Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
1965. május 23. TOLNA MEGYEI VEPŰJSAQ A mérlegen: megyénk mezőgazdaság a Az év első hónapjaiban Tolna megyében is elkészítették a zárszámadásaikat a termelőszövetkezetek. Az állami gazdaságokban is elkészültek a mérlegek — számba vették tavalyi gazdálkodásuk eredményeit, hiányosságait. A kő. zelmúltban lett kész a tsz-ek országos zárszámadása, amelyet megtárgyalt a Minisztertanács, így már módunk van megyénk mezőgazdaságának eredményeit összehasonlítani az országos adatokkal. Tolna megye közismerten a mezőgazdasági jellegű megyék közé tartozik. Megyénk kereken 120 ezer dolgozója közül 63 500 keresi kenyerét a mezőgazdaságban; Vagyis: az összes keresőknek 53,2 százaléka mezőgazdasági foglald kozású. (Országos átlagban ez az arány: 32,7 százalék). Az ország mezőgazdasági területének 4,3 százaléka van Tolna megyében Ebből a kereken 495 ezer holdból 393 ezer hold szántó, 7600 hold kert, 5 ezer hold gyümölcsös és mintegy 18 ezer kataszteri hold szőlő. Megyénk rét- és legelőterülete együttesen több mint 70 ezer holdat tesz ki. E legutóbbi szám például élénken bizonyítja, hogy a rét- és legelőgazdálkodásnak, vagyis az e területeken megtermelhető takarmánynak Tolnában különösen nagy jelentőségle van. Megyénk termelőszövetkezeteiben 375 ezer hóidat tesz ki a mezőgazdasági terület; logikusan következik tehát, hogy a mezőgazdasági termelés sikereit nagyrészt a termelőszövetkezeti gazdaságok határozzák meg. A megyében a szántóföldi növények közül legnagyobb területen a kukoricát termesztik: évről évre több mint 100 ezer hold a kukorica vetésterülete. A pillangós takarmánynövények közül különösen jelentős a lucerna: kereken 33 ezer hold. Gyakran képezi vita tárgyát, hogy Tolna megye domborzati viszonyai, más megyékkel összehasonlítva, kedvezőtlenek. A tények mást bizonyítanak, hiszen megyénk mezőgazdasági területének 70,9 százaléka szántó (az országos arány: 60,5 százalék); 2,3 százaléka kert (országos átlag: 3,7 százalék); szőlőterülete pedig az országos 2,9 százalék fölött van: 3,4 saázalék; Érdemes összehasonlítani megyénk tavalyi terméseredményeit az országos átlagokkal A búza holdankénti termésátlaga tavaly Tolnában 11,5 mázsa volt (országosan 10,7 mázsa), a rozs termésátlaga 6,9 mázsa (országosan 6,2 mázsa), árpa 10,7 mázsa (országosan 9 mázsa) és a kukorica 20,6 mázsa — lényegesen fölötte az országos 16,7 mázsának. Végeredményben e terméseredményeknek köszönhető, hogy megyénk mezőgazdasága az ország kenyérgabonájának 5, takarmány- gabonájának pedig 4,8 százalékát termelte meg 1964-ben. A holdan- ’ kénti termésátlagot tekintve a megyék sorrendjében a búzatermesztésben a hetedik, a rozstermesztésben a tizenegyedik, az árpatermesztésben a negyedik, a kukoricatermesztésben pedig a tavalyi eredmények alapján az első helyet foglaljuk él. Jobbak az eredmények az országos átlagnál a burgonyából, j cukorrépából és napraforgóból is. i Szőlőtermelésünk viszont az or-' szagos átlag alatt marad, s ez figyelmeztetés a kiöregedett tőkék pótlására, az új telepítések területének növelésére. Megyénkben a műtrágya-felhasználás holdanként az országos átlag körül alakul — egészen kevéssel fölötte van — és számottevő az öntözésre berendezett terület is; megközelíti a 24 ezer holdat. Közismert, hogy Tolna megye állattenyésztése hazánkban mindig a legjobbak közé tartozott. Több vonatkozásban változatlanul az elsők között vagyunk, ám vannak olyan jelenségek is, amelyek bizonyos aggodalomra adnak okot és intézkedéseket sürgetnek. Az 1964-es állatszámlálás adatai szerint a 100 holdra jutó számosállat megyénkben 23,3 darab. (Az országos átlag: 22,5 darab). Az állatlétszám ugyan növekedett egy év alatt (1963-ban 22,9 darab jutott 100 holdra), ám csökkent a szarvasmarhák száma. 1963-ban még 15,8 darab számosállat jutott 100 holdra szarvasmarhából, s ez a szám 1964-re 15,3 darabra csökkent. így már nem érjük el a 15,5 darabos országos átlagot sem. Meevénk 76 ezer darabos szarvasmarha-állományából kereken 57 ezer a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságokban van, vagyis, a szarvasmarha- állománynak kereken 75 százaléka. A következtetés tehát egyszerű: ha a tavalyi csökkenést létszámnövekedéssé akarjuk javítani, akkor mindenekelőtt a termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyésztésének színvonalát kell javítani. Erre mindem lehetőség megvan, hiszen a törzskönyvezett tehén megyénkben több mint kétezer, s így megelőzünk nálunk jóval nagyobb területű megyéket, mint például Borsodot, Hajdút, Szabolcsod Az egy tehénre jutó tejtermelés a megye termelőszövetkezetedben jelentősen az országos átlag fölött alakult, s a megyék sorrendjében Tolna az első helyen áll. Egy esztendő alatt a szövetkezeti gazdaságokban egy-egy tehén tejhozama 316 literrel növekedett. Jó bizonyosság a fejlesztés lehetőségeire, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő te- nyészanyaggal rendelkeznek. De az a tény is a lehetőségek mellett szól, hogy megyénk állami gazdaságaiban a tehenenkénti tejhozam jelenleg mintegy 600 literrel magasabb, mint a termelőszövetkezetekben . A termelőszövetkezeti gazdaságokban egy év alatt több mint kétezerrel növekedett a meghíz- lalt marhák, és kilencezerrel a meghízlalt sertések száma; Bizonyos mértékben növekedett a mezőgazdaság gépesítése is Egy év alatt megyénk mezőgazdaságában az egy traktoregységre jutó szántóterület 146 holdról 121,5 holdra csökkent; mert 2168- ról 2477-re növekedett a traktorok száma. A munkagépek közül legszembetűnőbben az arató-cséplőgépek száma nőtt: 182-ről 314- re. A termelési eredményekből következik, hogy Tolna megye mezőgazdasága — a megye mezőgazdasági területéhez viszonyítva — valamivel nagyobb százalékban vesz reszt a mezőgazdasági termelés bruttó és nettó értékének előállításában. Vagyis: a mező- gazdaság által előállított nemzeti -jövedelemhez, területünkhöz mérten. az országos átlagnál valamivel nagyobb mértékben, járulunk hozzá’.' Ezt az arányt fejezik ki Tolna megye termelőszövetkezeteinek tavalyi eredményei is. A megye t,sz-einek bruttó termelési értéke 1963-hoz viszonyítva 11,6 százalékkal nőtt. (Az országos növekedés 8,8 százalék). Az egy dolgozó tagra eső részesedés országosan 11 455 Ft volt, Tolna megyében pedig 12 752 Ft. Horváth László Tisztséggel járó felelősség A tanácsokban működő MSZMP csoportok munkájáról keveset lehet hallani bár ennek is megvan a magyarázata. Helyenként a párttag tanácstagok kis létszáma miatt nem tudták megalakítani az MSZMP-csoportot. Másutt viszont megalakultak, de nem találtak magukra, miután a tanácsvezetők maguk is úgy vélekedtek, nem sok értelmét látják a kommunista tanácstagok külön összehívásának, mert ezzel széttagolják a tanácsülés munkáját. Az ilyen állítás nem állja meg a helyét. A helyi tanácsok munkáját segítik az MSZMP-csoportok, természetesen csak úgy, ha nem papíron szerepelnek, hanem el is végzik a kommunista tanácstag tisztségévéi együtt járó feladatokat. R Bátaszéki Községi Tanács vb-elnöke Illés Gyula és titkára Schmidt Antal nagyon is pozitiven beszél az MSZMP-csoport munkájáról. Főleg arról a segítségről, amit a csoporttól kapnak, a költségvetési és községfejlesztési feladatok végrehajtásában, a társadalmi munkára való mozgósításban. A bátaszéki tanács MSZMP-csoportja egy ideig bizonyos keretek között mozgott. A tanácsülések előtt egy órával előbb összejöttek, de összejövetelük nem volt rendszeres. Leginkább csak akkor, ha valamilyen „rázósabb” határozati javaslat előterjesztéséről, illetve ennek megszavazásáról volt szó. A párton kívüli tanácstagok közül néhá_ nyan Bátaszéken is. hangoztattak olyasmit, mi szükség van arra, hogy a párttag tanácstagok külön értekezzenek a tanácsülés előtt, amikor mindenképpen a közös'" cél megvalósításáról van szó. Az ilyen véleménynyilvánítás gondolkodóba ejtette a tanácsi vezetőket. Rz MSZMP- csoportot most már nemcsak közvetlenül a tanácsülés előtt hívják össze, hanem olyankor is, amikor egy-egy politikai kérdés megtárgyalását látják szükségesnek. Az MSZMP- csoport foglalkozott az egyéb kérdések mellett a társadalmi ünnepségek megrendezésével. Két párttag tanácstagot — Benedek Károlyt és Pásti Józsefet — az ifjúsági munka segítésével bízták meg. A családi ünnepek társadalmi úton való megtartása mindinkább tért hódít a községben. Az egybekelni szándékozó fiatalok a társadalmi esküvő, az ifjú házasok a névadó mellett volnának. Szándékukat leggyakrabban a szülők tiltakozására változtatják meg. A tanácstagok az ilyen esetekben a szülők meggyőzésében segítenek a fiataloknak. fl párttag tanácstagok tisztségükkel járó feladatként magukra vállalták, hogy a tanácsülésekről gyakrabban hiányzó tanácstagokkal elbeszélgetnek. A beszélgetés alkalmával jó példának említették meg T. Nagy Sándor, Kerecsenyi Ferenc, Kovács Sándor külteleki tanácstagokat, akik nem sajnálják az időt és a fáradtságot, s tíz kilométer távolságról is bejönnek a tanácsülésre; Közvetlen kapcsolatuk van a választókkal, ismerik a település hangulatát, rendszeresen megtartják a tanácstagi beszámolókat és a fogadóórákat. Bátaszéken a pártcsoport tagjai közül többen az állandó bizottságok munkájában is részt vesznek. Benedek Károly az egészségügyi állandó bizottságban dolgozik. Földes János iskolaigazgató az ifjúságot mozgósítja társadalmi munkára. Sudár János és Benkó István a községfejlesztési feladatok végrehajtásáért munkálkodnak. ötletük, módszerbeli segítségük a legtöbb esetben megértésre talál, a tanácstagok és a választók között. R Községi pártbizottság 77 éves testület—83 éves parancsnok A hőgyésziek Vince bácsija — „A haza szolgálatáért" Mint mór lapunkban megírtuk. a közelmúltban kitüntették a hőgyészi önkéntes tűzoltótestület parancsnokát, Hopp Vincét. Szolgálataiért, és a legutóbbi hőgyészi tűzesetnél tanúsított magatartásáért a Belügyminisztérium Tűzrendészeti Osztályának Parancsnoksága a „Haza szolgálatáért” érdemérem aranyfokozatával tüntette ki az idős parancsnokot. Hogy észen csak úgy ismerik „Vince bácsi”. Talán nem is találni olyan embert a faluiban, aki ne tudná eligazítani az érdeklődőt. A legfiatalabbak, az iskolás gyermekek is ismerik a nevét. Vince bácsi most már évek óta az úttörő tűzoltócsapattal foglalkozik. Több évtizedes gyakorlatát a gyerekek tanításában gyümölcsözteti. Úgy mondják, fáradhatatlan ember. Mindig és mindenütt ott van, ahol szükség van a munkájára. Legutóbb is fényesen bizonyította: Március kilencedikén tűz ütött ki a textilfeldolgozó vállalat hőgyészi épületében. A falubeliek rögtön értesítették Vince bácsit, ő néhány perc múlva már a helyszínen volt. Korát meghazudtoló fürgeséggel látott munkához. Jórészt az ő mumkáiának, szakértelmének köszönhető, hogy nem lett a több millió forintos érték a tűz martaléka. Persze, a Szekszárd- ról odaérkező tűzoltóknak is akadt még bőven munkájuk, de Vince bécsi beavatkozása nélkül nehezebb lett volna lokalizálná a hatalmas tüzet. Vince bácsi 83 éves. Fáradtságról hallani sem akar, találkozásunkkor is hangoztatta: bírja ő még a munkát Járása, tartása olyan, hogy jóval fiatalabb ember is megirigyelhetné. Büszkén hordja a tűzoltóegyenruhát, rajta a kitüntetésekkel. Mindegyikért, becsülettel megszolgált. 1919-ben lépett be Hőgyészen az önkéntes tűzoltótestületbe, azóta sem maradt hűtlen hozzá. Huszonkilenc éves szolgálat után nevezték ki a testület parancsnokának. Vince bácsi nem mindennapi eredménnyel dicse, kedhet, a magas kitüntetés mellett. Ezidőszerint 5 az ország legidősebb tűzoltóparancsnoka. A tűzoltóként töltött, közel 50 esztendő alatt akadt jónéhány emlékezetes tűzeset. 1940-ben a hőgyészi kastély gyulladt ki. Este hozták a hírt, hogy ég a kupola. Vince bácsi is ott volt a tűzoltók között, akik másnap délutánig egyfolytában dolgoztak a lángok megfékezésén. — Emlékszem, egyszer Szabályban meggyulladt vagy öt porta. Oda is mi vonultunk ki. öt ház nem kicsiség, a tűz az egész falut veszélyeztette. Sikerült eloltanunk. Égett a hőgyészi tanácsháza is agyszer... de nagyon, nagyon sok esetről beszélhetünk. Minek? Azért vállaltuk a tűzoltóságot, hogy megtegyük a kötelességünket. A faluban mindenki szereti, tiszteli a becsületben, derék munkában megöregedett Vince bácsit. Mindennél szebb bizonyíték erre, hogy a tanácsok megalakulása óta minden választáson ott szerepel Vince bácsi neve is a tanácstagok között. A kedves kis ünnepségre, ahol a kitüntetést átadták, eljöttek az országos parancsnokságról is. Gratuláltak neki a megyei pártbizottság a tanács képviselőd, a vendégek, mindenki. És azt hiszem, egy volt a kívánság: ünnepeliünk egvütt Vince bácsival a századik születésnapján is. (kánya) és a párt-alapszervezetek segítik, támogatják a tanács MSZMP- csoportjának munkáját. Az alapszervezetek időközönként pártvezetőségi ülésen foglalkoznak a párttag tanácstagok munkájával. Ellenőrzik és segítik őket abban, hogy a tisztségükkel járó kötelezettségüknek eleget tegyenek; P. M. Cttörőcsapatok vetélkedője Tamásiban Tamásiban a felszabadulás évé. nek tiszteletére vetélkedőt rendeztek az úttörőcsapatok között az „Uttörőexpedíció a jövőbe” mozgalom keretében. A vetélkedőnek ez a második fordulója, az elsőt a község felszabadulásának évfordulóján rendezték. Ezen a versenyen az a 25 pajtás vett részt akik az első fordulóban a legjobb eredményt érték el. A kérdéseket a pedagógusok Tamási felszabadulásának történetéből, helyi vonatkozású zenei és művészeti anyagból, és a környék természeti adottságaira vonatkozó ismeretanyagból állították össze. A vetélkedőben részt vevő pajtásoknak felelni kellett egy-egy az úttörőélettel kapcsolatos kérdésre is. A mozihelyiségben megtartott versenyt több mint 200 főnyi főleg fiatalokból álló közönség nézte végig.
