Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

e •' *öes* megye* h&xjmsg 1965. Június 15. TOLNA MBCftlm TLAG WOtEWMBltt EOV1 NÉPÚJSÁG íjJ^AGYÁÍi SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felemeli összeggel — Hallotta már a rádióban? — Hát persze. Tudtam, már februárban, akkor ígérték meg. — Igen, igen, de az csak ígé­ret volt. Most pedig már kéz­pénz. Már negyedik napja, hogy jóbarátok, ismerősök között sok szó esik az Elnöki Tanács és a Minisztertanács legújabb ren­deletéiről. Egy napon gondos­kodtak a legidősebb generáció­ról és az ifjú nemzedékről, — amikor rendeletben szabályoz­ták az 1959 előtt megállapított alacsony nyugdíjak és a két­gyermekesek családi pótléká­nak felemelését. Az első nép- gazdasági kihatása 264 millió, a másodiké pedig 520 millió fo­rint egy évre. S miként vélekednek az em­berek? „Idicjc volt‘ — Igen azt hiszem ideje volt. Igaz, én még nem vagyok érde­kelt, de a házunkban is lakik egy idős házaspár.... Sokan elmondták ezeket a szavakat baráti beszélgetéseken. Igaz, hogy ezek az idős embe­rek többsége nem éhezett. s nem is szűkösködött túlságosan — amit elsősorban a múltban megszokott kuporgatásuknak annak, hogy megtanulták a ke­veset is nagyon beosztani kö­szönhettek — mindenesetre meg kellett nagyon gondolniuk, hogy mire költik a pénzüket.-5- Ezért kell még ,a félesé­gemnek dolgozni járni. — Re­gős János, Szekszárdon lakik, s már lassan huszadik eszten­deje nyugdíjas. A vasútnál dol­gozott harminc évet. Ott érte a baleset is, ami egy életre telte rokkanttá. — ötszáz forintot kézbesített a férjemnek a postás havonta. — mondja Regös Jánosné. — Hát ez bizony roppant kevéske összeg. Ebből nem lehetett vol­na kettőnknek megélni. Ezért aztán járok még dolgozni. — Hogy emelik talán, arról hallottam már. De, hogy ez bennünket mennyiben illet, még nem. Akármilyen kis ösz- szeg is jól jönne. „Ez a második fizetésemelése ” — Igaz, én termelőszövetke­zeti tag vagyok, s így engem nem érint az egész dolog. De azért nagyon örültem, amikor meghallottam a rádióban, hogy felemelték a kétgyermekesek családi pótlékát, — Lukács La- josné Regölyben lakik a család­jával, Két gyermeke van, s így ö is tudja értékelni, hogy a 125 forint havi emelés mennyi­re jól érkezik egy négytagú családnak, — Szinte sajnálom, hogy mi nem kapunk. Mennyi­re örülnénk neki. — Hogy mire költjük az el­ső pluszként érkező összeget? — Cziklin Béláné Zombán ta­nítónő és két fiú édesanyja, — Hát ez tulajdonképpen a máso­dik fizetésemelése. így azután „ünnepélyes” keretek között ők élvezik a hasznát is. Ez az övék. Megígértünk nekik egy budapesti kirándulást. Beszakadt a szekszárdi vízgyűjtő csatorna Béla téri szakasza Nagy robajra lett figyelmes az a néhány járókelő, aki szomba­ton estefelé a szekszárdi városi tanács környékén járt. A nagy za,j azután hangzott eil, amikor egy autóbusz a város központ­ja felőli befordulva, megkerülte a Szentháromság szobrot. Nyomá­ban nagy lyuk támadt az aszfalt­burkolatú úton és mély üreg vált láthatóvá. Az üregnek a tanácsiház felőli oldalán körboltozatos nyílás tá­rult fel, míg ez a szobor felőli oldaton félkörív tégüaboltozatú csatornában folytatódott a volt megyeháza irányában. Az első találgatások alapján, az volt a vélemény, hogy eddig ismeretlen vízlevezető csatorna rTTTTT'rTTTTTTTTTTTYTTVTT KÉP SZÖVEG NÉLKÜL részlete vált láthatóvá. Egyesek arról is beszéltek, hogy régi pin­ce omlott be. Az üreg azért vált láthatóvá, mert az útburkolat alól a víz kivitte a földet. A rej­tett űr felett átrobogó autóbusz aztán megadta az utolsó lökést a támaszték nélkül maradt útbur­kolatnak leszakadt, de szerencsé­re akkor, amikor a busz mér áthaladt rajta. Hétfőn, lapunk munkatársa felkereste ezzel kapcsolatban a városi tanács építési és közleke­dési osztályát. — A titokzatosnak vélt csatorna természetesen, előt­tünk nem ismeretlen. — adta meg a tájékoztatást Ádám Ferenc műszaki előadó —. hiszen része a hegyekből levonuló vizek fő­gyűjtőjének. Annyiból ismeret­len csak, hogy annak műszaki ál­lapotát nem lehetett eddig meg­vizsgálni E véletlen most módot ad rá. Elmondta azt is, hogy a csator­na mitegy fél évszázados épít­mény, s benne a törés, mely a régi megyeháza felé hajlik el, nem tudott ellenállni az évek óta tartó nagy esőzések víznyo­másának, valamint a nagy for­galom okozta rezgéseknek. E csa­torna vezeti le ugyanis a szek­szárdi hegyekből a Munkácsy ut­cán a Bartinából a Béla térről és a városi tanács körzetéből lefutó vízmennyiséget. A javítási munkákat azionnal megkezdték. A további terv az, hogy a leszakadt helyen nemcsak lefelé és felfelé végeznek a le- folyócsatomában vizsgálatokat és felújítást, hanem egy aknával igyekeznek biztonságosabbá ten­ni a lefolyó működését. BESZÉLŐ KÉPEK: W«í :;á - . A felvételt nem egy falu mellékutcáján, hanem a hatos számú országos főútvonalon készítettjük. Ehhez a képhez nem kell kommentár. Baleseti krónika Virág Imre izséiki lakos kétlo- vas kocsijával Simontornyán az utcán állt meg. Szabályszerűen le­vetette a lovaik istrángját, s a lo­vakat fejjel a kerítésnek állította. Maga is ott volt mellettük. A lo­vak azonban megijedtek, kifor­dultak és így is elragadták a ko­csit, a lovakat megfékezni akaró Virággal együtt. A megvadult lo­vak a Petőfi utca 68-as számú ház ajtajának rohantak. Virág Imre és Kisréti Gyuláné könnyű sérülést szenvedett* • Rudolf József őcsényi lakos a 11-es AKÖV pótkocsis teherautó­jával Bonyhád felé haladt a 6-os úton. A sötétvölgyi részen egy motort akart megelőzni, de nem vette figyelembe, hogy őt is előzi személykocsijával Jákfalvi Béla, budapesti lakos. A két kocsi eleje összeütközött. A személykocsi az útpadkán még szerencsére meg tudott állni, így személyi sérülés nem történt, az anyagi kár sem jelentős. A figyelmetlen Rudolf József ellen az eljárás megindult. JAVUL AZ IDŐ Várható időjárás ma estig: leg­feljebb néhány helyen átfutó eső. A helyenként élénk szél mérsék­lődik. A nappali felmelegedés kis­sé fokozódik. Várható legmaga­sabb hőmérséklet 19—24 fok kö­zött. — Tízezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlott fel ez év­ben Nagydorogon az iskola és a szülői munkaközösség parkosí­tásra. Az úttörők 10 ezer forintot kapnak támogatásként a község­fejlesztési alapból. — Újabb levélgyűjtő szekrényeket szerelnek fel Szekszárdon az eme­letes házak lépcsőházaiba; A Jászberényi Vegyesipari Ktsz-től már megérkezett az első szállít­mány. A fivér a következő táviratot ■ küldi a nővéreinek: „Megbuk- | tam az érettségin. Apát készít- : séteJc fel.” Másnap a következő \ választáviratot kapta: „Apa fel- • ■ készült. Készülj fel te is.” ! — Pusztai emberek szórakozása. Kalaznó-puszta messzire esik a községtől, s úgyszólván semmi szórakozási lehetőség nem volt a legutóbbi időkig. Nemrég bevezet­ték a villanyt és a termelőszövet­kezet most televíziót vett az ott élő 7 család részére. — A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága komoly előkészületeket tesz, hogy a nyári tábort időben elkészítse a tanfolyamok számára. Földsorsolás nyühúzással Szekszárdi kutatás a régi földközösségekről Érdekes adatokat tárt fel a ré­gi magyar földközösségekről egy szekszárdi történetkutató, dr_ Ka- thona Géza református esperes. Az Országos Levéltárban és má­sutt folytatott kwtatásaiból kide­rült. hogy a hajdani földközössé­geknek sok fajtája volt. A földe­ket házhelyenként az ősi magyar szokás szerint nyílhúzással sor­solták ki a parasztok, A földkö­zösségi szervezet főirányítója a Velál nevű testület, a paraszti autonómia erős forrása volt. A földközösség hasonlított a cso­portgazdálkodáshoz, a termelő- eszközök a parasztok birtokában voltak. A falu papját is bevették a földközösségbe, s a három-négy évenként megismételt földosztá­soknál neki is mértek ki parcel­lát. Mi indította el a földközösségek bomlását? A földközösségben benne volt a földesúr is, de csak annyi hasz­not kapott, amennyi a paraszti munkaerőből jutott. Később, a XVI. században megindult a föld­közösségek bomlása mert a föl­desúr elkezdte a major gazdálko­dást, önkényesen saját földrészt szakított ki magáitok — ameny- nyit megszabott —, és saját üze­mében kezdett gazdálkodni, ro­botszolgálatra kényszerítette a parasztokat. Abba viszont kény­telen volt belenyugodni, hogy a paraszti földközösségekbe eső parcellák hozzánőjjenek a ház­helyekhez. így alakultak ki egész, félhelyes, stb. jobbágyok, akik a háborúknak, rablásoknak, járvá­nyoknak kitéve, elvesztették iga­vonó jószágulcat és zsellérsorsra jutottak. Ez is a földközösség bomlását vonta maga után. Dr. Kathona Géza a régi lel­készt díjlevelekből kimutatta, hogy az egyház mennyi hasznot húzott a földközösségekböl. Ezek­ből nyomon követhető, hogy a földközösségekre mikor tette rá kezét a földesúr. Legalább száz darab, 200—350 éves ilyen díj­levelet nézett át s azt tapasztal­ta, hogy ezekben rengeteg adat található az egykori földközös­ségek alakulásáról és állapotáról. Tanulmányával rátereli a figyel­met az egyházi levéltáraknak ed­dig át nem kutatott történeti bő forrásanyagára is. Egyre-másra jelentkeznek a köz­ségek KISZ-alapszervei a táborba, társadalmi munkára; Az elmúlt) héten csütörtökön a Garay Gim­názium 30 tanulója, szombaton a palánki technikum III. osztályosai és vasárnap pedig a Tolnai Se­lyemfonó KlSZ-alapszervezete végzett társadalmi munkát a tá­bor területén; A pénteki eső miato elmaradt munkát a tolnai gimna­zisták szerdán végzik el. — A Szekszárdi Állami Gazdaság­ban működő kihelyezett osztály végzős szőlőtermelő és borkezelő tanulói tegnap eredményes vizsgál, tettek. A vizsgák befejeztével sem hagyják el a tanulók azonnal a lengyeli iskolát: a KISZ KB szer­vezésében még egyhetes KISZ- vezetőképző tanfolyamot is végez­nek. (Tudósítónktól). — Találtak egy aktatáskát. Iga­zolt tulajdonosa a szekszárdi vá­rosi és járási rendőrkapitányságon (Várköz 4.) átveheti* A TELEVÍZIÓ MŰSORA« 17.43: Hírek. 17.50: A legelőgazdálko­dás korszerűsítése. 13.05: A Magyar Hirdető műsora. 18.15: Bagolyvár. (6 éven felülieknek!) 18.45: Repülőgéppel az utak felett. 18.55: Közvetítés a Mohácsi Farostlemezgyárból. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Nótasző. 20.15: Be­szélgetés a VIT előtt. 20.30: Film­mozaik. 21.55: Költészet. Látogatás Áprily Lajosnál. 22.15: Tv-híradó. 'hafdáb 1965. június 15., kedd. A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.43 órakor. A Hold kél 21.16 ómkor, nyugszik 4.30 órakor. Névnap: Jolán. ww^wwwwvww» TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 29—01, 23—61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20—H, 20—10. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF, Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 29—21, 25—72. Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft. Index-szára: 25 069

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom