Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

Í953. május 11. tolna Mücm mrtusAa B termelés és a nők érdeke Tgk”éak°fjff- , ■ Más dolog beszélni és más cselekedni A dunaföidvári asszonyok bizakodóak Az írás azokról a tsz-a&szo- ja megkapálni kimért területét, gyünk dolgozni, mert minden nyokról szól, akiket a közösségi s ha úgy látjuk, hogy segítségre évben többet szeretnénk. A be- élet, a közös munka alakított át szorul, azoknak segítünk. Most szed helyet dolgozunk, de meg közösségi emberekké. Lépten-nyo. már nem elegendő, ha valaki is becsülnek bennünket, mon találkozunk asszonyokkal, csak úgy dolgozik, mintha rnagá- akik az időjárással dacolva eső- nak kaparna. Az új mérce azt is ben, sárban dolgoznak. Energiá- méri, mit teszünk a közösségért, jukon, hallatlan akarásukon nem fog az időjárás szeszélye. A közösségi munkáról a tó­gazdaságok elé kitűzött célok el­éréséről, s azokról a tennivalók­ról tanácskoztak a Dunaföldvá- ron megtartott tsz-nőbizottsági ^ ülésen, amelyen Fehér Lajosné, őreiméről “be^'zélt: a Magyar Nők Országos Tana- __ Tsz-elnökünkre íőte SS^ra^nöS,tS; i°S^Í mondaiü’ í? igen’ “zetóíót saját maguk és a többi feladatitól t^nobizottóágok hog nem szered, ha nU asszo- nevében is igen csak reiaaaiairoi. nyok beleszólunk a tóé dolgaiba. Pi|«*eredetten beszéltek s nem Miről beszéltek az asszonyok? A vezetőségben nincs nő. Igaz, is X^küT Erei? a taAácskozá- Volt aki a szereples izgalmában hogy csak tizennyolc beiratkozott -j*-. au ^ bizakodóan be­szeltek az eredményektől, Ja­A dunaföidvári tsz-asszonyok: Vasa Józsefné, Tamás ístvánné, . , , „ , Bognár Vilmosné és Jónás Ist­A belecskai tsz-nobazottság tit- vánné két évvei ezelőtt, amikor kára, Csikós Mihályné az asszo- a dunaföidvári művelődési ott­hon nagytermében, vagy 300 asz- nem lehet szony gyülésezett, a négy tsz hely. mondott. Volt aki arról beszélt ben lennénk, ha bennünket, nő- ^tak a terméseredmények, s nagy hozzáértéssel es tájékozott- két is jobban bevonnának a tsz hüR^keséff^el val­Sággal, mennyire gépesített tér- belső ügyeibe. Ez* többször szó- fXk Zguk mondták ef hogy meio^vetkezetuk, milyen no- yá tettük már, de olyan választ cserélődött ki a föld és nem vényfelesegbol mennyi a terv es kaptunk: „,.,u _ .. . _ ezt hogyan, milyen munkával — Nem kell az asszonyoknak cserélődött ki a vezetőség sem, akarják elérni. Beszéltek jogos, mindent tudni, mert amit egy de más lett az emberek gondol- vagy vélt sérelmekről. A tsz-asz- asszony tud, az egész falu tudja, kodásmódja. A földet jobban szony ok vitafóruma volt a duna- Ha valóban így vélekednek a megművelték növelték tépefejét. földvári nőtanácskozós, a munka belecskai tsz-vezetők, nem jól jobbá tételéről vitatkoztak, s kői- van. A tsz ügye nemcsak a veze- csönősen kicserélték a tapasztala- tők ügye, a közösségé is. tokát. A tudatunk változott... Balogh Jánosné. a dombóvári Alkotmány Tsz nőbizottságának Az egyenioguságot munkával harcoltuk ki miWMIMlli; AU. JtVlUAAAbWA&AUlCWV A dobtOkÖZl ZÖld Mező TSZr" bői titkára mondta ezt meggyőző ér- Tapaszt! Gyuláné mondott el né- lasUKal- vekkel és a közösségi életből vett hány, mások számára is megsziv- példákkai igazolva. A tsz-tagok megtanultak bízni a vezetőkben, a vezetők pedig a tagságban. Azért lett eredménye­sebb a négy dunaföidvári tsz munkája, mert az emberekben erősödött az a tudat, hogy a tsz-ben kell megtalálni boldogu­- A 81 tsz-asszony ilyen szedlem­leiendo d<^«ot: ben tanácskozott a dunaföidvári vniT valamiért a vezetőséghez nőgyűlésen. Soós Pétemé, Zank gátiak cJTa maga patája! menUi^t' Ján0sné’ ^ val törődött, magának kapart. És T "* sorolni a neveket, mert me­rni lyenek vagyunk most? Mások sem Uldnak’ gyénkben évről évre szaporodik vagyunk, mint húsz évvel ezelőtt csak követelőzni. imitnnt a írfvríiaczo— Ha őszinték akarunk lenni, 3 ^o1.g?5“LtfS^^ri0 «■ voltunk. A közösségi munka ősz- , , „ ismernün> hotrv mi J S a jól dolgozók közül Kvanduk c^nmk°a rnnnkátem hibásak voltunk. 'Bementünk a Istvánná zombai parasztasszony együttérzünk embertísairiklSl. tovaly’ VörÖS Istválmé mőcsényi részt veszünk örömükben, béna- h gy a p nem megyünk dol­reszi veszunx ommuKoen, oana- go^ ^ n^^y^ keU tsz-asszony az idén kapott kor- Mert e kimutatáSok jelentős ré­«»«ni zöldségféléért. Hát persze,; mányid tüntetést a Parlamentben. szét ^ osztály is gyűjti, lajstró- Elromlott a kombájn, s a hriffv . ... . mozza, — esetleg más elnevezés Elrendelték az egyik szekszárdi hivatalnál, hogy le kell adni egyik gépkocsit. Azóta a hivatal dolgo­zói külszolgálatra taxival utaz­nak. A volt vállalati kocsi kilo­méterköltsége alig érte el a más­fél forintot, a taxi költsége meg­közelíti a hármat. Legtöbb szek­szárdi üzemben, hivatalban elren­delték, hogy a telefonálással ta­karékoskodni kell, mert egy vá­rosi beszélgetés egy forintba ke­rül. Azóta aktával hónuk alatt emberek jönnek-mennek, egyik hivatalból a másikba, az ügyek részleteit személyesen beszélik meg, avagy levelet küldenek. És még egy szekszárdi htr: elrendel­ték, hogy a vállalati kocsik csak teljes terheléssel közlekedhetnek. Tehát, ha valakinek sürgős dolga van, mondjuk Ozorán, akkor mel­lé Ültetnek még két atyafit, hogy meg legyen a létszám — ha más­ra nem, egy ultlpartira... SZIGORÚ FEGYELEMKE VAN SZÜKSÉG. Csak ennek birtokában lehet ta­karékoskodni. Annak csak látszat- eredménye van, ha az alárendelt­ségben lévő termelési egységek­ben csökkentik a létszámot, ugyan­akkor a felügyeleti hatóságnál nö­velik. Örök és sarkalatos Igazság, hogy minden íróasztal munkát kér. Minden íróasztal mellett ülő ember bizonyítani akarja szüksé­gességét, s ezt csak kimutatások kérésével, szerkesztésével, nagyon gyakran bárgyú adatszolgáltatás­sal „bizonyítja". Holott tudjuk, hogy a vezetés nélkülözhetetlen tartozéka a jó adatszolgáltatás... A Tanácsi Építőipari Vállalat egyik osztályának havonta 104 (!) jelentést és kimutatást kell ké­szíteni. .. Ez semmiesetre sem azt bizonyítja, hogy az osztály által sok munkával, fáradsággal, után­járással szerkesztett SZÁZNÉGY KIMUTATÁS feltétlenül Szükséges a vezetéshez. kimutatások jelentős ré­alatt vezetőség úgy látta, egy percig sem késlekedhetünk. Kézi kaszá­sokra. marokszedőkre, kötéltere­lőtökre volt szükség. Nem sokat ^ a városha szalad­tanakodtunk, hanem cselek ed- - ka»_ hogy nem tetszett a vezetőség­nek, mert kiesett egy munkanap. Meg is mondták a szemünkbe: „Szégyene a falu asszonyainak, tünk. Mentek a férfiak, s men­tek az asszonyok, de még men­gálnak”. Tanácsolták, hogy a ház­táji területen termeljünk zöldsé­get. Megszívleltük a tanácsot. rkö^geSfloälÄ “ 4z-=Ty­ni tudtunk. Mindnyájunk kényé- Sk sze. A novenyapolósban is úgy eJ -s tu<jnajt adni. Nálunk, Döb- dolgozunk, hogy ne legyen egyet- röközön közös munkára nem len négyszögölnyi megkapálatlan M1 ígéretekkel csalogatni a to_ területünk. Aki egészségi, vagy gokat, legyen az férfi, asszony, más családi okok miatt nem tud- vagy lány. Amikor csak kell, me­füves részeken is a virágok ezrei díszelegnek. A szigetet, most így, ahogyan van, kiállításra kellene vinni, hogy milliók csodálják. — Ez az én irodám. Gyümölcs­termesztési brigádvezető vagyok. Sorolja, mennyit exportáltak az öreg fákról, mit hozott a közös­nek a szigeti gyümölcsös, hogyan gyarapítják az állományt új tele­pítésekkel. Példás rendben érte a május a — Nem gondolt arra, hogy jó lenne valamilyen hivatalnoki tisztséget betölteni? Elvégre most már megvan hozzá a középisko­lai végzettség is.;, Értetlenül néz rám, vajon mit gondolok én róla. Tekintetével azt mondja, nem azért tanult ő felnőtt fejjel paraszti szakismere­teket, hogy most beüljön egy író­asztal mellé, akármennyit is fi­zetnének ott, s aztán mindezt gyümölcsöst; a fák alja felszántva, szavakba is foglalja. a koronák megpermetezve, szak­szerűen megmetszve. Egy kis ész- szerűsítéssel — hosszú vonólánc alkalmazásával — a földre hajló koronák alját is géppel tudják felszántani, anélkül, hogy a koro­nák kárt szenvednének. Bobesik Pál ugyanolyan lelken­dezve meséli, hogy mit tesznek a — Tudja, hány ezer forintomba került nekem, hogy eljártam a technikumba? Meg hányszor mér­gelődött a feleségem, hogy már megint az a könyv... Nem tőle, azt már mástól tu­dom, hogy nem egyszer a prés­házba ment könyvvel a kezében, tudott volna többtermelés érdekében, mint mert otthon nem nyugodtan tanulni. És persze, egy- egy sikeres vizsga után a feleség is örömmel újságolta az ismerő­évekkel ezelőtt. Most már tudom, hogy közben elvégezte a mező- gazdasági technikumot, figyelem, hogy nincs-e könyvillata mind­annak, amit mond, mert az ilyen­kor elő szokott fordulni, de inkább a gyakorló szakvezetőre ismerek benne, mint a definíciókat ponto­san bemagoló emberre. Kétségte­lenül érződik nála az is, hogy idő­közben tovább nőtt tudása, bét söknek a jó hírt. — Nem akarok én vándorolni, feltett szándékom, hogy itt hasz­nosítsam a tsz-ben a tudásomat. Mivé lett Bobesik Pál a közös­ben? Mezőgazdasági technikussá. A megnőtt lehetőségeket további tanulásra használta ki, és most rabban, magabiztosaljban irányít, tudásban meggazdagodva dolgozik végzi munkáját. a közösért. Váratlanul ezzel a kérdéssel lepem meg: Be da Ferenc Pozsonyi Ignicné 1 alatt.’ Ezideig jobbára a hivatali mun­kával kapcsolatos takarékosságról szólottám. Beszéljünk a termelés­ről is. A Bonyhádi Zománcgyár savazóüzemének munkásai maguk hordják kétkerekű, nehezen tol­ható szállítóeszközön a nyers- edényt a présmühelyből munka­helyükre. Naponta mintegy más­fél órát tesz ki az anyagszállítás e módja. Ehelyett egy elektromos, vagy robbanómotoros targonca percek alatt végezne a munkával, azzal egyidőben, hogy más belső szállítást is gépesíteni lehetne. Ugyancsak egy másik bonyhádi példa: A cipők félkész állapotban, erős zsinórral vannak összefűzve, „pározva”. A tüzödéből a mun­kásnők járnak le a fűzőmadzagért az aljaüzembe. Naponta csak egy- szer-kétszer teszik meg az eme­letről az aljaüzembe a2 utat, de a madzag nem ér annyit, ameny- nyit a munkásnő a tűződében a termelésből elmulaszt. DOMBÓVÁROTT „MEGSPÓROLTAK” EGY LABORATÓRIUMOT. Énnek hatása körülbelül ötmillió forint értékű hibás betoncső. A eemenáruüzembem ugyanis nincs arra lehetőség, hogy szemcse- összetétel-vlzsgálatokat végezze­nek. A csöveket — még nagytel­jesítményű, automata csőkészítő gépeknél Is —, csak tapasztalati alapon összeállított szemcsézetű kavicsból készítik. S azután ter­mészetes, hogy a csövet a meg­rendelő nem veszi át, bizalmatlan még az üzem más termékeivel szemben is. ÉSSZERŰEN TAKARÉKOSKODJUNK. A takarékosság és az ésszerű gaz­dálkodás rokon fogalom. Csak most kicsit elfeledkeztünk a rév­vel és vámmal kapcsolatos, régi magyar közmondásról, és hagyjuk, hogy menjen a réven is meg a vámon is. Vajon meddig?- PJ ­Hegyei dalostalálkozó Szekszárdon Változatos műsor 11 kórus részvételével Vasárnap este rendezték mega bátasaéki és a mözsd csoportok- tik majd a kórus életérői készült felvételeket. A karvezetőket ze­nei témájú szakkonyvekkel jutal­mazták, fáradságos munkájúk el­ismeréséül. Legközelebb június közepén ke­rül sor hasonló jellegű nagyobb találkozóra. A dombóvári tánc­csoport 10 éves fennállásának ju­szakszárdi művelődési ház elő- bán gondoskodnak megfelelően adótermében a felszabadulási kul- az utánpótlásiról. Talán az ének- turális seregszemle keretében a karok anyagi helyzetének javu- Lászt Ferenc megyei dalostalál- lására is lehet következtetni ab- közót. A Tolna megyei Tanács ból. hogy több kórus egységes népművelési csoport a megye 12 öltözékben lépett a színpadra, legjobb kórusát hívta meg erre a Valamennyi kórust sárközi hangversenyre. népviseletbe öltözött kislányok A bemutatón 11 kórus vett köszöntötték. A ctaioetalálkozó bJleumi ünnepsége keretében tart- rószt a Dombóvári Apáczai Csere emlékére díszes sárközi motívu- Ják meg idén Dombóvárott a sár- JánoB középiskolai kórus maradt mokkái hímzett fényképalbumot közi táncünnepeltet. A kétnapos távol A dalostalálkozón fellé- adtak át valamennyi részt vevő találkozón részt vesznek majd 5 pett két úttörő- és két diákikórus, együttesnek, amelybe elhelyezhe- megye legjobb táncegyüttesei. valamint a megyében lévő leg- -- m-i.,..,. . —­........- . -......—------- -­j obb felnőtt vegyeskarok. A kora délutáni órákban érke­ző csoportokat a Garay Gimná­ziumban az iskola tanulói fogad­ták. A hangversenyt a karveze­tők szakmai tanácskozása előzte meg A megyei dalostalálkozót Kajdí Béla, a népművelési csoport fő­előadója nyitotta meg. A 11 kórus változatos műsorral lépett a mű­velődési házat megtöltő érdeklő­dő közönség elé. Műsorukban klasszikus és mai kórusműveket, munkásmozgalmi indulókat, nép­dalfeldolgozásokat mutattak be. Előadtak Mozart-, Bach-, Oszt-, Kodály- és Bárdos-műveket. A hangversenyen kiemelkedően sze­repelt Kovács János karvezető ál­tal irányított tamási úttörökórus és Fetzer Ferenc karnagy vezény­letével a bonyhádi járási művelő­dési ház felnőttkórusa. A leg­Ünnepség a győzelem napja alkalmából Szekszárdon A fasiszta Németország felett aratott győzelem 20. évforduló­ján vasárnap délelőtt bensőséges ünnepség volt Szekszárdon a2 al­sóváros! temetőben a szovjet hő­si emlékműnél. Az ünnepségen a szovjet ven­dégeik mellett ott voltak megyénk és városiunk párt- állami szervei­nek és tömegszerveoeteinak is­koláinak képviselői is. A szovjet és a magyar Him­E zaj tán egy fiatal szovjet őr­mester Mihail Sziancsin egy 20 esztendővel ezelőtt Szekszárd ha­tárában elesett és eltemetett szov­jet harcos fia beszélt, majd Sche­rer Sándor, az MSZBT megyei titkára méltatta az évforduló je­lentőségét. — Az emlékezés és a tisztelet hozott ide bennünket, — mondotta többek között — azok­nak a szovjet hősöknek a sírjá­hoz, akik a legdrágábbat, az éle­tüket adták a szabadságért, a mi szabadságunkért is. nusz elhangzása után a szovjet utóbbi, a két évvel ezelőtt meg- j küldöttség vezetői üdvözölték a rendezett dalostalálkozó óta kü- város lakosságát. Hangoztatták a lönösen szép fejlődésről tett ta- győzelem napjának jelentőségét, __________ n ubizonyságot a faddí kórus, ör- s elmondották, hogy intemacio-; halma2lták; vendetes dolog, hogy a karok- nálista kötelességüket teljesítet- bán szép számmal találhatók fia- ték, s örülnek, mert látják, h&r- 32 Xntemacicnále hangjai­frjnfc is Különösen a hőgyészi,' cuk nem votí hiábavaló. i vaj véget ért az ünnepség. Befejezésül a küldöttségek a megemlékezés és hála virágaival el az emlékművet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom