Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
1065. július 18. fÖbNA MEGYEI ttEPÜJSAG 3 Megvédeni vagy Dizonyos helyzetekben két egymással igen ellentétes foglalom megvédeni, és védeni valakit. Érdemes ezen elgondolkodni, mert hellyel-közzeű. a dolgok szűk látókörű bürokratikus értelmezése jogán a józan észt valósággal megcsúfoljuk, főleg akkor, amikor a dolgozók érdek- védelme elméleti síkról gyakorlati megvalósításra terelődik. Hangsúlyozzuk, hellyel-közzel. Többször kimutatható, ugyanis, hogy ami bátor és harcos kiállásnak látszik, az nem más, min-t a dolgozók tényleges érdekeinek a megcsúfolása. E kérdéseket közelebbről vizsgálva, a tsz-ekben éppen a szövet kezeti demokrácia az, amit feje tetejére szoktak állítani a szövetkezeti demokrácia ürügyén és jogán. A paksi járásban az egyik közös gazdaság elnöke a közelmúltban így fejezett be egy hosszabb eszmecserét: „Mit tehetek? A tsz demokrácia jelenlegi gyakorlata néha egyenesen nehezíti a gazdaság gyorsabb megerősödését. Tegyük fel, meg kellene vásárolni egy értékes gépet, vagy berendezést. Szükség lenne rá. Nem kell azonban, csak három-négy értetlen ember és a közgyűlés a szövetkezeti demokrácia nevében a vásárlást leszavazza. Ott éri tehát nagyon sokszor kár a közös gazdaságot, ahol a kár haszonnak látszik. Ha pedig én mint vezető éppen a tagok érdekeit, szem előtt tartva, megkerülöm a közgyűlést, akkor megint baj van. ment megsértettem a tsz-demokráciát és az a vád ér, hogy a tagok tudta, beleegyezése nélkül intézkedem. Azt már kevésszer nézik meg, ami a döntő: azt, hogy a közös számára hasznos, avagy káros volt az intézkedés.” Hasonlóképpen baj van a szövetkezeti demokrácia értelmezésével akkor is, amikor a hanyagul, fegyelmezetlenül dolgozó, vagy éppen kárt okozó taggal szemben rendszabályokat kell foganatosítani. Nemcsak a brigádvezetők bizonytalanok ilyenkor, hanem gyakran az elnök és a fő- agronómus is bizonytalan, mert előre soha nem tudhatják, a „megtorlásnak” melyik változatára készüljenek fel. Van rá ugyanis példa, hogy a sértett fél — akinek nincs igaza — a fél megyét teleharsogja. Küldözgeti pon- eiustól Pilátusig a panaszos leveleket, kivizsgálás kivizsgálást követ és a tsz-vezető a végén még azt is megkaphatja, hogy őt marasztalják el, a dologtalan hanyagot pedig biztatják, hogy csak bátran őrködjön továbbra is a ról kivétel nélkül elismeréssel nyilatkoznak.” Szinte egyedülálló az országban az a törekvés, amely a másodorvosok, főként a fiatalok továbbképzésére irányul. Figyelemre méltó az a tudományos munka ami a kórház tudományos tanácsának irányítása és szervezése mellett folyik. Sok szó esett a szakorvosi ellátásról. Felmerült ennek szűk keresztmetszete. Megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha bővítik a szekszárdi rendelőintézetet. A megyei tervekben szerepel egy Pakson felépítésre kerülő 17 munkahelyes rendelőintézet, amelynek beruházási költségeihez a községfejlesztési alapból is hozzájárulnak. Körzeti orvosi ellátottság tekintetében Tolna megye második helyen áll az országban. A megvizsgált körzeti orvosok ^munkáját a kollégium megfelelőnek találta. Probléma viszont, hogy több körzeti orvosi rendelő felszerelése hiányos, s a körzeti ápolónők foglalkoztatása még ma sem alakult ki teljesen. GONDOZOTTSÄG, védettség Az egészségvédelem fontos része a megelőzés, a megfelelő védettség biztosítása bizonyos betegségek ellen. A vizsgálat, valamint a kollégiumi ülés úgy találtsz-demokrácia tisztasága felett. Túl kell jutni egyszer ezen a kiskorú és primitív szemléleten, mert sokszor már kész bohózat az, amit némelyik ember meg mer engedni magának úgy, hogy belekapaszkodik a szövetkezeti demokrácia sziegiélyóbe. A z állami gazdaságok gyakorlatában nem ritkán másként bírálja ed a dolgozó vétségét az Sz. B. és megint másként az igazgató, a szakvezetés. Nyilvánvaló, hisz kézenfekvő, hogy a szakszervezetnek első és legfontosabb feladata meggátolni a dolgozóval szemben elkövetett esetleges törvénytelenséget, más körülmények között jóvátétetni a jogtalanul elszenvedett sérelmeket, s ügyelni arra, hogy a dolgozó jogai ne szenvedjenek csorbát. Szóval igenis védjen, ezt a szakszervezet megteszi. Kötelessége. Ilyen szempontból a mező- gazdasági üzemekben működő szakszervezeti bizottságok jól dolgoznak. Időnként azonban a megvédés gyakorlata kerül előtérbe, ami már ritkán egyeztethető össze a dolgozók tényleges érdekeivel. Biritón az Állami Gazdaság igazgatója az egyik traktorost hatszáz valahány forint kártérítésre kötelezte. Ez csak egy példa a sok közül. A traktoros az szb-tdtkárhoz fordult; a szakszervezet segítségét, közreműködését kérte. Azt, hogy az Sz. B, hasson oda, hogy az igazgató tekintsen el a kártérítéstől. A traktoros arra hivatkozott, hogy ő nem hibás, mert nem kapott szerszámot és emiatt keletkezett a kár. Lehet, hogy ebben igaza iis van. Az azonban furcsa gyakorlat. hogy az szb-titkár úgy vélte, kötelessége megvédeni a traktorost, anélkül, hogy hitelt érdemlően áttekintené az összes úgynevezett ténykörülményeket. Pártját fogta, pedig hitelt érdemlően nem győződött meg arról, hogy a szerszámügyben mennyi az igazság, vagy mennyi a hazugság. Ilyen eset más gazdaságban is előfordult, és intő példa, mert ebből rendszerint az következik, hogy utána már csupán presztízs okok miatt is kénytelen kiállni az Sz. B. olyan ember mellett, akit nem védeni, hanem elmarasztalni kellene. A dolgozók döntő többsége becsületes ember, fegyelmezett, pontos ember és bizony furcsán értelmezi azt a fajta érdekvédelmet, amelyik a hanyagoknak kedvez, azokat gyámolítja. A Dalmandi Állami Gazdaságban is megtörtént már olyan eset, ta, hogy Tolna megyében Igen jó a helyzet a tbc-gondozásnál. Ezt a halálozási arányszám jelentős csökkenése is mutatja. A két vizsgálat között eltelt időszakban nagy előrehaladás történt az anya- és gyermekvédelemben. Az intézeti szülések arányszáma 97,5 százalékkal az országos átlag fölé emelkedett. Amin viszont javítani kell az a szakorvosi vizsgálat és a csecsemőkkel kapcsolatos szak- tanácsadás. Megoldatlan a koraszülöttek elhelyezése és utógondozása. Az Egészségügyi Minisztérium előzetes terveiben szerepel egy elképzelés amelyik szerint a Ili. ötéves terv során a megyeszékhelyen 240 férőhelyes anyás csecsemőotthont létesítenek az ismert gondok csökkentesére, megoldására. Az egészségvédelemben komoly szerep jutott és jut a megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomásnak. Tevékenységét a kollégium jónak értékelte. Különösen kiemelték a vízellátás megjavítása érdekében eszközölt erőfeszítéseket. A vizsgálati anyag szerint: „Tolna megye járványügy tekintetében a legjobb megyék közé tartozik”. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy kiemelkedően magas a védőoltottak aránya. védeni ? hogy a szakszervezet foggal, körömmel a dolgozó védelmére kelt a gazdaság igazgatójával szemben, akkor, amikor éppen a többség igazságérzetére apellálva, ennek ellenkezőjét kellett volna tenni. Általánosításról szó sincs. 1T# indenesetre rossz nyomon jár az, aki a valóságos érdekvédelmet összetéveszti a tisztára mosdatással. Elvileg is helytelen a dolgozók — ide értve a szellemieket és a fizikaiakat egyaránt —, érdekeinek a védelmét úgy leegyszerűsíteni, hogy csupán az egyik oldalát nézzük a dolognak, a másikat pedig figyelmen kívül hagyjuk. Persze, népszerűbb a megvédés, mint a büntetés, de ki árt és ki használ vajon a közös ügynek? Gyakran éppen az az ember, aki büntet. S nem ritkán éppen az a vezető tartja szem előtt a dolgozók valamennyi érdekét, aki mer a megengedett törvényes keretek között hatásos rendszabályokat foganatosítani, ott, ahol erre szükség van. Feltétlenül hasznos lenne ezekben a kérdésekben közös nevezőre jutni, mert főleg az állami gazdaságokban gyakran ott az ütközőpont és ott keletkezik fekély, az szb-, valamint a gazdaságvezetés között, ahol ezekről a kérdésekről kell dönteni. A gazdaságvezetés túlzásaira vonatkozó hibaszázalékokról gyakran beszélünk. De azt is ki kell mondani, bizony létezik betűrágó gyakorlat is, amely nehezen akar különbséget tenni a megvédés és a védés fogalma között. S amely éppen ezért néha akkor okoz kárt, amikor használni szeretne. SZEKULITY PÉTER Á KISZ Intézőbizottságának határozata — Hazánkban is a szolidaritás mi haladásért harcoló népekkel a béke és a barátság nemes eszméje hatja át a fiatalok tízezreinek lelkes munkáját — hangsúlyozza többek között a határozat. Az elmúlt hónapokban — a VIT jelszavának szellemében — nagy sikerű ifjúsági találkozók, szolidaritási gyűlések és más demonstrációk zajlottak a fővárosban és minden megyében. Fiataljaink felemelték szavukat az imperializmus, a gyarmatosítás valamennyi formája ellen és szolidaritást vállaltak a szabadságukért, függetlenségükért, a társadalés fiatalokkal. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy ifjúságunk — az idősebbekkel együtt — hősiesen helytállt az árvízvédelmi munkálatok idején. A példamutatásra azonban továbbra is szükség van. A károk helyreállítása, a termésveszteségek pótlása és az éves terv hiánytalan teljesítése minden területen nagy erőfeszítéseket követel. Az intézőbizottság elhatározta, hogy a VIT-alapra befizetett két és félmillió forintot felajánlja az árvízkárosultak javára. Értékelték az iskolai takarékossági versenyt A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete, a Nőtanács, a KISZ, az Üttörőszövétség és az Országos Takarékpénztár képviselőiből álló bizottság értékelte a Tolna megyei iskolai takarékossági mozgalom 1964/65. évi eredményeit. A bizottság a csoportok első helyezettjei közül a mászlonyi, az aparhanti, az új- dombóvári általános iskolát, valamint a bonyhádi közgazdasági technikumot 1000—1000 forint, a döbrente-pusztai általános iskolát 400 forint, a dombóvári 12 évfolyamos iskolát pedig 600 forint jutalomban részesítette. A csoportgyőzteseken kívül a bizottság a szakadáti, fácánkerti, kölesdi, bogyiszlói, dunaföldvári II. számú, dombóvári Zrínyi, bonyhádi I. számú, a szekszárdi III. számú általános iskolákat, valamint a bonyhádi és a tolnai gimnáziumot 500—500 forint kü- lönjutalomban részesítette. A bizottság a kiváló eredményt elért iskolák értékelésén kívül 21 nevelő munkáját emelte ki és javasolta jutalmazásra. Országos viszonylatban Tolna megye iskolai takarékossági mozgalma a tavalyi 12. helyről a 7. helyre került az elmúlt tanév jó munkája révén. A versenyben a járások érdemi sorrendje: dombóvári, bonyhádi, paksi, tamási és a szekszárdi. (sz. k.) ■ ■imvviii ■ ■ ■ »'■»■ mi » ll»»IW»ll Szocialista brigádok ■ r r rr I Ír r I ff Lépésről lepesre — előre Gyakran előfordul, hogy az értekezleten hallott lelkes felszólalás után fokozott várakozással kutatunk az adott téma után. Valami különleges, nagy dologra számítunk. Magam is így voltam a dunaföldvári Alkotmány Tsz szocialista mozgalmat kezdeményező brigádjával. Az év elején a megyei nőtanács rendezésében, Dunaföldvárott, a megye tsz-eiből összehívott asszonyok tanácskoztak. A vendéglátók, a helybeli termelőszövetkezeti asszonyok lelkesedéstől áthatva, szocialista brigádmozgalom elindítására vállalkoztak. Azóta eltelt néhány hónap és a nőtanács megyei titkárával munka közben kerestük meg az asz- szonyokat. Érdemes volt. Az asz- szonyók állták szavukat: elindították a mozgalmat. TizennyolA mezőgazdaság szocialista átszervezésével végbement nagy társadalmi átalakulás alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A közös gazdaságokban dolgozó parasztok saját tapasztalataik alapján egyre inkább felismerik, hogy egyéni boldogulásuk elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a közös gazdaság erősítésével. Fejlődik a parasztság tudata, ami kifejezésre jut abban is, hogy évről évre szélesedik a szocialista munkaverseny- mozgalom, mind több közös gazda- Ság kapcsolódik a versenybe. A brigádok munkájáról, a brigádtagok mindennapi életéről, gondjairól számolunk be, Szocialista brigádok sorozatunkban. havi 20—25 munkanapot becsülettel. A brigád élete, munkája még nincs, nem is lehet szinültig megtöltve tartalommal. A kezdeti lépéseket tették meg, a szocialista brigád cím elnyeréséért, de máris észre lehet rajtuk venni a szocialista brigádtagokra jellemző vonásokat. A többség szilárd támasza a tsz vezetőségének. Egymás iránti érzésük is más, mint azelőtt volt. Jobban kifejezésre jut az egymás megbecsülése, az együttérzés. A hét elején az egyik brigádtagot, Lakatos Gá- bomét munka közben baleset érte. Lakatosné nem vette észre* hogy a vontató megindult. Nem kapaszkodott, s közben leesett a vontatóról. Lakatosné betegségében nincs egyedül. A nagy család, a brigád tagjai közül, mindennap jut egy beteglátogató. A brigádtagok között már szóba került az is, amennyiben társnőjük tartósabban betegeskednék, segítik kimért területének megművelését. A kezdeti lépéseket tette meg a brigád, de valamilyen fajta minőségi változás már fellelhető munkájukban, gondolkodásmódjukban. A közösség fejlődéséért* erősödéséért érzett felelősségük jobban kifejezésre jut, mint azelőtt. Az eredmények azt mutatják: mozgalmuk egészséges irányba fejlődik. Tegnap még úgy beszélték a szocialista brigádmozgalomról: Él kellene indítani. Most, hogy már benne vannak, csinálják, mert nem akarnak szégyent vallani* holnap már jóllehet olyan igényük lesz: Miért csak ennyit vállaljunk, amikor többre is képesek vagyunk. Ha lassan is, de lépésről lépésre haladnak előre, s szinte magától értetődően jelentkezik majd a tudás, a tanulás iránti igény is. Pozsonyi Ignácné can írták alá azokat a vállalásokat, amelyeknek teljesítése után elnyerhetik a szocialista brigád megtisztelő címet. Nem láttunk különleges, nagy dolgokat. Mégsem éreztünk csalódást. A brigádtagok a nehézségekről, a hétköznapok gondjairól beszéltek. Ilyeneket mondtak: — Nagyon sokat kapáltunk az idén. A sok esőzés miatt a paradicsomot már negyedszer kapáljuk. — Nehezen érik, mert rengeteg termés van rajta. Pedig most kellene piacra vinni, jó árat kapnánk érte. — Mit csináljunk, ha már egyszer vállalást tettünk, kapálunk, ahányszor csak kell Nem akarjuk, hogy „szó érje a ház elejét”. A brigádban dolgozók nagyszerűen kiismerik magukat a „számok világában”. Tudják, hogy a harminc holdas kertészetre 160 ezer forintos bevétel van tervezve, s ezt nekik kell kigazdálkod- niok. Meglesz, mert már 110 ezer forint az eredmény. Vállalásuk első pontja, amelyet így fogalmaztak meg: „A termelési értéket terven felül 10 százalékkal növeljük” — félig-meddig teljesítve látják. Vállalásuk második pontja arról szól, hogy milyen munkával biztosítják a magasabb terméshozamokat. A paprika, a paradicsom és a többi növény háromszori- negyedszeri kapálása, a palánták védelme, a hidegártalomtól, lényegében az egymást követő hétköznapok munkájához kapcsolódik. De abban, ahogy ezt végzik, mégiscsak minőségi változás van: jobban törődnek a dolgokkal és aktívabbak, mint azelőtt még akkor is, ha vannak közöttük magukat kihúzó és irreális követeléseket hangoztatok. Ök is a brigádhoz tartoznak ugyan, de a valamit valamiért elv alapján, előnyök megszerzésére szeretnék kihasználni brigádhoz való tartozásukat. Legtöbbjük még így is betartja, amire a brigád alakulásakor elkötelezte magát. Ledolgozzák a
