Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

T96S. július 8. ‘TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kátyú, árok, döueiw Interpelláció útügyben ha Érkezik a VENDÉG nyi megoldást nyújt. Arra jó, kié, s megfelelő óvórendszabályok Tolnába, bosszankodik, ha távo- hogy a tengelytörő döccenőket és betartása mellett, ha a közleke­dik, örül. Nem azért, mintha ez bukkanókat kiküszöböljék. A vég- désd szabályok mást nem írnak a megye csúnyább lenne mint a leges azonban a megfelelő kötő- elő, azon mindenféle jármű köz­másik 18, van neki mivel dicse- anyaggal végzett teljes pályaszínti lekedhet. Természetesen ebből az kednie. Az _ emberek is éppoly kezelés. A már többször említett sem marad ki, hogy a mezőgaz- vendégszeretőek, mint bárhol németkéri útra is ez vonatkozik, dasági üzemek illetékesed köte­másutt. Az utat azonban sem s vele még sok más megyei út- lesek kioktatni gépkezelőiket az mosollyal, sem szívesen nyújtott szakaszra is, amelyek felsorolásá- út mindenkire kötelező védelmé- pohárral nem lehet megjavítani, ra e cikk keretében nem vállal- ről. A rendőrség működése sokat Az marad olyan amilyen volt, kozunk. segít: az utak védelmét megsze­egészen a megyehatárig. gőkkel szemben megindítják a Komolyra fordítva a szót: va- A FELSOROLÁS HELYETT megfelelő eljárást, büntetik őket. lósággal megkönnyebbülés Somogy interpellálunk inkább egy má- A FENTIEK MELLETI azon- Baranya, de még Bács-Kiskun és sik, minőségi jellegű kérdésben s bán feltétlenül említést kell ten- Fejér felé is átlépni Tolna megye az útjavítások indokolatlan el- ni a minőségről. E sorok írója határát. Mert ott többnyire már húzódásának ügyében. Itt van néhány szomszédos országban azt jó az út. Am Tolnában ez csak például mindjárt a 68-as, Szék- tapasztalta, hogy az ottani utak kevés esetben mondható el. Ha szárd—siófoki . út. Regszemcséig felülkezelése, burkolata tartósabb, leszámítjuk a 6-os, a 62-es utakat úgy-ahogy rendben van, s ha erősebb, kevesebb a kátyú, a szál- és a 68-as bizonyos szakaszait, minden tavasszal következetesen lító eszközöket rongáló döccenő. tulajdonképpen nincs is jó útunk. kijavítják a felfagyás okozta Magyarázat után nem kutattunk, Némelyik pedig egyenesen bor- kátyúkat, elégedettek lehetünk de gondoljuk, hogy a kivitelezés zasztó. Itt van például a Paksot vele. Van azonban egy körűibe- technikájában vagy éppen a kötő- Németkérrel összekötő 611-es. A lül 6—7 kilométeres szakasz Ireg- anyag minőségében található a gazdálkodási tervek szerint ezen szemcsétől, amelyik nem úgy ké- különbség. Ez egyik sem megold- a vonalon fontos exportszállítá- szül mint az a bizonyos Luca hatatlan probléma: csak mintha sokat kellene lebonyolítani. Nos: széke, hanem annál is lassúbb keveset törődnének vele. A meg­aki vállalkozik arra, hogy a kéz- ütemben. Egyszerűen érthetetlen, oldás pedig sürgetően fontos, zel szedett exportgyümölcsöt gép- miért húzódik annyi ideig, ami- mert régi igazság, hogy kocsira rakva kiengedi erre aZ kor ezen a szakaszon sem na- azért kerül sokba az útépítés, | útra, az elveszítette józan eszét, gyobb kanyarlevágást, sem pedig mert drága a hozzá szükséges A gyümölcs ugyanis néhány kilo- jelentősebb átereszt vagy más anyag, hanem azért, mert — kissé méter utazás után nemhogy a közművet nem kell építeni. Java- karikírozva a dolgot — a ma formáját veszíti el, de a minő- soljuk: az építést végző közúti megépített, vagy felújított utat sége is teljesen tönkre silányul: igazgatóság szakemberei álljanak holnap már ismét javítani kell. Villáminterjú Beszélgetés Biczó Ernővel az AGROKER megyei igazgatójává l A mezőgazdasági üzemeket kö- I jelentik be az igényt, akkor Teg­zeiről érintő kérdésekről kértünk gél 7 óráig a kérést teljesítjük, rövid nyilatkozatot Biczó Ernőtől,' Előfordulhat — maradjunk a kér­igazgató­az AGROKER megyei jától. — Ezekben a napokban mi­ként tartják a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel? — Elsősorban és leglkiváltkép­pen a villámgyors értesüléseken van véleményem szerint a hang­súly. Ennek megvalósítása érde­kében a gabonabetakarítás meg­kezdésével SzekBzárdom az AGROKER telephelyén bevezet­tük az ügyeleti szolgálatot. Reg­gel 7 órától este 7 óráiig tart. Két­irányú. Egyrészt a megye' mező- gazdasági üzemeivel vagyunk ily módon kapcsolatban, másrészt Budapesttel. Előfordulhat ugyan­is, hogy valamelyik arató egység üzemeltetésének biztosítása érde­kében Budapestről kell beszerezni a hiányzó alkatrészt. A főváros­ban lévő, a megyékkel kapcsola­tot tartó ügyelet ilyen esetben nem gyorsa11 intézkedik. — Biczó elvtárs, mi törté­nik akkor, ha történetesen es­te 6 órakor kér a megyéből va­lamelyik mezőgazdasági üzem sürgős segítséget? Ha személyesen jönnek a cefre lesz belőle, vihetik az égé- ki az útfélre, s végezzenek jármű- S ezt el lehetne és el is kell ke- telepre, akkor nyomban kiadjuk szét a szeszfőzdébe. számlálást. Még az esetleg hiá- rülni. A megyei tanács illetékes ősz- nyes tapasztalatok birtokában is tálya korábban tárgyalt a Pé- arról győződhetnek meg, hogy esi Közúti Igazgatósággal, s ak- a Balaton felé irányuló belföldi kor olyan Ígéretet kapott, hogy és külföldi forgalom nem jelen- az idei év első felében befejező- féktelen része ezen a szakaszon dik a Paks—németkéri út máso- bonyolódik le. dik portalanítása. Hogy egyszer A problémasor következő sza­kasza a Kölesdet Gyömkkel ösz­nik ki, de az úttesten nem lát- Ez már na®,jábó! el‘ szik Ká+vií Zc készült. Vannak azonban olyan már portaiamtották az tulajdon képpen csak egy jelentésből tű szik meg. Kátyú és döccenő annyi van rajta most is, hogy a gép­kocsivezető csak így választhat: a részei, ahol tengelytörés vagy ko­molyabb rongálódás veszélye nél­kisebbe vagy a nagyobbá hajtson *Ü1 a.H£ lehe* közlekedni Nem *„L-----Algíri: hosszúak ezek a szakaszok, de T rrrmrm I a kért alkatrészt. Feltéve persze, SZ. I. ha van a raktáron. Ha telefonon 1 elésben feltett példánál —, hogy valóban este hat és hét között jelentkezik valamelyik üzem, és olyan alkatrészt kér, amely csak Budapesten kapható. Ebben az esetben nyomban kapcsolatot te­remtünk a budapesti MEGÉV- vel és ezt követően huszonnégy órán belül a rendeltetési helyére kell juttatni a kért alkatrészt. — A gyorsaságot szem előtt tartva szerveztük meg az úgyne­vezett autókészenléti szolgálatot. Kimondottan sürgős esetekben ezzel a gépkocsival visszük az al­katrészt a rendeltetési helyére. Egyébként az ellátást - tekintve a vártnál jobb a helyzet. Ilyen mérvű javulásra, megmondom őszintén, nem számítottunk. A Szovjetunió nagymennyiségű pót­alkatrésszel látott el bennünket, a Balaton kombájnokhoz is meg­van az, ami kell. Eddig tehát megfelelő mennyiségű tartalékal­katrésszel rendelkezünk éis a gép­állomások is „feltöltötték” a szük­ségleinek megfelelően a raktá­raikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs hiánycikk. Még van. Főleg a hazai traktor­típusok ellátása nevezhető mos­tohának — ir — A megye „ egé 55 bele. Különben az első félév már ._ _ íaiór-t „ „ „ több van belőlük, s arra magya­rjai *4i ' ír® JwLt v,,wVa!Z rázatot találni, hogy miért hagy­tak ki az építés során, bizonyára felületi kezelésnek se híre, se hamva. Vadai Mihály, az export­szállításokon érdekelt Kanacsí el^ körtlményes. Meg sem pró- Állami Gazdaság igazgatója úgy ^“tutó veÍÍL15^,5JL vélekedett az útportalanításrói, hogy a szakemberek bizonyára bedugott fülekkel hallgatták vol­a hétköznapi logikának, hogy 8— 10 kilométeres útszakasz után kö­vetkezik 50 méter, ahol jobb ha na. Azt mondta: sózták már az háton viszi a kocsit minden sofőr, úttestet, de az annyit ért, mint _, , . ,. béka hátán néhány toll. Gyakon az erveles: azért rósz­Megkérdeztünk több, útépítési szak a megye útjai, mert a me­ügyben jártas embert. Vélemé- zőgazdasági gépek rongálják, nyűket a következőkbe összegez- Nem mentegetjük a traktorosokat, hetnénk: a kátyúzás, a felületi vonta tósokat: valóban vigyázhat- kezelésnek ez a hézagpótló mód- nának jobban. Van azonban egy la hasznos, jó, de csak pillanat- másik szempont is: az út minden­mint bármi más. Különben erre hogy a tiszta búzától még mán- nincs szabály. dig körülményes elválasztani a Két jelesen végzett évfolyam- konkolyt, mert végül is a jó bi- társáról mesélt egy történetet, zonyítvány ember; értékmérő. A Az egyikből vezető beosztású dől- gyengébb viszont nem mindig gozó ember lett, a másik pedig jelent negatív előjelű magatar- 30 év után is beosztott. Hihetné fást. Viszont az elégséges, elég­valaki, hogy az utóbbinak nem télén érdemrend hátrányainak volt szerencséje, pedig másról egyensúlyozásara szinte legtöbb­van szó. Arról, hogy gyakran az szőr a könyöklő, törtető dörzsöl t- emberi tartás a fellépés, a modor, ség kerül előtérbe. Ezen a tala- az élethelyzetek felismerése nél- j°n alakul ki a könnyelmű édet- külözhetetlen kiegészítője az ilyen művészeknek, sőt: a parazitáknak vagy olyan minősítésű bizonyít- a serege. Gyakran kiszorítják a ványnak. A jelest csorbíthatja a közepest javíthatja. Persze az ideális helyzet az lenne, ha a bizonyítvány, mint a fiatalok életbe indulásának s az idősebbek egzisztenciatartásának mind nélkülözhetetlenebb mérő- ar5s7jsztens eszköze volna. Arról is szólna valamilyen módon, s azt is fi­gyelembe venné: a szóban forgó ember mennyivel több vagy ke­vesebb a tanulmányi átlagánál. Mindezt a nagy élettapasztalattal jókat, s elfoglalják a helyet a rátermettek, a tehetségesek elől, mert egyet megtanultak: kitűnő­en helyezkedni. Az például se­hogy sem fér a fejünkbe miként lehet valakiből közgazdasági pót- éretitségivel azonnal röntgen- Ez szelidítések elle­nére is könyöklő helyfoglalásnak látszik. Az érvényesülésnek ezek az el­lentmondásai fellelhetők. De va­jon lehet-e egyáltalán létrehozni rendelkező vezetők, akikkel be- valamilyen egészséges koordiná- szélgettünk, jól tudják, ám a fia- ciót? Nem tudjuk, s azok is talok nagyobb többsége ilyen szé- megkerülték a választ, akiktől lességben és mélységben nem ez ügyben kérdezősködtünk, mérheti fel. Ők csak a bizonyít­vány! látják, mint az egyetlen (Folytatjuk.) ás perdöntő alkalmassági bizonyí- . TI, . SZEKVLITY PÉTER— tékot. A helyzet annyira bonyolult, SZOLNOKI ISTVÁN S okan tévednek, akik azt hiszik, nagyon kényelmes vezető beosztásban lenni. A hatalmas felelősségen kívül, a rengeteg elfoglaltság már magában fáradságos dolog. Dr. Gujás János, megyei főorvos irodájában beszél­getünk, melyet a röpke óra alatt megszámlál­hatatlan telefonhívás szakít meg. Türelmes, megfontolt ember, nem méltatlankodik, akár­hányszor kell felkelnie a fotelból. — A hosszú évek során már megszoktam a reggeli órák telefonforgalmát — mondja moso­lyogva. — Ekkor keresnek legtöbben, mert tud­ják, hogy a korai órákban még bent tartózko­dom. Kilenc óra körül már legtöbbször vidékre utazom. Dr. Gujás János 29 éve dolgozik az egész­ségügy szolgálatában. Az egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, 1936-ban került szülővárosába, Kecskemétre, segédorvosnak. Szanatóriumban és kórházban töltött három évet, majd 1940-ben körzeti orvos lett Erdélyben. A szülőváros és nem utolsó sorban a menyasszony vonzotta vissza Kecskemétre, ahol szintén körzeti orvos­ként működött 1947-ig. — Őszintén szólva, nem is tudom megmon­dani, miért pártoltam át az egészségügyön belül a szervezői szakra — emlékezik vissza, az éve­ket számolgatva. — Elvégeztem a szervezői, ak­kor még tisztiorvosi tanfolyamot és Abonyban, valamint Kiskőrösön töltöttem a tanoncidőmet, járási főorvosi beosztásban. A minisztériumban aztán egy szép napon meggondolták magukat, áthelyeztek Tolna megyébe 1954-ben. Igen, a minisztériumban „meggondolták” masukat, mivel látták, hogy dr. Gujás János járási főorvos, munkájában nagyszerű eredmé­nyeket ért el. Az egybehangzó vélemények is azt bizonyították, hogy magasabb beosztás betölté­sére is alkalmas lesz. Ebben az esetben jól szá­mítottak. Az új megyei főorvos jó szervező és irányító készsége nagyot lendített a megye egészségügyi helyzetén. A munka a kezdeti időszakban volt a legnehezebb, amikor az iparhoz és a mező- gazdasághoz viszonyítva, kissé elmaradott volt az egészségügy helyzete az országban. — Amikor idekerültem Tolnába, intézményi ellátottság tekintetében majdnem az utolsók között álltunk — emlékezik a nehézségekre —, a lakossághoz viszonyítva nagyon kevés volt a kórházi ágy. de a gyermekágy terén sem álltunk jobban. A szociális otthonok, bölcsődék száma is kevesebb volt, mint bárhol másutt. Még rendelő­intézettel sem dicsekedhettünk a megyében. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy egy ki­csit megijedtem a nehézségektől. Ma már nem kell bizonygatni. Mindenki tudja, hogy pár éve elkészült a korszerű rendelő- intézet. Majsapusztán, Grábócon, Andráspusztán és Mázán a szociális otthonok. Megépítették a megyei kórház prosekturaépületét, megalakítot­ták a KÖJÁL-t, felépítették a trachomagondo­zót, amelyből a bonyhádi kórház alakult. Tíz év elteltével a megyék közül az elsők között állunk intézményi ellátottság tekintetében. Szerénységére jellemző, hogy a felsorolt új létesítményekről úgy beszél, mintha ezek meg­teremtésében nem lenne része. Pedig a megyé­ben eltöltött 11 év alatt számtalanszor volt ál­matlan éjszakája, gondja, bánata. Az új egész­ségügyi létesítmények elkészülte a párt megyei bizottságán és a megyei tanács vezetőin kívül legnagyobb részt neki köszönhető. Egy-egy szo­ciális otthon, kórház felépüléséért, megteremté­séért rengeteget dolgozott. Talpalt, harcolt, vi­tázott és nem nyugodott bele sokszor még a le­hetetlenbe sem. — Mikor Szekszárdra helyeztek, több mint két évig lakás nélkül voltam. Azóta orvosaink­nak alaposan megváltozott a lakáskörülménye. Négy új bérház épült részükre — mondja büsz­kén. — Ha orvos költözik a megye valamelyik kórházához, már jó előre gondoskodunk meg­felelő lakásról. A 11 év alatt elértük, hogy kór­házainkban az orvosi kar jól képzett, felkészült szakemberekből áll, a többi megyék között nem kell szégyenkeznünk. Épül a 300 ágyas tbc-pavilon. A megyei kór­házban új éttermet, konyhát, mosodát, központi hőkazánt épíienek. Tervezik a gyógyszertárt, a laboratóriumot és az új véradó-alközpontot. Szinte a földből nőnek tó az egészségügyi léte­sítmények, a kívülállók azonban nem ismerik születésük történetét, nem tudják, hogy a me­gyei főorvos mennyit dolgozott a nemes cél ér­dekében. P edig dr. Gujás János sokat tett a megye egészségügyi helyzetének megszilárdítá­sáért. Munkáját a minisztériumban is figyelemmel kísérték, elismerésül kormánykitün­tetésben részesítették. Július 1-én Budapesten, a Semmelweis-teremben, ünnepélyes keretek között nyújtotta át részére a „Kiváló orvos” ki­tüntetést az egészségügyi miniszter. — Igyekeztem a munkám jól elvégezni, de azt hiszem, ha más lenne a helyemen, mint megyei főorvos, ő is ugyanezt tette volna — mondta a búcsúzásnál. Lehet, hogy igaza van, de a kormánykitün­tetés bizonyítja, mégis jobb így! FERTŐI MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom