Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
z TOLNA MEGYEI NÉPŰJSlG 1353. Jtrmn Kádár János beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) Különösen megköveteli ezt most Vietnam védelme. Valamennyi szocialista ország, de elsősorban a Szovjetunió segíti a harcoló vietnami népet, de a segítség ereje is nagyobb, ha nyilván08331 1S egységesen cselekszünk. Március elején részt vettünk a 19 párt moszkvai tanácskozásán. A tanácskozás eredményeit üdvözöljük, helyesnek tartjuk, mert megjelölte a nézeteltérések leküzdésének, egységünk, erőnk növelésének útját. Pártunk Központi Bizottsága, kormányunk, jelentős munkát végez nemzetközi téren is. A közelmúltban tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselőivel Moszkvában. a Román Munkáspárt képviselőivel Bukarestben, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselőivel Jugoszláviában, kubai elvtársakkal Budapesten és végül a vietnami elvtársakkal, szintén Budapesten. A tárgyalások és tanácskozások célja az volt, hogy internacionalista egységünket, a kommunizmus, a szocializmus, a béke ügyét szolgálják. E tanácskozások és tárgyalások köréből kiemelkedő jelentőségűek voltak moszkvai tárgyalásaink és tanácskozásaink. Örömmel mondhatom, a legmelegebb elvtársi egyetértés légkörében zajlottak le. Ismét kitűnt, hogy a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben, a nemzetközi kérdések megítélésében azonos az álláspontja a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Szovjetunió Kommunista Pártjának, országaink kormányának, népeinknek. Azt tartjuk, hogy a magyar nép boldogulásának, a Magyar Nép- köztársaság fejlődésének egyik döntő tényezője a felhőtlen, jó szovjet—magyar barátság. (Taps). Nemzetközi tevékenységünk kiterjed természetesen a tőkés országokra is. A közelmúltban, különböző formákban, közöttük a külügyminiszterek kölcsönös látogatásának formájában javítottuk kapcsolatainkat Ausztriával, Franciaországgal és Angliával. Mi azt kívánjuk, a viszony, a normális viszony szélesedjen és bővüljön. Politikánk átgondolt, egységes Mint látható, sem külpolitikánkban, sem belpolitikánkban jó pár esztendeje nincs változás. Nemzetközi céljaink rendkívül egyszerűek és érthetőek. A szocializmus világméretű erősödését kívánjuk és szolgáljuk, a gyarmati rendszer megsemmisítését követeljük, a világháború megakadályozásáért és azért dolgozunk, hogy a szocialista és nem szocialista országok békésen éljenek egymás mellett éis hogy együtt is működjenek azokon a területeiken, amelyeken ez lehetséges. Nem változtak belpolitikai törekvéseink sem. Következetesen és egyértelműen dolgozunk a szocializmus teljes felépítéséért, arra mozgósítjuk népünket. A népgazdaság erősítésén fáradozunk. Munkánk, tevékenységünk végső célja természetesen az, hogy népünk a szocialista rendszerben mind jobban és jobban éljen. Az előbb szó volt decemberi határozatainkról. Ezekben fegyelemről, meg hasonló intézkedésekről volt szó. De kifejezésre jutott ugyanott a népről való gondoskodás is. Az a központi .bizottsági ülés határozott úgy, hogy a kétgyermekes családoknak járó gyermeknevelési pótlékot és a nagyon alacsony nyugdíjakat fel kell emelni. Ezt a kormány végre is hajtotta és július 1-gyel bevezettük. Ez jelzi, hogy politikánk átgondolt, egységes. Politikánk módszere sem változik. Azt tartjuk, hogy az eddig kialakult módon kell dolgoznunk. Ez azt jelenti, hogy szembaszál- lunk minden jobboldali és reakciós törekvéssel, jelentkezzék az az országon belül, vagy a nemzetközi életben. Ugyanígy szembe- szállunk idehaza is, és nemzetközileg js mindenféle álbaloldali, szektás és kalandortörekvéssel. Az a véleményünk, hogy a magyar nép szocialista előrehaladásához, a szocializmus és a béke megerősödéséhez a világon nem forradalmi frázisokra, hanem egységre és forradalmi cselekvésre van szükség. Ami módszerünket illeti, a fel- világosító munka, a nyílt elvtársi vita hívei vagyunk, a meggyőzés, az érvelés hívei mind a pártéletben, mind általában a közéletben. Lankadatlanul és fáradhatatlanul kell felvilágosító munkát végezni, mert a tapasztalat az, hogy minden új kérdést meg kell magyarázni. Ha nem magyarázzuk meg előre, meg kell magyarázni utólag, s az sokszor nehezebb, több munkát kíván, tovább tart. Ha van közös feladat, vitassuk meg együtt, határozzunk együtt és dolgozzék mindenki teljes erejével. Központi bizottsági ülésünk hozott néhány személyi vonatkozású határozatot is. Határozat született, hogy engem, Müranich elv- társat és Pap elvtársat fel kell menteni a Minisztertanácsban vi- seüt tisztségünk alód. Én ezzel egyetértek. Nemcsak azért, mert megszavaztam, hanem azért is, mert ami engem illet, mér régen és többször kértem, hogy mentsenek fel az egyik tisztség alól. Mind a kettő nagy feladat éa mind a kettőhöz teljes ember kell. A Központi Bizottság a munkát kívánja javítani a személyi átcsoportosítással. Azt hiszem, Münnich elvtárs felmentését sem kell különösképpen indokolni. 79. évében levő, régi, tapasztalt forradalmár, akinek politikai tapasztalatára, véleményére mi továbbra is építünk és számítunk. Ilyen korú embertől azonban már nem lehet várni, hogy napi munkát végezzen. Ami Pap elvtársat illeti, nagyon egyszerű dologról van szó. Tehetséges ember, aki korábban a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára volt. A kormányban is becsülettel és eredménnyel dolgozott. Most az a szerencsétlenség történt, hogy Veszprémben meghalt a párt megyei első titkára. Megfelelő megoldást kellett találni és hamar, mert a megye bonyolult; van ott ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom. A legegyszerűbb volt az, hogy egy, az emberekkel, a helyzettel, a problémákkal ismerős elvtárs vegye át a vezetést. Ezért visszament a megyébe. Még azt is megmondhatom, hogy kissé pedagógiának is szántuk, azt akarjuk, hogy az egész országban értsék meg: egy megyei első titkári poszt nem kisebb rang, mint a kormány tagjának lenni. Elvtársaim! Meggyőződésem, hogy a becsületes embernek, akármilyen munkakörben van, magas, vagy egyszerűbb funkcióban, mindig sok munkája van. Dolgoznunk, küzdenünk kell nagy céljainkért. Vannak emberek, akik hajlamosak a bizonytalanságra, a nyugtalanságra. Ha valahol valami történik, azt kérdik: most mi lesz? Most például az árvíz okozta károk, az Algériában történtek kapcsán nyugtalankodnak. Gondolkozni, az eseményekre figyelni persze kell. De azt c kérdést, hogy most mi lesz, másképp kell feltenni. Aki hisz a mi ügyünkben, a mi népünkben és akarja a szocializmus előrehaladását, népünk boldogulását, annak nem azt kell kérdeznie, hogy most mi lesz, hanem azt kell mondania: akármi lesz, mi a szocializmust előre visszük, a békét megvédelmezzük, az agresszo- rokat visszaszorítjuk, az árvizet is visszatereljük medrébe és megyünk előre. Ez a helyes hozzáállás. (Nagy taps.) Az utóbbi időben többször beszéltem a pártonkívüliek megbecsüléséről, mint a párttagok megbecsüléséről. Úgy gondolom, mindig jobb, ha a kommunistákat a pártonkívüliek dicsérik, mintha önmagunkat dicsérjük. Tény azonban, hogy ma párttagnak kommunistának lenni nagyobb megbecsülést, több megtiszteltetést jelent a dolgozók széles körében, mint bármikor korábban. A pártonkívülieknek, a mi népünknek nagy szüksége van a mi szilárd, egységes, céltudatos és a vezetés feladatait jól ellátó pártunkra. Nekünk, kommunistáiénak hivatásunk és feladatunk nem az uralkodás, hanem a nép, a munkásosztály becsületes és tisztességes szolgálata. Ha bármelyikünkre valalki azt mondja, hogy becsületesen dolgozik a munkásosztályért, a népért, ennél nagyobb rang nem kell nekünk. Ennek szellemében dolgozunk mi a népfronton belül is. Változatlanul együtt akarunk dolgozni világnézetére való tekintet nélkül minden becsületes emberrel. Elvtársak! Mi kiverekedtük, kitapostuk magunknak az utat. Történelmi akadályokon át, nehézségek közepette jutottunk el ide, de reméljük a további út már simább, könnyebb lesz. Volt személyi kultusz, volt ellenforradalom, volt szárazság, volt árvíz, volt kegyetlen tél, mégis mentünk előre. Most a szocialista társadalom alapjai már megvannak, évek mennek, események jönnek, nehézségek lesznek, küzdeni fogunk, de végső fokon a szocialista társadalmi rend, a kommunizmus minden országban győzni fog. (Nagy taps.) Engedjék meg elvtársak, hogy befejezésül sok szerencsét és sikert kívánjak az újonnan üzembe helyezett hideghengerműnek a további munkához, az ott dolgozó elvtársaknak, a Vasmű összes dolgozójának, Dunaújváros összes dolgozóinak, mindazoknak, akik itt jelen vannak és akiket önök képviselnek. Egész népünknek erőt, egészséget, sikert kívánok. (Nagy taps.) Bumedien beszéde Algéria függetlenségi ünnepén Algír (MTI) Huari Bumedien ezredes hétfőn beszédet mondott Algéria függetlenné válásának harmadik évfordulóján. A beszédben, amelyet az algíri rádió is közvetített, főleg belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Megismételte a forradalmi tanács által Ben Bella ellen már korábban felhozott vádakat, elsősorban azt, hogy az eltávolított elnök „személyi uralmat” teremtett meg. Az ország gazdasági és pénzügyi nehézségeiért Bumedien a volt elnököt tette felelőssé és azt mondotta, hogy a forradalmi tanácsnak és az algériai népnek együtt, kell működnie az eddigi rendszer okozta károk helyreállításán. Ehhez szigorú önmegtartóztatásra van szükség, különösen az állam és a párt életmódjában. Bumedien bejelentette, hogy az ország politikáját az FLN-párt fogja kialakítani. Bumedien hangsúlyozta, hogy a forradalmi tanács elsőrendű feladatának tekinti a hatékony köz- igazgatás megteremtését. Rendbe kell hozni az ország gazdasági éleiét, helyre kell állítani a bizalmat, úgy, hogy a hazai és a külföldi tőke is ösztönzést kapjon a beruházásokra — hangoz-* tatta. Mezőgazdasági kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a földreformnak az igazságosságion kell alapulnia. Bumedien ezután külpolitikai kérdésekre tért át. Algéria együttműködéséről biztosította az öszszes népeket, amelyek az imperialista uralom etilen küzdenek* Palesztinától egészen Dél-Afriká- ig Megerősítette Algéria „szocialista hivatását”, szolidaritását Afrika, az arab világ népeivel, a szocialista országokkal. Hangsúlyozta, hogy Algéria a Franciaországgal való kapcsolatok megerősítésére törekszik. A forradalmi tanács megbízást adott Bumediennek Algéria új kormányának megalakításéira, de e kormány tagjainak nevét még nem jelentették be, feiteihértőén a tárgyalások még folynak. Újabb amerikai terrortámadások a VDK területe ellen Saigon (MTI) Hétfőre virradó éjszaka az amerikaiak megismételték június 18-i terrorbombázásukat: ismét a Guam-szigeti légi- támaszpontról Déd-Vietnamba irányított nyolchajtóműves B—52 típusú légierődök bombáztak egy Saigontól mindössze 56 kilométernyire fekvő1" dzsungelt, ahol partizánokat gyanítottak; Hétfőre virradó éjszaka, a nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szabadságharcosok megtámadták és elfoglaltak egy megerősített kormányállást Ba Gia városkában, a Da Nang-i amerikai támaszponttól 65 kilométernyire délnyugatra. Az amerikai szóvivő bejelentése szerint egy amerikai tanácsadó és számos kormányka- I tona életét vesztette. A partizá- ' nők fegyvereket zsákmányoltak, majd visszavonultak az őserdőbe. Hétfőn hajnalban amerikai gépek két légitámadást hajtottak végre a VDK területe ellen. Hanoitól 100 kilométernyire délre hidakat bombáztak. Dean Rusk amerikai külügyminiszter vasárnap egy televízióinterjúban foglalkozott a dél-vietnami háborúra vonatkozó tárgyalások lehetőségeivel. Mint mondotta, „nem sok remény van arra, hogy Vietnamban mielőbb beköszönt a béke, s a közeljövőben néhány súlyos hétre és hónapra számíthatunk”. A tárgyalások meghiúsulásáért nem az amerikai bomba támadásokat, nem is a dél- vietnami amerikai fegyveres beavatkozás fokozódását okolta, hanem megkísérelte Hanoit és Pe- kinget felelőssé tenni érte. Elismerte: „Sok prominens külföldi személyiség javasolta, szüntesse meg Amerika a légitámadásokat, hogy így mozdítsa elő a vietnami békét”* Ezt amerikai személyiségek is indítványozták* Rusk azt állította azonban, hogy a bombatámadások megszüntetése nem sokat változtatott volna a helyzeten* Mennyit ér a bizonyítvány ? Konyhád, községi tanács A bonyhádi községi tanács régi épület. Copf stílusban épült, valamikor a múlt század elején. Műemlék jellegű. Folyosóinak, szobáinak jellege furcsán régies. Vita Erzsébet pártfogóját keressük, vagy azit, akiről a kislány úgy vélte, hogy majd segíti az elhelyezkedésben. A községi tanács elnöke meglepődik. A nagy darab ember csodálkozva mered ránk: — Nálunk állás? *— A kislány Varga bácsit emlegette ... — Ez a legegyszerűbb — mondja az elnök, s már veszi is a telefonkagylót, s hívja Varga Jánost. Idős ember, nyugdíjazás előtt áll. Ahogy belép mondjuk neki mi járatban vagyunk: meghökken ingatja a fejét, zavartan tiltakozik. — Nem emlékszem ilyen formában. Volt itt nálunk gyakorlaton, de hogy ígértem volna neki valamit.., — Erzsi határozottan állítja, hogy tegnap ez ügyben itt járt magánál. Nincs ebben semmi rendkívüli, éppen az érdekelne bennünket, milyen lehetőséget tud az elhelyezkedésükre. Valóban lenne valamire kilátás? — Nem ígértem ón neki semmit. Ö jött, s azit mondta: hallotta, hogy a hivatalsegéd elmegy. Segítsek neki, hadd töltse be ő azt az- állást. Távolról rokonok is vagyunk. Majdnem sírt, mert beteg az apja. Azt mondta szilikózis. Van ilyen betegség? — néz körül kérdően, s miután nem kap választ, határozottan közli: ő nem tud segíteni senkin, s kizárólag annak örül, hogy Varga bácsinak nevezdk. Mintha tartana valamitől. Állításai, kijelentései sem nevezhetők túlzottan összefüggőé,knek. Nem értjük őt. Feleslegesnek tartjuk a zavart é$ a túlzottnak tűnő szabadkozást, magyarázkodást. Végeredményben a bonyhádi községi tanács épületében arról győződhettünk meg, hogy a végzős gép- és gyorsírók elhelyezkedése bizonytalan s a bizonyítvány jelenlegi formájában nem sokat ér. A kevéshez képest sok, a követelményekhez hasonlítva nagyon kevés. Dr Kende Ferenc, a bonyhádi közgazdaságii technikum igazgatója, akinek felügyelete alá a gépíróiskola is tartozik elmondja, nem teljes értékű munkaerők ezek a leányok. A végzettségük mögül hiányzik egy nagyon fontos támaszték: a szükséges szakmai és általános műveltség. Rendszerint a VIII. osztály elvégzése után jelentkeznek gépíróiskolába, elég sok hamis illúzióval, gyaik- ran azzal, hogy eltelik a két esztendő, utána tálcán kínálják az egész életre szóló jobbnál jobb adminisztrátori állást. Ugyanakkor a gép- és gyorsírófelvételnél elsősorban a nagy gyakorlattal bírók jönnek számításba, vagy pedig az a két-három valóban rátermett, tehetséges, aki már
