Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

' í A) «, TQLNA MEGYEI, NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Decsi népművészek között XV. évfolyam, 11, szám. ARA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1965. január 14. A francia sajtó nagy figyelmet szentel a francia—magyar külügyminiszteri találkozónak Párizs (MTI) Péter János kül­ügyminiszter szerdán délelőtt lá­togatást tett a párizsi Magyar In­tézetben. A minisztert Báti Lász­ló. az intézet igazgatója fogadta. Előző este Pierre Francfort, Fran­ciaország budapesti nagykövete vacsorát adott a magyar külügy­miniszter tiszteletére. A francia televízió kedd esti adásában közvetítette Péter Já­nos külügyminiszternek a Quay d, Orsayn lefolyt megbeszélés után tett nyilatkozatát. A francia rádió is interjút közöl Péter Já­nossal. ügyminiszterednek első találkozó­ja. A Combat is ismerteti Péter János nyilatkozatát és címében kiemeli: a magyar miniszter bi­zonyos ellentmondást lát a fran­cia kormánynak az „európai” Európáról vallott nézetei és a Kö­zös Piac bizonyos alapelvei kö­zött. A L,Humanité vezércikkben foglalkozik Franciaország és a szocialista országok kapcsolatai­nak fejlődésével. Rámutat: a kor­mányszinten lezajlott különböző találkozók, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok növelése rikaiaknál érvényt szerezzenek revansista követeléseiknek. — Bármilyenek legyenek azon­ban a szocialista országok felé tett kezdeményezések korlátái és indító okai — írja az FKP lapja — kétségtelen, hogy megannyi lé­pést jelentenek a helyes irány­ban, a megkülönböztetés nélkül valamennyi népre kiterjedő ba­ráti kapcsolatok fejlesztése felé. Péter János ebédet adott Couve de Murville tiszteletére Párizs (MTI) Péter János kül­ügyminiszter szerdán a párizsi magyar nagykövetség épületében ebédet adott Couve de Murville francia külügyminiszter tisztele­tére. Az ebéden részt vett Házi Vencel, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, Valkó Márton nagykövet és munkatársai is. Péter János szerdán a délelőtti órákban látogatást tett a párizsi Magyar Házban. Itt a Franciaor­szágban élő magyarok különböző szervezeteinek képviselői fogad­ták. Két éve dolgozik a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet­nél Radovits Péter asztalos. Az ő munkájának is része van a szö­vetkezet szép eredményeiben. Képünkön éppen a szövőszékhez való lánchengert javítja. Képriport a 3. oldalon. (Bakó Jenő felvétele.) Péter János Párizsban A szerdán reggel megjelent, francia lapok továbbra is nagy figyelmet szentelnek a két kül­ügyminiszter találkozójának. A Figaro kiemeli, hogy Couve de Murville Budapestre látogat és a két ország között több egyezmény megkötése várható. A Nation cím­oldalán közli Péter János és Cou­ve de Murville képét, s hangsú­lyozza: a független Magyarország létrejötte óta ez a két ország kül­megfelel Franciaország érdekei­nek. A francia kormány politiká­jában mutatkozó változás az ál­talános nemzetközi enyhülés ered­ménye: a hidegháborús erők disz­kriminációs politikája visszavonu­lásra kényszerül, A lap egyúttal felhívja a figyelmet: De Gaulle a Kelettel szemben folytatott „mo­solypolitikája” ellenére folytatja Bonn körüludvarlását. Ez a ve­szélyes politika lehetőséget ad ar­ra, hogy a nyugatnémetek az ame­Tanácskozást tartottak a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők Szerdán a MEDOSZ-székház nagytermében összegyűlt a mező- gazdasági üzemek szocialista bri­gádvezetőinek első országos ta­nácskozása. A tanácskozást Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitot­ta meg. majd Kovács István, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Országos sajtótájékoztató Tolna megyei tapasztalatok A BIZTOSÍTÓRÓL Sajtótájékoztatót rendezett Budapesten az Állami Biztosító, közel 100 újságíró részére. A tájé­koztatón Fehér Sándor vezérigaz­gató ismertette az Állami Bizto­sító múlt évi munkáját, terveit. Ennek meghallgatása utón fel­kerestük qz Állami Biztosító Tol­na megyei Igazgatóságát és Boros Ferenc igazgatótól a megyei ta­pasztalatokról kértünk kiegészí­tést az országos tájékoztató anya­gához. Fehér Sándor vezérigazgató egyebek közt arról számolt be, hogy a múlt évben az országban negyedmillióval nőtt a bizto­sítottak tábora. A múlt évben az Állami Bizto­sító az országban 971 millió forint kártérítést fizetett ki, s ennek nagy részét, 877 millió forintot a termelőszövetkezetek kapták, Igen jelentős a lakosság va­gyoni kárainak megtérítésére for­dított össze. Az élet- és vagyon­biztosítás alapján 235 millió fo­rintot meghaladó szolgáltatást nyújtott a biztosító. Tolna megyében 23151000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító kártérítés címén a múlt évben. Ebből a szocialista szektor kapott 18 millió forintot, magánszemé­lyek pedig 4,7 milliót. A kötelező gép járműbiztosítás alapján 178 ezer forint került kifizetésre a múlt évben. Az Állami Biztosító vezérigaz­gatójának tájékoztatója szerint a múlt évben a jégverés okozta a legsúlyosabb kárt a termelőszövet­kezeteknek. Összesen 346 000 hold volt a tsz-ek jégverte területe. Az első jégverést márciusban jelen­tették, az utolsó hét jégveréses nap pedig októberben, tehát igen szokatlan időben volt. Júniusban mindennap hullott jég. Ez súlyo­san érintette Tolna megyét is. Annak idején hírt adtunk arról, hogy milyen pusztítást okozott a jégverés a dunaszentgyörgvi ter­melőszövetkezet szőlészetében. A milliós kárt az Állami Biztosító megtérítette. Ma már szinte mindenütt be­látták, hogy nem lehet biztonsá­gosan gazdálkodni biztosítás nél­kül, így a megyében is gyorsan terjednek a különféle biztosítási formák. Jellemző, hogy jelenleg mindössze két olyan termelő­szövetkezetet tartanak nyilván Tolna megyében, amelyik nem rendelkezik általános vagyonbiz­tosítással. A tájékoztató során sok szó esett a gépjárműbiztosítás hazai és külföldi tapasztalatairól. Az állami biztosítás várható módosítását, fejlesztését illetően Fehér Sándor vezérigazgató utalt arra, hogy mindinkább olyan biztosítási feltételek kidolgozására törekszenek, amelyek egyben fej­lesztik a dolgozók felelősségérze­tét is. Az Állami Biztosító például anyagilag is érdekeltté kívánja tenni a tsz-tagokat abban, hogy a sertéstenyésztés fejlődését aka­dályozó hibákat kijavítsák. Ezért a legeredményesebben dolgo­zó sertéstenyésztők részére 600 000 forint jutalmat ad ebben az évben. Az értékelés már most is folyik, s még ebben a negyedben mintegy 50 kiváló sertéstenyésztőt jutal­maznak meg, Hangsúlyozta többek között: a szocialista brigádmozgalom a me­zőgazdasági üzemekben is ered­ményesnek bizonyolt. Egyaránt szolgálja mind az egyének, mind pedig a társadalom érdekeit. Min­den eddiginél közvetlenebbül jut­tatja kifejezésre a szocialista épí­tés demokratizmusát, hiszen a szocialista brigádok közvet­lenül részt vesznek a tervek kidolgozásában, a végrehajtás legjobb módszereinek kialakí­tásában, 1959-ben a mezőgazdasági üze­mekben ötven brigád mintegy 1500 tagja tűzte még csak célul maga elé a szocialista cím meg-, szerzését, jelenleg pedig már ke­reken 2600 brigád körülbelül 40 000 dolgozója versenyez a meg­tisztelő cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. Nyíltan meg kell mondani azon­ban azt is, — mondotta a főtitkár —, hogy a mozgalom még ennél is eredményesebb volna, ha a szakszervezeti és az állami veze­tők jobban segítenék a brigádok munkáját, többet foglalkoznának a brigádok tagjaival, s az eddigi­nél is szélesebbkörűen vonnák be őket a gazdaságok problémáinak megoldásába. Ezután Királyi Ernő földműve­lésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdasági szocia­lista brigádok munkájának eddigi tapasztalatairól és további fel­adatairól. Rámutatott: a verseny­mozgalmak a mezőgazdaságban, s ezen belül a termelőszövetkeze­tekben már eddig is sok sikert hoztak. Bizonyítja ezt, hogy a termelőszövetkezetek orszá­gos termelési versenyében leg­jobb helyezést elért gazda­ságok eredményei jóval meg­haladják az országos átlagot. A Minisztertanács vándorzászla­jával és oklevelével tavaly kitün­tetett szövetkezetek például hol­danként 5,2 mázsával több ke­nyérgabonát, 7,6 mázsával több kukoricát, 100 szántóegységenként 7756 literrel több tejet és 50.2 mázsával több húst termeltek az országos átlagnál. Ezen az alapon joggal lehet bízni abban, hogy a szocialista brigádmozgalom létre­jötte és terebélyesedése elősegíti a termelőszövetkezetek termelési, gazdálkodási feladatainak sikeres megvalósítását. A mezőgazdasági szocialista bri­gád mozgalom további feladatairól szólva Királyi Ernő miniszterhe­lyettes a legfontosabbként jelöl­te meg. hogy a már működő bri­gádok megerősödjenek, munkájuk hatékonysága fokozódjék, s válla­lásaik teljesítésével mind nagyobb mértékben járuljanak hozzá a falu gazdasági és társadalmi fel­adatainak megoldásához. Az előadásokat követő széles körű vitában a felszólalók hang­súlyozták: óvakodni kell a mozga­lom pusztán mennyiségi szemlé­letű értékelésétől, s rámutattak arra is, hogy. a szocialista brigádmozgalom csak ott lehet igazán eredmé­nyes, ahol az alacsonyabb szintű tormákban is eleven és sokrétű verseny alakul ki a dolgozók között. A vita befejeztével bejelentették, hogy Losonca Pál földművelés- ügyi miniszter 13 szocialista bri­gádvezetőnek a mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Királyi Ernő földművelésügyi miniszter- helyettes adta át. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom