Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
TOLNA MEGYEIn VHAO íBOtmSHU. EOTESPtIEIEE > NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 168. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1965. július 18. A megyei operatív bizottság ülése fii aratás jól halad, de elmaradnak a többi munkák A szekszárdi járásban csak negyven holdat szántottak — Keresztekből egyelőre ne csépeljenek — A legjobb kombájnvezetők eredménye Szombaton délelőtt ismét tanácskozott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. Jelentés és személyes tapasztalatok alapján felmérte a mezőgazdasági munkáik üteméit, és állást foglalt néhány kérdésben. Vajda István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a bizottságot az eredményekről. Július 15-ig megyénk szövetkezeteiben az őszi árpának 89,8 százalékát aratták le, 6 hátra volt még 2949 hold aratni való, A rozs betakarításában 12,8 százalékig jutottak átlagosan a tsz-ek, a búzaaratás pedig 7,6 százaléka az egész területnek. Búzát összesen hatezer holdon arattak csütörtök estig a közös gazdaságok, legtöbbet a paksi járásban. Az operatív bizottság megállapította hogy az aratás jó ütemben halad, hiszen az árpának nagyobb részét géppel vágták le, pedig igen nehéz táblákon jártak a kombájnok. Viszont a szalma- lehúzáfe jóval elmarad az aratáshoz képest. A 33 ezer hold learatott területen a kombájnok után csak tízezer holdról hÚ2!ták le eddig a szalmát. Igaz ugyan, hogy ennek a munkának az üteme jobb a tavalyinál, de nem megfelelő még így sem. A legnagyobb elmaradás a tarlószántásban van, megyénk szövetkezeteiben. Eddig mindössze 3,9 százalékát szántották fel a tarlóknak. Egészen siralmas a helyzet a szekszárdi járásban, ahol összesen negyven hold idáig a tarlószántás. Úgy látszik, nem okultak az előző évek tapasztalataiból a szövetkezeti vezetők. A tamási járásban még meg sem indították az SZ—100-as gépeket, a talajmunkában. Az őszi árpa jó termést ad átlagosan. Rekordok üs vannak, például a szedres! Petőfi Tsz 20 mázsa 20 kiló árpát takarított be holdanként, a mözsi Uj Élet Tsz 18 mázsa 10 kilót. Sajnos a jégverés miatt alacsony termésátlagokat is kénytelenek elkönyvelni néhány szövetkezetben. Nagykó- nyiban körülbelül tíz mázsa a holdankénti termés, a természeti csapás után. Intézkedés történt a belvizek levezetésére, a megyei tanács megállapodott a Vízügyi Igazgatósággal a szivattyúk üzemeltetéséről. —A másodvetéshez kapott Tolna megye vetőmagot, például kölest 13 vagonnal. Ebből három vagon még rendelkezésre áll. Zságovits Ferenc, a Gépállomások Megyed Igazgatóságának vezetője arról számolt be. hogy a gabonák gyomössága miatt sok a géphiba, ezért az agymenetes aratás üteme nem megfelelő. Szorgalmazni kellene a két- menetes aratást, vagyis rend- revágóval aratni a gyomos búzákat és csak azután kom- bájnolni. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhedyettese arra kéri a szövetkezeteket, az aratókait, hogy keresztekből egyelőre ne csépeljenek, hanem az aratásba állítsanak minden kombájnt. Nagy János, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy az ősziárpa aratásával végeztek a gazdaságok. A búzaaratás az ütemterv szerint történik. A tarlóvetésből már kétezer holdat elvégeztek, asafcnem felét a tervezettnek. Az operatív bizottsági ülésen kiderült, igen jó ez a fórum arra is, hogy különböző helytelen intézkedések, illetve félreértések megszüntetésével rendezni lehet a problémákat. A borsótermést fertőtleníteni kell, zsizsik ellen, de a növényvédő állomásnak nincs birtokában gáz, viszont a dombóvári vetőmagközpont rendelkezik a fertőtlenítővel. A gumiabroncs kiadását bizonyos kötöttségek akadályozták, de végre egyeztetni tudták a nézeteiket az AGROKER-rel. A szövetkezetekben dolgozó gépállomási és tszJcombájnoeok versenyében a gépállomásnak vezetnek egyelőre. Az eredmények a következők: az SZK-kombájnok vezetői közül első Klamm Márton (Bölcskei Gépjavító Állomás) 240 hold aratásával és 35 vagon elcséplésével, második Kőmíves József (Dalmandi Gépállomás) 210 holddal, 32 vagonnal, harmadik Gotischál Péter (Bölcske) 208 hold, 32 vagon. A B—62-es kombájnok vezetődnek versenyében a legjobb eredményt Gyeigyói Lázár, ti Teveli Talajjavító Gépállomás dolgozója érte el, aki learatott a hét végéig 160 hold gabonáit, és elcsépelt 22 vagonnal. Bressnyev Bukarestben Bukarest (MTI). Szombaton megérkezett Bukarestbe a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége amely a Román Munkáspárt meghívására vesz részt az RMP IV. kongresszusán. A delegáció vezetője Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi bizottságának első titkára, tagjai: Jurij Andropov, a Központi Bizottság titkára, Nyikolaj Je- goricsev, a KB tagja, a Moszkva Városi Pártbizottság első titkára, Vaszilij Komjanov, a KB. tagja, I az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Iván Zsegalin, a KB. tagja, bukaresti szovjet nagykövet. I A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren megjelent: Nicolae Ceausescu, az RMP Központi Bizottságánál! első titkára, Chivu Stoica, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maúrer, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, valamint más személyiségek. Jelen voltak a szocialista országok diplomáciai misszióinak vezetői is. Ugyancsak szombaton érkezett meg Bukarestbe a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Bofiuslav Lastovicka, a Központi Bizottság elnökségének tagja vezet. Két hét múlva indul a dombóvári kesztyűszabász-tanfolyam A község szélén épülő üzem még nem kész, habár most már főleg belső munkákon dolgoznak az építők, szerelők. Csak az év végén kerül sor az átadásra. A beindítás előkészületei azonban teljes erővel folynak. A dombóvári kesztyűüzem első hatvan munkása augusztus másodikán dolgozni kezd. Igaz, hogy az első hetekben, hónapokban még nem nagyon lesz mennyiségben, vagy forintban mérhető termelési eredmény. Azok, akik két hét múlva megkezdik a munkát, egyelőre tanulni fognak, megtanulni a kesztyűszabás mesterségét, hogy aztán a jövő év elején — amikorra majd a berendezett üzembe telepítik át őket —, már félkészárut adnak a kesztyűvarróknak. Hatvan jelentkezőt vesznek fel a tanfolyamra. A jelentkezők többsége fiatal, harminc éven aluli, és — néhány kivételtől eltekintve —■„ nincs még szakmájuk. A tanfolyamot a tanácsháza nagytermében tartják és a községi tanács négy lakást biztosított azoknak a szakembereknek, akiket a Pécsi Kesztyűgyár bízott meg a tanfolyam vezetésével, illetve a leendő üzem irányításával. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vb köszöneté A minden eddigit felülmúló nagy dunai árvíz végétért, a veszély most már az egész országban megszűnt. Hónapokig tartó szívós védelmi munkával sikerült megakadályozni, hogy a megáradt Duna átszakítsa a fővédvonal töltéseit és ezzel mérhetetlen károkat okozzon az országnak. A károk így is jelentősek. A fakadóvizek mezőgazdasági területeket öntöttek el, több községet biztonsági okokból ki kellett üríteni. Az árvíz, valamint az erők, eszközök elvonása a védelemhez, visszaesést okozott a termelésben és tetemes költséggel járt maga a védekezés is. A legfontosabb azonban az, hogy a vízügyi szervek dolgozóinak, a honvédségnek és a lakosságnak együttes erőfeszítésével sikerült megvédeni a töltéseket, útját állni az árnak. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága köszönetét mond mindazoknak, akik ezekben a nehéz napokban hősies helytállással, emberfeletti erőfeszítéssel megakadályozták a töltések átszakadását, közreműködtek a védelemben és a mentésben. Felhívja a megye minden dolgozóját, további jó munkával segítse elő, hogy az árvíz okozta károkat mielőbb pótolják, a helyreállítás minél előbb megtörténjék. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, Tolna megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1965. r I ff éri' ■ f ■! rr | / / ff I ev első félévi fejlődéséről 1965. első hat hónapjában a! népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: IPAR 1965 első félévében az ipari termelés körülbelül 6 százalékkal volt több mint 1964 első felében. A félév folyamán 5 százalékkal nőtt a villamosenergia termelése. A fontosabb fűtőanyagok és energiahordozók közül 1965 első félévében az igényeknek megfelelően valamivel kevesebb szenet termeitek és kevesebb volt a behozatal, mint egy évvel azelőtt több új kút feltárásénak eredményeként csaknem egyharmaddal nőtt a földgáztermélés. A kőolaj- termelés kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. 1965 első félévében a kohászat 4 százalékkal növelte termelését: 6 százalékkal több nyersvasat, 5 százalékkal több acélt és 1 százalékkal több alumíniumot termeltek, mint 1964 első felében. A félév végére befejeződött a Dunai Vasmű hideghengerművének építése. A gépipar 1965. első félévében — 1964 első feléhez képest — 6 százalékkal növelte termelését, az átlagosnál gyorsabban nőtt a villamosgépipar és a műszeripar termelése. A gépipar termékei közül igen jelentősen nőtt például a dömpertermelés és a háztartások gépesítését és korszerűsítését szolgáló termékek — többek között a mosógépek és a villamos hűtőszekrények termelése. A félév folyamán a vegyipar átlagosan 11 százalékkal növelte termelését. A múlt év végén üzembe helyezett Tiszai Vegyikombinát belépése folytán csaknem kétszer annyi volt a nitrogénműtrágya-termelés, mint tavaly az első félévben. A foszforműtrágya termelése 24 százalékkal emelkedett. Továbbra is az átlagot meghaladó ütemben nőtt a gyógyszeripar és a műanyagfeldolgozó ipar termelése. A fontosabb építőanyagok közül cementből 1 százalékkal többet, téglából 1 százalékkal kevesebbet termeitek, mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen nőtt a tetőfedőanyagok (cserép, pala), az előre- ayártott építőelemek és az üveg gyártása. Együttvéve az építőanyagipari termelés 1965 első félévében 4 százalékkal haladta meg az 1964 első félévi szintet. 1965. első félévében a könnyűipar 4 százalékkal termelt többet mint egy évvel korábban. Pamutszövetből 7 százalékkal, cipőből 2 1 százalékkal emelkedett, gyapjú- szövetből 4 százalékkal csökkent a termelés. A félév folyamán az élelmiszer- ipari termelés 7 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az 1965. éves tervben az első félévre előirányzott növekedést az ipar egésze — anir\ak ellenére, hogy az árvíz a termelésben és a szállításban előre nem látott fennakadásokat okozott — 2 százalékkal túlteljesítette. Az éves ipari termelési terv első félévere számításba vett részét valamennyi fontosabb ipari minisztérium teljesítette, illetve túlteljesítette. A termelés növelése során azonban nem minden iparvállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit termeltek, amire a felhasználók igénye irányult. Az exportált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte. 1965. első félévében — a tervnek megfelelően és a központi rendszabályok eredményeképpen — az állami iparban foglalkoztatottak száma 8900 fővel, nem egészen 1 százalékkal volt több, mint a korábbi években. A félév folyamán a termelékenység az állami iparban körülbelül 5 százalékkal halacfta meg az egy évvel ezelőtti szintet és ennek folytán 1965. első felében a termelés növekedésének túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. ÉPÍTŐIPAR 1965. első félévében az állami építőipai- körülbelül 4 százalékkal termelt többet, mint 1964. első felében. Az építőipar termelése — részben a kedvező időjárás folytán — különösen az év első hónapjaiban emelkedett. A félév végén az építőipari termelést és az anyagszállítást is kedvezőtlenül befolyásolta az árvíz. A május—június havi építőipari termelés körülbelül ugyanannyi volt, mint egy évvel ezelőtt. 1965. első félévében az állami épíiiőiparban foglalkoztatottak száma átlagosan körülbelül ugyanannyi volt, mint 1964. első felében. A félév végén azonban az építőipari munkások száma 4 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban. tr (Folytatás a 2. oldalon)
