Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

1965. január TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 . * Uj nyolctantermes iskola építését kezdték meg Decsen Deesen az elmúlt évben el­készült a tanyasi gyerekek kollé­giuma, ami megoldja a falutól távol lakó iskolások megfelelő színvonalú oktatását. Ezzel meg­nőtt a gond is, mert azoknak a gyerekeknek, akik eddig a tanyasi iskolában tanultak, a faluban tantermet kell biztosítani. A prob­léma megoldására nemrégiben új nyolctantermes iskola építéséi kezdték meg Decsen. Úgy terve­zik, hogy az iskolát két ütemben építik: először négy tanterem ké­szül el a megfelelő kiszolgáló- helyiségekkel, később pedig a kö­vetkező négyet építik meg. Az új iskola 2 millió forintos költséggel épül, a községi tanács pedig 500 nap társadalmi munkát szervezett az építéshez. 3800 vagon A Déldunáritúli Vetőmagter­meltető Vállalat dombóvári al­központja tavaly az év utolsó ne­gyedében működési területén 3800 vagon vetőburgonyát vásá­rolt fel és adott el. A dombóvári alközpont az ország egyik leg­nagyobb vetőburgonya-szaporító vállalata. Baranya, Somogy és Tolna kijelölt termelőszövetkeze­tei valamint állami gazdaságai által termelt és a felügyelőség ál­tal fémzárolt vetőburgonyát jut­tatja el, az igényeknek megfele­lően. az ország minden részébe. veiőburgonya Csonka Károly igazgató elmon­dotta; a forgalom nagy része ősz­szel bonyolódik. Az is a cél, hogy még ősz folyamán ki tudják az igényeket elégíteni. A közös gaz­daságok szakvezetői jól tudják, hogy a vetőburgonya-szükséglet akkor van biztosítva, ha még ősz­szel megérkezik. Ennek érdeké­ben az alközpont burgonyaosztá­lyának vezetője Gadó János és az osztály dolgozói jó munkát vé­geztek. A 3800 vagon fémzárolt vetőburgonyát hat hét alatt jut­tatták el az ország minden ré­szébe. Javaslatok a családvédelem hatékonyabbá tételére A Nőtanács jogi bizottságának idei tervei A Magyar Nők Országos Taná­csának jogi bizottsága kijelölte az új esztendő feladatait. A járási, megyei és városi nőtanácsok mel­lett működő bizottságok munká­jában részt vállaló igazságügyi szakemberek és társadalmi akti­visták az idén is legfőbb felada­tuknak tartják, hogy felvilágosí­tásokat és tanácsokat adjanak a hozzájuk forduló sok ezer nőnek, feleségnek, anyának és családtag­nak. A tervekkel kapcsolatban a Nőtanács családvédelmi osztályán a többi között elmondották: — Legfontosabb törekvésünk, hogy bizottságaink meggyőző, fel- világosító tevékenységükkel segít­sék a családon belüli egyenjogú­ság érvényesülését gátló elvek és nézetek felszámolását. — A Nőtanács jogi bizottsága az új esztendőben számos, a csa­ládvédelemmel összefüggő javas­Nehezem tudtak megyezni és a vita még ma is tart. A tagok a vezetőséget dicsérik, a jó ösztön­ző premizálást és főleg azt, hogy nincs részrehajlás: ki hogyan dol­gozik, úgy jár neki a kereset és a megbecsülés. A vezetők viszont a tagokat dicsérik. Ezen a zárszám­adó közgyűlésen így foglalta ösz- sze az elnök a tanulságokat. „Azért tudtuk kifizetni az adóssá­got, azért bírunk osztani 37 forintot munkaegységenként, azért tarta­lékolhatunk 604 ezer forintot jö­vőre, mert maguk elvtársak, jól dolgoztak”. Ezen a zárszámadó közgyűlé­sen Szabó János agrármérnököt, a tsz ötvenöt éves elnökét, meg­tapsolták. I ílíi 1 ti illír Közeledik a lyöJ jamidr. harmadik zárszámadás. A reménytelenséget felváltotta a bizakodás, és ma már Győrén még jobban érvénye­sül az előrelátás. Nehéz, kemény, dolgos esztendő volt a tavalyi. Az asszonyok sürgették az elnö­köt. — Mondja, mikor szórjuk ki a műtrágyát? — Nyugalom asszonyok, még csak január van, eljön az ideje annak is. S kora tavasszal az asszonyok napok alatt végezték el a búza fejtrágyázását. Egész évben han­goztatták, visszafelé nem me­gyünk. Az elnök pedig így beszélt. Még jobb lesz, ha maguk is akar­ják. A gazdák hümmögtek. hogy akartuk mi mindig, de az akarás­hoz pontos és gondos vezetés kell. Ha nincs, akkor kedv sincs. Nyá­ron az asszonyok az aratógép mel­lett, szinte lesték a kévéket. Amint a gép kidobott egyet-egyet, nyomban szaladtak oda és össze­rakták. latot terjeszt az illetékesek elé, — mondották a továbbiakban. A jo­gi szakemberek és az asszonyok, feleségek tapasztalatai alapján például javasoljuk, hogy a dolgo­zókat terhelő gyermektartás-díjat a jövőben a munkakönyvben tün­tessék fel. Javaslatot dolgoznak ki arra is, hogy a gyermektartás jogáról az eddiginél gyorsabban döntsenek. A család védelmét szolgálja az a javaslat is, amely szerint azokat, akiket a tartás­díj elmulasztásáért büntetőjogi­lag felelősségre vonnak, munkára osszák be, hogy a család a bün­tetés letöltésének ideje alatt is tartásdíjat kaphasson. Másik in­dítványuk azt célozza, hogy az illetékesek gyorsítsák meg a gyer­mekelhelyezési pereket, mert a bürokratikusán sokáig húzódó el­járás káros hatással lehet a gyermekekre. — Rólunk máért nem ír az új­ság? Hívjon ki valakit elnök elv­társ. — mondták az elnöknek. Bakó Mihály, aki, mert szépen végezte el a vetést, pénzjutalmat és miniszteri dicséretet kapott, bölcs mosollyal nyugtázta a női hiúságot. Minek dicsekedni? Nem azért dolgozik Győrén a nép, hogy belekerüljön az újságba. Azért csinálja, hogy jobban éljen. Nyá­ron, hajnalok hajnalán már na­gyon sokszor nyüzsgött a határ, de gyakran még késő este is élet­tel volt teli. Az elnök nemsokára ismét neki­lát, hogy a vezetők segítségével elkészítse a zárszámadó közgyű­lésre a beszámolót. Legjobban azon fő a feje, kit dicsérjen meg a vezetőség nevében. Kovács Lászlónét, Garai Mártonnét, Ko­vács Mihálynét, Bocz Rózsikét, Verese Jánost? Nagyon sokan rá­szolgálnának a dicséretre. Az elnök ezen a közelgő zár­számadó közgyűlésen el tudja majd mondani, a tsz tovább erő­södött. Egész évben hitel nélkül gazdálkodott. Havonta és munka­egységenként 15 forint előleget fizettek. Négyszázezer forintot tartalékolnak. Jó a premizálás, to­vábbra is alkalmazzák. Harminc- nyolc, harminckilenc forint lesz az egy munkaegység értéke és ehhez jön még a prémium... » Szóval azzal kezdtem a nyilat­kozat sokféle lehet. Dolgozik a tehenészetben egy asszony, Balog Sándornénak hívják. Arra kértem tekintettel a közelgő zárszámadás­ra, mondjon néhány szót a Tol­na megyei Népújság olvasóinak, — Meg vagyunk elégedve! — mondta. SZEKUUTY PÉTER Az időszerű szakszervezeti feladatokról nyilatkozik Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára Az utóbbi evekben mind többet hallunk arról, hogy a szak- szervezetek hatásköre bővül, egyre több társadalmi feladatot kap­nak mind a termelés mind, a dolgozók érdekeinek intézésében. A szakszervezetek előtt álló időszerű feladatokról kértünk tájékoz­tatást Schrottner Károly elvtárstól, az SZMT vezető titkárától. Kérdés: A szakszervezetek ha- háskörének növeléséről, az ezzel kapcsolatos aktuális kérdésekről szeretnénk először hallani. Schrottner elvtárs: A Szákszer­vezetek Megyei Tanácsa hatás­körének növelése azon az elvi megállapításon alapszik, amelyet a szakszervezetek 20. kongresszu­sának határozata mondott ki: „A szocializmus teljes felépítésének időszakában, növekszik a szak- szervezetek szerepe társadalmi életünk minden területén.” Ennek értelmében az SZMT az egész megyében folyó szakszervezeti munka irányító szerve lett. Fő feladatunk a felsőbb szervek ha­tározatai végrehajtásának meg­szervezése, segítése és ellenőrzése. Jelentősen nőtt a döntési és jó­váhagyási jogkör. Káderügyekben az SZMT önállóan dönt, meghatá­rozza a szakszervezeti mozgalom jellegzetes megyei feladatait, a munkaverseny irányelveinek ki­dolgozását az SZMT végzi el. A megnövekedett feladatok elvégzé­séhez a említett határozat bizto­sította a személyi feltételeket is. Átszerveztük munkabizottságain­kat, és kidolgoztuk a működési szabályzatot. Most arra kell töre­kedni, hogy az elnökség által el­fogadott munkamódszerek alapján növeljük munkánk hatékonyságát, gyorsítsuk a határozatok végre­hajtását. Kérdés: Ezek szerint az SZMT munkatársaira a jövőben még na­gyobb felelősség és feladat há­rul? Schrottner elvtárs: A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsában dol­gozó elvtársak tisztában vannak azzal, hogy hatáskörünk növeke­désével együtt növekszik a fele­lősség is. Ez a felelősségérzet máris érezteti kedvező hatását a választott testület munkájában, a nagy feladatoknál az erők össz­pontosításában, és az eredménye­sebb munkában. A gazdasági munkáról rendszeresen tájékoz­tatja magát az SZMT azáltal, hogy rendszeresen meghívja egy- egy ülésére valamely gyár vezető­ségét, és jelentést kér a munká­ról. Legutóbb a két tolnai üzem adott számot a gazdasági mun­káról. Az államhatalmi és állam- igazgatási szerveknél képvisele­tünk van, rendszeresen méghív­nak bennünket a tanácsok tervei­nek kidolgozásához, ugyancsak aktív tevékenységünk van a me­gyei szállítási bizottságban. Ja­vaslataink a dolgozók érdekében kerülnek azután megvalósításra. Legutóbb például a megyei ta­nács vb. elé adtunk javaslatot, hogy a helyiipari üzemekben te­gyék lehetővé a munkásnők szak­munkásképzését, ugyanakkor azt kértük, hogy a nagycsaládos anyáknak négyórás munkalehető­séget biztosítsanak. Ezt indokolt mielőbb megvalósítani. Kérdés: Az idei tervek azt mu­tatják, hogy a szakszervezeteknek a megváltozott munkastílus mel­lett állandóan kettős feladatuk lesz. Mi erről a titkár elvtárs vé­leménye? Schrottner elvtárs: Tulajdon­képpen a szakszervezeteknek egy feladata van: a termelés segí­tése, mert nyilván az anyagi bő­ség esetén beszélhetünk arról, hogy jobbá tegyük a munkakörül­ményeket és a dolgozók érdekeit védjük. De válasszuk külön azért az érdekvédelem és a termelés kérdését is. A szakszervezetek munkájában jelentős helyet foglal el a terme­lés segítése. A szakszervezetek ér­dekvédelmi tevékenységüket köz­vetett és közvetlen úton végzik. A szakszervezetek termelési tö­megmunkával hozzájárulnak a népgazdaság fejlődésének meg­gyorsításához. Mindez nem jelen­ti. hogy a dolgozók munkakörül­ményeinek javításában, a tör­vénysértések megszüntetésében, tehát a közvetlen érdekvédelem területén ne fokozzuk erőfeszíté­seinket. A termelési tömegmun­kát épp oly felelősségteljesen ke’l végezni, mint a közvetlen érdek- védelmi feladatot. Kérdés: Hogyan segítették a szakszervezetek az 1964. évi terv teljesítését? Schrottner elvtárs: Az SZMT elnöksége még a múlt év elején foglalkozott a szocialista munka- verseny évi célkitűzéseivel, mely­ben meghatározta a megye szak- szervezeti szerveinek feladatát, az 1964. évi tervek segítésében. Fő feladatul jelöltük meg a gazdasá­gos termelést, a műszaki fejlesz­tés előmozdítását és az export­tervek teljesítését. A szakszerve­zeti alapszervezetek a termelő üzemekben nemcsak szervezték a dolgozók munkaversenyét, hanem rendszeres figyelemmel kísérték a vállalások teljesítését is. Különö­sen a Tolnai Selyemfonógyárban a Bonyhádi Cipőgyárban és a Simontornyai Bőrgyárban végez­nek a szakszervezeti bizottságok eredményes munkát. De ezen túl­menő intézkedésekről is tudunk, a Selyemfonógyárban és a Bony­hádi Zománcgyárban például a műszaki intézkedési tervet kiegé­szítették a szakszervezeti bizott­ságok.. 1964-ben fejlődött megyénkben a szocialista brigádmozgalom. Mintegy 700 brigád versenyez a kitüntető szocialista brigád címért. E hétszáz brigád közül 234 már elnyerte a címet. A termelési eredmények nem lebecsülendők, de még nem tudtuk megértetni mindenütt szakszervezeti veze­tőinkkel és a gazdaságvezetőkkel, hogy a mennyiségi mutatp eléré­se nem lehet kielégítő; sokkal határozottabb állásfoglalásra van szükség részünkről, de az üze­mekben is. Most az a fő felada­tunk, hogy teljes tudásunkkal se­gítsük ötéves tervünk utolsó évé­nek előirányzatait megvalósítani. Kérdés: A Szaktanács december 30-i ülésén felhívással fordult a dolgozókhoz az 1965. évi felsza­badulási munkaversennyel kap­csolatban. Mi a helyzet a felhí­vás óta a megye üzemeiben? Schrottner elvtárs: A Szakta­nács felhívása arra szólítja a dol­gozókat, hogy felszabadulásunk 20. évfordulóját kiváló munkasi­kerekkel, a tervek teljesítésével tegyük ünnepélyessé, méltóvá és emlékezetessé. Néhány nagyüzem­ben már történtek a felszabadu­lási munkaversennyel kapcsolat­ban konkrét intézkedések. A Tol­na megyei üzemekben is már fog­lalkoznak e kérdéssel az üzemi alapszervezetek. Tudunk arról, hogy a Szekszárdi Vasipari Válla­latnál és a bonyhádi üzemekben is már ilyen jellegű kezdeményezés történt. A megyében majd ja­nuár végén válik kézzelfoghatóvá a SZOT felhívása nyomán a fel- szabadulási munkaverseny, ugyan­is ekkorra fejeződnek be a ter­melési tanácskozások és a ter­vek konkrétizálása egyes dolgo­zókra. Kérdés: A társadalombiztosí­tás január elsejével egységessé vált. Milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban? Schrottner elvtárs: A szakszer­vezetek 20. kongresszusa úgy ha­tározott, hogy az egységes társa­dalombiztosítási rendszert szak­szervezetek irányításával kell megvalósítani. Az Elnöki Tanács 1964. év 6. számú törvényerejű ren­deleté alapján július 31-gyel meg­szűnt a Társadalombiztosítási Központ. A rendelet alapján a társadalombiztosítás országos irá­nyítását a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága vette át. Me­gyei szinten a társadalombiztosí­tási feladatok ellátását a megyei igazgatóság irányítja. A felnőtt lakosság csaknem egésze biztosí­tott már, több mint százezer (103 280 fő) biztosított dolgozó ügyével foglalkozik a Tolna me­gyei igazgatóság. Az újjászerve­zett szakszervezeti társadalom- biztosítási bizottság, amely jelen­leg tizenhét tagú, jelentős kérdé­sekben hoz határozatot és dön­tést. így a nyugdíjfellebbezési ügyekben, de a segélyezés, a vi­tás ügyek, a tbc-segélyezés — évenként négyszázezer forint jut­tatásáról van szó! — az egészség- ügyi intézmények ellenőrzése, az igazgatóság ellenőrzése mind a .bizottság feladata, tehát ebből következik, hogy jelentősége a korábbihoz viszonyítva, jelentő­sen nőtt. Az eddigi képviselt szak­mákon túl a Termelőszövetkezeti Tanács, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Földmű­vesszövetkezetek Megyei Központ­ja, a Kisiparosok Országos Szer­vezete, a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete egy-egy képvi­selőjét is bevonták a bizottság munkájába. Kérdés: Végül arról szeretnénk hallani, hogy az SZMT munka- védelmi felügyelősége hogyan vég­zi munkáját? Schrottner elvtárs: Szakszerve­zeti szerveink rendszeres tevé­kenységet fejtenek ki a munka- körülmények fokozatos javítása, a dolgozók élet- és testi épsége, védelme érdekében. Az ismeretes 34-es számú rendelet alapján az SZMT felülvizsgálja rendszeresen a Tolna megyei üzemeket, intéz­ményeket és az egész megyében munkavédelmi felügyeletet gya­korol. Nőtt az SZMT főfelügyelők és társadalmi felügyelők admi­nisztratív jogköre. Ismétlődő hiá­nyosságok tapasztalata esetén nagyobb összegű bírságolási joga van a felügyelőnek, mint koráb­ban volt, bővült a hatáskör is. De a legjelentősebbek közé tarto­zik az olyan tevékenység, amikor a dolgozó érdekében leállítanak termelőegységeket, gépeket, mert azok a biztonságos munkát nem teszik lehetővé. így került sor a Komlói Építőipari Vállalat szek­szárdi munkahelyén három kör­fűrész azonnali leállítására, a gerjeni, és a Hőgyészi Állami Gazdaság faipari gépeinek leállí­tására is. A Bonyhádi Zománc­gyárban több hónapig állt egy gép, mert a biztonsági berende­zés nem volt rajta megfelelő. Természetesen ezeken a helyeken tapasztalható az is, hogy a gaz­dasági vezetők elsődlegesnek tart­ják a termelést, s a biztonságos munkafeltételek megteremtése háttérbe szorul. A munkavédel­mi felügyelet véleményezése nél­kül nem foghatnak például egy beruházás kivitelezéséhez, de az átadásnál is jelen kell lenni a felügyelet valamely dolgozójának, mert csak az előírásoknak meg­felelő, munkavédelmi szempontból tökéletes új létesítményeket ad­hatunk a termelésbe. Mindezt in­dokolté tette az emberről való gondoskodás, és nem utolsó sor­ban a balesetek számának ala­kulása. Megyénkben az elmúlt években nőtt a három napon túl gyógyuló balesetek száma. Bűn volna tétlenül szemlélni a mun­kában megcsonkult dolgozók, az özvegyek és árvák számának nö­vekedését. Munkavédelmi szer­veink a jövőben még szigorúbban járnak el, ha hiányosságot ta­pasztalnak a rendszabályok be­tartásában — az adminisztratív eszközök igénybevételétől sem te­kintenek el. — Pj. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom