Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1,

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG

3

GONDOLATOK

az egyensúlyról

A bonyhádi járás egyik kis sze ilyen, meg olyan Opel- kednek, erős gazdasági bázist al- községe, Závod a szín- márkával érkezik látogatóba, kotnak. Viszont nincs közöttük hely, de lehetne más falu is. Ab- meg Taunus-szal — abban igen egyetlen párttag sem. ból induljunk ki, hogy a magyar sokan azt látják, hogy mi sze- ugyanakkor van a nártszerve- falu jelenleg is izgalmas kérdése, gények vagyunk, azok odaát dús- , ^ ,, , , a .

kik a tehetséges emberei, és gazdagok. Az autó a régi érték- f"

azok, akik a tehetséges emberei, ítéletek továbbéléseként az em- , -JkI min*: embőrnek nincs a miiven mértékhen tón^ezair óc herek- ceméKer. o o,™, rv,00. községben se rangja, se hitele.

tényezők és berek szemében a gyors meg- á '’VT't ‘“W

jómód és a gyors Ez, a nehany Partta§ yiselkedesemilyen mértékben

milyen mértékben vehetők figye- gazdagodás, a ^ a B»uia - .

lembe aktív politikai segítőtár- karrier szimbólumaként jelenik

sakkén.. Gazdasági rangjuk D. m.nnyir., hogy .hh.n igS-ÄÄ* fnSf'Sf’Ä

adott elvitatni, elvenni nem le- az ügyben nekünk sem lenne hasznáL Hasznos politikai akció

i ni \a0gaZdk?ag* ,ra,ng an"yit szabad ^ést hagyni, es az eddigi- kat le5onyoiítanii ^ldául a nylI.

jelent, hogy aki a falu mikro- nel hatásosabban kellene ervel- - x J

társadalmában tehetségével, tu- ni, politizálni. Vannak érvek,

dásával, ügyességével és szór- Meggyőzőek és igazak. De a

galmával évek során a gazdái- községekben kevés a politizálni

kodásba az átlag fölé emelke- tudó ember. Pedig lehetne, pondett, az ma is tekintély. Egy fej- tosan azok a tehetséges, okos

jel magasabb, akár tudomást szövetkezeti tagok, akikről itfen

vesz róla a hivatalos elismerés, szó van. akár nem. Sorsdöntő és lényegbe

gáti vendégek megítélésében a közvéleményt formálni, nevelni, a figyelmet helyes irányba terelni, s a különféle hatásokat ellensúlyozni — erre ez a pártszervezet gyenge. Amúgy is kis létszámú, és ami a legfőbb hiba, nélkülözni a legtehetségesebb, legtekintélye, . . , ,, . ... , Akik látják az ideérkező ven- sebb, parasztembereket. Azzal az

vago. Herdes d,athoiy er dégeket, azok gyakran úgy gon- egyébként jószándékú hivatalse- i/a,!U tarsadalmaban hol he- doijaki hogy minden az autó. géddel úgy mint politikai ténye- Deí-if-vnek -t1 6Zeí ®Flberek- Még kevés embert győztünk meg zővel nem sokra megy a falu, aki Betoltik-e úgy a hangadó szere- arr5j hogy vannak a népi de- messzire elkerüli a taggyűléseket pet, ahogyan a szocialista nagy- mokráciának olyan vívmányai, és úgy mint személyiség a falu üzemi gazdálkodás szempont ja- amelyek birtoklása sokkal több társadalmában sem nem oszt, sem bol ez kívánatos lenne, vagy ha grő, mint a gépkocsi birtoklása, nem szoroz. Azzal a két-három nem akkor mi gátolja okét eb- grciekes fonákja a helyzetnek, emberrel sem erősebb a pártszerben. Ezekre a kérdésekre Závo- hogy erről gyakran éppen a ven- vezet, akik a párttagságot csak dón próbáltam választ keresni, dégek próbálják meggyőzni az arra tartják jónaík, hogy hangos- s „e?yeb> maf . raegfev’° hasonló itthoniakat. A gépkocsi, mint be- kódjának... szőrű tapasztalatokkal erdekes teljesülés, tavaly például arra

Kép bontakozott ki. késztetett az egyik járási ta- Czóval a bonyolult gazdasáRöv'iden, valami kicsit magá- nácsnál egy osztályvezetőt, hogy gi és politikai feladatok

ról a községről. Nyolcszáztizen- kiutazzon Nyugat-Németországba megoldása bátrabb, több kezde- három lakosa van, a természetes és rokoni látogatás ürügyén ku- ményezést és közeledést kíván szaporodás elég alacsony. Élénk bikosmunkát vállaljon, csak azoktól a derék, minden tekin- kulturális élet folyik benne, Pál- azért, hogy megvásárolhassa az tetben rangos helyi kemmunis- kovits Arpádné, a községi ta- áhított autót. fáktól, akik a pártszervezet magvát képezik. Léteznek a köz- Szóval, a závodi polgár egy- ségben olyan pozitív előjelű akszer látja a külföldről érkező hi- ciók, amelyeken keresztül a

valkodó jómódját, egyszer meg pártszervezet képes magához vonlátja a falun belüli ellentmondó- zani a paraszti munkát végzők

sokat és bajokat. Éppen ebben legjavát, a fiatalokat és az időa községben fordult elő, hogy sebbeket egyaránt. Élénk kultuegy ember magát párttagnak ál- rális élet folyik, kitűnő eredmécázva, különféle beosztásokat vi- nyékét érnek el a társadalmi

_ selve, évekig kiskirálykodott, munkában. A gazdasági erőfeszínak idején, a~majdnem húsz év- közvéleményre, törvényekre fity- tések figyelemre méltóak. Sok

vei ezelőtti kitelepítések idősza- tyet hányva. Leváltották, eltávo- irányból vezet tehát az út a pártkában erről a dimbes-dombos, az Jutották. Am egy sereg tisztázat- szervezetbe. Szűz terület a fiataideális gazdálkodás szempontjá- lan’ megbeszélésre varo kérdést lók, nincsenek sokan de vannak,

ból igen mostoha dél-dunántúli f2 az ember mégis maga mögött rájuk is gondolni kellene,

vidékről a sváb parasztgazdák b?gyott„ f" tisztázás a megbeszé- A pártszervezet kapuit szélelés a falu lakóival a paittagok sehbre tárni, a termelésben

dolga lenne. A közvélemény han- helytálló rangos, tehetséges paegy része itt maradt. A^ ki tele- Äitä^^Tnt ^a*“a párt- raszt*mberek előtt. Ezernyi dotagok dolga lenne befolyásolni.

Elsősorban persze. S itt kezdődik a pártépítés lényege. Mert nemcsak ebben a községben,' hanem

nács vb-titkára a mozgalmas kulturális életet elsősorban Ló- nay Sándor igazgató tanítónak és feleségének tulajdonítja. Egyébként sokféle hatás éri a községet és talán e hatások egyensúlyozása teszi legjobban indokolttá , a tervszerűbb, a tudatosabb és a merészebb pártépítést. Valamit a hatásokról. Még antöbbségét családostól kitelepítették. A rokonok és az ismerősök

pitett svábok, főleg 1956. óta vissza-visszatérnek látogatóba, s az itteni ismerősök szintén elutaznak látogatóba a Német Delog indokolja ezt.

Szekulity Péter

Megálltunk a magunk lábán...

A hajdani Zöldfa csárdán alul, völgy, a kétoldalt .meghúzódó házakkal, távolabb az országút csík- kifutó sárszekszárd—bátaszéki út baloldalán új telepítésű szőlő díszük, jával, a látóhatárig A szekszárdi Szabadság Terme- közi síkkal, lcszövetkezeté, húsz hold . .. Az úttest túlsó oldalán kialakított teraszok, az állami gazdaság korszerű telepítése mellett majd eltörpül a szövetkezet húsz holdja, mégis, a tagság büszkesége ez a

A permetezők figyelmét mégsem a panoráma köti le, hanem a munka.

— Az idén először számíthatunk számottevő termésre, hát

terület. Az idén már — ha csak nem akarunk csalódni a számi- valami komoly elemi csapás nem tásban — mondják. — Jó bevé- éri — számottevő termést szűre- teli foraás lesz a szőlő, ha bevág telnek róla. egy-egy jó termés az elkövetkező

. . években, emeü majd a munkaAz eperfak alatt eppen egy kis egység értékét, ekézőasapat pihen egy szusszanás- nyit. Meleg van, az izzadó embereknek, lovaknak egyanánt jólesik a cigarettányi szünet. A kis csapat egyik tagja maga az elnök,

Jantner Sándor. A többiek —

Budai János, Frei József, Frei János, Radványi István, Ador János — őt ugratják, hogy a sorában hogyan kel majd életre a

Igen, a munkaegység értéke;, ez ami a Szabadság Tsz tagjait legjobban ösztönzi, hiszen tavaly is több lett a tervezettnél, és az idén is igen jók a kilátások.

— Tavaly 36 forint 22 fillér volt a tervezett harminceggyel szemben — mondja Jantner Sán. dór. — Az idén harmincöt a terv, gyom, mert az elnök azzal biz- de az eddigi kilátások szerint több

tatja amazokat, hogy egy sorral előbbre van.

— Hajt bennünket az idő — fordítják komolyra a szót. — A jövő hét elején megkezdődik az aratás, addig a szőlőmunkával is

lesz. A havi tizenöt forintos előleget rendszeresen tudjuk fizetni, méghozzá a saját bevételeinkből.

Az idén nem szorultunk rövid lejáratú hitelre.

A megelégedettség érződik az

végezni akarunk. Ennek a húsz elnök szavaiból, de a többi eké- holdnak az ekézését még ma be zőéből, és a permetezőkéből is.

Pedig néhány évvel ezelőtt kimondottan rossz híre volt a szekszárdi Szabadság Tsz-nek.

1960—62 között valóban nem úgy ment a munka, mint kellett volna. Hogy miért? Abban sok minden közrejátszott. Az is, amit egyik permetező — hatvanon felüli bácsi — mondott.

akarjuk fejezni, mert még vissza van a tótvölgyi tíz hold.

— Megkapáltuk már a száz- nyolcvan hold kukoricát, a negyven hold napraforgót, a tíz hold fűszerpaprikát, a húsz hold cukorrépát, s most a szőlő van soron — mondja az elnök. — A tótvölgyi szőlőben ma tizennégyen permeteznek. A „fiatal” — Azért dolgoztunk volna, brigád, a legidősebb közel jár a hogy a vezetők iddogáljanak? hetvenhez... Igyekszünk kihasz- Most is könnyebb lenne a Sör- nálni a néhány napot, ami az kertben inni a jó, hideg sört, aratástól elválaszt bennünket. mint itt, a tetőn hajtani a permetezőgépet.

Közvetlen az ekézők mellett 1962-ben került Jantner Sándor vagy húsz-huszonöt asszony a a szövetkezet élére, amikor már szőlőt kötözi. Idősebbek, fiatalab. az lényegében a mélyponton volt. bak, egyforma szorgalommal. Olyannyira, hogy a felsőbb vezetők mar a feloszlatás tervevei

A tótvölgyben éppen fent a foglalkoztak. Azzal, hogy a tsz tetőn haladnak a permetezők, területét — a tagsággal együtt —

az őcsányi, a szálkai, és a szekEgyik a régi típusú kézihajtásúval, a másik pedig a modernebb, magasnyomásúval. Innen fentről festői képben tárulkozik ki a

mokratikus Köztársaságba, vagy ^deSTtta falu tekintélyes, te- a. Szövetségi Koztarsa- hetséges embereire hárul az

sokat jbkaZta rosSszakatk elfogad* eSészséges. a normális gazdasá- sokat, jókat, rosszakat elfogad- ^ egvensúly megteremtése, a

hatokat es elfogadhatatlanokat reális értékítéletek kialakítása, egyaránt. A Nemet Szövetségi Ebből edig az következik, hogy Köztársaságból erkezo vendeg tehetséges és tekintélyes em- tobbnyire bámulni való autó- merek többségének, akik külön- tunemenyen érkezik. Arany kar- féle módon a SZOcializmus építé- óra, arany, vagy aranyozott mu- ge mellett eddig is hitet tettek, a fogsor on'c>| is könnyű fel- pártszervezetben lenne a helye, ismerni őket. Meg arroi is, hogy ott> ahol még többet tehetnének,

onivncnntn v Amsnlr iRomM l\/To 7 . _ .

s ahol nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is érvényesülne

elurasodtak. Annak idején Magyarországon szorgalmas és zsugori zsírosparasztok voltak. Most rangjuk^"tekintélyük.^ bizonyos nagyvilági tartással és ’

viselkedéssel jelennek meg. Gyanítom, hogy többségük nem az olt szerzett javakból, hanem az

B

eszélgettem Ádámmal,

Breitenbach a községi ta- nács elnökével. Megkérdeztem innét átmentett ékszerekből, tble megítélése szerint kik voltak vagy más, könnyen kezelhető er- az átszervezés előtt a falu leg- tékekbol tudja adni a fényűző jobb gazdái. Szabó János, Nagy élet látszatát. Az ugyanis még Boldizsár, Czanik Boldizsár, Se- nemigen fordult elő, hogy a volt bestyén Illés, Madoniczky István, kitelepített, nincstelen sváb szántó Sándor — sorolta fel a autókölteménnyel tért volna visz- neveket a tanácselnök. Ezek az sza. Igaz persze, hogy a svábok emberek jelenleg szinte kivétel beosztás, munka és takarékos- n<ykül a tsz-ben dolgoznak. Van ság szempontjából, a mi mérté- közöttük vezetőségi tag, tanácstag keinkkel mérve sokfajta elkép- s5t Nagy Boldizsár a tanács vb- zelést felülmúlnak. Ez a körül- elnökhelyettese. A továbbiakban a mény részben elismerést, rész- legműveltebb parasztemberekről ben sajnálkozást vált ki. Magam beszélgettünk, azokról, akik ké- is találkoztam sok sváb család- pességeikkel kiemelkednek az át- dal, olyanokkal, akiket nem te- iagból. A műveltség egyik kri- lepítettek ugyan ki, de vágyó- tóriumaként a haladó szellemű nukat annak idején elkobozták, életfelfogást határoztuk meg. ám jó tíz esztendő elteltével az czanik Boldizsár állattenyésztési elkobzott vagyon egy részét, brigádvezető, Búzás András te- elsősorban a családi házat, újból henész, Szabó Sándor brigádveze- megvásárolták. De ez most nem nevét íratták fel velem és nőidé tartozik. mi gondolkodás után még Szántó

Sándor és Madoniczky Dezső neA

bban viszont, hogy az itt vét is. Jólesően lehetett tudómé- megkérdezhette

is ló módú és annak ide- sül venni, hogy ezek az emberek megKeraeznei e.

szárdi Béri Balogh Tsz-ekhez csatolják.

— Meg tudunk mi állni a magunk lábán is — vélekedett a .tagság, és a vezetőség is. 1963 márciusában volt egy viharos közgyűlés. Mindenki elmondta a szíve szándékát. Akik nem tudtak, nem voltak hajlandók beleilleszkedni a közösségbe, azokat kizárták.

Az egész tagság összefogott;

l’Humaníté a Franciá’kommunis- «"«t letoiytatott megbe- iffenls> ki lehet lábalni a bajok1 riumanue, a r iái a szeles legfontosabb ered menye: ^<31 és el lehrt érni a közen-sakta Part lapja arról a kiállításról o „ loa,ci^ «varték , ’ es el len'-t erm a közepesek,

sőt, a jók színvonalát Csak megértés kell hozzá, összefogás, és munka. És éppen itt a példa; ha

EZT OLVAS

l’HTJMANITÉ

Részletes beszámolót közöl

tátjáik, hogy a fiatalok komolyan fogták fel a problémát, s a szülőkkel együtt lefolytatott megfoe, , a fiatalok az igazságot akarják

amely most nyílt meg Pa tudni, az azonban nem mindegy,

a Bibliotheque Nationale-ban, s amely egykorú dokumentumok alapján végigkíséri Marcel Proust életútját. Csaknem 600 kép, egykorú fotó, kézirat s egyéb dokumentum kíséri végig Az eltűnt idő nyomában híres írójának életét, mint az Humanité írja Proüst megtalált korát.

A kiállítás külön erénye, hogy bepillantást enged ennek a különös írónak munkamódszerébe.

NEUES DEUTSCHLAND

A Neues Deutschland heti melléklete folytatja a korábban elkezdett vitát: Mikor házasodjunk? A kérdéshez ismét nagyon sok olvasó szól hozzá, s igyekszik több oldalról is megvilágítani a fiatalok számára oly fontos kérdést. Egy tanító, aki az általános iskola 9—10. osztályában tanít, azt írja, hogy felvilágosító előadást tartottak iskolájában, s előzőleg minden diák írásami leginhogy mikor közük ezt velük.

A lap ezzel kapcsolatban közli Clara Zetkin egy érdekes, 1908- ból származó írását, melyben az okos, ésszerű felvilágosítás mellett száll síkra.

DAS VOLK

Az erfurti újság érdekes cikkben számol be arról a titkos tanácskozásról, amit először a dán Jyllamds-Posten hozott nyilvánosságra. A Kiéiben lefolyt tanácskozáson, melyen Jens Otto Krag dán miniszterelnök is részt vett, a nyugatnémet háborús tervekről volt szó, de már abban a formában, hogy egy esetleges atomháború esetén Schlesvig—Holstein lakosságát dán területre telepítik át.

A lap részletesen foglalkozik a nyugatnémet háborús előkészületekkel, s megálllapítja, hogy évente 280 millió márka profitot jelent a bonni politika a hadijén kitetepít^t svábok egy rél ^"egyig a%sz-^n tovékeny-, kább érdekű. A kérdések azt mu-1 anyagot gyártó üzemeknek.

úgy adódik, akkor a vezetők maguk is dolgoznak, ugyanúgy, mint. a többi tag.

— Az emberek nagy többségére lehet számítani — mondja az elnök — még az olyan idősebbek, re is, mint Vesztergombi János, Szabó József, Steiner István, Munkácsi Sándor, Boros József, Miskéri István, de még lehetne sorolni a neveket. A célunk az, hogy még előbbre lépjünk. Vannak még hibáink. De a legfőbb az, hogy az emberek dolgoznak, mert látják a munkájuk értelmét és feismerték, hogy nemcsak fentről kell várni a támogatást, hanem nekünk, magunknak kell megteremteni az alapot a megfelelő gazdálkodáshoz. Csak ez a titka, hogy ez, a néhány év előtti rossz szövetkezet előbbié jutott. Megmutattuk, hogy megállunk a magunk lábán.

BL