Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
V TOLNA MEGYE la VttAO PROLETÁR!AI. EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA' ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 174. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap. 1965. július 25. í A nagy dunai árvíz Karászi Kálmán vízügyi igazgató cikke 3. o. Jelentés az iparitanulófelvételről4. o. A selyem Képes riport 5. o. Az első félév összegezése Nehéz hat hónap a megye termelőszövetkezeteiben Június 10-én kezdődött, és egy hónapig tartott az a helyszínen történő elemzés, amely a megye közös gazdaságaiban az első féléves tervek teljesítését, valamint a' várható kieséseket, a kiesések pótlásának a lehetőségeit összegezte. Ez a minden évben szokásos vizsgálat a közös gazdaságok számára hasznos, mert útmutatást ad a további tennivalók elvégzésére. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkatársai, valamint a bamkfiókok pénzügyi szakemberei működtek közre. Ezen túl a tizenegy gyenge termelőszövetkezetben, valamint Du- naszentgyörgyön, Regöly községben, Szálkán és Lengyel községben a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának érdekeli szakemberei is ott voltak az első félévi összegezésnél. Az, idén 1965-ben különösképpen izgalmas kérdés, hogy a félév elteltével hol tartanak a közös gazdaságok. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán, a vizsgálati anyag figyelembevételével, erről beszélgettünk dr. Braun Mihállyal és Tomóczki Istvánnal. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a termelőszövetkezetek életében ilyen fél év még nem volt. A nehézségek sokasodtak s az elemi csapások következtében hatványozottan jelentkeztek. Rendkívüli módon megnehezítette a szövetkezeti gazdák és vezetők munkáját néhány rendhagyó körülmény az őszi vetések tavaly ősszel elhúzódtak, az őszi mélyszántást nem sikerült idejében befejezni, fellépett a száj- és körömfájás, és alig akad tsz, amelyet ez a vész elkerült volna. Késett a kitavaszodás. Nagymennyiségben és rossz megoszlásban jelentkezett tavasszal a csapadék. Mindezt követte az árvíz, valamint legutóbb a jég. Mindezeket figyelem bevéve a tervekből a kiesések korántsem olyanok, mint amilyenekre gondolni lehetne. Dr. Braun Mihály véleménye szerint ennek többféle magyarázata van. Egyebek között az, hogy tavaly a megye termelőszövetkezetei jól gazdálkodtak, és az eredményeket tekintve, az országos értékelés szerint, a megyék sorrendjében Tolna az első három között volt. Rendkívül nagy jelentőségű — hatása most érződik csak igazán — a tartalékolás. Igaz, gyakran késhegyig menő harcot kellett folytatni, 90 esetben heves vitákat lebonyolítani annak érdekében, hogy a tartalékolás megfelelő szintű legyen. Jelentőségét azonban megyeszerte sikerült megértetni és ebben az évben már eddig is sokfajta nehézségen segítette át a közös gazdaságokat a megfelelő tartalékolás. Pénzben például háromszor annyit tartalékoltak, mint 1962-ben. A féléves tervek értékelése globálisan, megyei szinten és természetesen vázlatosan az állattenyésztés terén a következőket állapítja meg: A száj- és körömfájás nem is annyira állatelhul lásban okozott kárt, sokkal nagyobb veszteséget idézett elő a száj- és körömfájásból eredő kon dícióromlás. az értékesítési nehézségek sokasága, valamint a többlettakarmány. A kár a tamási iárás közös gazdaságaiban a legnagyobb. Főleg ezzel magyarázható, hogy a megye termelőszövetkezetei tejből az elsp félévben a tervet nem tudták teljesíteni, sőt a múlt évi hasonló szintet sem bírtál: tartani. Baromfiból, tojásból, hízósertésből, hízómarhából, gyapjúból viszont az értékesítési tervet 7,7 millió forinttal túlteljesítették. Ennek részben az a magyarázata, hogy éppen a száj- és körömfájás miatt az eladásra szánt hízóállatok egy része nem tavaly decemberben, hanem csak ebben az évben kerüli a piacra. A közös állatállomány növekedése, illetőleg csökkenése az alábbiak szerint alakult: 319- cél csökkent a tehenek száma, 206-tal a lovak és 13 ezerrel a törzstyúkok száma. Ezzel egyidejűleg 1027-tel nőtt a szarvas- marha, 5500-zal a sertés, 800-zal az anyakoca, 12 200-zal a juh, és 116 ezerrel a baromfi száma. A növénytermesztésben a tervek teljesítését néhány körülmény kedvezően, de talán ugyanannyi, kedvezőtlenül befolyásolja. Az előzetes és nem vég leges felmérések szerint a megye közös gazdaságaiban 11 300 kataszteri hold szántót ért árvíz- és belvízkár, 45 000 hold szántót 5 százaléktól 100 százalékig terjedő jégkár. Az összes kenyérgabona 12 százalékát sújtotta valamilyen elemi csapás. Az első félév értékelése azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 28 millió forint a növénytermesztésben a kiesés. Ugyanakkor azonban több közös gazdaságban a növénytermesztés bevételei a tervezettet ipeghalad- ják és így megyei szinten a növénytermesztésben jelentkező kiesés mérséklődik 14 291 000 forintra. Az eddig rendelkezésre álló betakarítási eredmények alapján a károsodást nem szenvedett területeken kalászosokból, új- burgonyából a tervezettnél jobb termést takarítanak be a közös gazdaságok. A félév értékelésével egyidejűleg valamennyi termelőszövetkezetben megbeszélték a kiesések pótlásának lehetőségeit módozatait. A második félévben még sokat lehet tenni a tervek maradéktalan teljesítése érdeké ben. A tsz-ek többségében máris megfelelő intézkedések történtek. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy az erőfeszítéseket a népgaz daság, a kormányzat is hatható san segíti. Az árvizes területek újbóli hasznosításánál például a felmerülő anyagi jellegű költségek 56 százalékát az állam fedezi. Természetesen csak abban az esetbein, ha a szóbanforgó terület ről valamilyen termést ebben az esztendőben a tsz még „levesz”. Az első félév nehézségeit figye- lembevéve, a közös gazdaságok helyzete közel sem nevezhető kilátástalannak, Annyi azonban bizonyos, hogy ezután is sok erőfeszítést kell tenni — a tavalyinál többet — az idei tervek ma- adéktalam teljesítése érdekében. A féléves értékelés részkérdésekkel is foglalkozik. Egyebek között azzal, hogy a megye termelőszövetkezetei közül melyek azok, amelyekben tavalyhoz képest visszaesés tapasztalható. örvendetes tény azonban, hogy az elmúlt évekhez képest az első félévben több tsz határozott gazdasági javulást mutat. így többek között a szakcsi Uj Élet Tsz, a szekszárdi Jóreménység Tsz, valamint a kisszé- kelyi Április 4. Tsz. Sz. P. Rövidesen megkezdik az árvízkárosultak segélyeinek szétosztását — 47 millió forint a társadalmi gyűjtés eddigi eredménye — Az árvízkárok helyreállítására alakult társadalmi bizottság felhívására megindult országos gyű j - tés eddigi eredménye 47 millió forint. Ez azonban a bizottság megítélése szerint csak körülbelül egyharmada a dolgozók munkafelajánlásaiból és a további gyűjtésből várható teljes összegnek. A kitelepített családok elhelyezéséről, ellátásáról az állam gondoskodott, a visszaköltözés- nél azonban sürgős szükség van az elveszett ingóságok pótlására. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy a társadalmi segélyek szétosztását a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A károkat augusztus 1-ig lehet az illetékes helyi tanácsnál bejelenteni. Az igényeket a tanácsok mellett működő társadalmi operatív bizottságok felülbírálják és meghatározzák a segély összegét. A segélyek átlagos ösz- szege 5000 forint lesz, de természetesen a valóságos kártól függően ennél kisebb és nagyobb is lehet, s elérheti a 10 000 forintot is. Az ingókárotk helyreállítására szolgáló 47 milliót, a beérkezett igények arányában osztották szét az árvíz sújtotta megyék között. További elosztásáról a megyei operatív bizottságok gondoskodnak. Az állam az ingatlankárok helyreállítására kamatmentes kölcsönt és adókedvezményt is nyújt. A társadalmi gyűjtésből befolyó további összegeket a bizottság elgondolása szerint a helyreállítási kölcsöntartozások csökkentésére fordítják. Ezeket a segélyeket — a helyreállítási tervösszeg mintegy 50 százaléka erejéig — a károsultaik az ingatlan helyreállítását igazoló számla alapján kapják meg. Víkendházak helyreállítására csak akkor adnak segélyt, ha ezeket állandó lakóházként használták. Kitüntették az ár elleni küzdelem hőseit Ünnepi aktusra került sor szombat délben a Parlament kupolacsarnokában. Kitüntették az ár elleni küzdelem legjobbjait, azokat, akik, sokszor emberfeletti erőfeszítéseket tettek, hogy sok tízezer otthont mentsenek meg a pusztulástól, akik bátran szembeszálltak az árral akkor is, ha az életük forgott kockán, s nagy körültekintéssel irányították az árvíz elleni harcot. Dobi István : Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizotságának titkára és a kormány több tagja.. A kitüntetetteket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte. Az árvízvédelem valamennyi munkásának szól az ünneplés! — Mindannyiunk számára jó érzés, hogy itt együtt láthatjuk az árvízzel folytatott négyhónapos küzdelem vezetőit, hőseit. Mikor ünnepeljük őket, az árvízvédelem valamennyi hősének, munkásának szól az ünneplés, s a kitüntetések, amelyeket olyan jó érzéssel adok át önöknek, az árvízzel folytatott harcok valamennyi résztvevőjének szóló tiszteletadás, hiszen mindannyiukat nem hívhattuk ide, még azokat sem valamennyit, akik a nagy munkában kiemelkedő érdemeket szereztek, — mondotta beszédében Dobi István, majd így folytatta: — Szocialista hazánk, népgazdaságunk általános társadalmi és gazdasági fejlődése teremtette meg az árvízvédelem anyagi és erkölcsi alapjait. Anyag és ember minden időben és minden helyzetben a szükség szerint rendelkezésre állt, a helyén volt, s ez nemcsak azt jelentette, hogy a kormány áttekintette, kézben tartotta, mozgósítani tudta mindazokat a műszaki-anyagi eszközöket, a gépi és emberi munkaerőt, amelyek a védekezéshez szükségesek voltaik. Tudjuk, hogy helyén volt a párt, annak valamennyi szervezete lent és fent kiváló vizsgát tett. Helyükön voltak az illetékes állami és tanácsi szerve}:, de a védelem szempontjából érdekelt ipari üzemek, másrészt a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, vezetői is. A védekezésből kivette a részét és igen nagy teljesítményekkel tűnt ki a honvédség, a karhatalom, s ahol erre szükség volt, a közlekedés és az építőipar dolgozói. A veszélyeztetett városok és falvak népéből ezreket lehetett mozgósítani, leginkább olymódon, hogy az emberek előbb jöttek menteni, dolgozni, mielőtt küldték, hívták volna őket. Külön kell megemlékezni az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és területi szervei kiváló, szakszerű irányító munkájáról, a vezetésük alatt dolgozó vízügyi szolgálatról, amelynek 21 000 embere vett részit a munkában — Az .árvízvédelmi kormánybizottság jól kézben tartotta a munkát, feladatainak és a rendelkezésre álló erőknek jó gazdája volt. — A gátakon, az árvíztől fenyegetett területeken, az emberek és javak mentésében, az éjt nappallá tevő fáradhatatlan munkában és helytállásban olyan összefogás, olyan nemzeti egység valósult meg, ami örökké emlékezetes marad szocializmust építő hazánk és népünk történetében. S mély tanulság rejlik benne mindannyiunk számára. Ez az árvíz és az elemekkel folytatott százhúsz napos irgalmatlanul nehéz küzdelem megmutatta, mekkora cselekedetekre képes a népünk, milyen erőfeszítésekre, minő teljesítményekre. Megmutatta a párt, az államvezetés és a tömegek összhangját, S arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy ezt az egyetértést fenntartsuk, ápoljuk, fejlesszük egyéb dolgainkban is, az országépítésben, a szocializmus építésének nagy munkájában. Az ünnepi beszéd elhangzása után Dobi István átadta a kitüntetéseket az árvízvédelem hőseinek. A megyénk területén végzett árvédelmi munkáért a Munka Érdemrend arany fokozatát Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Pfaff János, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság kubikos szocialista brigádvezetője, dr. Vigh Dezső, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese kapta. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Kemény Istvánt, a Szekszárdi Járási Tanács vb-elnökét, a Munka Érdemrend bronzfokozatával dr. Szelényi Bélát, a Tolna megyei KÖJÁL közegészségügyi felügyelőjét tüntették ki,
