Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
n TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 1935. június 3. Az utóbbi időben egyre jobban kiderül, hogy nyomorognak a kormányfők. Nemrég hallottam például, hogy a nyugat-német államfő kevesebb fizetést kap, mint amennyi a válogatott labdarúgócsapat edzőjének a jövedelme. Hát ez mégiscsak borzasztót Úgy látszik ilyen gondolatai lehettek annak idején Giovanni Gronchi olasz köztársasági elnöknek is, amikor kérte az elnöki fizetés emelését. 0 már nem érte meg a fizetés- emelést. Vagyis, ahogy szokott lenni úgy lett ebben az esetben is. ö kikaparta a gesztenyét, Giuseppe Faragat pedig megette. Százötven százalékkal megemelték Olaszországban a köztársasági elnök fizetését. Azelőtt csak 12 millió lírái kapott, most viszont 30 milliót kap, ami 48 000 dollárnak felel meg. Ha szűkösen is, azért ebből már meg lehet élni^ Ebből már vehet magának hűtőszekrényt is. Persze fraciát„ olyat, amit belülről is ki lehet nyitni. Mert Franciaországban kénytelenek most már Vyet gyártani. Az történt ugyanis, hogy a francia gyerekek megkedvelték a hűtőszekrényeket. Nagy melegben bebújtak. Ez még nem lett volna baj. A baj az volt, hogy nem tudtak kijönni. Több mint száz gyerek ezért a hűtőszekrényben lelte a halálát. Hát ezért gyártanak most olyan hűtőszekrényt, amit belülről is ki lehet nyitni. Olaszországban jöttem rá, hogy ma már nem lehet ködösíteni. Nem bizony, mert ma már a ködöt havasitják. Legalábbis Milánóban, a légikikötőben. Itt ugyanis olyan készüléket állítottak fel, amely a ködből havat csinál. Ezek szerint Olaszországban a jövőben senki sem tud ködösíteni, legfeljebb havcsítani. És ez lényeges különbség. Oh, ha nálunk is havasítani lehelne, ha mást nem, ha annyi erőnk nincs is. hogy a repülőtereket havasítsuk, legalább a jelentésekből kellene kiirtani a ködöt.. Külföldön vannak már maszek ködösítők Is. Éppen a a napokban találkoztam egy ilyen maszek ködösítővei, bizonyos Konsztantin Faturosz görög futballbiróval. öt már többször megkergetlék a szurkolók. Bátran futott előlük, de a tüdeje egy kicsit kilett. Éppen ezért úgy határozott, ezentúl nem fut. hanem ködösít. Az öltözőből papi ruhában, ál- szakállal, áitatos képpel távozik. És senki nem köpi le. senki sem szidja. Hát ennirit jelent a ködösítés. Viszont, ha netalántán elosztana a köd, akkor jaj lenne a fiitlyllbírónak. Szó, ami szó, időnként nem ártana azért a ködöt havasítani. Az emberek persze nemcsak ködösítenek, de szagosita- nnk is. Egyesek azért szán ontanak. hogy a bűdösséget megszüntessék, mások azért, hogy ..... szóval nem érdemes ebbe belegabalyodni. Ibolya rezeda, orgonacsokrok húznak el az ember meVet* az utc/jn. Persze ez is csak ködösítés, mert mindenki tudja, hogy ez a Sári, az meg a Piri, az meg a Főni ........ A z embereket nem lehet becsapni, He az állatokat igen. Angliában, a ke.nti. Prnvriehi Prfumes L-td most kezdte meg az illatszerek ellenkezőiének gyártását. Biidösítő szert állít elő Közönséges disznóólszagot. Teszi ezt azért, mert a ser- tésfenycsztők megállapították, hogy a modem, összkomfortos ólakban nem érzik macukat jól a disznók. Nem érzik az otthonias illatot. Nos. hát csinálnak nekik. És szegény disznók nem veszik észre, hogy becsapták őket. Tehát nekik is ködösítenek. És Floridában kellett rájönnöm, hogy nekem is ködösí- tettek, amikor azt mondták: nem mindenki tud megtanulni autó* vezetni. Mindenki megtanulhatja ezt. ezt én állítom, aki lát^m Floridában, amint eoy idomított csimpánz vezetett egy autót. igaz. hogy a vezetés súlyos szerencsétlen sértőül végződött, de hát Hűen szerencsétlenség, amint a statisztikák mutatják, megtörténhet az emberrel is. Most már hiszem, hogy mindenki tud autót vezetni. Úgy legalábbis, mint az említett csimpánz. Én azt. hiszem, hogy az autóvezetés kötött, meg a sok ikerszülés között lehet valami összefüggés. így pótolja a természet a sok emberkiesést. Meg is kérdeztem ezzel kapcsolatban Jean Rostand híres francia biológust: az ő véleménye szerint mi az oka a sok ikerszülésnek, ö így vélekedett: — Ha jól körülnéz a Földön — mondotta — be kell látnia. hogy nem oktalanul félnek az emberek egyedül a világra jönni. Végül valamit az időjárásról is. Szép őszünk van, sőt Itáliában havazik is. És a meteorológusok nem mernek önkritikát gyakorolni. Minden reggel mondják a magukét, persze önkritika nélkül és estig kiderül, ma sem vált be a jóslat. Persze a chicagói meteorológiai intézet pontos időjelzést ad. Az intézet munkatársai közvetlenül rá látnak a Michigan tóra, messziről meglátják a közeledő felhőket és akkor kiadják a jelentést. így nem nagy kunszt. Volt nekem egy borbély ismerősöm, aki mindig pontosan megmondta: milyen lesz az idő. Kiment, körülnézett, kémlelte a felhőket, aztán bölcsen megállapította: „Ha így marad, akkor nem lesz eső". Zárom soraimat. Tisztelettel: Laboratórium a Holdon AZ ALOMBÓL A VALÓSÁGBA Laboratórium a Holdon!... Nemrég még ez a gondolat meg- valósíthatatlannak tűnt. Napjaink- ! bán viszont már komolyan foglal- | koznak vele, nemzetközi kong- I resszusokon, külön szimpoziumo- I kát tartanak róla. | A holdi laboratórium létrehozása a tudósoktól megköveteli, hogy feleletet adjanak számos kérdésre. Milyen a Hold világának természete? Hol legyen a j holdi laboratórium „agya”; a Föl- • dön, avagy a Holdon? Hogyan le- I hét a Holdról a legcélszerűbben ' információt küldeni a Földre, a mellékbolygó felületén és a környező térségben végbemenő fizikai jelenségekről? E kérdések megválaszolása érdekében mindenekelőtt helyesen kell felosztani a funkciókat az automata műszerek és az emberek között. Ezért „az ember és a robotgép” problémáját napjainkban a nemzetközi tudományos közvélemény széles körűen vitatja. Hiszen az elkövetkező, s még bonyolultabb kozmikus kísérletek sokban attól függnek, hogy helyesen határozzuk meg az ember helyét a különféle mérőkészülékek Irányításában. A holdi laboratórium munkájának sémája jelenleg a következő: először is különféle műszereket kell eljuttatnunk a Holdra. E műszereknek az a rendeltetésük, hogy pontos információkat küldjenek a Földre a Hold felszínének szerkezetéről, a sugárzás jellegéről. Vagyis a robotgépeknek jelzést kell adniok: „Igen, az ember kiszállhat a Holdon!”. A legfontosabb adatok megérkezése után a Földön előtérbe kerül a kísérletező ember szerepe. Ám a földi munka nagy részét is műszerek segítségével fogják elvégezni. Bizony sok nehézséget kell legyőzni ahhoz, hogy automatikusan működő berendezést juttassunk a Holdra, hogy biztosítsuk a berendezés épségét a holdi viszonyok között, ahol nagyobb a radiáció hatása, kicsi a nehézségi erő és meteoritok bombázzák a felszínt. Ezzel kapcsolatban nagy érdeklődésre tart számot Viktor Benjuh szovjet tudós elmélete, amely a Holdon a radiáció és az erózió hatására az anyagok optikai tulajdonságainak megváltozásáról szól. A tudós olyan intézkedéseket is javasolt, amelyek megvédik az anyagokat és biztosítják hosszú „szolgálati idejüket”. A Holdra juttatandó első műszerek között az általános vélemény szerint feltétlenül ott kell lennie a teleszkópnak, amelyet automata berendezéssel látnak el a képeknek a földre való továbbítása érdekében. A Holdon a teleszkóp ideális körülmények között lesz, mivel a Holdnak nincs atmoszférája, amely a Földön nagymértékben zavarja a csillagászok munkáját. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a holdi laboratórium felhasználható „a Föld kontinenseit borító felhő- süvegek” megfigyelésére, ami a pontos időjárás-prognózisok szempontjából igen fontos. A Hold első felderítőinek tisztázniok kell, vajon fellelhetők-e a Holdon az élet valamiféle maradványai. Ezért a laboratóriumban bakteorológiai műszereknek is lenniök kell. AZ ELSŐ HÄZ A HOLDON A holdi laboratóriumnak természetesen épületre van szüksége. Az első holdi házat — igaz, még csak rajzokban — a moszkvai építészek emelték. Már kidolgozták azokat a követelményeket, amelyeket az anyagoknak és a konstrukcióknak ki kell elégíteniük. Számolva azzal a ténnyel, hogy a Holdnak nincs atmoszférája, az építészek a levegőt a Hold-ház konstrukciós anyagaként is szeretnék felhasználni. A levegő állandó nyomást fog fenntartani belül, kifeszítve az épület burkolatait. A laboratórium épülete háromszintű lesz. A műszereket a harmadik szinten helyezik el. A második szint a kutatók munkahelye, az első szint pedig a kutatók lakóhelye lesz. Mikor repül az ember a Holdra? Az amerikai tudósok az időpontot 1967—1970 közé teszik. Ezt a dátumot természetesen csak hoz závetőlegesnek sz,abad tekinteni. Bármilyen irányba való eltolódása két fő tényezőtől függ. Az első a Föld—Hold-nálva fizikai feltételeinek teljes ismerete. A Holdra indítandó űrhajó rajtját csakis napnyugalom esetén lehet kitűzni, ha a kozmonauták védelme a pusztító hatású rövidhullámú napkisugárzással szemben biztosítva van. A Föld mágneses terének határain túl az űrhajóst a napaktivitás helyzetétől függően 125—257 milliárd közti primér kozmikus sugárdózis érheti. Ez 7—16-szorta meghaladja a megengedhető sugáradagot. Éppen ezért a védelmi eszközök rendszerének kidolgozása, a naptevékenyrég előrejelzési módszereinek tökéletesítése elsőrendű fontosságú feladat. A naptevékenység előrejelzésére szolgáló készüléknek nemcsak a Földön, hanem közvetlenül az űrhajón is rendelkezésre kell állnia. Jelenleg csupán 2—3 nappal tudjuk előre jelezni a Napban végbemenő folyamatokat, s méghozzá nem is százszázalékos pontossággal. Ez viszont nem kielégítő. AZ ŰT A FÖLDÖN KEZDŐDIK Iván Akulinyicsev és Roman Bajevszkij szovjet tudósok kidolgozták a távolsági, köztük a Holdra történő űrrepülésekben a „fedélzeti orvostudomány” szerepének kérdését. Általánosították azokat a tapasztalatokat, amelyek a Szovjetunióban a repülés köz| js> 1 y A rádióid os-*á. ’ijss.-Ó sora fürkészi a világegyetem titkait a Szovjetunióban. A rádióteleszkóp nagy érzékenységű rádió-vevőkészülékből, és éles irányítású, nagyméretű sík antennarendszerből áll. E csillagászati műszer égitestek elektromágneses sugárzását méri. Képünkön: a T-alakú antennák egyik csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) ben történő fiziológiai mérések telemetrikus rendszereinek felépítésében felgyülemlettek. Valóban, a kozmoszba vezető út a Földön kezdődik. A technika és az orvostudomány együttműködése lehetővé tette földi viszonyok között annak ellenőrzését, miként hat az élő szervezetre a repülés közben fellépő számos kozmikus tényező. Képzeljünk el egy légmentesen zárt fülkét, s benne öt személyt, akik elhatározták, hogy a tudományos kísérlet érdekében hosszú ideig nem hagyják el ezt a „szigetet”. Első pillantásra ez könnyűnek és megvalósíthatónak tűnik. Valóban azonban annak az öt tagú csoportnak, mely vállalta, hogy kipróbálja, mi vár az űrhajósra 120 napig tartó repülés esetén, sok kitartásról, optimizmusról, a nehézségek leküzdésében tanúsítandó akaraterőről kellett tanúbizonyságot tennie. Ügy véljük, hogy az orvosokból, technikusokból, laboránsokból álló ötösfogat nem csupán „önvizsgálattal” foglalkozott a fülkében, őket is, miként első űrhajósainkat, a vágy lelkesítette. Lám, bekapcsolják a vibrációt, a kabin remegni kezd, a levegő hőmérséklete emelkedik. Nehéz elviselni. De hiszen ez a repülés a csillagok felé! Az igazi űrhajóban is ilyen zárt fülkében ülve száguldanak majd az emberek a többi bolygó felé. Percenként több százezer kilométer kozmikus utat fognak megtenni, figyelemmel kísérve a műszerek munkáját, egymás egészségét, hangulatát, élettónusát. E 120 napos nagyszerű kísérlet után, amelyben Lev Iszejev orvos is részt vett, a Voszhod több személyes szovjet szputnyikűrhajó ‘fedélzetén Borisz Jegorov fiatal űrhajósorvos is ott volt, s immár hamisítatlan kozmikus viszonyok között valósította meg a személyzet tagjai egészségi állapotának közvetlen orvosi ellenőrzését. AZ EMBER ALAKÍTJA A KÖZEGET A légmentesen zárt fülkében — mesélte Andrej Lebegyinszkij professzor —, kissé más viszonyok alakulnak ki az ember és a környező közeg között, mint egyébként. Míg a megszokott körülmények között a szervezet élettevékenységének folyamatai főleg a közegbefolyásoktól függnek, addig a hermetikusan zárt fülkében világosan kezd kibontakozni egy ellentétes összefüggés, nevezetesen a közegnek a szervezet élettevékenységi folyamataitól függő változása. Ilyen körülmények között az ember a környező közeg alakítójává válik. Lev Iszejev orvos adatai azt mutatták, hogy a levegő széndioxidtartalma a kísérlet ideje alatt a hermetikusan zárt fülkében átlagban 0,4—0,6 százalék, vagyis tízszer akkora, mint az atmoszférában. Bebizonyosodott, hogy a hermetikusan zárt, korlátozott térfogatú helyiségben kialakuló levegő vegyi összetétele ilyen körülmények között a legnagyobb hatást gyakorolja az emberi szervezetre. A jobb közeg kutatása közben Andrej Kuznye- cov szovjet tudósnak az a gondolata támadt, hogy az atmoszféra nitrogénjét héliummal helyettesíti. Az eredmény igen érdekesnek bizonyult. Az ember ilyen atmoszférában 25 napon ét megőrzi teljes munkaképességét. Hogyan lehetne minél jobban berendezni azt az „űrlakást”, amelyben a jövő asztronautáinak esetleg hosszú hónapokat kell majd eltölteniök? Milyen feltételeket kell megteremteni a megszokott földi környezet imitálá- sa A tudósok úgy vélik, hogy a Hold meghódítása már nincs messze. Ezt a meggyőződést csak növelte a világ első csoportos űrrepülése, amelyet a szovjet kozmonauták, a Voszhod szputnyikűrhajó fedélzetén valósítottak meg. Ez volt a jövőbeli bolygóközi utazások előhírnöke.
