Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
1965. március 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A pártszervezetek erősítéséért Csibegyárban A dombóvári járási pártbizottságon gyakran visszatérő problémaként foglalkoznak a párt belső életével kapcsolatos tennivalókkal. Időről időre mérlegre teszik a tag- és tagjedöltfelvételi munka eredményeit. Megvizsgálják, hol, milyen nézetek akadályozzák a pártszervezetek erősödését. Néhány kérdésre kértünk választ Simon Károly elvtárstól, a dombóvári járási pártbizottság osztály- vezetőjétől. — Milyen előrelépés történt a járásban az elmúlt évben a párt belső életének javítására, szervezeti megerősítésére? — Az elmúlt évben megtartott vezetőségválasztó párttaggyűléseken az idősebb, mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező titkárok, vezetőségi tagok mellett szép számban kerültek be fiatalok a pártvezetőségbe. A választások után néhány helyen, elsősorban ott, ahol csaknem az egész vezetőség kicserélődött, bizonytalanságot tapasztaltunk. Most már látjuk, hogy párttitkáraink e kezdeti nehézségen nagyjából túljutottak, s ebben sokat nyújtott a balaton- aligai egyhónapos párttitkári tanfolyam. A dombóvári járásból 41 párttitkár vett részt, s valameny- nyien nagy érdeklődést tanúsítottak az előadások iránt. A vezetőségi tagok képzését folytatjuk. A járást három körzetre osztva, a pártvezetőségi tagok részére tanfolyamokat szerveztünk, amelyek most folynak. Ezeken a tanfolyamokon 250 olyan pártvezetőségi tag vesz részt, akiktől a tanfolyam elvégzése után több munkát várhatunk. — Hogyan hasznosítják a párttitkárok az egyhónapos tanfolyamon tanultakat a gyakorlatban? — Bár kevés tapasztalat áll rendelkezésre — a tanfolyam nemrég fejeződött be —, a fejlődés lemérhető. Példáért nem kell mesz- sze menni, csupán az országgyűlés anyagát ismertető taggyűlésekre utalnék. Azelőtt, ha valami fontos párt-, vagy kormányhatározat ismertetéséről volt szó, helyenként ugyancsak furcsa helyzettel találkoztunk. Előfordult, hogy a taggyűlésen nem az adott üzem, munkahely problémáival foglalkoztak, hanem más portáján keresték a hibát, ott söprö- gettek. Voltunk olyan taggyűlésen, ahol a ktsz párttitkára a község termelőszövetkezetét bírálta, vagy más területekről vett negatív dolgokkal példálózott, ahelyett, hogy a maguk területén lévő hiányosságokról beszélt volna. Javulást látunk abban is, hogy a decemberi párthatározat tárgyalásánál igen hangsúlyozták, hogy a beszéd helyett tettekre van szükség és személyekre szólóan beszéltek a felelősségről. — Milyen előrelépés történt a pártépítési munkában, s rat hogyan tükrözi a tag- és tagjelöltfelvétel? — A pártépítési munka megjavításáról szóló párthatározat komoly feladatot ró a járási párt- bizottságra és a pártalapszerveze- tekre egyaránt. Annak ellenére, hogy 1964-ben 1963-hoz képest hússzal több tagjelöltet vettek fel a pártalapszervezetek, az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Vannak üzemeink, mint a vajüzem, a fémtömegcikkgyártó és a fatelítő, ahol egész éven át nem vettek fel egyetlen tagjelöltet. Az üzemekben, akár a fatelí- tőt, vagy más üzemet nézünk, adva vannak a lehetőségek. Itt gondolok a szépen fejlődő szocialista brigádmozgalomra. A termelőszövetkezetek is számtalan példát szolgáltatnak. Nem vettek fel tagjelöltet a kurdi Uj Élet Tsz-ben. Itt megjegyezném; nem a véletlen műve, hogy hanyatlott a gazdaságszervező munka. A pártszervezet jó, vagy gyenge munkája a gazdasági életre is nagy kihatással van, s ezt látjuk a kurdi tsz esetében is. — Milyen káros szemlélet akadályozza a tag- és tagjelöltfelvételt? — Ha nem is általánosságban, de nehezíti a tagjelöltfelvételt a befelé fordulás. „Elegen vagyunk ahhoz, hogy megoldjuk a párt- szervezet előtt álló feladatokat” — mondják helyenként, különösen, ha fiatal tagjelölt felvételéről esik szó. E helytelen szemléletből adódik párttagságunk korosbodása. Járásunkban növekedett az 50—60 év feletti tagjelöltek száma, ugyanakkor csökkent a 25—30 évig terjedő korúak felvétele. Az elmúlt évben 1963-hoz viszonyítva 7 százalékkal növekedett a nők aránya, tehát van javulás. Az eredmények azonban nem javították a tsz-ben dolgozó nők arányát. A tagjelöltségüket kérők nagyobb része hivatali, vagy adminisztratív munkakörben dolgozik. A tsz- tagoknál sajnos olyan szemlélettel találkozunk, amelyben kifejezésre jut egy igen helytelen nézet. — Minek lépjek a pártl>a, amikor semmilyen előnyt nem jelent. Ugyanakkor több munkát, felelősséget és példamutatást várnak a párttagoktól. Itt megemlíteném, a legfőbb hiba okát abban látjuk, hogy a falusi pártszervezeteknél a pártépítő munka szűk körben mozog. Találkoztunk olyan párt- szervezettel, ahol a párttagok közül egyedül a párttitkár foglalkozik a pártépítéssel. — Simon elvtárs, mint PTO- vezető, új ember ezen a területen. Milyen elgondolásai vannak a tag- és tagjelöltfelvételi munka további javítására? — A pártépítő munka és a párt szervezeti megerősítésénél a megyei pártbizottság és a járási pártbizottság intézkedési tervének végrehajtását tartjuk szem előtt Az intézkedési terv többek között kimondja, hogy havonta járási szinten tanácskozásra kell összehívni a pártalapszervezetek titkárait. A titkári értekezleteken a gazdasági kérdések mellett, helyesebben ezekkel együtt minden esetben foglalkozunk a pártépítéssel. Tervünk az, hogy amikor e kérdésekről tárgyalunk, meghívjuk a KISZ és a nőtanács járási vezetőit is. Az elmúlt évhez hasonlóan megtartjuk a kommunista nők járási aktívaértekezletét. A dombóvári járás néhány községében a paksi járásban jól bevált módszerrel a tagok és tagjelöltek közös beszélgetését megszervezzük. Természetesen arra nagyon vigyázunk, hogy ezek a rendezvények ne váljanak formálissá, hanem megfeleljenek a kitűzött célnak. Nagyon szeretném, ha az idei évben a dombóvári járásban is tovább javulna a tag- és tagjelöltfelvételi munka. Szeretném, ha elsősorban azokon a helyeken léphetnénk elére, ahol a tag- és tagjelöltfelvételi munkával kapcsolatban legtöbb a tennivaló. Mint e területen új ember, bízom abban, hogy a járási pártbizottságon dolgozó elvtársak kollektív összefogásával és a pártszervezetek segítségével valóra tudjuk váltani az intézkedési tervben meghatározott feladatokat — mondotta befejezésül Simon Károly elvtárs. P. M. Hegyei szövetkezeti kulturális nap Szekszárdon Vasárnap Szekszárdon, a Tolna megyei KISZÖV és a MÉSZÖV rendezésében megyei szövetkezeti napot tartanak. A kulturális nap programja délelőtt 10 órakor szavalóversennyel kezdődik, a KISZÖV-szókház kultúrtermében. A megyei versenyen Olajtüzelésű kemencét építenek a Bonyhádi Zománcgyárban Évről évre nőnek a Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységében a termelési feladatok. Tavaly már közel másfélszer annyi zománcedényt állítottak elő, mint amekkora kapacitásra méretezték a néhány évvel ezelőtt felépített új zománcozócsarnokot. Az idén — a múlt évihez képest — újabb háromszáz tonna zománcedénnyel emelték meg a tervet. A növekvő feladatok tették szükségessé a zománcégetőkapacitás bővítését. Eredetileg nyolc kemencét építettek a csarnokba, azonban ezek az utóbbi években már nagyon túl voltak terhelve. Tavaly építették meg a kilencedik kemencét, és az idén, januárban fogtak hozzá a tizedik kemence építéséhez. Az új kemence abban különbözik majd a meglévőktől, hogy olajjal fűtik. Áz olajfűtés gazdaságosabb a széntüzelésnél, kezelése egyszerűbb, a hőfokot jobban lehet szabályozni és nincs hőingadozás, mint a szénfűtésű kemencéknél. Ezáltal javítani lehet az égetésnél a minőséget. Ezért vették tervbe a gyárban, hogy a következő években teljes egészében áttérnek a pakura-tüzelésre. A most épülő tizes kemencét egyelőre gázolajjal fűtik majd, azonban berendezése olyan lesz, hogy minden átalakítás nélkül alkalmas lesz pakurához is. A kemence teljes egészében „házilag” készül. A gyár szerkesztési csoportja konstruálta, külföldi tapasztalatok felhasználásával, a gyár lakatosai készítették el a vasszerkezetet, a gyári kőművesbrigád végzi az építési munkákat, a gyár lakatos- műhelyében készültek az olajégők is. A háromszázezer forintos beruházást áprilisban fejezik be, az első félév végén már termel a bonyhádi tizes számú zománcégető -kemence. részt vesznek a ktsz-ek és a földművesszövetkezetek legjobb szavaló i. A megnyitó beszédet Gyerő András, a KISZÖV elnöke tartja, utána a szavalok mérik össze tudásukat. A zsűriben részt vesz Ivá- nyi József, Jászai-díjas színművész és Gálámbosi László költő. A szavalóverseny nyerteseinek Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke adja majd át a díjakat. Az ünnepélyes eredményhirdetésre előreláthatólag 15 órakor kerül sor. A kulturális nap 19 órakor folytatódik a városi művelődési házban, a művészeti együttesek bemutatójával. Fellépnek a szavalóverseny legjobbjai, a dombóvári, a paksi és a Szekszárdi Közgazdasági Technikum táncegyüttese, a bogyiszlói cigányegyüttes, a iu- naföldvári énekkar, a mözsi kórus és a dunaföldvári Harmonikaegyüttes. A kulturális bemutató után megyei szövetkezeti bált rendeznek. Virágzik a primőrpaprika Tamásiban A tamási Vörös Szikra Tsz kertészetéből naponként százával szállítják már a fejes salátát, s a tavaszi idényben mintegy tízezer fejet küldenek az első vitamirios csemegéből a piacokra. A szövetkezet üvegházaiban virágbaborult háromezer primőr zöldpaprika-palánta, s megkezdték ezek átültetését a tápkockákból a melegágyakba. A későbbiekben körülbelül harmincezer paprikatövet ültetnek ki. Nyolcszázhetvenraer naposcsibére kötött szerződést az idén a Tolnai Keltetőállomás. Kizárólag New Hampsire fajtával foglalkoznak. A tojásokat Decs, Gyönk, Gyulaj, Magyarkeszi, Nagydorog, Tamási és Tengelic termelőszövetkezetei szállítják. Horváth József- né és Stróbl Vendelné éppen a „kész” csibéket veszik ki a gépből. Folyik a csibék válogatása. Horváth Józsefné, Stróbl Vendelné és Snetzer Józsefné ezt a munkát végzi nagy szakértelemmel. Felnek a ládák naposcsibével, kiürülnek a gépek és újabb tojásoknak adják át helyüket. Guld András szállításhoz készíti elő a naposcsibéket tartalmazó ládákat. Vetik a zöldborsót A megye homokos részein levő termelőszövetkezetekben megkezdték a tavaszi zöldborsó vetését. A bölcskei Rákóczi Tsz- ben pénteken egy vetőgéppel fogtak hozzá próbaként, ötven hold- nyi borsó eltevéséhez, szombaton két gép lót munkához. A nagydorogi Uj Barázda Tsz-ben szintén ötven holdon kerül földbe a zöldborsó, az idén először közteskéir is vetnek 25 holdnyit a gyümölcsöskertben, s a homokos talaj' fellazító két DT disztiller nyomában egy D—4—K 24 soros tárcsásvetőgép helyezte magágyba s borsót, s péntek estig mintegy tizenöt holdnyit vetett el.
