Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. június 10. Újabb háztömb bontását kezdték meg a Kölcsey és a Wosinszky utca között. A bontást nagyrészt társadalmi munkában végzik a különböző vállalatok dolgozói. (Fotó: TURi) Növényvédelmi eljárások a Magyar Mezőgazdaságban A Magyar Mezőgazdaság című hetilap legújabb számában több értékes, időszerű szaktanácsot olvashatnak a szövetkezeti vezetők, szakemberek, növényvédelmi eljárásokról. Ismerteti a lap a Di- konirt felhasználását a kukorica vegyszeres gyomirtására. A cikk kiemeli, hogy milyen nagy munkaerő-megtakarítást jelent a vegyszeres gyomirtás és még mindig elvégezhető a legtöbb kukorici táblán. A rendkívül esős időjárásban hallatlanul megnőtt a diko- nirtozás jelentősége. A népszerű mezőgazdasági szaklapban helyet kapott a rizs veszedelmes gyomnövényeinek vegyszeres gyomirtásáról egy részletes szakcikk, továbbá az arankairtás néhány módszere. Hz ejtőernyőtől a torziós ingáig Pasztőrözés Pasteur előtt — Magyar találmányok A találmányok sora végtelen. Kezdődik talán valahol annál az évmilliók ködébe veszett pillanatnál, amikor az ember őse tudatos munkavégzésre kezdte használni a tíz ujját és tart napjainkon — az atomerőművek, űrhajók korán — út egész a beláthatatlan jövőig. Az emberiséget előbbre vivő találmányok alkotói között szép számmal szerepeltek magyarok is. Olyan szép számmal, hogy az alább következő felsorolás véletlenül sem lehet teljes, hanem csak szemelvényekkel szolgálhat. A Kocs község nevét viselő kocsi alkotóiról semmit nem tudunk. A századokkal későbbi Ve- rancsics Fausztuszról azonban már igen. 1616-ban megjelent Machinae Novae című könyvében pontosan leírta az ejtőernyő elvét, sőt az általa tervezett köny. nyű nádkeretes ejtőernyőt rézmetszetben ábrázolta is. Felhasználásáról nincs adat. Tervezője szerint veszély esetén tornyok, magas hegyek elhagyására lett volna jó. Több mint százötven évvel később európai szenzáció volt Kempelen Farkas bonyolult mechanizmusé, ember irányította verhetetlen sakk-automatája. A gép elpusztult, ma már senki nem ismeri működése elvét. A XIX. századtól szinte válogatni is nehéz a magyar találmányok között. Az egyetemista gyufája A múlt század elején a tűzgyújtás még bonyolult művelet volt A kovát és taplót nem tudta kiszorítani a különböző robbanásveszélyes és mérgező sárgakénes gyújtók sora. Egy tizenkilenc éves magyar egyetemista, Irinyi János találta fel a mai zajtalan és veszélytelen dörzsgyújtót. Találmányát egyes hírek szerint három garasért, de legjobb esetben hatvan forintért adta el Römer István bécsi gyárosnak. Az meggazdagodott rajta, Irinyi nem. 1827-ben egy fiatal győri paptanár a szerény iskolai szertár eszközeiből elkészítette az első „villámdelejes forgony”-t, mai szóval: villanymotort. Ugyanő, Jedlik Ányos, harminc évvel később, de jóval a német Werner Siemens előtt, feltalálta a dinamót, vagy ahogy maga mondta, az „egysarki villanyindítót”. Jedlik egyébként optikai osztógépet is szerkesztett, melynek segítségével a színképelemzők az üvegfelület egy milliméterére többszáz vonalat karcolhattak. Pestnek nem kell telefonközpont A Bell feltalálta telefonról a minden feltalálók koronázatlan királya, Edison így nyilatkozott: „Én a magam részéről kezdetben nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távírófélét, amelynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani.. i Puskás volt az, aki.:. Oly központot tervezett, amelybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be.:. Ez körülbelül 1877-ben történt.” Puskás Tivadar találmánya már európai szabadalom volt, amikor hazai bevezetéséről még mindig így vélekedett az illetékes magyar miniszter: „Budapest pedig nem arra való, hogy itt próbálgassunk ilyesmit.” 1881 februárjában még csak egyetlen vonal volt a fővárosban, a Pesti Hírlapé. Május 1-én nyüt meg Európa hatodik telefonközpontja huszonöt előfizetővel. Még 1882-ben sem volt telefonja a kórházaknak, mentőknek, rendőrségnek, orvosoknak és a minisztériumok többségének. Az előfizetők száma 1895-ben: 3019. Puskás műve a „beszélő újság”, a telefonhírmondó is. Népszerűségére jellemző, hogy adásait még 1930-ban is, tehát a rendszeres rádióközvetítések megkezdése után, tízezren hallgatták. Mi van a föld mélyében? „Múlékony életünkben arra törekszünk, hogy valami maradandót alkossunk”, — mondta Eötvös Lóránd egyik előadásában. Neki sikerült. Felfedezte a folyadékok molekuláris felületi energiájával foglalkozó Eötvös-tör- vényt. Az egész világon elterjedt torziós ingája, mely a lengésidő mérésére vezeti vissza az erők mérését és 1—2 századmilliomodos pontosságú. Azon az elven alapszik, hogy a nehézségi erő a Föld vonzásának és a forgásából következő centrifugális erejének eredője. Eötvös hihetetlen pontosságú ingája volt az első műszer, mellyel Einstein relativitáselméletét a gyakorlatban be lehetett bizonyítani. Mindennapi jelentősége, hogy segítségével pontosan fel lehet térképezni a föld alatt rejlő anyagok — olaj, ércek — fekvését; És a többiek? Preysz Mór már 1861-ben, tehát négy évvel Pasteur előtt bemutatta a pasztörizálásként ismert eljárást. Luppis János fregattkapitány 1866-ban feltalálta a torpedót. A magyar Schwarz Dávid léghajókormányzási találmányát vette meg a német gróf Zeppelin. Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipemowsky Károly transzformátora már 1885-ben ezerkétszáz izzólámpát működtetett kifogástalanul. Forradalmi változást hozott a robbanómotorok fejlődésében Bánki Donát és Csonka János karburátora. A Bánki szerkesztette szabadon választható fordulatszámú turbina ma is az egész viliágon elterjedt. Egyébként ő készítette a Vaskapu-vízi- erőmű első használható tervét* amely azonban akkor nem valósulhatott meg. Kandó Kálmán (--------------A luicofc megszorul Auguste Kürten kissé korán érkezett munkahelyére, a belvárosi cukrászdába. Ezért elhatározta, hogy rövid sétát tesz, s megnézi a közelben a kirakatokat. Férje új kosztümöt ígért neki, hátha lát valami megfelelőt, valamelyik áruház kirakatában..; A néptelen belvárosi utca egyik emeleti ablakából zeneszó hallatszott, rádió szólt, egy népszerű slágert játszott. Egy dülöngélő, részeg alak közeledett. A találkozás elkerülése végett Kürtenné jobbnak látta befordulni a szűk mellékutcába. Egy pillanatig elvakította a szemébe tűző nap, s amikor újra tisztán látott, nem akart hinni a szemének..: Férjét pillantotta meg, mintegy harminc lépésre maga előtt. Kart karba öltve, andalgott egy szőke nővel. Már régóta sejtette, hogy férje néha-néha kirúg a hámból, s emiatt néha összekapott a férjével, de ilyesmit mégsem tételezett fel róla. v. Fényes nappal karonfogva sétál egy idegen nővel... Meggyorsította lépteit. Forrt benne a féltékenység, a megaláztatás okozta harag. Azok ketten csak akkor fordultak . vissza, amikor — akár egy furia — rájuk rikoltott. — Most rajtakaptalak... Szóval kettesben akartál moziba menni... Kürten Peter arcára ráfagyott a mosoly. Bután vigyorogva nézett szembe a dühös asszonnyal. A szőke nő gyors, riadt mozdulattal kihúzta karját kísérője karjából. — Amíg én dolgozom, te ilyen szajhákkal szórakozol?..: Néhány fej jelent meg az emeleti nyitott ablakokban, s — mint ilyenkor szokás —, az utca hamar benépesült, mert az ilyen ingyenlátványosságnak mindig akad közönsége. A féltékeny asszony haragja most a szőke nő felé fordult. — Nem szégyelli magát, fényes nappal nős emberekkel kikezdeni. .; Maria védekezésül arca elé tartotta kézitáskáját. Attól tartott, hogy a megbántott feleség nem elégszik meg szavakkal..; — Most már elég! — torkolta le feleségét Kürten Péter. — Elég volt ebből az ostoba féltékenységből. .. ! Nem egyszer figyelmeztettelek, hogy ne leskelődj utánam. Most megkapod, amit kerestél. . ; Vállon ragadta az asszonyt, hevesen megrázta, azután ütésre emelte a kezét. Az összegyűlt emberek ezt már nem nézték tétlenül. Fenyegető magatartásuk miatt Kürten jobbnak látta kereket oldani. A szőke Maria a másik irányba futott az emberek gúnyos megjegyzésétől kísérve. Nem tudta, nem sejtette, hogy a kínos utcai jelenet megmentette az életét. Kürten Péter csak a Rajna-hí dón túl lassította meg lépteit. Rongydarabkát vett elő a zsebéből, s megtörülte poros cipőjét, mert sokat adott a tisztaságra, azután megtapogatta belső zsebét. Az egyszárú olló a helyén volt. Tovább sétált, újabb áldozatta lesve... * Düsseldorf-Flehe külvárosában a legnagyobb eréllyel folyt a nyomozás a megdöbbentő kettős gyilkosság ügyében, amelynek a tizennégy éves Luise Lenz és az ötéves Gertrud Hamacher voltak az áldozatai. Az egyébként csöndes külvárosi rendőrségi kirendeltségre egymás után hozták be a gyanúsítottakat, büntetett előéletű személyeket, állandó lakóhely nélküli csavargókat, mindenkit, aki bármi módon is, felkeltette a nyomozók gyanúját. Az előállítottak túlnyomó többségét már az első kihallgatás után szabadon bocsátották, mert a gyilkosság időpontjára megdönthetetlen alibijük volt. Este hat óra tájban a gyilkossági nyomozócsoport tagjai elhagyták a külvárosi őrszobát, s visszamentek a rendőrfőnökségre. Rabszál- lító kocsin odavitték azokat a gyanúsítottakat is, akiket újabb, tüzetesebb kihallgatásnak akartak alávetni. — Semmi nyom, semmi kiindulópont! — panaszkodott Mertens kartársának, Faber detektívnak. — Vezettesse elő a következőt! — utasította a foglárt — A neve? Foglalkozása? Hol volt tegnap este? — Hiszen már megmondtam egyszer. A népünnepélyen voltam. — Nevezzen meg valakit, aki látta. — Egyedül voltam, ismerőssel nem találkoztam. — Lehetetlen, hogy a sok ember között egyetlen ismerőse sem volt. — Sajnálom, de nem láttam senkit aki igazolni tudná, hogy ott voltam. Hiszen, ha tudtam volna, hogy másnap alibire lesz szükségem, gondoskodtam volna tanúkról..* — Mi az már megint? — szólt Faber kellemetlenül Mertenshez, amikor az feléje nyújtotta a telefonhallgatót. — Téged keresnek. — Köszönöm a szép vasárnapi kirándulást — hallotta a készülékből menyasszonya hangját — Nagyon sajnálom, de közbejött valami. — Vettem észre — jegyezte meg Olga. — Egyáltalán találkozunk-e még ma? — Talán. .. — válaszolta a detektív elgondolkozva. — Egy óra múlva talán elszabadulok egy időre..., remélem... volt az, aki 1898-ban akkor képtelenségnek tűnőén nagy, három, ezer voltos feszültségből alakított árammal nehéz terhet vontató mozdonyt készített. Fázisváltójának feltalálásával forradalmast tóttá a vasúti vontatás technikáját. Hosszú István pilóta 1928 szeptember 9-én emelkedett fel a világ első használható helikopterével. A feltaláló Asbóth Oszkár gépe kétszáz felszállást végzett* vízszintes irányban húsz kilométeres sebességgel haladt és 29 órát töltött a levegőben. Az Asbóth kidolgozta autonotáción alapszik máig a helikopterek biztonságos közlekedése. A végtelen, ségig nyújtható sorban említhetjük még Bródy Imrét, a kripton égő, Pollák Antalt, az óránként negyvenezer szó sebességgel író gyorstávíró és a Nobel-díjas Zsigmondy Richárdot, az ultramikroszkóp, a membránszűrő és az ultraszűrő megalkotóját. Szembeötlő, hogy a magyar feL találók sorában milyen sokan vannak, akik személyesen nem tudták hasznosítani művüket és alkotásaikat a sikeresebb külföldiekével szemben csak a kortörténeti érdekesség szintjére süly- lyedtek. Elsősorban nem ők, képességeik, hanem a társadalmi rendszer volt hibás ebben, amelyben éltek. (Folytatjuk) Ordas Iván
