Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
19öS, április 2. TOLNA MEGYEI NCPVJSAG 5 Dombóvártól a hamburgi televízióig Számoló csodagyerekek — Önkontroll egy hónap múlva Á kibernetika korában az ittott felbukkanó számolóitehetsé- gek már csak érdekességükkel tűnnek ki. A gyakorlatban alig van szükség rájuk, hiszen az elektromos „agyak” fotocellás szerkezeteikkel olyan számcsoportokkal végeznek számításokat, amelyeket kimondani már csak hatványok segítségévéi tudnak a szakemberek A különleges agyberendezkedésű számolózsenik azonban mindig ámulatba ejtik közönségüket. A számolózsenik Megbízható történelmi forrásokban jegyezték fel például, hogy az 1880-ban született görög Dia- mandi 200 számjegyet volt képes emlékezetébe idézni és mindössze tizenkét esztendős volt, amikor 20 számjegyig minden alapműveletet ezenkívül négyzetreeme- lést és gyökvonást elvégzett fejben. Ugyanezen évszázad kilencvenes éveinek számfenoménje az olasz Jacopo Inaudi volt, aki egyszerű pásztorgyerek létére 6 éves korában önmagától kezdett el számolni. Ugyancsak széles számemlékezete mellett rendkívül gyorsan végzett fejben különböző műveleteket A német Riiclde 500 számjegyet volt képes emlékezetében megtartani és négyjegyű számból percek alatt vont gyököt Később a matematika professzora lett, akárcsak Gauss, a világhírű matematikus. Gauss i.,éves korában már nehéznek számító feladatokat old meg és mindössze hat esztendős, amikor magától rájön a számtani haladvány tagjai összegének kiszámítására, 19 éves, amikor kiadja máig is fennálló alapvető matematikai dolgozatait. A számolózsenikért nekünk, magyaroknak sem kell messzire mennünk. Bolyai János — Bo- i v i Farkas matematikus fia — is csak négy-öt éves, amikor számolótudásával elkápráztatja környezetét. A pécsi születésű Franki Móric — az 1870-es években — is országos szenzációnak számit és a kis számoló csodagyerekről beszámolnak a korabeli újságok is. Bécsi bemutatkozása alkalmából pedig a Neue Freie Presse méltatja a mindössze négy és fél éves gyermek számolóképességét. A dombóvári Pataki Ferenc A számoló csodagyerekek sorát Tolna megye is gazdagította. Dombóváron született ugyanis nemzetközi hírű számolóművé- 6zünk, Pataki Ferenc. Ö is korán kitűnt számolótehetségével mindössze hároméves, amikor egyszerűbb feladatok megoldásán törte már fejét. Hatéves korában fellépett Budapesten a mostani Vörös Csillag mozi helyén álló gyermekszínházban, mint számolócsoda. Szülei óvatosan bántak vele, orvosokkal vizsgáltatták meg, nehogy a korán kifejlett képessége visszavesse egyéb területen a fejlődésben. Iskolai és sport- feladatai megoldására fordította energiáját a kis Pataki Ferenc, azonban számolókészsége is tovább fejlődött 1939-ben érettségije után artista vizsgát tett, azonban tulajdonképpen csak a háború és hadifogság után kezdett el szerepelni. Azóta bejárta csaknem az egész országot, műsorával gyakran szelepeit Tolna megyében is. Az országjárás után pedig külföld következett, ahol ugyancsak halmozta a sikereket, annál is inkább, mert mindenütt azon a nyelven válaszolt a fogós matematikai kérdésekre percek alatt, amelyik országban éppen vendégszerepeit Svédország, a két Németország, Ausztria, Csehszlovákia és a Szovjetunió voltak a főbb állomások. Egy alkalommal negyven perces műsorban szerepelt a hamburgi televízióban, ahol egész adás alatt egy nyolcjegyű szám volt látható a képernyő alján, ezt bárki felhívhatta telefonon és a feladványára a képernyőről kapta meg a választ Pataki Fe- renctől. Pataki Ferenc anekdótázó kedvében számtalan történetet mesél el kül- és belföldi élményeiről. A színhelyek: Moszkva, Göteborg, Nagykőrös, Budapest és végéláthatatlan a sor. Mi most egy hazai emléket idézünk: Kísérlet egy iskolában „Magam is kiváncsi voltam, meddig terjed ki az emlékezetem — mesélte egy alkalommal Pataki Ferenc. — Képességeimet ugyanis kifejlett vizuális emlékezőtehetségemnek tulajdonítom, hogy akár több jegyű számmal végzek másodpercek alatt, szorzást, kivonást, osztásit. Felkerestem egy alkalommal az egyik gimnáziumot, ahol 100 diák gyűlt össze és mindegyik egy-egy fogósnak látszó példával örvendeztetett meg. Valamennyit sikerült hiba nélkül megoldanom és ahol esetleg nem egyezett az eredményünk a papíron számoló diákkal, ott a részletszorzatok gyors felvonultatásával és összeadásával bizonyítottam, hogy a ceruza tévedett..; Egy hónap múlva újra felkerestem ugyanezt a gimnáziumot és az igazgató kíséretében végigsétáltunk az osztályokon. Arcokra visszaemlékezve kiválasztottam a diákok közül 91-et, akik részt vettek egy hónappal korábban a számolási példák feladásában. Ma is büszke vagyok rá, hogy valamennyinek emlékezetből felsoroltam, mi volt 30 nappal ezelőtt a kérdése és mi volt rá a helyes válasz... A gyerekek csodálkozása közben az is kiderült, hogy az a kilenc diák, akinek nem akadtam arcmemória után a nyomára, azok ezen a napon betegen feküdtek odahaza.” Végh Miklós Cikkünkre válaszolnak: A Tolna megyei Népújság 1965. március 18-i számában megjelent „Miért maradt parlagon a majosi öt hold’’ című cikkükkel kapcsolatban helyszíni vizsgálatot tartottunk Ma- jos községben. és a következő megállapításokat tettük az ügyben érdekelt személyekkel való tárgyalás és a terület megtekintése alapján: Két évvel ezelőtt a helyi KISZ-szervezet titkára, aki minden esetben hivatalos az Aranykalász Tsz közgyűléseire, kéréssel fordult a tsz-közgyű- léshez, hogy tönkrement klub- helyiségük helyrehozatalához nagyobb összeget biztosítson a tsz a szociális-kulturális alapból. Az összeg nagysága miatt a tagság nem volt hajlandó ezt a támogatást megszavazni, ellenben olyan javaslatot kapott a KISZ-szervezet, hogy van 5 ka- tasztrális hold volt állami tartalékföld a község határában, azt a fiatalság tegye termővé, s a termelőszövetkezet a megműveléshez ingyen rendelkezésére bocsátja a fogaterőt a szántáshoz-vetéshez, sőt még a szükséges vetőmagot is. Csupán az a tsz kérése, hogy a K1SZ- tagság öntevékenyen végezze ezt a munkát, hogy a község lakossága előtt nyugodtan mondhassák: becsületesen megdolgoztunk azért, amit a tsz- től termés formáidban megkaptunk, és a KISZ klubhelyiségének felújítására fordítottunk. A KISZ vezetősége nagy örömmel fogadta a tsz e felajánlását, és a fiatalok nagy lelkesedéssel fogtak a terület kitisztításához. Ej: a felbuzdulás azonban csak szalmalángnak bizonyult, mert egy alkalommal vonultak ki nagyobb létszámmal, majd egy jnásik alkalommal mindössze öten, később pedig megfogadták e munka végzésére Szabó Imre idős helybeli embert, aki másfél hetet járt ki a területre a fák, cserjék irtására, utána ő is abbahagyta. Megkérdeztem Szabó Imrét, miért nem folytatta a munkát, mire azt válaszolta: „mert az egésszel nem nagyon törődött a KISZ vezetősége és a fiatalok”. így eltelt az idő, a területet nem tisztították ki, természetesen szántam sem lehetett. így elvetésre sem kerülhetett sor. Kimentünk a terület helyszíni megszemlélésére. Ott megállapítottam, hogy a kérdéses öt hold kedvező fekvésű, igen jó minőségű gyeppel benőtt, nem erodált és viszonylag enyhe lejtésű terület, mely tekintettel arra, hogy valamikor szőlő volt, a felső, mintegy 2 katasztrális hold területen teraszír ozott, ami a megművelés szempontjából. előnyös, mert csökkenti a lejtő szögét, ugyanakkor azonban a teraszírozás kizárja a gépi művelést, mert a gép könynyen felbillenhet. Fogatos megművelésre ellenben a terület kiválóan alkalmas. A talaj megvizsgálása után megállapítottam, hogy az igen jó minőségű. jó erőben van, és várható, hogy azon 2—3 éven keresztül kiváló kukoricatermés lehet. A lejtés északkeleti, ami kevesebb csapadékigényt feltételez, és növeli a termelés biztonságát. Az erózió megelőzése érdekében a megművelés kizárólag keresztirányban, tehát réteg- j vonal mentén javasolható. A terület a jelenlegi állapotban is ! megművelhető, megszántható lenne, bár még jelentős meny-1 nyiségű szőlőtőke van benne, ami egyszerű vermelőkapával, vagy akár ásóval és fejszével is kitermelhető lenne, de fogatos szántás esetén is megoldható elővigyázatosan a benne lévő tőkék kiszántása. A termelőszövetkezet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy bár a terület igen jó birkaíegelő és azon jelentős mennyiségű fű- termést kapnak minden évben, ettől függetlenül, ha a község fiatalsága birtokba kívánja venni az öt holdat, továbbra is rendelkezésükre bocsátják, és az eredetileg ígért fogaterőt, ve-! tőmagot továbbra is ingyen ad-' iiák oda. Kérésük csupán az, I hogy a munkát, mint ahogy vállalták is a fiatalok, végezzék és lelkiismeretesen végezzék el. mert a tsz tagsága körében iger kedvezőtlen hangulatot kelten- ha az esetleges hanyagság miatt a termelés meghiúsulna. SZŰCS LAJOS megyei tanács mezőgazdasági asatádyveaetiőSe „Milyen idő várható?" A Meteorológiai Intézet Hírközpontjába a világ minden tájáról telex-gépeken érkeznek az adatok. Ezeket a Világszervezet szabályainak megfelelően továbbítják a megfelelő helyekre. A jó felszereltség biztosítja, hogy az intézetnek pontos tájékozódása legyen az egész világ hőmérsékleti, csapadék, légnyomás és felhőzet állapotáról. Az előrejelző műszereken kívül ezek az adatok biztosítják, hogy megadhassák a várható időjárást. Ez pedig nagy segítséget jelent nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a közlekedésnek, sőt az orvostudománynak is. Képeink a Meteorológiai Intézet két hírközpontjában: a Ferihegyi repülőtéren és a Kitai- bel Pál utcában készültek. Ez a térképrajzoló szerkezet éppen most adta ki a vázlatot« amelyen Közép-Európa meleg légrétegének elhelyezkedése látható. A telex-gépen érdekes adat érkezik. Takács csoportvezető az ügyeletes távírásznővet mindjárt meg is beszéli, hogy ezt a részt továbbítani kell Bukarestnek. Már megy is tovább az anyag a román fővárosba. (Csepregi Ist.vá® fel vételei.!
