Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
órd TOLHA MEGreJjp ^ PROICTÄKTA1. ECYEStJWETEl' NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mennyit ér 6 bizonyítvány? 2.-3. o. r Jelentés a földekről 3. o. E 'ége eseményeiből . 5. o. apadás a Dunán Felavatták a Dunai Vasmű űideghengerművét Kádár János beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen XV. évfolyam, 157. szám. ARA: 60 FILLÉR Kedd, 1965. július 6. Vasárnap jelentős esemény zajlott le a Dunai Vasműben: egyhónapi próbaüzemeltetés után átadták a termelésnek kohászati kombinátunk új részlegét, a mintegy 1,7 milliárd forintos beruházással épült hideghengexművet. Az ünnepi esemény alkalmából Dunaújvárosba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Részt vett az avatóünnepségjen dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter és dr. Trautmaran Rezső építésügyi miniszter. Jelen volt G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió, Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kádár Jánost Dunaújvárosban a városi pártbizottság székhazánál a megye és a város vezetői fogadták. A pártbizottságon Kádár János rövid beszélgetést folytatott a helyi vezetőkkel, majd a vendégek felkeresték a Dunai Vasmű új egységét. Itt került sor az avatás ünnepélyes aktusára: dr. Horgos Gyula üdvözölte az építési, szerelési munkálatokban részt vett szakembereket, köszönetét mondott a Vasmű dolgozódnak odaadó, eredményes. munkájáért, majd a hideghengerművet átadta Borovszki Ambrusnak. Kádár János lépett ezután a mikrofonhoz és nagy taps közben sok sikert eredményes munkát kívánt a hideghengermű fiatal munkás- és műszaki gárdájának. A mintegy háromnegyed órás látogatás után a Vasmű bejárata előtti téren ünnepi nagygyűlést rendeztek. A díszemelvény körül több ezer dunaújvárosi dolgozó gyűlt össze, s részt vettek a gyűlésen azoknak a szovjet gyáraknak, üzemeknek a képviselői is — tervezők, konstruktőrök, szerelők — akik értékes segítséget nyújtottak a hideghengermű építéséhez. berendezéséhez. Takács Imre mondott megnyitót, majd dr. Horgos Gyula szólt a lésztvevőkhöe. Ezután zúgó tape közben Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János: Következetesen dolgozunk a szocializmus teljes felépítéséért Bevezetőben méltatta a hideg- hengermű felépítését, majd Dunaújváros 15 éves fejlődéséről beszélt. Méltatta a város lakóinak politikai öntudatát, kulturáltságát és szorgalmát és a Központi Bizottság nevében gratulált nagyszerű munkájukhoz. Megemlékezett arról a segítségről is, amit a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia adott a hideghengermű üzembe helyezéséhez, s internacionalista segítségükért köszönetét mondott. Ezután így folytatta: — Engedjék meg, hogy ezek után néhány szót szóljak a Magyar Népköztársaság általános helyzetéről. Június 25-én ülést tartott pártunk Központi Bizottsága. Áttekintette az időszerű nemzetközi és belső kérdéseket, jóváhagyta az eddigi intézkedéseket és a további tennivalókra megfelelő határozatokat hozott. A hazai dolgok közül mindenekelőtt a termelés kérdéseiről esett szó Az 1965-ös év népgazdasági terve első öt hónapjának eredményei bíztatok. Mind az ipari termelésben, mind a mezőgazdaságban, mind az alkotó munka egyéb területén a tervek szerint folyik a munka. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés területén a dolgozók létszámának növekedése az év első négy hónapjában terveinknek megfelelően egyötöde volt a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva. A termelés növekedésének 80 százaléka nem új létszámból, hanem a fegyelmezettebb, jobb munkából, a munka termelékenységének emeléséből származott. Ez az első félév döntő eredménye. A termelő munka nehéz akadályok között és azok leküzdése közepette folyt. A múlt évben mezeiegér-invázió lepett el bennünket. Hadjáratot kellett ellenük indítani. Majd a száj- és körömfájás leküzdése is szervezést, munkát, költséget igényelt. Kérőbb olyan hosszan tartó és példátlan esőzés, olyan hűvös tavasz következett, amilyenre emberemlékezet óta nem voít példa. Ez megnehezítette a mezőgazdasági munkát. Állami gazdaságaink dolgozói} termelőszövetkezeti parasztságunk hallatlan erőfeszítéssel, öntudattal és fegyelemmel minden lehetséges órát példásan kihasznált és ha ilyen időjárás után avast azt mondhatjuk, hogy a terméski 1 átások biztatók, ezt kizárólag ennek a példás erőfeszítésnek köszönhetjük. A most — kicsit késve — kezdődő idei aratási munka nagy és nehéz lesz. A gabona sok helyen megdőlt és a föld még mindig annyi vizet tartalmaz, hogy a nehéz gépeket nem bírja el. Sok gondot okozott az idén a Duna is. Idestova három hónapja folyik az óriási birkózás a Dunával, méghozzá olyan magas vízállással és olyan — szinte szakadatlan — árhullámmal, amilyenre nem volt példa. Eddig sikerült tartani a frontot, de a veszély még nem múlt el, és 10—14 napig kell még izgulnunk, hogy az ország déli szakaszán, a wkviácsi térségben nehogy tönkremenjen a gát. S hogy eddig kitartottunk, az sok évi előzetes munkának köszönhető, a megfelelő árvízvédelmi rendszabályoknak, a vízügyiek, a közlekedésiek, a katonák, a munkásőrök, a tanácsemberek, a lakosság példás helytállásának. Országunk dolgozó népe szívből, hálásan és tisztelettel gondol rájuk. A Központi Bizottság decemberi határozata tudvalevőleg a népgazdasági munka, a gazdasági vezetés javítását tűzte ki célul. Ennek a határozatnak voltak olyan tételei, amelyek egyszeri intézkedést, rendezést igényeltek. Ilyen volt például néhány takarékossági intézkedés, vagy például a normák felülvizsgálása. Ami az utóbbit illeti, meg kell mondanom, hogy ez az élet rendjéhez tartozik. A technika, a munkaszervezés fejlődik, a munkafeltételek köny- nyebbek lesznek és mindig ennek megfelelően kell a normákat szabályozni. szolgája a termelési eszközök tulajdonosának. Ezért harcolunk mi — egyi- künk-másikunk gyerekkora óta, — a kapitalizmus megsemmisítéséért, és fogunk harcolni a végleges eltemetéséért is. A mi társadalmunk még átmeneti állapotban van. Régen a munkásembert a tőke ostorával hajtották. Mindenki reszketett munkahelyéért. Nálunk most senkinek sem fáj a feje emiatt, s ezért akad, aki kényelmesen dolgozgat. Ezen kell változtatnunk. A tőkés rendszernek a szabálya az, hogy ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd. A szocialista rendszer szabálya a köztulajdon. Ezt azonban nem minden ember ismerte fel. Van, aki még közbeiktat egy állomást és azt mondja: ez azelőtt magántulajdon volt, most meg senkié. És eszerint is bánik vele, ahelyett, hogy úgy vigyázna rá, mint amitől mindnyájunk jóléte, boldogulása függ. (Taps). És még egy baj van — mondtam az egyik ilyen vitapatneremnek —, az, hogy maguk fürgék, mint a csíkok, mi meg lassúak vagyunk, mint az ólommadarak. A tőkés, ha ma nem köt üzletet, holnap becsukhatja a boltot, és ezért nagyon igyekszik. Mi meg olyan biztosak vagyunk abban, hogy amíg a Föld gömbölyű, addig itt szocializmus és kommunizmus lesz, hogy sokakat nem izgat a lassúság. Magasabbrendű rendszerünket, a szocializmust megszilárdítva az ilyen gyenge pontokon is győzzük le a kapitalizmust. Nekünk is tudnunk kell gyorsabban határozni és cselekedni. Néhány esztendeje életbe lépett a közoktatási reform, kiszélesedett a középfokú oktatás, az egyetemeken többszörösére növekedett a hallgatók száma. Itt is kell majd egy picit igazítanunk. Az oktatás ne oda lyukadjon ki, hogy azért élünk, hogy tanuljunk, hanem azért tanulunk, hogy jobban tudjunk dolgozni, és jobban tudjunk élni. A 14—16 éves fiataloknak pedig meg kell magyaráznunk hogy nem az iskolatáska az egyedüli elképzelhető szerszám és nem egy 15 év múlva megszerzendő íróasztal az egyedül lehetséges életcél, hanem a becsületes termelő munkának van a legnagyobb rangja és azokat a fiatalokat fogjuk mi mindig a legjobban tisztelni az összes fiatalok között, akik az iparban, a mezőgazdaságban fizikai munkát végeznek.' (Taps.) Nemzetközi kérdések Miodent a gazdaságosság követelményeinek kell alárendelni Van azonban a Központi Bizottság decemberi határozatainak néhány olyan pontja, ami nem pillanatnyi és nem is csak 1965- re érvényes. Ilyen például gazdaságvezetési módszerünk, szisztémánk javításának, modernizálásának követelménye. Nem azért van erre szükség, mert ami eddig volt, az rossz volt, hiszen eddigi gazdaságvezetési rendszerünk alapjában megfelelt annak a fejlődési szakasznak, amit eddig járunk. Eddig az volt a feladatunk, hogy egy féligmeddig elmaradott, feudális paraszti országból ipari országot teremtsünk. Ezt a feladatot végrehajtottuk. A fejlődésnek egy ilyen időszakában az iparosítás olyan követelmény, amelyre még azt is mondhatjuk, hogy kerül, amibe kerül, de meg kell oldani. Most azonban a fejlődésnek olyan szakaszához jutottunk, amikor többé nem dolgozhatunk kerül, amibe kerül alapon. Most már mindent szigorúan a gazdaságosság követelményeinek kell alárendelni. Néha, amikor a tőkés világ képviselőivel találkozom, vitázom, azt szoktam nekik mondani: nézzenek ide, a maguk rendszere hitvány, pusztulásra ítélt, rothadt rendszer, mert az ember kizsákmányolására épül. A mi, szocialista rendszerünk pedig azért jobb, mert itt a dolgozó ember szabad és nem rabSzóIth szeretnék röviden a nemzetközi helyzetről is. A nemzetközi életben egymást érik az események. Bizonyos problémák adódtak az Egyesült Nemzeteik Szervezetében, mégpedig azért, mert az amerikai nagytőkések megszokták, hogy a szervezet sokáig szavazógépezet volt a kezükben. Most megváltozott a helyzet, mert megjelentek a szervezetben az újonnan felszabadult népek és az ENSZ többé nem az Egyesült Államok engedelmes szavazógépe. A világ előre halad. Az Egyesült Nemzeteik Szervezetét ki lehet ragadni a nagytőkések és az imperialisták kezéből, hogy valóban a népek hasznos tanácskozó szerve legyen és mi azt akarjuk, hogy így is legyen. Az ENSZ-nek természetesen egyetemesnek kell lennie és ott kell lennie minden ország és minden nép képviselőjének, ideértve a Kínai Népköztársaságot is. Vannak más események is. Legutóbb Algériában történt olyan változás, amire — meg kell mondanunk — közvéleményünk egy kis nyugtalansággal tekintett, mivel nem látható még világosan. íré is történt ott és mUyeri indító okokból. A nemzetközi légkört megron- totta a vietnami és a dominikai agresszió. Dominikában tulajdonképpen haladó polgári megmozdulás történt és az Egyesült Államok azonnal agresszíven, katonai erővel beavatkozott Dominika belügyeibe. A világközvélemény és a magyar nép érdeklődésének középpontjában ma az Egyesült Államok vietnami agressziója áll. Az Egyesült Államok, annak kormánya agressziót követett el Dél- Vietnamban is és agresszív cselekményt követ el Észak-Vietnam bombázásával is. Ez a vietnami helyzet legfőbb jellemzője. Az Egyesült Államok agresz- szor. Ezt mélyen elítéljük mi és elítélik a világ összes haladó emberei. Álláspontunk az, hogy a kérdésnek egy megoldása van, az USA- nak meg kell szüntetnie az agressziót. Mi szolidárisak vagyunk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Dél-Vietnami Fel- szabadítási Fronttal és általában a vietnami néppel. fl kommunista mozgalom terjed, ereje fokozódik A nemzetközi kommunista mozgalomban jelenleg az a helyzet, hogy maga a kommunista mozgalom terjedelme, ereje növekszik, az egész világon, minden országban. E pillanatban zavarja a fejlődést, hogy ideológiai és politikai kérdésekben nézeteltérések és viták vannak egyes pártok között. Az a véleményünk, hogy az ideológiai és politikai nézeteltéréseket a nemzetközi kommunista mozgalom hagyományainak megfelelően elvtársi vitával} eszmecserével és érveléssel kell leküzdeni. De minden vitát aiá kell rendelnünk az imperialistákkal szembeni akcióegység szükségességének. (Folytatás a 2, oldalon) v