Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

1965. április 14. TOLNA MEGYEI NÉPtJSÁG 3 ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii I 1925: MSzMP 1 40 éve, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az ellenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspártként működött. Az MSzMP a kommunisták köré tömörítette a Szociáldemokrata Párt­ból kizárt és kivált baloldali szociáldemokratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Buda­pesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Grado kávé­házban nyilvános alakulógyűlését. A párt elnöke Vági Ist­ván lett. Országszerte csakhamar megalakultak az MSzMP csoportjai, Budapesten kívül 88 vidéki szervezete volt. A pártot sok dolgozó támogatta, különösen az ifjúmunkások. 1926—1927-ben az üzemi dolgozók és a szegény parasztság jelentős tömegei követték a párt politikáját. A Bethlen- kormány nyílt törvénytiprással és erőszakkal tört a párt jelöltjeire az 1926. évi országgyűlési választások idején. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetőinek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928- ban lehetetlenné tette az MSzMP további működését. Tag­jainak zöme azonban hű maradt a párt harcos szelleméhez Ä munkafegyelem frontvonalai 3 EGY ORSZÁGOS FELMÉRÉS amit hosszú éveken át megszok- Etanúságai szerint minden munkás tunk —, az ipar az idén maximá- sidejéből évente legalább két- lisan mindössze 40—50 000 új Shárom munkanap vész el olyan munkáskézre számíthat, ebből is scsellengések következtében, ame- mintegy tízezer az iskolából a tan- jElyek egyértelműen a munkaszer- év végén kikerülő fiatal. Ez nyil- Evezés hibáiból adódnak. Az ilyen ván minőségében más munkaerő­smunkakiesések éppen a leg- helyzetet jelent, mint az előző «■nagyobb létszámhiánnyal küsz- években volt. Szükségszerű tehát, jjjködő építőiparban tapasztalhatók, hogy az 1965-ös népgazdasági terv sTavaly kétezer munkás teljesít- az idei tennivalók kulcsfeladata- Eménye esett ki az építőiparban, ként szabta meg a gazdasági Evezetési, szervezési problémák, munka hatékonyságának növelé­srendszertelen anyagellátás miatt, sét, s ennek részeként alapvető fel- SMindez természetesen visszahatott tételnek jelölte meg a munka- jjjnemcsak az országosan mért tel- fegyelem javítását. De nem lehet zj eseményekre, hanem az egyes indoka egyedül a munkaerő- zmunkások jövedelmére is. Nem helyzet a fegyelmezettebb munka Emeglepő, hogy a munkaerő- igényének. Ha volna elég mun­................ «.................................................SSÄ MtoStÄSS S«' Ä el“" i s legalább 10—30 százaléknyi tar- különösebb közgazdasági fel- talék található azoknak az üze- készültség sem kell —, hogy a meknek a kapuin belül, amelyek munkaidő kihasználtsága egyes a legszívesebben emlegetik a helyeken nem a legtökéletesebb, munkaerőgondokat. Ez együtt be- A 10—30 százalékos belső tartalé- szél a bajról és a baj okáról. A kok „rejtegetése” akkor is drága vállalati vezető emberek gyakran volna, ha munkaerő korlátlanul mégsem veszik észre a nyilván- állna a népgazdaság rendelkezé- való összefüggést. Pedig a tények sére. Nemzeti jövedelmünk több itt is cáfolhatatlanok: üzemek so- mint harmada a külkereskedelem- rában, ahol mindig van anyag, bői származik. Versenyképessé- energia, munka, tehát kereset is, günk a nemzetközi piacon tehát sokkal ritkábban emlegetik a fe- kulcsa egész további fejlődésíink- gyelmezetlenséget, mint abban a nek — az egyre növekvő hazai gyárban, ahol naponta jelentkez- igények kielégítésének is —, s nek a vezetés gyengeségei. Hiszen alapja annak, hogy milyen mér- az emberek szeretnek dolgozni, de tőkben tudunk helytállni a szo- látni is akarják munkájuk közvet- cializmus és a kapitalizmus vér­ién értelmét. Vagy: azokban a senyében, gyárakban, ahol két ember mun­káját nem öten végzik el, ma alig EBBŐL A NÉZŐPONTBÓL vizs- találunk két-három százaléknál gálódva világos, hogy mennyiség- nagyobb, kihasználatlan belső tar- ben és minőségben egyaránt töb- talékokat. És érdekes módon itt a bet kell nyújtanunk. S ez a több fegyelmi büntetések is sokkalta csak úgy születik meg, ha tudato- ritkábbak, mint ott, ahol a laza san, ésszerűen és takarékosan, munkarend önmaga szüli a fegyel- gazdasági mérlegelésekkel és a mezetlenséget. tüdömány módszereivel fogunk Sokat beszélünk ma — helyesen minden munkához. A gazdasági — a munkafegyelem iránti min- munka hatékonyságának növelése den korábbinál nagyobb igényről, az élet által elénk állított törvény. S okként többnyire a korlátozott S ennek a törvénynek az ismere- munkaerő-tartalékokat emleget- tében kell megfelelő helyre állí­jük. Alapjában ez természetesen tanunk a munka és a munkaidő igaz. Százezres arányok helyett — becsületét is. Gépi metszéssel kísérleteznek a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében Igazi tavaszi nyüzsgés jellem- szerint jónak látszik a gépi met- zi mostanában a Szekszárdi Ál- szés. Az eljárás lényege az, hogy lami Gazdaság hatalmas szőlő- UE—28-as traktorra szerelt 12 tábláit. Igen sok gép, s még több pneumatikus ollót mozgatnak a ember végzi már hetek óta a metsző férfiak egy ujjmozdulat­különböző munkákat. A nyitás tál. Tehát az ollót magas nyomá- befejeződött szombaton délben, sú levegő nyomja össze. így az csak mintegy ötven hold várt embereknek sokkal kevesebb még hétfőn kézi utánnyitásra. erőfeszítésbe kerül ennek a hasz- Összesen 974 hold szőlőt kellett pá 1 ata, mint az egyszerű ollóé, nyitni. A munka nagyobb részét . „ ' , , , w . ... géppel végezték, az embereknek Amennyiben a kísérlet teljes si­csak közvetlenül a tőkék mellől kerrel jár, a következő évi szőlő­kellett elhúzni a földet, keskeny metszéskor már jóval nagyobb sávon. Huszonhat erőgép vett területen használják. Egyébként részt a nyitásban, a tárcsázásban, .. . t 243 metszőoiló a kultivátorozásban, és néhol az , _ ~ . metszoouo szántottak is gépek a gyiimöl- „ment’ a tokok között, amidet esősökben. még erős kézmunkával kellett Horváth József főkertész azt •,üzemeltetni ’. mondja, befejezték a gyümölcsö- a gazdaság sok minden időszerű munkáját, gyümölcsösében egyelőre semmi baj nem érte a fákat, sem a virágzókat, sem a még csak rügyezőket. Természe­tesen a kritikus időszak után le­het csak tudni, mit ígérnek a fák. Mindenesetre a gazdaságban azon igyekeznek, hogy időben el­végezzék a szükséges munkákat. A metszésben új módszert pró. Például báltak ki a Szekszárdi már a bundásbogár ellen is per­meteztek. A szőlőmetszés ugyan­csak befejezéshez közeledik: a termő 507 holdból több mint 400 holdat megmetszet­tek, és a nem termő 467 hold­ból csupán 44 vár még ollóra. Állami Gazdaságban. Harmine holdon pneumatikus metszőgép üzemi kísérletét végezték el. Még nem értékelték az ered­ményt, de a főkertész elmondása a nyitásban és a metszésben a 435 állandó szőlészeti dol­gozó mellett még 117 növény­termesztési dolgozó is segí­tett. (g. J.) Hazautazott a szovjet nőküldöttség A szovjet nőküldöttség, amely a Magyar Nők Országos Taná- O. P. Kolcsinának, a moszkvai csának több vezetője búcsúztatta, területi pártbizottság titkárának, A szovjet nőküldöttség tagjai a Szovjetunió Kommunista Pártja magyarországi tartózkodásuk alatt Központi Bizottsága póttagjának megismerkedtek Budapest neveze- , , , , , , tességeivel és látogatást tettek vezetesevel reszt vett hazank több vidéki városban is. Találkoz­felszabadulási ünnepségein, ked- tak a magyar nőmozgalom kép- den elutazott hazánkból. A Feri- viselőivel, és más közéleti sze- hegyi repülőtéren a vendégeket mélyiségekkel. Felkerestek isko- —-—i iákat, bölcsődéket és látogatást j tettek néhány üzemben és ter­A gazdálkodási hatásfok növe­lésének igénye az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tavaly decem­beri határozata óta olyan hang­súlyt kapott, mint soha azelőtti Közüggyé vált azon gondolkodni* miként dolgozhatunk még ered­ményesebben és közüggyé lett en­nek részeként a munkafegyelem problémáinak megoldása is. Első­sorban nem a Munka Törvény- könyv különböző szigorító rendel­kezéseinek alkalmazásával — bár ezek hasznosságát és szükségessé­gét sem vitatja senki, aki felelős­séget érez az ország közös ügyeiért — hanem a munkafegyelem laza­ságait kiváltó belső okok felméré­sével és fokozatos megszüntetésé­vel. Az év első heteiben a vártnál is jobb gazdasági eredmények szület­tek, s a munkafegyelem is szilár­dult. A munkafegyelem vonatko­zásában is ott születtek a leg­nagyobb eredmények, ahol a gaz­dálkodás minden láncszemét meg­vizsgálták. így vált világossá, hogy a fegyelmezetlenségek az esetek tekintélyes részében nem a mun­kások hibáiból származtak. Kellő körültekintéssel és határozottság­gal megtett intézkedések nyomán sok helyen szinte egyik pillanat­ról a másikra szűntek meg a „fe- gyelmezetlenségi frontvonalak”, amikor a vállalati vezetők kellő önkritikával észrevették, hogy a fegyelmezetlenségek jócskán az ő munkájuk hibáiból is származnak. Javult a munkaidő kihasználtsága és gyorsan növekedett a produk­tivitás ott, ahol hangoskodás he­lyett a munkafegyelem megjaví­tására a gazdasági irányítás, munkaszervezés, anyagellátás hi­báit is az elemzések mikroszkópja alá vették. Ennek nyomán a mun­kafeltételek megjavulásának ha­tása azonnal mérhető volt a munkafegyelem terén is, akár a munkaidő kihasználásának fokára, akár a termelékenységre, vagy a munkaerő-vándorlás csökkenésére gondolunk. A SZOCIALISTA BRIGÁDOK vezetőinek nemrég lezajlott orszá­gos tanácskozása a gazdasági élet szinte minden gondját megvitatta* Ennek a mérlegelésnek eredmé­nyeként . fogalmazódott meg egye­bek között az a természetes óhaj, hogy tanuljon meg minden vezető szocialista módon vezetni. A fele­lősség a közösség érdekeit szol­gáló elhatározások mellett a jó munkakörülmények biztosításának kötelességét is jelenti. A vezetés tudományának következetes alkal­mazása mindenütt — ez a leg­hatékonyabb gyógyszer a fegyel­mezetlenségekből származó be­tegségek ellen. Erre emlékeztet az idei esztendő sok új tapasztalata is* ahogy itt történik, s a szervezett­ség is megközelítené ezt az álla­potot. lényegesen javulna min­den. Egyebek között például nem húzódna át az őszi mélyszántás a kővetkező év kora tavaszára. Nem lenne olyan munkatorlódás, mint amilyent egy-egy időszak­ban tapasztalnak a szövetkezeti gazdák. Hangsúlyozzuk, hogy a meglévő agrotechnikai eszközök­re gondolunk, s nem milliós gé­pi beruházásokra. Száz szónak is egy a vége: e brigád létezése vá­laszt ad arra is, hogy a munka termelékenységét lehet fokozni. Az elnevezésük komplexbri­gád. Az üzemgazdaságtan, mint tudomány már évekkel ezelőtt említette létezésüket. A termelő­szövetkezeti üzemszervezés gya­korlati kézikönyve 1960-ban je­lent meg és a 'komplexbrigádok­nak külön fejezetet szentel. Egye­bek között megállapítja: „A komplex-brigád inkább a fejlet­tebb közös gazdaságok munka- szervezeti formája”. Legjobb tudomásunk szerint Magyarországon hosszú ideig csak a szakirodalomban találkozhat­tunk ilyen munkaszervezettel. A szekszárdi esetében az elnevezés nem is egészen pontos, nem min­denben találó. Ezért óvakodtunk is attól, hogy komplexbrigád- Amennyiben a feltételek adottak, nak nevezzük. A kezdeményezés a helyi vezetők úgy látják, hogy jogát azonban nem vitathatjuk biztosra mehetnek, akkor csinál- el tőlük. Az üzemgazdaságtan ják. A lehetőségek ellenére azon- művelői majd megtalálják a leg- bán felesleges próbálkozni, jobb elnevezést. Úgy mondják: a Kanacsi Alla­Mivel ők a kezdők, szerepeljen mi Gazdaságban bizonyos változ- itt mind a tizenkét ember neve, tatásokat eszközöltek a munka- hogy évek múltán is könnyű le- szervezet bérezésénél. Ez jobbnak gyen találkozni velük. Mátrai látszik, de az utolsó szót majd Gyula a brigádvezető. A brigád- csak év végén szabad kimondani, tagok pedig a következők: Bene Külön figyelmet érdemel az első László, Handli János. Wirt Pál, termelőszövetkezet: a bátaszéki Bozsó Károly, Nick János, Eszik Búzakalász Tsz, ahol a közös gaz- Miklós, Vecsei Márton, Zimbauer daság elnökének Szovjetunióban László, Varga József, Balogh szerzett tapasztalatait összegezték Zsigmond, Vecsei József. a Mátrai brigád tavalyi munká­Amikor sorozatunkat elkezdtük iának tapasztalataival, s a tanul - szakemberekkel is találkoztunk, ságok figyelembevételével itt is Kértük közreműködésüket, taná- megkezdte működését az új mun- csaikat, segítségüket. Hangsúlyoz- kaközösség. tűk: nem szakdolgozatra vállal- Jósolni kár lenne. Valami koztunk, hanem emberi oldalról egészen újnak vagyunk szemtanúi próbáliuk megközelíteni ezt a té- és csak a jelenét ismerjük. Jö- mát. ök hívták fel a figyelműn- vőjét majd a holnapok döntik el. két, hogy a kezdők nyomába Annyit azért^ még elmondunk: a már mások Is léptek. Elsősorban magyar mezőgazdaságnak el kel- a Szekszárdi Állami Gazdaság- lett jutnia arra a színvonalra bán, ahol a lehetőségekhez ké- ah°l ez a fejlett munkaszervezet pest több kerületben kezdte meg egyáltalán szóba jöhetett. S ta- működését 1965-ben a Mátraiéké- fán ebben az egészben ez a leg­hoz hasonló brigád. nagyobb dolog! A hivatalos megyei álláspont Vége.) ezzel kapcsolatban az, hogy nem Szekulity Péter — kell erőltetni sehol a szervezést Szolnoki István melőszövetkezetben. | Kocsis Tamás Zöldségkombájn A főzelékfélék, a paradicsom és a paprika szüretelését eddig csak kis mértékben gépesítették. Hasonló a helyzet ezek palántázásá­val is. A Német Demokratikus Köztársaságban ezt a munkát traktorra szerelt futószalaggal könnyítették meg. A futószalag a traktorról 18 méter szélességben nyúlik ki. Az új eljárás több mint 100%-kai növelte meg a termelékenységet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom