Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
1965. január 12. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 r így él az emlékezetben Az első újítás Régi, megsárgult, Ä szélű íüzet kerül elő Szabó Elemérnek, a Bonyhádi Zománcgyár újítási előadójának fiókjából, miközben a (gyár újítómozgalmáról, a nemrég lezárult újítási hónap eredményeiről és az 'idei tervekről beszélgetünk. A gyár első újítási naplója. Ott áll rajta a bélyegző: „Magyar Zománcmű és Fémáru Gyár, Perczel Béla, Bony- hád”. A gyárat akkor már államosították, de a név, a bélyegző még a régi volt. A napló már rég megtelt, hiszen csak „23, azaz huszonhárom számozott oldalt” tartalmaz, de értékes dokumentum, az újítómozgalom indulásába enged betekintést. Kik voltak a gyár első újítói? Itt vannak-e még? Mit csinálnak most? De lapozzuk fel a naplót! Az első bejegyzés: Helgert József újítási javaslata, a mosdótál- körülvágás módosítására, ezt a javaslatot elutasították, az újító már régen nyugdíjba ment. A következő, a második számú, 1948 júniusában kelt. Kránitz József adta be, javasolta az éjjeli- fazondomborítás módosítását, javítását. Elfogadták, bevezették, az előkalkulált gazdasági eredmény évi 384 forint, ténylegesen az első évben 441 forintot takarítottak meg vele. Az újító ötven forint újítási díjat kapott. — Itt dolgozik még Kránitz József? — Igen, csoportvezető a zománcozócsarnokban. És ha végiglapoznánk a füzetet és a többit is, legalább harminc-negyven alkalommal találkoznánk a névvel — válaszolja az újítási előadó. — Tehát Kránitz elvtárs tekintendő a gyár első újítójának, az első, bevezettetésre /is került újítás az ő nevéhez fűződik. Az újítót a zománcozóban, az egyengetőműhelyben találom. Elfoglalt ember, most éppen műszakváltás van. Az egyik ponthegesztő gépet állítja be, de még nem is végzett, már a peremfúróhoz hívják. Kicseréli a törött fúrót, itt is mehet a munka. — Hogyan született az első újítás? — Hát kérem, az úgy volt, hogy az államosítás után összehívott bennünket Simon elvtárs, az üzemvezető. Azt mondta: emberek, most a miénk az ország, miénk a gyár, magunknak dolgozunk. Mindenki gondolkodjon, hogyan lehetne jobban dolgozni, többet termelni. Mert ettől függ, hogyan élünk. Nekem már akkor is motoszkált a fejemben, hogyan lehetne jobban, gyorsabban csinálni a fazondomborítást. Az éjjeliedény nem olyan, mint a fazék, vagy lábos, a mélyhúzás utás öblösre kell alakítani. Én már ismertem a fortélyát, a gépen hogyan, meddig kell szorítani a rollnit, de mindez a szemmértékre, a gyakorlatra volt bízva. Arra gondoltam, hogy ha a szupporthoz egy ütközőt teszünk, akkor gyakorlatlanabb munkás is végezheti ezt. De nekem is könnyebb. Elmondtam az ötletet Simon bácsinak. ö aztán megnézte a gépet, gondolkodott egy darabig, majd felderült az arca: — Jól van, Jóska fiam. Ezt megcsináljuk. Aztán tudod-e, hogy újító vasy? _____ Azelőtt nem hallottam ezt a szót. Aztán hirtelen eszembe jutott egy régi eset. Vagy hétnyolc évvel ezelőtt történt. Harmincnyolcban kerültem az üzembe, először a gránátgyártásnál dolgoztam, majd átkerültem az edényosztályra. .Spekuláltam én akkor is, hogyan lehetne ésszerűbben, könnyebben dolgozni. Ä mélyhúzóprésnél . yojtam, amikor megállt mellettem az üzemvezető. — Pali bácsi — mondom. — Arra gondoltam, ha itt másképp állítanák be az ütközőt, könnyebb lenne a tárcsát betenni a gépbe. Talán gyorsabban is menne a munka. A mester először a gépre nézett, aztán engem mért végig. Feltolta a szemüvegét, és azt mondta: — Ide figyeljen, fiam. Maga még majdnem új ember a gyárban, hát nem tudhatja egészen a rendet. A maga kötelessége, hogy dolgozzon. Hogy hogyan lenne jobb, meg könnyebb, azon gondolkodni másoknak a kötelessége. Ezzel otthagyott. Én pedig megfogadtam a figyelmeztetést. Persze, nem egészen. Mert, ha nem vették észre, én itt is, ott is módosítottam egy kicsit a gépen. De nem ám azért, hogy többet termeljünk, hanem azért, hogy nekem legyen könnyebb. Persze, most már nemcsak azért újítok. Hiszen csoportvezető vagyok, nem én dolgozom a gépeken. Kránitz József tagja a gyár újítógárdájának. Műhelyében nincs olyan gép, amelyiken ki- sebb-nagyobb újítást, ésszerűsítést ne végzett volna. Negyvenkilencben bajok voltak a szer- számöntvény-ellátással. Szerkesztett egy olyan mélyhúzószerszámot, amelyiknek egyik felével edényt, a másik oldalával pedi” zsírbödönfeneket lehetett sajtolni. A minap az angolfazék simít sát, egyengetését módosította. É; most is motoszkál a fejében egykét ötlet, aminek megvalósítására a következő hetekben, hónapok bán kerül sor. Gyakran fordul elő, hogy ha egy új gyártmány: akarnak bevezetni, vagy baj van valahol a sajtóiéban, a vezetők, szerkesztők, technológusok kikérik Kránitz elvtárs véleményét Az üreg napló^ dehogy' újat nyitnak, a sorszámot elejétől számítják. Az 1964-es évei az 1904-es számmal zárták. A' idén elérik a kétezret. Bizonyos hogy az új naplóban is szerepe', majd néhányszor a gyár első újítójának a neve. (J) Á zárszámadásra készülnek A legnagyobb munka a könyvelőkre hárul. Képünkön Dömötör Ferencné, Farkas Ferencné, Vitta Zsuzsa és Szűz Mihály. A zárszámadásig még sok tennivalójuk lesz. A leltározások befejeződtek, most már a zárszámadásra készülődnek a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben is. Az irodákban lázas munka előzi meg a zárszámadó közgyűlést: László Lajos elnök. Fát Lajos főagronómus és Weinhart Imre párttitkár a zárszámadás terveit készítik. — Általános hívás, általános hívás ... Itt a HA 3 KNA. A Heien., Aladár, három, Károly, Nán- dor, Aladár amatőrállomás a 80 méteres amatőrsávban. Kérem jönni. Vétel. Ez a hívás néhányszor megismétlődik. majd a rádiós vételre kapcsol. Fülén a hallgató, ujjai a vevő keresőgombján... A hallgatóban, mint valami földöntúli katlan fortyogása, sustorgása, forrása, jelentkezik az éter. Elmosódott, érthetetlen hangok, ezernyi morzébillentyű kopogása, a géptávíró jellegzetes hangja .. . Aztán mintha kiválna néhány szófoszlány ebből a hang-kavalkád- ból.... A rádiós szinte eggyé olvad a készülékkel, mintha érzékszervei is csövekké, kondenzátorokká, ellenállásokká válnának. Mintha egy másik állomás jelentkezne ... Igen. A szófoszlányokból nagyon halkan, alig érthetően, de ki lehet venni: — HA 3 KNA ... HA 3 KNA... itt az YO 2 FV... Adását vettem. .. adását vettem. Most hívásra állok, vétel. A rádiós arca felderül. — Román amatőr jelentkezik — aztán adásra kapcsol. — YO 2 FV, Yokohama, Ontario, kettő, Ferenc, Vilmos... itt a HA 3 KNA, adását vettem, jó hangerővel. Riportot adok ... A riport itt nem azonos az újságírói műfajjal, hanem néhány rövid mondatban arról számol be a rádiós, milyen teljesítményű készülékkel, antennával dolgozik, közli az adó helyét, és keresztnevét. Aztán ismét az YO 2 FV-s amatőr. Resicáról jelentkezik. Viktornak hívják. A riport végén elköszönnek egymástól, és mindketten újabb amatőr állomások után kutatnak az éterben. A HA 3 KNA a szekszárdi MHS Rádiósklub amatőrállomásának elnevezése. A Rákóczi utcai székház egyik, emeleti sarokszobájából száll a hívás a világ minden tájára a nap különböző óráiban. Valkay Lajos, a klub vezetője a naplót mutatja, a klubtagok „termését”. — Szinte az egész világgal tudunk összeköttetést teremteni. Távbeszélőmódban a szomszédos országok, távíróban a távolabtíiak amatőréivel. Az SM 6 ATH állomásról a svédországi Halmstad- ból Tom jelentkezett, az UA 1 CS-en Leningrádból Vladimir, a DJ 6 QV-n Saeckingenböl Heinz, az YU 4 ENS-en Sarajevóból Mariann, az LA 2 Vl-in Oslóból Gunnar, az YO 5 KDM-en Nagyváradról Sándor. A WA 2 000 meg éppen egy New York-i amatőr, Steve hívójele. Vele távíróban teremtett összeköttetést egyik amatőrünk. ' A napló tanúsága szerint egyikmásik külföldi amatőr már jó ismerőse a szekszárdiaknak. A nagyváradival, Sándorral különösen gyakran találkoznak az éterben. Hogyan lehet valakiből amatőr? — Először is, meg kell ismerkedni a rádiózás alapfogalmaival, s a morzéval. Aztán operátori, megfigyelői vizsgát kell lenni szakbizottság előtt. A végső cél; adóengedélyt szerezni újabb vizsga után. A rádióklub munkája természetesen nem merül ki az amatör- ködésben. A vételtechnikai■ szakosztály például minél érzékenyebb készülékek megalkotásával foglalkozik, illetve a repülő- és a hajómodellezőknek készít apró készülékeket a modellek irányításához. Ahhoz' pedig, hogy ezek a kis modellek minél sokoldalúbb manőverezésre legyenek képesek, sokcsatornás készülékekre van szükség, amelyekben a csövek helyett természetesen tranzisztorok működnek. A klub másik szakoszálya a ról<a-szakosztály. tagjai rendszeresen versenyeznek, ebben a nagy szakmai tudást, és fizikai felkészültséget is igénylő ágban. Valkay Lajos klubvezető az idei munkatervet mutatja, amelyben a rövidhullámú és ultrarövidhullámú megyei róka-versenyen kívül Baranya és Somogy megyei rádiósokkal együtt területi verseny is szerepel. Május végén amatőr-kiállítást rendeznek a fel- szabadulás évfordulója tiszteletére. a klub két tagja pedig az országos konstruktőri versenyre készül, amelyen adott anyagokból kell készüléket építeni, meghatározott célra. A terv ezenkívül sok más részletre is kitér, hiszen foglalkoztatni kell a rádiózást kedvelő fiatalok egyre népesebb táborát. BI. í Előkészületek a zárszámadásra Ertényben Az értényi Búzakalász Tsz-ben még a múlt hónapban befejezték a leltározást. A könyvelés ezekben a napokban az anyag feldolgozását végzi. A leltározó bizottság tagjainak a legtöbb munkát — időben is — a gabonaraktárkészlet számbavétele adta. A leltározás során 12 vagon búzát. 9 vagon árpát, és 170 mázsa zabot mázsáltak el. Néhányan a tsz- tagok közül szóvá is tették: Minek van szükség a mázsálásra, köbméterben is fel lehetne becsülni a raktári készletet. Ezzel a módszerrel gyorsabban lehetne végezni — vélekedtek. A leltározó bizottság tagjai ragaszkodtak a pontos mérlegeléshez, s ahhoz, hogy a valóságnak megfelelő adatok kerüljenek a leltárba. Az idén jóval több tételt kell a könyvelésnek feldolgoznia, mint az elmúlt évben. Kenyér- és takarmánygabona készletük nagyobb a tavalyinál. Gépeket, épületeket vásároltak. így is gyarapodott a közös vagyon. A tsz december elején költözött át új irodahelyiségébe, amit tavaly vettek. A termelőszövetkezet ragaszkodik a mezőgazdasági szakemberekhez. ami kifejezésre jut abban is. hogy részükre lakást biztosítanak. A leltári adatok feldolgozásával ugyan még nem végeztek teljesen, de Sun Dénes főagronómus, aki óvakodik a jósolgatásoktól, any- nyit már elárult, hogy az értényi Búzakalász Tsz-ben a betervezett munkaegység meglesz. Körülbelül másfél millió forint kerül felosztásra, a földjáradékkal együtt. A számszaki emberek a számokkal dolgoznak, a gazdasági szakemberek Szűcs József tsz-el- nök, a főagronómus és a főállattenyésztő a jövő év terveit körvonalazzák. Készül a növény- termesztés terve, hova, melyik táblába mi kerüljön. A tervek elkészítésénél támaszkodnak az elmúlt évi zárszámadó közgyűlésen felvett jegyzőkönyvre. Figyelembe veszik az ott elhangzott hasznos és jó javaslatokat. Az idei évben rendezésre kerül néhány feszültséget okozó bérprobléma is, amely elsősorban az állattenyésztésben dolgozók és a fogatosok között jelentkezett. A fogatosok bérezését úgy állapítják meg, hogy személy szerint is érdekelve legyenek a munkában, s állandóan lehessen nájuk számítani. Az értényi Búzakalász Tsz-ben számolnak, terveznek. A tagok azt számolják, mennyivel növekedett a közös vagyon, és mi kerül felosztásra. A tsz-vezetők az elért eredményekre alapozva, a következő gazdasági, év jó előkészítésén fáradoznak. Az elmúlt év számvetésével együtt, előre néznek, az idei év gazdasági munkáját készítik elő.
