Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
1H5. január 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A befejezés és a kezdés NÖZSON 1 | 959. február 20-án, este 6 órakor dr. Sára Béla Mözs községi állatorvos az Agritoxot ajánlotta nagyon jó és hatásos óvószerként a gabonafutrinka ellen. Izsák Gyula megjegyezte, nem tartja rossznak a védekezésnél a Matadort. Ezek után a tanácsülés résztvevői közül néhány ember fészkelődni kezdett, mert az elnök bejelentette, hogy a második napirendi pont, beszámoló lesz a község szocialista átszervezéséről. Mindez ma már történelem, az elmúlt húsz esztendő egyik kiemelkedő dátuma a község életében. Akkor némelyik egyéni gazda tanácstag megadóan maga elé nézett és arra gondolt: ez az átszervezés úgy látszik örök téma. Viszont még mindig jobb róla beszélni, mint cselekedni. Sőt, addig, ameddig csak napirendi pont, hozzászólni nem kötelező, az ember megteheti, hogy egyszerűen elhallgatja. A tanácselnök elmondja a magáét és ha nincs hozzászólás, akkor a napirenddel végeztünk. A jelenlévők közül még nem sejtette senki, hogy néhány nap elteltével robbanásszerű minőségi változás történik, napok alatt tömegesen írják alá az egyéni gazdák a belépési nyilatkozatot és pár hónap leforgása alatt végbe megy az új gazdálkodási forma kialakulása. Pláne Mözsön nem gondoltak erre. Működött ugyan a községben három tszcs és egy tsz, de a tsz-szel sem agitálni, sem érvelni nem lehetett Amikor az egyéni gazdáknak a nagyüzemi gazdálkodás magar sabbrendűségét kellett bebizonyít tani, akkor éppen a helybeli tsz- ről tanácsos volt hallgatni. Sokan tudták, hogy aratás idején a szövetkezeti gazdáknak kizárólag azért volt kitartásuk, mert Kállai Sándor tanácselnök „kikönyör- gött” a földművesszövetkezettől mindegyik tsz-tag részére 200 forint hitelt. így azután a nyár leg nehezebb munkájával nagy nehezen, de megbirkóztak. Ebben a helyzetben a köz- *■ ség vezetői mégis mertek az átszervezésről beszélni, mert hitték, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jelenti a falu felemelkedését, a parasztemberek jobb, emberibb életét. Meg voltak róla győződve, hogy lesz idő, amikor a falu népe az átszervezés tényét a község felszabadulás utáni történetének legszebb lapjaiként fogja számontartani. Mindez be is következett, de mi még maradjunk ennél a régi, hét évvel ezelőtti tanácsülésnél. Kállai elvtárs a tanácstagokat hozzászólásra bíztatta. Simon Ferenc, Csuka István, Klem János, Pintér Ferenc, Izsák Gyula, Szőke Imre egyéni gazdák hallgattak. — Miért ilyen nehéz a hozzászólás ehhez a témához? — kérdezte Martin Józsefné tanácstitkár. Erre mozgolódás támadt és az egyéni gazdák egymás szavába vágva bizonyították, hogy ők tulajdonképpen egyetértenek a nagyüzemi gazdálkodással, de olyanok a mözsi viszonyok, hogy félnek. — Teljesen levetkőzünk! —I dünnyögte valaki. A tanácselnök türelmesen ma- { gyarázta a más községekből vett pozitív példákat. Józan, higgadt érvelése az egyéni gazdákat megnyugtatta. A tanácsülés véget ért, de az átszervezés kérdése ettől kezdve a falu életében továbbra is napirenden maradt. Hírek érkeztek az ország más vidékeiről. Ezek arról szóltak, hogy nemcsak községek, járások, egész megyék parasztsága tért át az új útra. S a mözsi emberek egyre gyakrabban hangoztatták: meg kell érteni az idők szavát. Mindenki azt várta, hogy a tekintélyes gazdák kezdjék. Közéjük tartozott és tartozik ma is Csuka István tanácstag, a Hazafias Népfront elnöke, az aktív közéleti férfi, a szorgalmas, mindenben példát mutató gazda. Belépését az egyéni gazdák szinte jeladásként várták C sakhogy Csuka István száját egyszer már megégette a forró kása. Az ötvenes években megpróbálkozott a tsz-szel, de nagyon hamar ki is ábrándult belőle. Kilépett és attól kezdve váltig hangoztatta, nem megy vissza soha. A népnevelőkkel így beszélt: — Híve vagyok a haladásnak és azt is tudom, hogy a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. De én a nyilatkozatot nem írom alá. Győrfi László elvtárs, a szekszárdi FJK elnöke baráti, elvtársi tónusban kérte: nézze a falut, ne legyen a fejlődés kerékkötője. S végül Csuka Istvánban az érzelmeket legyőzte az értelem. Még ma is sokan emlékeznek arra a percre: kicsordult a könnye, de a nevét a belépési nyilatkozatra odaírta. Példáját rengetegei követték, s ma — amikor a mözsi Uj Élet Tsz ismét gazdag évzárásra készül, — sokan mondják, a fejlődést elsősorban azon1 lehet lemérni, hogy Bagdi Gyula a nagycsaládos volt szegény ember jó erős, középparaszti színvonalon él. 1959-ben novemberig 271-re nőtt az új belépők száma, de november 27-én a tanácsülésen Bartók József tanácstagnak még a következőket kellett javasolnia: — A tanácstagok a holnapi nap folyamán járják végig a gazdákat és népnevelő munkával hassanak oda, hogy mindenki sürgősen pótolja a kenyérgabona-vetési mulasztását. A javaslatot a tanácsülés elfo- ” gadta és határozatot hozott, így utoljára foglalkoztak az egyéni gazdákkal. A következő években már közös erővel termelték meg a kenyérnek valót és ebből évről évre egyre több jutott a népgazdaságnak ie. Aztán volt még egy emlékezetes falugyűlés: a belépési nyilatkozatot már mindenki aláírta, a művelődési házat zsúfolásig „megtöltötték” az új- : donsült szövetkezeti gazdák, hogy 1 döntsenek. Közfelkiáltással hatá- I rozták el, az új életet az Uj Élet I Tsz-ben kezdik. Wágner Mihály hivatalsegéd pedig vitte kiszögezni a táblát: „Mözs termelőszövetkezeti község”. Jóval később Wágner Mihály szerelte is le, mert gyakorlatilag nem volt már jelentősége, hiszen nemcsak Mözs, mindegyik község termelőszövetkezeti. Mözs a leggazdagabbak közé tartozik. Tavaly a zárszámadó közgyűlésen Kutnyánszki János növénytermesztő ípv vallotta: — Ezt az életet hamarabb kellett volna kezdeni. A mikor ezeket mondta, eszé" be sem jutott, hogy annak idején a népnevelők előtt jó erősen belakatolta a kaput. Rég volt, talán igaz sem volt. Az viszont igaz, hogy tavaly az esztendő vége felé Prickler Valéria, a postahivatal vezetője tartott a tanácsülésen beszámolót. A volt egyéni gazdák mind ott voltak, mert valamennyien tanácstagok jelenleg is. De Simon Ferenc már traktoros, Klem János az építőbrigádban dolgozik, Pintér Ferenc brigádvezető, Csuka István a szőlészet vezetője, Szőke Imre fogatos, Izsák Gyula növénytermesztő. Figyelték a hivatalvezető mondókáját. Ez egye- | bek között arról szólt, hogy a ! 2500 lakost számláló községben hárommillió forint van a takarékban. — És én még azt hittem, hogy levetkőzünk! — sóhajtott valaki bűnbánóan, de hogy ki, azt nem lehetett és nem is nagyon akarták megállapítani. Szekulity Péter Tolna megyéből a moszkvai A Magyar Nők Országos Tanácsa az MSZBT és az IBUSZ közös szervezésében április 4-e, a felszabadulás ünnepe alkalmából megrendezésre kerülő moszkvai ünnepségre 200 tagú magyar küldöttség utazik a Szovjetunióba. I Tolna megyéből öt jól dolgozó , nőt küld a megyei nőtanács a | felszabadulási ünnepségre. A me- | gyei nőtanács összeállította a Szovjetunióba utazó nők névsorét. Részt vesz a moszkvai ünnepségen Miklós Pálné a dombóvári Alkotmány Tsz baromfitenyésztője. Takács Istvánné, a tolnai földművesszövetkezet dolgozója, Bar- dócz Lászlóné, a hőgyészi nótaöt nő vesz részt ünnepségen nács titkára, Szegedi Erzsébet, á városi nőtanács szociális bizottságának tagja, és Baricz Józsefné, a bonyhádi járási nőtanács titkára. Az asszonyok nagy izgalommal készülnek a küszöbönálló szov- jetunióbeli utazásra. A program sok látnivalót és még több élményt ígér. A Tolna megyei asz- szonyok baráti találkozókon, üzem- és kolhozlátogatásokon vesznek részt. A látogatások során közvetlenül is alkalmuk lesz megismerni a szovjet embereket, s találkoznak a szovjet nőbizottság aktivistáival. Dunaföldvctron kel a zöldborsó Ragyogó napsütés olvasztotta a deres határt kedden is a megye , tájain. A termelőszövetkezetek- , ben sokfelé szekérkaravánok és .vontatók hordták az istállótrágyát a földekre, A lágyuló talaj miatt ja legtöbb helyen kupacokba rakták a tápanyagot, s megyeszerte több ezer hold területre az istálló- trágyát így készítették elő a szétszórásra. A döbröközi Zöld Mező Tsz-ben 40 lovas fogattal és öt erőgépes vontatóval ezer mázsánál több trágyát szállítottak ki az (istállókból a földek szélére kedden. A verőfényes idő különösen kedvezett a termelőszövetkezet csaknem száz fakitermelőjének. A Zöld Mező Tsz ugyanis 365 hold- nyi erdőt is birtokol a Tamási Állami Erdőgazdaság felügyeletével, s a feladatként előírt 800 köbméternyi fának mintegy felét kivágták keddig a szövetkezet tagjai. A dunaföldvári Alkotmány Tsz- ben kel a zöldborsó. Még december elején 38 holdon vetettek korai zöldborsót, amely szépen telel a vékony hólepel alatt, s kidugta csiramagvait. A közös gazdaság már tavaly előtt is ősz végén tette magágyba a zöldborsót, akkor 20 holdon, a kemény télben azonban kifagyott és februárban újra kellett vetni. A mostani időjárás kedvez az őszi vetésnek, s ha minden jól megy továbbra is, kora tavasszal mázsaszámra küldik a primőrborsót a piacokra Dunaföldvárról. ÚJ MÓDSZER a minőség javítására Készülnek a szakszervezeti választásra a dombóvári fűtőházban A SZOT határozata értelmében az idén újjáválasztják az üzemek, hivatalok, intézmények szakszervezeti szerveit. Tolna megyében is megkezdődtek a választási előkészületek. A dombóvári fűtőházban az új év első napjaiban a bizalmi választásokkal kezdődött az szb- választási tömegszervezeti munka. A 870 szakszervezeti tagot számláló gazdasági egységben a bizalmiak. több mint ötvenen, beszámoltak végzett munkájukról, és minden csoportban bizalmit választottak. A régi bizalmiak többségét. több mint nyolcvan százalékát a szakszervezeti tagság újraválasztotta. Ezekben a napokban választják meg a három üzemrész alapszervezeti vezetőségét is. Alapszervezete lesz a kocsijavítóknak, az utazóknak és a mozdonyjavító műhely munkásainak. A műhely- bizottságok megválasztása után, február 22-én választják meg a fűtőház szakszervezeti bizottságát. 1 Évről évre megtervezik ^ hádi Cipőgyárban az előállítandó cipők mennyiségé, értéke mellett azt is, hogy hány százalék legyen az elsőosztályú, sőt a terv előírja, hogy a leértékeltek közül hány pár lehet anyaghibás és mennyi a műszaki hiba miatt leminősitett cipő. A fontosabb mutató természetesen a „kereskedelmi I-es” százalékaránya — ezekért kap a gyár teljes árat, a többinek, függetlenül attól, hogy anyaghiba, vagy megmunkálási hiba miatt minősítették le, az árát csökkentik. Mégsem közömbös, hogy mi az oka a leminősítésnek. Az anyaghibás cipők aránya ugyanis elsősorban attól függ. milyen anyagot — főként felsőbőrt — kap a gyár. Bár itt is van lehetőség a minőség javítására, a szabászokon múlik, hogyan vágják ki a különböző felsőrész-darabokat és az ügyes szabász a felsőbőr gyengébb részeiből olyan alkatrészt szab ki, ami így is „elmegy” elsőosztályú cipőhöz. Azonban sok lehetőség itt nincs. De annál több a másik kategóriánál. Itt aztán már teljes egészében a gyári kollektíván múlik, mennyire sikerül csökkenteni a műszaki hiba miatt leminősített cipők arányát. Jelentős mértékben javult a minőség az utóbbi években a gyárban. 1962-ben a terv 90,1 százalékban szabta meg az elsőosztályú cipők arányát, ez azonban csak terv maradt. Kereken két százalékkal maradtak el tőle, az összes cipőinek 88,1 százaléka volt elsőosztályú. Anyaghibás lett a tervezett 6.1 százalékkal szemben 7,2 százalék, műszaki hibás pedig 4,7 százalék holott 3,8 százalékot terveztek. A következő évben bekövetkezett a fordulat a tervezett 90 helyett 92,1 százalék volt az elsőosztályú áru aránya. Tavaly, 1964-ben tovább „feszítették” a tervet, 92,7 százalékra. De sikerült még ezt is túlszárnyalni. Minden elkészült száz pár cipő közül 93,0 pár került elsőosztályúnak minősítve a készáru-raktárba. A csökkenés bekövetkezett mindkét fajta le- mdnősítésnél. anyaghibás volt a tervezett 4,5 százalék helyett a cipők 4.4 százaléka, műszaki hiba pedig 2,8 százalékkal szemben mindössze 2,1 százalékban fordult elő. Az eredmény több tényezőnek a következménye. A gyárban állandóan napirenden tartják a minőség kérdését, nem múlik el termelési tanácskozás, brigádértekezlet anélkül, hogy ez a probléma napirenden ne szerepelne A szocialista brigádok versenyválla- lásainak mindegyikében szerepei a minőség javítása is. És ha valahol — több száz kézen megy keresztül a munkadarab, míg cipő lesz belőle — hiba fordul elő a vezetők „soronkívül” is összehívják az érdekelteket, hogy felhívják a figyelmüket annak kijavítására. Természetesen az anyagi érdekeltséget is felhasználják a cél érdekében. E téren vezettek be egy jelentős új módszert az elmúlt évben. Megjavították a gyárlásközbeni minőségi ellenőrzést. Agyártásközbeni meó ,.n®m ——--------------------------- uj dolog a gyárban, hiányossága volt ennek azonban az, hogy nem volt dokumentálva. A meós, vagy a művezető észrevette a szalag végén a hibát, bejelölte krétával, vagy maga kijavította, esetleg visszaadta a hiba elkövetőjének javításra. Ebből azonban nem lehetett megállapítani, ki vét sorozatosan a technológiai fegyelem ellen. Ha egyik-másik körnél túlsók volt a leminősitett cipő, az egész kört, csoportot kizárták a minőségi prémiumból, függetlenül attól, hogy ki dolgozott jól, ki rosszul. Nem volt intézményesen biztosítva az sem, hogy minden nap, minden kulcsmunkahelyi dolgozó munkáját ellenőrizzék. Most, a múlt év közepe óta osztályoznak a gyárban. Csaknem úgy, mint az iskolában. A művezető kötelessége naponta minden kulcsmunkahelyi dolgozónál legalább tíz pár cipőt megnézni. Ezután osztályoz arra a napra. Ha az illető kifogástalanul véíerio a munkáját, ötöst kap. Ha a tíztizenöt pár cipőnél minőségi hiba fordult elő —, attól függően, hogy több. vagy kevesebb, kisebb, vagy súlyosabb a hiba, — négyest, hármast, kettest, esetleg egyest. Ez az osztályzat rákerül az illető kartonjára. A hónap végén összesítik az eredményeket és ha valakinek az „általános osztályzata” négyes és ötös között van, a minőségi prémium száz százalékát kapja. Hármas és négyes között, akkor ötven százalékot. Hármas átlag alatt nem jár minőségi premium. Túlzás lenne azt állítani, hogy egyértelmű helyeslés fogadta az intézkedést. Még ma is van. aki „iskolás” módszernek tartja. — Valahogy úgy vagyunk ezzel — mondta Sövér Ferenc, az aljaüzemi szalag egyik dolgozója, amikor érdeklődtünk a véleményéről —, hogy aki becsületes, az úgyis mindent megtesz a jobb minőség érdekében, felesleges naponta osztályozni. Neki egyébként 4,5-ös volt a múlt havi eredménye, tehát tényleg jól dolgozott decemberben. Csak a beszélgetés során derült ki, hogy azelőtt hónapok is elmúltak anélkül, hogy minőségi prémiumot kaptak volna, most meg, félév óta talán nem is maradi ki hónap prémium nélkül. György Antal sarokványo- ló másként vélekedik. Szerűi ío jobb lett volna, ha már előbb bevezetik az osztályozást. Megnéztünk néhány kartont. Beke László, az Ifjúsági kör talpszélmarója január 3-án 2-est, 4-én ugyancsak 2-est kapott, de 5-én már ötöst írt be neki a művezető. Úgy látszik használt a figyelmeztetés — és bizonyára a rossz osztályzat okát is megtudta — mert javított. És ha igyekszik, még a hónap végéig négyes fölé emelkedhet az átlaga. Társa, Juhász Péter vasárnap egyest, hétfőn ugyancsak egyest, de kedden már négyest kapott. IA vitái eldöntötte az élet. Ami----------------------------------noségnél túlteljesítette múlt évi tervét a gyár — természetesen a meny- nyiséget is — és biztatóak az új esztendő első napjainak eredményei is. Az év első munkanapján 92,4. a másodikon 93,2, a harmadikon pedig 95,7 százaléka volt elsőosztályú az elkészült cipőknek, M J
