Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

19őS. február 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 A határozat végrehajtása közügy Taggyűlés a Dombóvári Fatelítőben A DOMBÓVÁRI FATELlTÖ párttaggyűlésén résztvevők véle­ményének, ha szó szerint nem is pontosan így mondták el, a lé­nyege ez volt: „Felelősek va­gyunk azért, ami' az üzemben történik.” A Központi Bizottság decem­ber 10-i határozatát tárgyalták a taggyűlésen. A beszámoló eredményekről, 105,8 százalékos tervteljesítésről szólt, de mind a vitából, mind a beszámolóból kitűnt, hogyan kellene és hogyan lehetne jobbá tenni az üzemben a munkaszervezést, hogy a darab­béres órákhoz viszonyítva az idén ne emelkedjék az időbéres órák száma. A példák, amelye­ket a beszámoló és a vitatkozók egyaránt elmondtak, „telibe” ta­láltak. Akár a fatelítési napok jobb kihasználásáról, akár a parkettaüzemben a máglyara­kásról, akár az oszlophántolás- nál. előforduló hibákról volt szó, szakavatottan beszéltek a tenni­valókról. — A munka sürgőssége olykor megkívánja, hogy egyik munka­helyről a másikra munkaerő-át­csoportosítást végezzenek. Erre a legjobb szervezés mellett is né­ha szükség van, de az olyan át­csoportosítás nem ésszerű, ami­kor az emberek hántolókés hiá­nya miatt nem dolgozhatnak. Megemlítettek egy aznapi példát is, ami a munkaszervezés laza­ságát igazolta. A parkettaüzem­ben álltak, mert nem volt mág- lyázó. Helyesen emelték ki a sok tennivaló közül azokat, amelye­ket a gazdaságosabb termelés megkövetel, s amelyeket az üzemben hamarosan meg lehet­ne valósítani. A Dombóvári Fa­telítő taggyűlésén a maguk terü­letére konkretizálva foglalkoztak a Központi Bizottság határoza­taival. Többen az anyag- és az alkatrész-ellátásból adódó hibá­kat .tették szóvá, s ennek javítá­sát követelték. — Nem lehet azokat a hibá­kat is a dolgozókra hárítani, I • amelyekért a vezetők felelősek — mondták ki nyíltan, kertelés nélkül. A vezetők egyéni fele­lősségéről sem általában beszél­tek. A felszólalásokban javasla­tot tettek. — A gazdasági elemző­munkát javítani kellene és a vezetők ne elégedjenek meg a hiba regisztrálásával. A hibák okainak feltárását kövessék az erélyes intézkedések, hogy a hi­bák ne ismétlődjenek meg. — Egy üzemben dolgozunk, egy pártszervezetnek vagyunk a tag­jai. A selejt megszüntetéséért, a munkafegyelem-sértés megszün­tetéséért mindannyian felelősek vagyunk — hangzott többször. A Dombóvári Fatelítőben is „norma-ivarban tartást” kell vé­gezni, vagyis az élethez igazítani a már elavult normákat. A párttaggyűlésen azzal is foglal­koztak, hogy ezt a munkát ho­gyan hajtsák végre. Lesz ahol a norma laza volta miatt feszí­teni kell, máshol viszont lazítást kell alkalmazni. E munka végre­hajtása nem nélkülözheti a poli­tikai előkészítést. „Az üzem dol­gozóinak megértésére, támogatá­sára — úgymond — csak akkor számíthatunk, ha a párttag és párton kívüli vezetők egy nyelven beszélnek, s nem úgy adják to­vább, miszerint n eleik semmi közük a dologhoz.” Volt már példa arra, hogy a vezető, ahe­lyett. hogy egy-egy intézkedést megmagyarázott volna, röviden a következő módon intézte el: „így szól a felsőbb utasítás, de...” s utána sokat sejtetően hallgatott. A dolgozók maguk sem szeretik az ilyen vezetőt és sokkal inkább szeretik azokat, akik nyíltan megmondják véleményüket. A DOMBÓVÁRI FATELlTÖ­BEN a Központi Bizottság hatá­rozatával úgy foglalkoztak, hogy kifejezésre jutott: a határozat végrehajtása közügy, minden dol­gozónak saját ügye. P. M. Értékes díjak a Felszabadulási Kulturális Szemle pályázatán • A Kulturális Szemle Megyei Operatív Bizottsága az 1965-ös évre meghirdette a Felszabadulási Kulturális Szemlét. A szemle ke­retén belül különböző művészeti ágakban pályázatot hirdettek, ér­tékes díjakkal. A képző- és iparművészeti pá­lyázaton részt vehet minden nem hivatásos alkotó, grafikával, fest­ménnyel, kisplasztikával, vagy aquarellel. A legjobb művekből májusban kiállítást rendeznek a Balogh Ádám múzeumban, Az arany fokozatot elérő pályaművek tulajdonosai külföldi utazáson vesznek részt. Gondoltak a legfdatalabbakra is, meghirdették a gyermekrajz pályázatot, melyen minden tizen­hat évnél fiatalabb gyerek részt vehet. A legsikeresebb alkotáso­kat Budapesten a gyermekrajz kiállításon fogják bemutatni, a megyei versenyen elért jó ered­ményért pedig tárgyjutalomban részesülnek a tehetséges rajzolók. Nagyon széles körű á szépiro­dalmi pályázat, minden témakör­ből, bármilyen írásművei pályáz­ni lehet. Természetesen elsősor­ban olyan írásokat várnak, ame­lyek a felszabadulás óta eltelt húsz esztendőből meríti témáját. A pályázat jeligés, csak géppel írott műveket fogadnak el. A jel­igét viselő nevét, és lakcímét kü­lön zárt borítékban kell a művek­hez mellékelni. Nagy lehetőséget nyújt a fotó­zás. filmezés kedvelőinek a fotó- diafilm- és kisf i lm-pály ázat. Film­klubok. 'szakkörök, kollektívája, tagja pályázhat szabadon válasz­tott témájú képekkel. A fényké­pekkel pályázóknak öt 18x24-es képet kell küldeni, a dia- és kds- film vetítési ideje tetszőleges. A díszítő és népművészeti pá­lyázat főleg a lányokat érdekli. Ezen szerepelni lehet lakásdíszá- tési, vagy valamelyik tájegység­re jellemző kézimunkákkal, vagy bármilyen tárggyal, ami az adott tájegység népművészetét tükrözi. A felszabadulási pályázaton bárki részt vehet, Tolna megyei vonatkozású tudományos művel. A pályamű lehet tanulmány, mo­nográfia. szociográfia, és az eltelt húsz év valamelyik mozzanatát dolgozza fel. A felsorolt pályázatokon kívül a szakmunkások, vagy akik szak­mát tanulnak részt vehetnek a Ki minek mestere? vetélkedőn, amelyet minden szakmában meg­hirdettek. Itt a résztvevőknek szakma szerinti pályamunkát kell küldeni a KISZÖV címére. A leg­szebb darabokat február végén a múzeumban állítják ki. A pályázatokra jelentkezési lapot mindenütt a művelődési ház igazgatójától kell kérni, és a pá­lyamunkákat is ott kell leadni. Jelentkezéseket február 15-ig fo­gadnak el. Mit mond a megyei tanács elnökhelyettese Az önállóságról, a kivételezésről és a felelősségről A dolgozó emberek többsége helyesli azokat az intézkedéseket, amelyek a vezetés színvonalának növelését, az egyéni felelősség fo­kozottabb érvényesülését írják elő és erélyesebb rendszabályok foganatosítását jelzik a termelés minden frontján a pazarlókkal, a naplopókkal szemben. A hivatalos lépések és intézkedések már ed­dig is maradéktalanul találkoztak a közvélemény óhajával és helyes­lésével. Jól tudjuk azonban, hogy az iparban, a mezőgazdaságban a helyes törekvések megvalósításá­nak első lépése azoknak a lénye­ges kérdéseknek az elemzése, amelyek a termelés lendületét fé­kezték és amelyek mintegy mér­gező anyagként gyakran bénító- lag hatottak egy-egy üzem életére, egészséges működésére. A mező- gazdasági termelés ilyen termé­szetű problémáiról beszélgettünk Tolnai Ferenc elvtárssal, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettesé­vel. Nem titok, Tolnai elvtárs, hi­szen a termelőszövetkezetekben a vezetők vérmérsékletüknek megfelelően nyíltan hangoztat­ják, hogyha nagyobb önállósá­got kapnának, ha nem lenne előírva, hogy miből, mit ter­meljenek, ha jobban igazodhat­nának az adottságaikhoz, akkor tudnának gazdálkodni. Ponto­sabban, jobban gazdálkodni. — Értem, mire gondol és úgy érzem, ne hallgassunk, beszéljünk róla. Arra most nincs mód, hogy a politikai gazdaságtan idevonat­kozó részét fejtegessük, csupán summáznám azt az érvényes té­telt, amely világosan bizonyitja, hogy szocialista körülmények kö­zött a mezőgazdasági üzemek ér­deke is azonos a népgazdaság ér­dekével. A termelőszövetkezetek­ben az önállóságot viszont rend­szerint akkor kezdik fejtegetni, amikor a két érdeket egybe kel­lene hangolni és összeegyeztetni. Valamilyen tétel gyakorlati alkal­mazás ugyanis mindig bonyolul­tabb, mint az adott tétel meg­tanulása. Ez az utóbbi könnyebb. — Nézzük a kenyérgabonát. A szántóterület meghatározott szá­zalékát búzával be kell vetni, mert az ország kenyerét nem bíz­hatjuk a véletlenre. Elmondha­tom, hogy a megye mezőgazda- sági üzemeiben ma már az embe­rek többsége megérti, hogy itt nem az önállóság megsértéséről, hanem össznépi érdekről van szó. — De tovább megyek. Valóban a járási tanácsok feladata be­nyújtani a tsz-eknek a népgazda­ság igényét, azt, hogy a belföldi szükségleteket és az export- lehetőségeket figyelembe véve hány holdon, mit kellene ter­melni. És itt, az úgynevezett te­rületkihelyezésnél az eddigieknél jobban össze kell egyeztetni a va­lójában nem ellentétes érdekeket. Egyébként az önállóság nem azt jelenti, hogy azt termelek, amit akarok. Ez nem önállóság, ez anarchia. Akkor lenne nagy baj, ha az önállóságot, az alkotni tu­dást ott nyirbálnák meg, ahol va­lóban nagy szükség van rá, tehát a termelésben. Ha nem az üzem felelős vezetői határoznák meg, hogy mit mikor és hogyan csinál­janak. hanem valamiféle felsőbb- ség. De ilyen nincs. Az viszont van, hogy sajnos bíztatni, bátorí­tani kell a tsz-ek vezetőit, hogy önállóbban alkalmazzák mindazo­kat az új és hasznos módszere­ket, amelyekkel többet lehet ter­melni. — összegezve: szerintünk nem Párttitkárok részére tanfolyam kezdődőit Balatonaligán így vetődne most fel a közös gazdaságokban az önállóság kér­dése, ha a szerződtető vállalatok kezdettől fogva egyenlő rangú partnerekként kezelték volna a termelőszövetkezeteket. A válla­latok általában úgy fogták fel a dolgot, hogy a kihelyezés a tanács feladata, s a tsz-szel, mint part­nerrel szerződéskötéskor sok tár- gyalnivaló nincs, szóval a válla­latnak legfeljebb az áru megren­delése, átvétele, bírálata a dolga. A szerződéssémák sem tekintették egyenlő rangú partnernek a tsz-t, szóval anélkül, hogy ezt a kér­dést most részletezném az önálló­sággal kapcsolatos problémák jó része ide vezethető vissza. Annyit még nem árt megjegyezni, hogy önmagáért való eszményi önálló­ság sehol a világon nem létezik. — S ha már itt tartunk, csupán az érzékelés kedvéért megjegyez­ném, hogy a mi befolyásolási té­nyezőink között is van néhány, amit felül kell vizsgálni, illetőleg rugalmasabbá kell tenni. Például ha a termelőszövetkezet saját erő­ből akar építkezni, akkor az építő­anyagot képtelen beszerezni. Ha viszont hitelre épít, akkor van építőanyag. Eszerint tehát ez is afféle feje tetejére állított jószándék, és ahhoz hasonlítható, ami miatt tavaly éppen eleget bosszan­kodtak az iparkodó tsz-ek ve­zetői és tagjai. A gépek át­csoportosítására gondolunk Tol­nai elvtárs. Arra, hogy amelyik tsz nem iparkodott, az végül is jól járt, mert az igyekvő, a ■ munkákkal jól álló tsz-ekből megkapta a gépeket, az igyekvő tsz tagjai viszont pórul jártak, mert a gép-átcsoportosítás leg­többször azon számításukat húzta keresztül, ami miatt ipar­kodtak. Mondta is, nem egy el­nök, hogy gyakran az a vesztes, aki jól dolgozik. Itt úgy véljük, a kivételezésnek egy sajátságos megnyilvánulásával találkozunk. — A kivételezést, vagy menjünk tovább, a futtatást kár lenne le­egyszerűsíteni, a gép-átcsoporto­sításra. Annál is inkább, mert e témakörben ennél jóval több fog­lalkoztatja, hozzátenném, felesle­gesen, egyik-másik tsz-ban az ernbe reket. Annak idején a mezőgazda­ság átszervezése előtt voltak olyan törekvések, hogy egy-egy tsz minta tsz legyen. Egyik-másik gazdaság tehát valóban előtérbe került, több támogatást kapott. Újabban azon­tetleniil a rendet és a fegyel­met megkövetelő tsz-vezetöKet? — Amikor ez kerül szóba, ak­kor tulajdonképpen a termelés­ről beszélünk, mert a tervek tel­jesítése, vagy nem teljesítése rendszerint összefüggésbe hozható e kérdésekkel. A tsz-ekben a zár­számadásokkal egyidőben most folyik az idei tervek készítése és jóváhagyása. Amikor ezt a ter­vet a tagok elfogadták, utána tartsák magukénak. A vezetők pe­dig gondoskodjanak arról, hogy valamennyi gazda ismerje meg azokat a feladatokat, amelyek rá várnak az idei gazdasági évben. Ez azért is fontos, mert a mező- gazdasági termelés terén még a ml megyénkben is sok a tenni­való, hiszen tavaly az átlagtermé­sek különösen kenyérgabonából, árpából, napraforgóból alacsonyak voltak. — 1965-ben ha néhány száza­lékkal is, de növekedett a műtrá­gya-ellátottság, jobb a gépellátás, nagyobb az építési és az egyéb beruházásokra fordítható összeg, így tehát az anyagi és a techni kai feltételek adva vannak ahhoz, hogy a mezőgazdaságban a terme­lési eredmények növelése érdeké­ben a különböző munkákat idejé­ben, jó minőségben végezzék el a szövetkezeti tagok. De ehhez, mint már mondottam, minden ember­nek ismernie kell a tervből rá­háruló részt. — Tolnai elvtárs, ne hara­gudjon, de közbe szólok. Tud­juk mennyit árt a felületes ter­vezés, a gyatra kivitelezés és a rengeteg határidőmódosítás. Arról viszont keveset tudunk, hogy személy szerint, név sze­rint kik a felületes tervezők, a gyatra kivitelezők? A közvé­lemény nem érti, hogy miért lehet büntetlenül rosszul ter­vezni, miért nehéz a felelősöket kézre keríteni és miért nem le­het örökre elvenni a kedvüket a káros ügyködéstől. — Erre én azt mondom, a jö­vőben nem sajnálunk semmilyen fáradságot a felelősség megálla- l pítására, és a kártevők felelős- | ségre vonása nem fog elmaradni. I De a termelési fegyelem szem­pontjából nézzük most a tsz-ve­zetők és a tsz-tagok feladatát. , Ez az előbbitől egészen eltérő té­ma. Tavaly is rendelet írta elő a kalászosok vegyszerezését. Ezt a munkát sok tsz-brp nem végez­ték el és a mulasztás miatt csak bán kivételezés, vagy futtatás a j néhány helyen történt felelősség­hivatalos szervek részéről nincs, , re vonás. a járási tanácsok veze- iUetőleg van de nem elvtelen. Első- , arra gondoltak, ha a rendeletet Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának szervezésében hétfőn megkezdődött Balatonaligán a párttitkánok egyhónapos tovább­képző-tanfolyama. A tanfolyamon 240 üzemi, állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti, illetve más munkahelyen dolgozó párttitkár vesz részt. A balatonaligai egy­hónapos tanfolyamét Soczó Jó­zsef, a Tolna megyei Pártbizott­ság első titkára nyitotta meg. Soczó elvtárs megnyitó beszédé­ben a tanulás elvi és gyakorlati jelentőségét ismertette. rendű feladatnak tekintjük ugyan­is a gyenge tsz-ek támogatását. Ez az elv érvényesült tavaly, amikor a beruházásoknál, a késztermé­kek értékesítésénél, a szállítógépek ellátásánál, stb. az érintett válla­latoktól megkívántuk, hogy sor­rend szempontjából első legyen a gyenge tsz. így lesz ez az idén is, de „agyontámogatás” nincs. ______Ä...___ _____ — A gépek átcsoportosítása. Ez ^ meg kell követelni, a dolog az esetek többségében valóban azt jelenti, hogy amelyik gazdaságban rbssz a szervezés, ott plusz-erőt kapnak abból a gazdaságból, amelyikben jó a szervezés. Egyik-másik tsz-ben lé­tezik is egy olyan elvtelen felfo­gás, hogy minek iparkodni, ha el­maradnak, kapnak segítséget. Ez­zel az idén jó lesz vigyázni. Meg­mondom miért. Az erőgépek nagy többsége ma már ;atsz-ek birto­kábán van. A fentről elrendelt ____________ g ép-átcsoportosítás tehát a dolgok természeténél fogva méreteiben nem lehet olyan, mint; volt a korábbi években. A tsz-tagok körében elég nagy visszatetszést szül a beruházá­sok közti huzavona, a kínlódás és sok esetben a felháborító gazdátlanság, hanyagság. Ide tartozik ehhez a kérdéshez a tsz-tagok és vezetők felelős­sége is. Meddig szegheti meg egyik-másik tsz-vezető a ren­deleteket és meddig rága'roaz- hatja egyik-másik tsz-tag bün­szigorúan betartatják, megsértik a tsz-demokráciát. Ilyen esetek­ben viszont nem a tsz-demokrá- cia megsértéséről, hanem libera­lizmusról van szó, amelyet az idén meg kell szüntetni. Ennél a kérdésnél összességében azt mon­danám, hogy az agrotechnikai módszerek maradéktalan alkal­mazását minden területen szigo- 11 kö — Nézzük a tsz-demokráciát. Sok oldala van, nem hallgathatom el, hogy csak az a tsz gazdálkod­hat eredfriényesen, ahol a veze­tők figyelembe veszik a tagok ja­vaslatait, véleményét és így to­vább. De van a tsz-demokráciá- nak egy másik oldala is: helyte­len például, ha egyes tsz-vezetők a termelési, valamint a munka- fegyelmet azért nem tartatják be, hogy ezzel megsértik a tsz-demokráciát — és a tagok közül esetleg néhányan panaszt tesznek. Ezzel kapcsolat­ban az a véleményünk, a terme­lési és a munkafegyelem vala­mennyi szövetkezeti gazda érdeke és mi az olyan panaszossal nem fogunk egyetérteni, aki azért pa­naszkodik a vezetőségre, mert a vezetőség a tsz érdekeit szem előtt tartva, munkálkodik. Ami­kor pedig kimondottan rossz­indulatú rágalmazásról van szó, az ügyet célszerű bírósí"' ’’O'a te­relni — mondotta Tolna' Ferenc elvtárs. Sz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom