetők, akikkel be- valamilyen egészséges koordiná- szélgettünk, jól tudják, ám a fia- ciót? Nem tudjuk, s azok is talok nagyobb többsége ilyen szé- megkerülték a választ, akiktől lességben és mélységben nem ez ügyben kérdezősködtünk, mérheti fel. Ők csak a bizonyítvány! látják, mint az egyetlen (Folytatjuk.) ás perdöntő alkalmassági bizonyí- . TI, . SZEKVLITY PÉTER— tékot. A helyzet annyira bonyolult, SZOLNOKI ISTVÁN S okan tévednek, akik azt hiszik, nagyon kényelmes vezető beosztásban lenni. A hatalmas felelősségen kívül, a rengeteg elfoglaltság már magában fáradságos dolog. Dr. Gujás János, megyei főorvos irodájában beszélgetünk, melyet a röpke óra alatt megszámlálhatatlan telefonhívás szakít meg. Türelmes, megfontolt ember, nem méltatlankodik, akárhányszor kell felkelnie a fotelból. — A hosszú évek során már megszoktam a reggeli órák telefonforgalmát — mondja mosolyogva. — Ekkor keresnek legtöbben, mert tudják, hogy a korai órákban még bent tartózkodom. Kilenc óra körül már legtöbbször vidékre utazom. Dr. Gujás János 29 éve dolgozik az egészségügy szolgálatában. Az egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, 1936-ban került szülővárosába, Kecskemétre, segédorvosnak. Szanatóriumban és kórházban töltött három évet, majd 1940-ben körzeti orvos lett Erdélyben. A szülőváros és nem utolsó sorban a menyasszony vonzotta vissza Kecskemétre, ahol szintén körzeti orvosként működött 1947-ig. — Őszintén szólva, nem is tudom megmondani, miért pártoltam át az egészségügyön belül a szervezői szakra — emlékezik vissza, az éveket számolgatva. — Elvégeztem a szervezői, akkor még tisztiorvosi tanfolyamot és Abonyban, valamint Kiskőrösön töltöttem a tanoncidőmet, járási főorvosi beosztásban. A minisztériumban aztán egy szép napon meggondolták magukat, áthelyeztek Tolna megyébe 1954-ben. Igen, a minisztériumban „meggondolták” masukat, mivel látták, hogy dr. Gujás János járási főorvos, munkájában nagyszerű eredményeket ért el. Az egybehangzó vélemények is azt bizonyították, hogy magasabb beosztás betöltésére is alkalmas lesz. Ebben az esetben jól számítottak. Az új megyei főorvos jó szervező és irányító készsége nagyot lendített a megye egészségügyi helyzetén. A munka a kezdeti időszakban volt a legnehezebb, amikor az iparhoz és a mező- gazdasághoz viszonyítva, kissé elmaradott volt az egészségügy helyzete az országban. — Amikor idekerültem Tolnába, intézményi ellátottság tekintetében majdnem az utolsók között álltunk — emlékezik a nehézségekre —, a lakossághoz viszonyítva nagyon kevés volt a kórházi ágy. de a gyermekágy terén sem álltunk jobban. A szociális otthonok, bölcsődék száma is kevesebb volt, mint bárhol másutt. Még rendelőintézettel sem dicsekedhettünk a megyében. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy egy kicsit megijedtem a nehézségektől. Ma már nem kell bizonygatni. Mindenki tudja, hogy pár éve elkészült a korszerű rendelő- intézet. Majsapusztán, Grábócon, Andráspusztán és Mázán a szociális otthonok. Megépítették a megyei kórház prosekturaépületét, megalakították a KÖJÁL-t, felépítették a trachomagondozót, amelyből a bonyhádi kórház alakult. Tíz év elteltével a megyék közül az elsők között állunk intézményi ellátottság tekintetében. Szerénységére jellemző, hogy a felsorolt új létesítményekről úgy beszél, mintha ezek megteremtésében nem lenne része. Pedig a megyében eltöltött 11 év alatt számtalanszor volt álmatlan éjszakája, gondja, bánata. Az új egészségügyi létesítmények elkészülte a párt megyei bizottságán és a megyei tanács vezetőin kívül legnagyobb részt neki köszönhető. Egy-egy szociális otthon, kórház felépüléséért, megteremtéséért rengeteget dolgozott. Talpalt, harcolt, vitázott és nem nyugodott bele sokszor még a lehetetlenbe sem. — Mikor Szekszárdra helyeztek, több mint két évig lakás nélkül voltam. Azóta orvosainknak alaposan megváltozott a lakáskörülménye. Négy új bérház épült részükre — mondja büszkén. — Ha orvos költözik a megye valamelyik kórházához, már jó előre gondoskodunk megfelelő lakásról. A 11 év alatt elértük, hogy kórházainkban az orvosi kar jól képzett, felkészült szakemberekből áll, a többi megyék között nem kell szégyenkeznünk. Épül a 300 ágyas tbc-pavilon. A megyei kórházban új éttermet, konyhát, mosodát, központi hőkazánt épíienek. Tervezik a gyógyszertárt, a laboratóriumot és az új véradó-alközpontot. Szinte a földből nőnek tó az egészségügyi létesítmények, a kívülállók azonban nem ismerik születésük történetét, nem tudják, hogy a megyei főorvos mennyit dolgozott a nemes cél érdekében. P edig dr. Gujás János sokat tett a megye egészségügyi helyzetének megszilárdításáért. Munkáját a minisztériumban is figyelemmel kísérték, elismerésül kormánykitüntetésben részesítették. Július 1-én Budapesten, a Semmelweis-teremben, ünnepélyes keretek között nyújtotta át részére a „Kiváló orvos” kitüntetést az egészségügyi miniszter. — Igyekeztem a munkám jól elvégezni, de azt hiszem, ha más lenne a helyemen, mint megyei főorvos, ő is ugyanezt tette volna — mondta a búcsúzásnál. Lehet, hogy igaza van, de a kormánykitüntetés bizonyítja, mégis jobb így! FERTŐI MIKLÓS