Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
1965. jíSluár 21. TOLNA MEGVET NÉPÜJSAO Beszélgetés a megyei gépesítési előadóval Hol tartunk i — Mik a tennivalók ? — Melyek az élen járó járások ? Egyre gyakrabban kerül szóba, hogy milyen ütemben halad a termelőszövetkezetekben a téli gép javítás. Indokolt a figyelmet erre a fontos tennivalóra jobban ráirányítani, mert nem sok idő múlva az őszi kalászosok fejtrágyázásával a földeken ismét kezdetét veszi a munka. Évközben jó munkát végezni, a határidőket betartani, a minőségi és a meny- nyiségi követelményekhez igazodni, üzembiztos gépek nélkül elképzelhetetlen. Arra kértük tehát Puszpán István elvtársat, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának gépesítési előadóját, hogy válaszoljon munkatársunk ezzel kapcsolatos kérdéseire. — A mi tapasztalataink Puszpán elvtárs, semmi okot nem adnak derűlátásra. Több közös gazdaságban a gépjavítási terveket elkészítették ugyan, de az ütemszerű teljesítés körül nincs minden rendben. Mi a helyzet a téli gépjavítás terén, megyei vonatkozásban? — Annak idején valamennyi közös gazdaság elkészítette a téli gépjavítás ütemtervét. A termelőszövetkezetekben pontosan meghatározták, hogy mennyi erő- és munkagépet kell kijavítani novemberben, decemberben, januárban, stb. Ezen belül, az erőgépeknél még külön feltüntették a fő-, valamint a középjavítást és karbantartást. Mi a közelmúltban e tervek figyelembevételével felmérést végeztünk és a következőket állapítottuk meg: Novemberben és decemberben a termelőszövetkezetekben százötvenhat erőgépen kellett volna elvégezni a fő-, valamint a közép- javítást — Sajnos, ezzel szemben mindössze száztizenhárom erőgépen végezték el az előbb említett munkát. Két hónap leforgása alatt számszerint negyvenhárom erőgép „húzódott át” elmaradásként az idei évre. A kép tehát kedvezőtlen. Annál is inkább, mert az ütemterv szerint a januári és a februári feladatok is elég „szorosak” és most még ehhez jön az elmaradás pótlása is. — Mi az elmaradás oka? S mit tesznek ennek a felszámolására? lássák a világot. Azt azonban megjegyezzük: szeretnek jól élni. Hosszas faggatódzás után sem találtunk olyat, aki nem vágott a télen disznót. Olyan ember is kevés van, aki megtagadná magától a fröccsöt, vagy a féldecit. Szóval nem búfelejtőnek használják, hanem úgy, mint ami az élethez tartozó jó. Pedig Pálfának nem mindig volt ilyen a közérzete. Az átszervezés idején Döbröközhöz hasonlóan azért kellett odafigyelni, mert az egyik legnehezebb falu volt. Az emberek nem adták fel könnyen a gazdálkodás régi formáját. Viszont egy dologra hamar' rájöttek: jólétet csak munkával lehet teremteni. Kizárólag addig marad Pálfa jobb az átlagnál, amíg erre az igazságra nem jönnek rá valamennyi termelő- szövetkezetben. Pálfán időben rájöttek. S ezért a boldogságkeresés nem csupán szóban megfogalmazott cél és óhaj, Hanem most már állapot, mind jobban izmosodó és kiteljesedő folyamat. Az emberek hétköznapjai tulajdonképpen ebből állnak. Ennek megfelelően változik a falu külső arculata is. Évről évre fogy a régi házak száma, sokasodik a tágas, nagyablakos lakóépület. Nem messze a termelő- szövetkezet központjától, új telep körvonalai bontakoznak. Ez nem meglepő, máshol is van ilyen. Az azonban inkább meglepi az embert, hogy itt egymás mellett lakik a felvergődött cigány és az — Mi elsősorban a tavaly őszi kedvezőtlen időjárással magyarázzuk az elmaradást. Hangsúlyozom, elsősorban. Tudniillik, a közös gazdaságban a gépjavítást végző szakemberek szorgalma, igyekezete az előbb ismertetett helyzet ellenére is elismerést, dicséretet érdemel. Nem szabad viszont megfeledkeznünk arról, hogy tavaly az őszi mezőgazda- sági munkák sokáig elhúzódtak, úgyannyira, hogy november hónapban gyakorlatilag téli gépjavításról még nem beszélhettünk, mert az erő-, valamint a munkagépek többsége abban az időpontban még üzemelt. Ez az egyik ok. A másik: a termelőszövetkezetek általában nem rendelkeznek megfelelő javítótérrel. — Decemberben, a szerelők, valamint a traktorosok többsége a szabad ég alatt dolgozott. Mondanom sem kell, hogy a mostoha körülmények hatással vannak a munka intenzitására. Akadályozta még a téli gépjavítás ütemszerű lebonyolítását a különböző alkatrészhiány. Emiatt az úgynevezett átfutási idő meghosszabbodik. Javulás ugyan van már e téren, de még nem lehetünk teljesen elégedettek. — Az alkatrészellátás terén nagy segítés a közös gazdaságoknak az az intézkedés, amelyet a Gépállomások Megyei Igazgatósága hozott. Ennek értelmében a Gyönki Gépállomás „ráállt” bizonyos nélkülözhetetlen alkatrészek legyártására. Ha ez nem lenne, még rosszabbul állnánk. — Mit teszünk az elmaradás pótlására? Ezzel kapcsolatban a következőket mondanám: A hátralevő időben megfelelő intézkedések történtek annak érdekében, hogy a közös gazdaságok minden gépjavításra alkalmas megfelelő Büntetés a kezdeményezőknek helyiséget igénybe vehessenek — tehát a téli gépjavítást végző dolgozók munkája könnyebb és szaporább legyen. E téren a járási gépesítési előadók elsősorban kötelesek a közös gazdaságoknak megfelelő segítséget nyújtani. I Felhívtuk a tsz-ek vezetőinek a! figyelmét arra, hogy vegyék igénybe, főleg a munkagépek javításánál a jól képzett, gyakorlott traktorosok segítségét is. Ilyen módon biztosítani lehet, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen erő- és munkagépek idejében üzemképesek legyenek. — A munkálatok meggyor- j sítására jó ez az elgondolás, de mi a biztosítéka annak Pusz-, pán elvtárs, hogy ebből az el-1 gondolásból valóság lesz? — A járási gépesítési előadók, eddig jórészt mással foglalkoz- j tak. A gépállomásoktól megvásár-. lásra kerülő gépek elosztásával, I és az ezzel kapcsolatos feladatok- j kai. Ez a munka viszont befeje-| ződött és jelenleg a járási gépesítési előadóknak egyedül és kizárólag minden figyelmüket a téli gépjavítás lebonyolítására I kell fordítaniuk. Ott kell tartóz- kodniok a közös gazdaságokban és a helyszínen nyújtani segítséget. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy az elgondolásból valóság lesz. — Számítunk is egyébként a járási gépesítési előadók becsületes és lelkiismeretes közreműködésére. Annál is inkább, mert még nagyon sok a tennivaló, hiszen tavaszig a tsz-ekben 589 erőgép vár fő-, valamint közép- javításra. Ezenkívül 450 erőgépen a biztonságos üzemeltetés érdekében el kell végezni a szükséges karbantartási munkálatokat. SZ. P, Az erodált, lejtős területek hasznosítása nagy nyereség a népgazdaságnak. Éppen ezért a különböző országos szervek első helyen az FM, nagy anyagi, erkölcsi és technikai támogatást biztosítanak mindazon termelőszövetkezete kneik, társulásoknak, amelyek talajvédelmi, talajrendezési munkálatokat végeznek. Mindezek ismeretében elgondolkoztató és érthetetlen, hogy az érem másik oldalán a kezdeményezők végül is valósággal megbüntetve érzik magukat — és, hogy mi ebben a logika, az több • mint rejtély. De nézzük talán a „konkrétumokat”. A tamási járás egyik községében az értényi közös gazdaságban, a patronáló Gépkísérleti Kutató Intézet 1963-ban 22 holdon elvégezte a teraszositást. A Gépkísérleti Kutató Intézet vezetői és dolgozói a megyében ilyen tekintetben úttörő munkát végeztek. Az értényi közös gazdaság vezetői és tagjai elhatározták, hogy megteszik a következő, vagyis a hasznot hozó lépést: a 22 holdas területből gyümölcsöst csinálnak. Szóval gyakorlatilag sor került volna arra, hogy az évekig semmi hasznot nem hozó lejtős terület pár év elteltével több száz ezer forintot adjon évente a közös gazdaságnak. és hasznot hozzon a népgazdaságnak. De nyomban megkezdődött a huzavona, mert az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat, azon a címen, hogy kísérletről van szó, a telepítési technológiát nem volt hajlandó elkészíteni. Viszont a Gépkísérleti Kutató Intézet biztos lévén a dolgában, vállalta a Hz Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idei tervekről „rizikót" és a telepítési technológiát elkészítette. Ezek után tavaly ősszel a szövetkezeti gazdák megcsinálták a telepítést, őszibarack facsemetékkel. A fennálló rendel- . kezesek értelmében ilyen esetben a közös gazdaság hitelt igényel- I hét. Az értényiek is élni akartak ' ezzel a lehetőséggel és hiteligénylési kérelmükkel a bankhoz fordultak. A bank azonban szabályokra, rendelkezésekre hivatkozva, e kérelmet visszautasította, mert hiszen „sajnos” kísérletről van szó. Hozzátehetjük, a bankemberek nem hibásak, hiszen a szabályokhoz tartják magukat, s ezt kötelesek megtenni. A hiba másutt, a szemléletben keresendő. Ha ugyanis az értényiek járt úton, tehát a hagyományos körülmények és feltételek között végezték volna el a telepítést, akkor minden további nélkül jogosultak lennének a hitelre. De mivel kezdeményezők, így enyhén szólva, megvannak büntetve. Hasznosítani akarják a lejtős területet, ám éppen ezért, ha nem történik megfelelő intézkedés, ak- j kor elesnek attól a kedvezmény- \ tői is, ami kataszteri holdanként ötezer forint vissza nem térítendő állami támogatást jelent. Ez bizonyos feltételekkel, termőre forduláskor illetné meg a gazdaságot, de ehhez elsősorban meg kellene kapniok a hitelt. A Földművelésügyi Minisztérium figyelmét ezúton is felhívjuk az értényiek gondjára, amely feltehetően a talajvédelmi munkálatok sikeres térhódításával, a közeljövőben már nem lesz egyedi.-y -r Egészségügyi tennivalók a Vöröskereszt tervében Szerdán az idegenforgalommal foglalkozó újságírókat tájékoztatta dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idei tervekről. A többi között elmondotta, hogy március közeanyagi javakban jobban álló pál- fai magyar. Persze előítélet még van, de majd azt is elmossa az idő. A felszabadulás előtti magyar nyomor történetét végigkísérik a boldogságkereső szekták feltűnései. Hol itt, hol ott bukkant fel egy-egy megszállott, világ végét jósoló prédikátor, isteni kegyelmet ígérő próféta, vagy látó asz- szony. Híveket toboroztak a túl- világi boldogság ígéretével. Ha már ezen a földön nem, legalább a túlvilágon legyen valami öröme a szegényembernek. A nyomor kényszerű kinövései voltak ezek, s a híveket inkább a kilátástalan- ság sodorta a szektákba, mintsem a hit, vagy meggyőződés. Napjaink boldogságkeresői a reális világban élnek. Álljon itt a végén Lakos József elnök véleménye: — A szektákon túl vagyunk. De van egy másik dolog, amiről jólesik beszélni. Kezdetben csak hét párttag volt a faluban, most negyvenhármán vagyunk. A mi „prédikátoraink” az agrárszakemberek. Most van állatorvosunk és több egyetemet, vagy technikumot végzett szakemberünk. Néhány hete gépészmérnök irányítja nálunk a gépcsoport munkáját... Hó borítja a pálfai határt. A falu is csendesebb talán a megszokottnál. Ám a csendben már érlelődik az új tavasz, az emberi boldogságkeresés újabb szakasza. — Vége — Szekulity Péter — Szolnoki István pén megkezdik a Balaton partján és a Duna-kanyarban az új campingek építését. Az építésben érdekelt vállalatokon múlik, hogy j ezeket az új campingeket június közepére, tehát az idegenforgal- j mi idény kezdetére átadhassák. A vállalatok megígérték, hogy min-; den lehetőt megtesznek a határ- 1 idő betartására. A vendégek elhelyezése mind Budapesten, mind vidéken megköveteli a fizetővendégszolgálat szélesítését is. A közeljövőben megjelenő rendelkezés lehetővé teszi, hogy a fi- zető-vendégszolgálatba bekapcsolódó vendéglátók az eddiginél j jobban megtalálják számításukat.; Az idén a Belkereskedelmi Mi-1 nisztérium több ABC-áruházat és önkiszolgáló boltot épít a Balaton partján és a Duna-kanyarban, úgy, hogy az üdülőhelyeken javulnak az ellátási viszonyok. A Balatoni Intéző Bizottság a nyáron Siófokon és Keszthelyen zenei központot akar kialakítani, Balatonföldvárott folklór-, Bala- tonfüreden pedig színházi bemutatókat kíván tartani, ez azonban nem elegendő. Több táncos szórakozóhelyre van szükség, ahol színvonalas műsort nézhetnek végig az érdeklődők. Vizikarnevá- lokat és egyéb látványosságokat kell rendezhi. Idegenforgalmunk fejlődése megköveteli azt is, hogy mindenki egy kissé házigazdája legyen a külföldről érkezőknek. Ez nemcsak a népgazdaság érdeke, hanem jó hírnevünk is megköveteli. A magyar idegenforgalom igyekszik bővíteni nemzetközi kapcsolatát is. 1965-ben az idegenforgalom tudományos szakértőinek nemzetközi szervezete nálunk rendezi meg szokásos évi konferenciáját, jövőre pedig a nemzet- i közi camping-szövetség ülésezik 1 Magyarországon. A Magyar Vöröskereszt Tolna megyei titkárságának idei munkatervét a második kongresszus határozataiból adódó tennivalókra és az elmúlt évek eredményeire alapozva készítették el. Túl nézve a megye határain, szerepel a tervben a külügyi munka is. A Vöröskereszt-szervezetek taggyűlésein, rendezvényein rendszeresen ismertetik a szocialista országok harcát a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért. A fiatalság körében az iskolai vöröskeresztesek bevonásával ajándék- és tanszercsomagokat készítenek a gyarmati országok iskolásai részére. Az egészségügyi felvilágosítást minden munkahelyre, községre, tanyára kiterjesztik. Az idei évben a véradómozgalom a tavalyinál nagyobb feladatok megoldását teszi szükségessé. A Vöröskereszt az egészség- ügyi és társadalmi szervek bevonásával a járási székhelyeken munkacsoportokat alakít. A községekben, munkahelyeken véradóköröket szerveznek. A tisztasági mozgalommal állandóan foglalkoznak. A mozgalom szervezése, terjesztése az aktívák feladata. Arról, hogy a mozgalom eredményei széles körben ismertetve legyenek, a megyei titkárság mellett működő propagandacsoport gondoskodik. Az elmúlt évben a megye néhány ipari és mezőgazdasági üzemében, termelőszövetkezetben brigádvizsgálatot tartott a Vörös- kereszt és az egészségügy felügyeleti szerve. A brigádvizsgá- iat tapasztalatai felszínre hozták a tennivalókat. Néhány üzemben, tsz-ben. állami gazdaságban nem tettek eleget az alapvető tisztasá- I gi követelményeknek sem. A helyzet javítására egészségügyi felelősöket képeznek ki. Az állami gazdaságok egészségügyi felelősei részére áprilisban, a tsz egészség- ügyi felelősök részére novemberben egy-egy hetes egészségügyi tanfolyamot tartanak a KÖJÁL és a megyei tanács mezőgazdasági osztályával közösen. A járási székhelyeken , a növényvédő szerek ártalmairól és az ártalmak megelőzéséről tartanak előadást a mezőgazdasági üzemek, tsz-ek e területen dolgozói részére. Az ifjúsági Vöröskereszt-mozgalom szélesítésére ifjúsági vetélkedőket tartanak a járási székhelyeken, majd megyei szinten. A vetélkedőn a tanulók egészség- ügyi ismeretekről adnak számot. Foglalkoznak az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek pedagógus elnökeinek továbbképzésével is. Az elmúlt évben 64 általános iskolai tanító, tanár vett részt a Vörös- kereszt egészségügyi tanfolyamán. Az idén a középiskola és az ipari- tanuló-iskolák elnökei vesznek részt hasonló tanfolyamokon. Az ipari üzemekben a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával közösen tartanak egészségügyi tanfolyamot. Családvédelmi munka, alkoholellenes küzdelem, véradás, tisztasági mozgalom, tbc- ellenes küzdelem. Van tennivaló, és a Vöröskereszt munkatervét e sokrétű tennivalóra alapozták. A társadalmi szervek és a vöröskeresztes aktívák lelkes munkája, helytállása kell ahhoz, hogy a sokrétű terv. tennivaló valóra váljon.
