Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
6 A klubok feladatairól Két, vagy talán három éve igen sok szó esett a klubokról. Úgy beszéltünk róluk, mint olyanokról amelyeknek a szervezése közvetlen napi feladata a népművelés minden munkásának. A közben eltelt idő meghozta a várt eredményt: Tolna megyében jelenleg 49 falusi klubot tartanak nyilván, vagyis negyvenkilenc olyan új alkalom teremtődött, ahol az önképzésre, a pihenésre, a társasági életre nyílik lehetőség. Amennyiben azt nézzük amit korábban mondtunk, a népművelés vezetői és munkásai eleget tettek a köve tel meny eknek: megszervezték a klubokat A pillanatnyi helyzet tapasztalatai alapján azonban ez még mindig csak a fele annak, amit tulajdonképpen tenni kell. A tclub ugyanis csak akkor töltheti be feladatát, ha programot, szórakozást, tanulási alkalmat nyújt. S ezeket mai klubjain.v csak részben adják. Működésük, tevékenységük ugyanis a legtöbb esetben formális, kimerül a televízió műsorának megnézésében, rádiózásban, táncmulatságok rendezésében. Az már ritkábban fordul elő, hogy program szerinti ismeretterjesztés folyna. Arról nem is beszélve, hogy az önképzés közvetettebb formáira, vagy éppen a tájékozódást segítő olvasódélutánokra vagy -estékre tulajdonképpen nem is kerül sor. A klubokból alapvető dolgok hiányoznak. Nem könyvek, azokat megtalálhatják a klubtagok a könyvtárakban. Viszont a folyóiratokat már kevésbé lelhetik meg a községi könyvtárak polcain. S ezt a hézagot a klubnak kellene pótolni. Mire gondolunk? Nem valami ördöngős nagy dologra. Pusztán csak arra, hogy az anyagi lehetőségektől függően rendeljék meg az alapvető természettudományos, irodalmi és ismeretterjesztő folyóiratokat, a politikai napilapokat. Itt van mindjárt egy példa. A dél-dunántúli résznek egyetlen irodalmi folyóirata van a Jelenkor. Színvonalának kérdése más cikk keretébe tartozik. Itt inkább arról kell beszélnünk, hogy a folyóirat tájékozódást nyújt az említett terület kulturális és művészeti életének lényegesebb kérdéseiről. Többé kevésbé igényes válogatás alapján mutatja be a Dél-Dunántúl íróinak és művészeinek munkásságát. Nem provincializmus az, ha ezt a folyóiratot megtaláljuk klubjainkban, művelődési otthonaink és könyvtáraink olvasótermeiben. Miért vetjük mi most fel ezt a problémát ilyen formában? Azért, mert az az érzésünk, hogy a klubok tevékenysége meglehetősen beszűkült, elszürkült. A korábbi vonzó hatás lényegesen csökkent, mivel az induló program megszokottá, sablonossá vált, s nem nyújt semmi olyan változatosságot amilyet méltán elvárna mindenki. Van aztán a dolognak egy másik oldala is. Klubokat általában azért szerveznek, hogy azokban találkozót adjon egymásnak a város vagy a falu minden rétege, életkortól és foglalkozástól függetlenül. Csakhogy ez a találkozás elképzelhetetlen sokoldalú program és bő választékot kínáló önképzési időtöltési lehetőségek nélkül. Ki jár ma a klubokba? Főként azok, akiknek még nincs televíziójuk, vagy azok a fiatalok, akik szeretnek táncolni. Az idősebbek azt mondják: valami más kellene nekik, s nem a tánc. Az értelmiségi foglalkozású pedig úgy vélekedik: nem jár el a klubba, mert ott nem találja meg az érdeklődési körének megfelelő, az ahhoz igazodó rendezvényeket, s nem tud olyan olvasnivalót sem találni amelyik után azt mondhatná: nem feleslegesen töltötte el a szabad idejét. Vagyis: a klub azért klub, hogy abban klubszerű élet legyen. Fikciónak tűnik ez a „klubszerű élet” kifejezés, pedig valójában nem az. Tartalmában a következőket jelenti: a klub alkalmat nyújt az önképzésre, az olvasásra, a szórakozásra, ismeretek gyűjtésére, s emberi.' közösségi kapcsolatok kialaku- : lására. Ha ezek hiányoznak, akkor a klub elnevezés válik fikcióvá, olyanná amelyik csak egy tábla, vagy egy bélyegző erejéig jelent bizonyos tartalmat. Méltán kérdezheti bárki, miért támasztunk ekkora követelményeket ilyen aránylag „kiskorú” intézményekkel szemben. Az igazság az, hogy a követelményeket nem ez vagy az találja, okoskodja ki, hanem az élet diktálja. A falvakban számolni kell a következőkkel: egyre jobban szaporodik az értelmiségi képzettségűek száma, s méginkább azoké, akik középiskolát végeztek, vagy valamilyen szakmunkásképző-iskolát. Ezek már nem elégednek meg azzal, amit a klubok mostanában nyújtanak. Igénylik, hogy a megszerzett ismeretek birtokában továbbléphessenek, kielégíthessék érdeklődésüket, tájékozódhassanak a világ dolgai között. A klub rendeltetésénél fogva népművelési fórum. Ebből a helyzetből következik, hogy azokat is képeznie, nevelnie kell, akik a végzettség vonatkozásában ma még alacsonyabb színvonalon állnak. Ha csak táncolni tanul meg az ilyen ember, akkor még igen keveset tettünk érte. Ha viszont könyvet, folyóiratot, lapokat adunk a kezébe, s bevonjuk az ismeretterjesztés valamilyen formájába, megnyitjuk előtte a szellemi gazdagodás útját. S a kluboknak a sok részletkérdés mellett az a feladatuk, hogy lehetővé tegyék a falusi emberek számára a szellemi emelkedést. Ez azonban csak úgy megy, ha táncoskedvű fiatalok találkozóhelyéből valóban klubbá léptetjük őket elő. Szolnoki István DUTKA ÁKOS: Tűnődés írás van róla, bizonyíték, Nyolcvan évem telt e sárgolyón. Sok volt a harc, a bajsza és a kétség Kevés a béke, tiszta nyugalom. Nyolcvan évből talán ezer óra, Mikor felettem fel hőtlen az ég, Sütött a Nap s a Kék Madár dalolta: Tiéd az élet, tiéd a messzeség. Kevés az Idők vég telenjén, Ha vágyad már az óceánra száll, Mikor hiszed: itt ül már a fészkén — Szívedbe zártad — az a Kék Madár. Hiszed, hogy a béke és a jóság Nemcsak szó, mi csalfán elrepül. De szikla, melyben megfogództunk Elszántan, híven, rendületlenül. Aztán felébredsz, őszült, vén szakállal. Mint Rip a kincses kék hegyek között, S az élet repül, harsogó dalával Könyörtelen — az el nem ért hegyek fölött. VÁRNAI ZSENI: Anya tanul Anya tanul, s valami új ragyogás ömlik el rajta... anya most újra fiatal, mosolyog a szeme, arca, mosolyog a szeme, arca. Míg ifjú goit, csak robotolt, 1 s kicsiny lett, amíg mi nőttünk, most, mégis mint egy óriás, úgy áll anyánk előttünk, úgy áll anyánk előttünk! Értünk áldozta éveit, ő volt a tej s kenyérke, de emlékszünk még könnyei keserű, sós ízére... és most szemén ragyog a fény, hitének szép sugara... Anyánk, most jött el életed igazi ifjúsága, igazi ifjúságai Anya tanul, S hangtalanul titkon, és ámulva nézzük... tanul a drága, így tanít követni hősi útjait, anya tanul miértünk, anya tanul miértünk! Tiszai Lajos! Hol volt, hol nem volt... Tudomány — igényes olvasóknak Az Akadémiai Kiadó gondozá- Tompa korától három évszá- sában gyakran jelennek meg zadnyira forgatja vissza az idő olyan kiadványok, melyek nem- kerekét Bornemissza Péter Éne- csak a szaktudósok különleges ér- keskönyve, melynek 276 dala deklődését elégítik ki. A közel- nemcsak a kor vallásos szelle- múltban is több olyan érdekes mének megfelelő vallásos éneke- könyvük jelent meg, mely az ol- két őrzött meg, hanem szép számvasok széles rétegeihez is szól. mai tartalmaz világi tárgyú költe- Az irodalom minden igaz ményeket és verses históriákat a barátja bizonyára szívesen lapoz- török megszállás idejéből. gatja két nagy költőnknek, Pető- ...................... fi Sándornak és Tompa Mihály- Az Akadémiai Kiadó közelmúltnak a kortársakkal folytatott le- bán megjelent sokrétű munkássá- velezését. gából érdemes kiemelni Dömötör Tekla színes művét, mely a feu- Petőfi levelei, összes műveinek dalizmus évszázadait felidézve á hetedik kötetében jelent meg mutatja be a magyarországi ün- és közel hetven év óta az első népi szokásokat. Újszerű tudomá- ilyenfajta, tudományos igényű nyos eredfnényei a nemzetközi összeállítás. A millenium évében néprajzkutatás szempontjából is kiadott első levélgyűjtemény jelentősek. anyaga megháromszorozódott és a „ ., ., .. . , ... . Hasonlóan nemzetközi elismeszovegek ma nem kipontozva je- résre tarthat számot H. Zemplén lentek meg, az olvasók a teljes, Jolán újabb műve. mely a ma- hiteles szöveget tanulmányozhat- gyarországi fizikaoktatás történetét írja le a XVIII. században. R ják. Tompa, akárcsak Petőfi, több(Régebbi műve ezt a témát 1711- ig dolgozta fel.) szőr is váltott levelet Arannyal, de ezen túlmenőleg a múlt szá- E korszak tudomány-történeti zad negyvenes éveitől a kiegye- szempontból rendkívül jelentős, zésig, sok kiváló kortársával cse- mert alapjában ekkor vált el a rélte ki levelek útján a gondola- fizika a természettudomány több tait. Az érdekes sorok mögött ágával együtt a filozófiától. jellegzetesen rajzolódik ki a kor a könyveket melegen ajánljuk mert még azok eszén is túljárt, get Magyarországa. az olvasók figyelmébe. Letagadtam a birtokomat, mon- legjobban a Beke-domb törté égen, amikor még legény-, dogatta. Téltől tavaszig ez a szí- netét csodáltuk. Azt, hogy az kurjantásnyira voltak egy- kés derzsi rög volt az öreg min- nem homokból van, hanem a mástól a tanyák, minden den reménysége, de a nyár min- törökök porából. Úgy volt. hogy pusztán élt egy nagyot- djg elrontotta a dolgot: a meg- amikor gyűltek a bitang kopa- mondó ember. Olyan va- álmodott negyedzsákos görög- szók. Beke Pált, az egvik kedves laki, aki a rőzseláng pattogása- dinnyék helyett csak ökölnyi, hadvezérét követségbe küldte a kor csodálatos történetekkel ecetnek valókat termett a birtok, magyar király a szultánhoz. A ámítgatta a szájtáti tanyasiaka. A tanyasiak megmosolyogták és kutyafejű nagy pompával fogadta Mesemondók voltak? Nemigen, volt aki megeresztette a kérdést: a szép magyar vitézt, úgyannyi- mert aki mesét mond, az mindig i — Milyen volt a termés, Ba- ra, hogy éjszakára még asszo- tudja, hogy a tündérek és a go- lázs bácsi? nyai közé is beengedte. A vállas nősz boszorkányok csak a képze- — A termés? ismételgette az magyar huszárnak az arab Iáiét világában élnek. A nagyot- öreg. — hát az idén nem ütött nyok igen csak tették a szépet, mondó emberek maguk is hitték be, majd jövőre nézzék meg. de az nem nézett se jobbra, se történeteiket, szemtanúskodtak, Többet sohasem mondott, de nem balra. Annyira megtetszett neki esküdöztek igazukra. Elmondták is kellett, mert mindenki tudta, egy magyar rabnő. hogy másnap az alvégi domb történetét, tud- hogy a nyár végén az uraság ajándékba kéne a szultántól. A ták, hogy itt meg ott miért ör- földjére szorul. Volt elég víz a török erre azt mondta, hogy rnin- vénylik jobban a víz. miért kö- csordakútban. amiben megfő a óén feleségéi szívesen neki adja, vér a fű a Laposban, meg hogy kukorica, néhány bokoralja de a magyar lányt éppen nem. hány éve nem terem meg a bú- krumpli is akadt a határban, ür- mert azt már odaígérte kedvenc za a Kiserdő mellett. gét is lehetett önteni.: hús az is. fiának. Nagy búsan ballagott haHíres, tekintélyes emberek! jobb a semminél, voltak a nagymondók egytől . , . „ . , R egyig. Ismerték Szubulv Marit. ^rmincl^szep volt Ba lazs bácsinak, mert igazi birto- megmentették Kossuth apam. kosnak érezhette magát, de amieletet pucoltak a rettegett be- kor hóval kezdeU az északi tyar, Guza Miska lovat, citeraz- ,, , , V , “ , tak a királynak, elcsábították a '• ott kellett hag>m a kukQ" za Beke Pál Törökországból. Közben a török nem fogadta el a magyar király jobbját, s haddal egyenesen a derzsi pusztának tartott. Beke Pál is kardot rántott. ütötte-verte a törököt, ahol csak tudta, mert nagyon égette a szívét a keserűség, a'lány mi- Egyszercsak aztán hírt kapott Pali öcsém a török táborA széles derzsi határban Tu- Nem’ csinált náev eondot a' táli ^ .^Any, üzent’ hogy itt van kuz Balázs bácsi volt az első szállásból beköltözött az első cse- a :orok?kkek mert a szultán anynagvmondó Bárki me«srvŐ7Ődhe- V-au- i ’ ,., lt nvira félti, hogy mag ide is managynwndó. JJarin meggyőződne ledhazba, amelyik az utjaba akadt gával hozta. Kérte ^ magyar vi_ ■*- es Ieult a kozos konyhában. Rak- tézt SMbadítSa ki. Mentek is legszebb hercegnőt és hol a csá- faszái- kunyhót, a birtokot, legszebb Hercegnőt es női a csa Nem fellett nagy hurcol kod ást szán kapitányok baratai voltak, £ guh's zsákot « vállán a1,‘ hol meg a kuruc generálisoké. vit£ a pipeáját meg a kezében. tett erről, hiszen a puszta merkedés is sokat sejtetett: Tu ta a tüzet csutkával vagy venvikuz Balázs törpebirtokos — dö- gével és eev perc’-e sem szün- , szdj'ok rögtön az e lensegre es rögte ha valakivel először Daro- , ' i * „ a . ,. ■ - / kaszaboltak ahol érték. úgy [áfott vaIaklvel eloszor paro tette volna a mondanivalóját. _ annyira, hogy már a szultán Is ' , , „ . , Esemény volt az -öreg a tanyán, 8za|adt amikor Beke odakiáltott Igaz a „birtok” csak akkora mert amikor beszorult az ökrök- peki hoev adi ki lánv+ J volt. hogy egy fürge veréb tíz- tői a szegény ember, nem tudott hanem tízezlr törököd veszít' egynéhány nekirugaszkodással mit csinálni, csak a tüzet leste. A főember már hailott volna széliében-hosszá bán átugorhatta. Volt is hallgatóság bőven, mert valahogy az okos szóra de a fia dehát „van” volt az mégis és négy asszony főzött a konyhában. m ordTtotta vlsL hogy inkább lehetett azzal is dicsekedni, hogy esy tyukalja gyerek kitett egv megöli a rabnőt de nem adtai csak azért nem fizet százszámra féltucatot. így hát húszan-har- . , aranykorona adót a királynak, mincan mindig hallgatóik az őre- A magyarok erre a szultán-gyerek után ugrattak, az meg amikor látta, hogy utolérik, átdöfte kard-
