Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. július 18. McNamara „tájékozódik" repülői bombázzák a VDK-t A jelenleg „tájékozódó körúton” Dél-Vietnamban tartózkodó Mc- Namara hadügyminiszter és kí­sérete szombaton reggel Saigon­ban tanácskozott az amerikai ka­tonai főparancsnokság magas- rangú tisztjeivel. McNamarát és a vele tartó Wheeler tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnökét tájékoztatták a legújabb katonai fejlemények­ről. A vendégek — mint ismere­tes — jelenleg azt vizsgálják Dél- Vietnamban, hogy mekkora újabb amerikai katonai egységek bévé lése szükséges a szabadságharco­sok elleni háborúban. Az Egyesült Államok katonai repülőgépei közben folytatják a VDK elleni kalóztámadások, az úgynevezett fegyveres felderítések és a - „nonstop” bombázások tak­tikájának alkalmazását. Pénteken éjjel az Independence anyahajó repülőgépei két hullám­ban bombázták a Hanoitól 120 kilométernyire délre fekvő Ham- brong kikötőjét, A gépek a viet­nami néphadsereg légelhárító üte­geinek heves zárótüzébe kerül­A kombájn alá került Aránylag szerencsés kimene­telű baleset történt Mucsiban aratás közben, illetve a keresz­tekből való csépléskor. Oszta- fin Miklós 17 éves diák segí­tett kévéket rakni a kombájn­ra, amely a learatott gabona­földön keresztekből csépelt. Mun­ka közben a gép és a keresztsor között járva, a kombájn alá esett és eltörött a kulcscsontja. Szerencsére a kerék nem ment át rajta, csak az alváz nyomta meg. A kórházból hamarosan hazaküldték. tek. Veszteségeikről egyelőre még nem állnak rendelkezésre adatok. Szombaton reggel a Coral Sea repülőgép-anyahajó vadászbombá­zói végeztek „fegyveres felderí­tést” a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterében. A dél-vietnami szabadsághar­cosok hírügynökségének jelenté­se szerint a saigoni rezsim had­seregének katonái tömegesen áll­nak át a felszabadítási front ol­dalára, vagy alakulataiktól meg­szökve hazatérnek falujukba. Legutóbb 165 kormánykatona je­lentkezett a felszabadítási front alakulatainál és 300 szökött visz- sza családjához. A saigoni hatóságok végre fel­lebbentették a fátylat a kétszeres puccskísérlet miatt körözött Thao ezredes halálát körülvevő rejtély­ről. Most közölték, hogy az ezredest, aki két ízben akarta államcsíny­nyel megdönteni Khanh tábornok kormányát, a biztonsági erők Bien Hoa erdejében július 6-án meg­lesték és súlyosan megsebesítet­ték. Thao kórházba szállítása köz­ben meghalt. A korábbi változat szerint- az ezredest egy katolikus kolostorban lepték meg és tartóz­tatták le reggelizés közben. Hírügynökségek véleménye sze­rint a katolikus ezredes erőszakos halála a kormánnyal szemben­álló katolikus elemek újabb tün­tetéseit idézheti elő. Mit mond a tudós a rádiócsillagászat új eredményeiről Ismét sikerült megfejteni né­hányat a titokzatos Vénusz-boly- gó rejtélyed közül — mondotta el ifj. Bartha Lajos, az Uránia csil­lagvizsgáló munkatársa. Régebben elméleti számítások alapján arra következtettek, hogy a bolygón az átlagos hőmérsék­let körülbelül 60 Célcius fok le­het. Ilyen viszonyok között eset­leg’ még a földi értelemben vett élet is feltételezhető lenne. Tíz évvel ezelőtt azonban, amikor a Vénusz rádiósugárzását kezdték vizsgálni, arra az eredményre ju­tottak, hogy az átlaghőmérséklet valahol 200 Celsius fok körül le­het, de a szélső értékek időnkint és helyenkint a 350 Celsius fokot is elérik. 1962-ben a mesterséges bolygóval feljuttatott műszerek pedig már 320 fokban határozták meg az átlagos hőmérsékletet. A rádiócsillagászat módszerével Dominikában súlyos a helyzet Kedden a Biztonsági Tanács is a dominikai eseményekről tárgyal ipar kapacitásának csupán 40 százalékát nyújtja. A jelentés hangoztatja, hdgy a mostani sú- lyes helyzet nem csupán a je­lenlegi válságból, hanem az or­szág gazdasági életének régebbi problémáiból is fakad. A jelentés aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az imbertisták által letartóztatott számos sze­mély eltűnt. Néhány ilyen eltűnt személy holttestét már megta­lálták — kivégezték őket. Santo Domingóból érkező ér­dekes hír arról számol be, hogy a dominikai katonai junta egyik tagjának fia az alkotmányos erőkhöz csatlakozott. Jósé An­tonio Postigót* amikor az alkot­mányos erőkhöz igyekezett, egy amerikai járőr letartóztatta és kihallgatta, végül azonban el­jutott Caamano erőihez. A 28 éves fiatalembert előzőleg apja hiába próbálta lebeszélni, hogy tegyen le tervéről. Haiti reakciós kormánya az AÁSZ konzultatív tanácsa elé terjesztett panaszában azt állí­totta, hogy Dominikában kétezer „Kubában kiképzett kommunis­ta” készül arra, hogy megtámadja Haitit. Chile, Costa Rica és Co­lumbia képviselője a konzultatív tanács ülésén ellenezte, hogy a haiti jelentést az AÁSZ Domi­nikában működő bizottsága elé terjesszék. így végül a tanács nem foglalt állást a különös do­kumentummal kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal első félévi jelentése New York (AFP, Reuter, AP, UPI). Keddre az alkotmányos erők megbízottjának kérésére összehívták a Biztonsági Taná­csot a dominikai helyzet meg­vitatására. Mivel az amerika- közi erők az imbertistákkal együtt indítottak közös őrjárato­kat. New York-ban közzétették U Thant személyes megbízottjának, az ecuadori Jósé Antonio Ma- yobrenak Santo Domingóból kül­dött helyzetjelentését. A jelen­tés rámutat, hogy sürgős szük­ség van a politikai megoldásra, mert a Dominikai Köztársaság­ban rendkívül súlyos a gazda­sági helyzet. A Santo Domingó-i kiderítették, hogy az átlaghőmér­séklet a bolygó egyenlítői kör­nyékén 360, de még a sarkvidé­keken is 210 Celsius fok körül van. Kuzmin szovjet és Clack amerikai kutatók vizsgálatai ki­mutatták, hogy a Vénusz úgy ve­ri vissza a rádióhullámokat, mint­ha felszínét a földi kontinensek­hez hasonló, teljesen összefüggő szilárd kéreg fedné. Feltevésük szerint itt olyan légnyomás ural­kodik, miint a földi tengerek 300 méteres mélységében. Az egyen­lítői vidéken különböző fém- vegyületek olvadékai alkotnak kisebb-nagyobb pocsolyáikat, a „hidegebb” fájakon viszont való­színűleg folyékony metán, ammó­nia és más nagy molekulasúlyé vegyületek „tengerei” hullámza- naik. Vízgőz csak a légkör maga­sabb rétegeiben mutatható ki. A 10 200-as csekkszámlára érkezett A Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalat, a Balassa János megyei Kórház, a bonyhádi és a pincehelyi járási kórházak, va­lamint a bonyhádi járás egész­ségügyi és a szekszárdi I-es és Il-es számú, valamint a báta- széki bölcsődék dolgozói, egy napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegíté­A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola vezetői és dolgozói 3 ezer 412, a tan­gazdaság dolgozói és vezetői pe­dig 5 ezer 860 forinttal járulnak a* árvízkárok helyrehozásához. Július elejétől Tolna megyé­ben, mint mér közöltük, közel 518 ezer forintot fizettek be a csekk­számlára. az elmúlt héten a HVDSZ, a vasút és a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóitól össze­gyűjtött 339 ezer 300 forintot fi­zettek be a 10 200-as csekkszám­lára a szakszervezeti bizottságok. A csekkszámlán tül A Tolna megyéi Textilfeldol­gozó Vállalat dolgozói közül ki­lencen a felajánlott pénz segít­ségén kívül vállalták, hogy egy- egy napon munkájukkal segítik Pörböly község árvízkárainak helyreállítását. (Folytatás az 1. oldalról) 1965. első felében az állami építőipar 7180 lakást adott át­érni az • egész évi előirányzat 33 százaléka. MEZŐGAZDASÁG — FELVÁSÁRLÁS 1965. első felében a hideg, esős tavasz, a belvizek, az árvíz és a növényi kártevők elszaporodása kedvezőtlenül befolyásolta a nö­vénytermelést. 1965. május vé­gén a bevetett terület 320 000 kát. holddal, 4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt, jú­niusban ennék egy kis része még víz alá is került. A vízkárral nem sújtott területeken a gabonafélék jól fejlődtek és megfelelően ha­ladtak a növényápolási munkák is. 1965 tavaszán a szarvasmarha- állomány 4 százalékkal, a sertés- állomány 10 százalékkal nagyobb volt, mint 1964 tavaszán. A félév folyamán 16 százalékkal több vá­góállatot vásároltak fel, mint ta­valy ilyenkor és 11 százalékkal többet, mint amennyit a terv elő­irányzott. A tojás termelése és felvásárlása 1965 első félévében több volt, mint az 1964 első félévi és mint' a tervezett, a tej-felvá­sárlás — a száj- és körömfájás következtében — elmaradt a ta­valyi és a tervezett szinttől. A mezőgazdaságban a félév folyamán jelentkező több kedve­zőtlen tényező hatását részben el­lensúlyozta az, hogy tovább foko­zódott a műtrágyaellátás és a gé­pesítés, A félév folyamán a me­zőgazdaság részére 30 százalékkal több műtrágyát szállítottak, mint 1964 év első félévében. 1965 első hat hónapjában a mezőgazdasági üzemekben számos traktort, ara­tó-cséplőgépet és egyéb munka­gépet helyeztek üzembe. KÖZLEKEDÉS A félév folyamén a' teherszállí­tás összteljesítménye 4 százalékkal ezen belül a vasúté 3 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedésé 5 százalékkal, a hajózásé 10 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1964 első félévében. A távolsági és a városokon be­lül; személyszállítás — ez év első felében — 2 százalékkal haladta meg az 1964 első félévit. 1965 első félévében a vasút te- herkocsiparkja nagyobb mérték­ben bővült, mint a korábbi évek azonos időszakában. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS VÁSÁRLÁSAI 1965 első félévében a lakosság pénzbevételei — a terveknek meg­felelően — kevésbé nőttek, mint tavaly. Munkabérekre — a foglal­koztatottság növekedésével körül­belül azonos mértékben — 1 szá­zalékkal fizettek ki többet, mint 1964 első hat hónapjában. Nyug­díj, táppénz, családi pótlék, stb. címén 7 százalékkal nőttek a ki­fizetések. A parasztság a készpén­zért felvásárolt mezőgazdasági termékekért 16 százalékkal töb­bet, a készpénzben kifizetett műm ka egységekre ugyanannyit kapott, mint 1964 első félévében. Mind­ezen tételek együttesen a lakos­ság pénzbevételét az elmúlt év első feléhez képért 3 százalékkal növelték. 1965 első félévében a kiskeres­kedelmi forgialom ugyancsak 3 százalékkal nőtt. Ez év első felé­ben az átlagosnál kevésbé — 2 százalékkal — nőtt az élelmiszer- forgalom. Ruházkodásra 7 száza­lékkal, egyéb ipari termékek vá­sárlására 4 százalékkal költött a lakosság többet, mint tavaly az első félévben. A takarékbetét-állomány a fél­év folyamán 2,7 milliárd forinttal tovább növekedett. NÉPESSÉG — NÉPMOZGALOM 1965. június 30-án az ország lakossága 10 146 000 fő volt. A félévben az élveszületések száma és aránya a tavalyi szinten ma­radt. Mivel a halálozások száma az elmúlt félévben meghaladta a tavalyi első félévit, a természetes szaporodás aránya csökkent (2.9 ezrelékről 2.2 ezrelékre). A félév folyamán — az előző év azonos időszakához viszonyítva — javult a csecsemőhalandóság arányszá- ma: ezer élveszülöttre egy éven aluli meghalj jutott. KULTURÁLIS HELYZET Az 1964—65 tanévben az álta­lános iskolákban 2 százalékkal, a középiskolákban 17 százalékkal, az egyetemeken és főiskolákon 15 százalékkal többen fejezték be tanulmányaikat, mint az 1963 —64. tanévben. 1965 első felében 1900 könyvet, adtak ki, 23,1 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 11 százalékkal meghaladta az 1964. első félévit. Az ez évi ün­nepi könyvhéten 1,6 millió köny­vet adtak el, 29,4 millió forint értékben. Az eladott könyvek fo­rintértéke 12 százalékkal volt több/ mint a tavalyi könyvhéten, 1965. első felében valamivel ke­vesebben voltak színházban, mint egy évvel ezelőtt. A félév folyamán a televízió­előfizetők száma 81 000-rel nőtt és a félév végién elérte a 756 OOO-reí. Budapest, 1965. július 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, ■F Jó kezekben a megye egészsége Egy kollégiumi ülés tapasztalataiból Öt év után az idén az Egész­ségügyi Minisztérium ismét meg­vizsgálta Tolna megye egészség­ügyi helyzetét Dr. Gujás János megyei főorvos valamint az ille­tékes intézmények vezetőinek je­lentése, s a minisztérium főosz­tályainak vizsgálata alapján a közelmúltban kollégiumi ülést rendeztek a tolnai tapasztalatok­ról. Az ülést dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter vezette, s részit vett rajta Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Gyugyi János elnökhelyettes, István József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Gujás János megyei főorvos, dr. Szent- gáli Gyula, a megyei kórház igazgató főorvosa, s dr. Olay An­dor KÖJÁL-igazgató. A kollégiumi ülés már a ta­pasztalatok általános részénél megállapította, hogy az 1960-ban rendezett vizsgálathoz képest Tol­na megyében az elmúlt öt évben jelentős előrelépés történt. A ta­nácsok sokat foglalkoznak az egiészségügyi ellátással, s a köz- ségfejiesztés scráic komoly erőfe­szítéseket tesznek anyagi eszkö­zök biztosítására, ám a községi tanácsok szervező tevékenységé­ben még mutatkozik javítanivaló. SZÍVESEN JÖNNEK A FIATALOK A kollégiumi ülés igen jónak értékelte azt a módszert ahogyan a megye, főként a megyei kórház a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyakorlatra kihelyezett hatodéves hallgatóival foglalkozik. A kór­házak nagy .gonddal helyezik el őket, s példamutatóan szervezik szakmai foglalkoztatásukat. Ezért szívesen jönnek a megyébe. Ez a kedvező hatás jelentkezik az or­vosi ellátottságban is. Eredmé­nye, hogy 5 év alatt lényegesen javult a helyzet, s 1964-ben 10 ezer lakosra már 12 orvos jutott. Az orvostovábbképzés mellett fejlődött az egiészségügyi közép- káderek oktatása is. E területen azonban nehézséget jelent, hogy a megyében nincs nappali tagozatú egészségügyi szakiskola. Indo­kolt as a megyei kérés amely arra irányul, hogy a III. ötéves terv keretében 200 férőhelyes egészségügyi szakiskola létesüljön Szekszárdon. Jelentősek azok az erőfeszítések amelyeket az ágylétszám, a kór­házi ágyellátottság megoldására próbálnak tenni. Ennek ellené­re azonban az ágyak száma az országos vidéki átlag alatt van Tolna megyében. S mint ennek következménye: az ágykihasználiás magasabb, az ápolási napok szá­ma viszont alacsonyabb az előbb már említett átlagnál, ELISMERÉS A MUNKÁÉRT Külön) foglalkoztak a kollé­giumi ülésen a megyei kórház te­vékenységével. Ennek során ki­emelték az intézetben folyó re­konstrukció helyességjét, s ugyan­csak jónak ítélték a kórházba« folyó szakmai munkált. A jelen­tés erről így szól: „A megyei kór­ház valamennyi osztályát kiemel­kedő felkészültségű főorvosok ve­zetik, a lefolytatott vizsgálatok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom