Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

4

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

1965. január 19.

Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek?

Állattenyésztés, gépi munka

in.

A múlt évben örvendetesen növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállománya és javultak az állattenyésztési, hizlalási eredmények is. Ebben a fejlődésben

— egyéb fontos tényezők mellett

— nagy szerepe volt annak, hogy államunk különféle intézkedésekkel, kedvezményekkel is elősegítette a nagyüzemi állattenyésztés fellendítését. Renkívül nagy jelentősége van ennek a tsz-ek további erősödése, a lakosság élelmiszer-ellátása és az export szempontjából egyaránt. A termelőszövetkezetek támogatásáról szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítása ezért biztosít messzemenő kedvezményeket az állat- tenyésztés fejlesztését szolgáló beruházások megvalósításához, s a szövetkezeti állatállomány gyarapításához, minőségének javításához is.

A cél az, hogy a tsz-ek elsősorban a közös és a háztáji állatok szaporulatának felnevelésével növeljék állatállományukat.

Tehénállományuk pótlása és fejlesztése érdekében középlejáratú hitelt vehetnek igénybe a tsz-ek a tenyészszarvasmarha-, valamint a továbbtartásra szolgáló növen- dékszarvasmarha-állomány után. Ez a hitel, kiselejtezett tehenenként, pótlás esetén 5000 forintig terjedhet, az állomány érték- növekedésekor pedig a könyvelésben hiteltérdemlően kimutatott érték erejéig. Az így felvehető hitelt a tehenek kiselejtezéséből származó saját források kiegészítésére, üzemviteli célra fordíthatja ,a termelőszövetkezet.

Igen kedvező az a rendelkezés, hogy á termelőszövetkezetet minden előhasi üsző után 4000 forint, vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg, amikor az állat leellik. Ezt az összeget is üzemviteli célokra fordíthatják.

Előírja a 3004/7-es kormány- határozat és végrehajtási rendeleté:

a tsz-ek minden saját tenyésztési koca első ellésekor kocánként 1500 forint közép- lejáratú hitelt igényelhetnek, ha a kiselejtezett kocákat pótolták, illetve állományukat növelték.

A kiselejtezett állatok ellenértékét ebben az esetben üzemviteli célra használhatják.

Lényegesen befolyásolja a nagyüzemi társasgazdálkodás eredményességét az is, hogy milyen fokú a tsz gépesítettsége, mennyibe kerülnek a gépállomással végeztetett gépi munkák, s mekkora ösz- szeget kell fizetnie a tsz-nek a gépjavításokért és a bérelt gépekért. Az állam itt is kedvezményt biztosít a termelőszövetkezeteknek. Méltányos gépi munkadíjakat állapított meg, s külön előnyben részesíti a hegyes, szik-, vagy homokterületen gazdálkodó és az

I. csoportba sorolt, meg nem erősödött szövetkezeteket. A gépi munkák díjtételeit részletesen tartalmazza a földművelésügyi miniszter 15/1964. számú rendelete.

Előírja az említett rendelet azt is, hogy a gépállomások a tsz-ek megrendelése alapján kötelesek elvégezni a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek, tehergépjárműveinek, kisfeszültségű villamos hálózatának és berendezéseinek felújítását, javítását, karbantartását.

A nagyobb szakmai hozzáértést kívánó, műhelyigényes

javítások után 50 százalékos

kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket.

Ezt a kedvezményt műhelygépkocsi igénybevételével végzett javítási munkák esetén is el kell számolni.

A rendelet tételesen felsorolja, milyen munkákra vonatkozik a vázolt kedvezmény. Kimondja azonban azt is: azokat a tsz-eket, amelyek 1964. június 30-ig a teljes műszaki ellátásra szerződtek a gépállomással és a szerződést erre az évre is meghosszabbították, mindenféle korlátozás nélkül megilleti az 50 százalékos kedvezmény, bármilyen erő- és munkagépük, tehergépjárművük, kisfeszültségű villamos hálózatuk, illetve berendezésük felújításáról, javításáról, karbantartásáról van szó.

Fontos tudnivaló, hogy a rendeletben foglalt díjkedvezmények csak akkor illetik meg a termelőszövetkezetet, ha a növényvédelmi munkát — megkezdése előtt — legkésőbb 8 nappal megrendelte. Kivétel, ha valamilyen kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. A többi gépi munka és gépj javítás esetében a kedvezmények feltétele az, hogy a tsz legkésőbb február 28-ig szerződést kössön rájuk.

A gépállomás bérbe adhatja azokat a traktorokat, traktorvon- tatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani. Lehetőség van arra is, hogy arra az időre, amíg a gépállomás a tsz traktorának főjavítását végzi, cseretraktort adjon bérbe a szövetkezetnek. Bérleti díj a javításra beszállított kerekes traktor esetében legfeljebb 15, lánctalpas traktor esetében pedig legfeljebb 25 napra számítható fel. Ha a gépállomás ennyi idő alatt nem javítja meg a gépet, akkor a tsz a határidő után — a kijavított gép átvételéig — díjmentesen használhatja a cseretraktort.

A vázolt intézkedések nagyon sok termelőszövetkezetet érintenek. Számottevő előnyöktől esnének el a tsz-ek, ha nem tanulmányoznák a szóban forgó rendeletet és elmulasztanák a kedvezmények feltételeinek teljesítését.

(0 P )

Ne halassza a jövő hétre,

még a héten vegye meg

a Szerencsesorsjegyet

mert elfogy. Húzás a jövő hónapban.

A Szerencse-tárgy sorsjáték főbb nyereményei:

Korszerű családi ház garázzsal, személyautóval,

párizsi és Fekete-tengeri utazások, különböző személygépkocsik, hűtőszekrények, televíziók, rádiók, fényképezőgépek, stb„ stb. A Szerencsesorsjegy ára 4 forint.

áÉRŐ JÁNOS

• _ • <í% • •

mp- mnmtsí KisReaÉNy9.

Az elnök mosolyogva nyújtja a kezét.

— Nem bánták meg a csatlakozást?

A majorbeliek mogorva arccal válaszolnak:

— Nem! Oda csatlakozunk, ahonnan földet adnak.

Többet nem is beszélnek, indulnak tovább Békésházának. A hó egyre nagyobb pelyhekben hull, kavarog utánuk a levegőben. A lovak fel-felkapják a fejüket, ha a szél szemükbe fújja a havat.

A stráfszekéren a közbiztonságiak demizsont adnak kézről- kézre. Jókat húznak belőle, óvatosan leguggolva a szekér aljába, háttal az oldaldeszkához támaszkodva. Ügyelnek, mert az elnök megtiltotta szolgálat közben a szeszes ital fogyasztását. Márpedig ez ingyen bor, potya bor. Zsoldba kapják, két litert fejenként, minden három napra. Ezért a parancs ellenére is csuda jólesik ebben a hideg időben kortyolgatni belőle. Még Molnár Anti is megszívja az üveget, hogy felmelegítse fázós testét.

Az elnök elöl hajt. Jobban mondva Kun Feri hajt, Kicsi Bi- ri meg élvezi a hadsereg vonulását. Nagyritkán kihajol a hintó- ból, félkézzel megkapaszkodik a vántartó vasba, amire most egy ponyvát feszítenek ki a hó ellen. Ebben a testállásban fieveli hátul a legénységet. Amikor látja, hogy jön utánuk a stráf, meg a pusztaiak szekere, visszaül a kényelmes, rugós ülésre és komótosan előhúz kabátjából egy literes üveget. Kortyol belőle, azután megkínálja Kérészt. Az is megdönti az üveget, de csak néhányat kortyol. Ebből ugyanis nem lehet sokat inni, mert ez kisüsti, erős, mint a méreg. Ennek okáért el is tart egészen Békésházáig.

A házak között óvatosan hajtanak. mert ellenséges területen sohasem lehet tudni, hogy mi adja elő magát. A községházától vagy száz méternyire megállítják a lovakat. Gyorsan leugrálnak a szekérről. és a közbiztonságiak a fegyvert szuronyszegezve tartva közelednek az épület felé. Egyik német puskát, másik magyar karabélyt, harmadik felismerhetet- len nemzetiségű géppisztolyt szorongat a markában. Különbség csak a fegyverben van, egyébként mindegyik elszántan, vésztjósló tekintettel lépked a főhadiszállás felé.

Elérik a bejáratot, s ellenállásra nem találnak. Az utcai járókelők gyorsan eltűnnek a kapualjakban a fegyveresek láttán, csak néhány kíváncsi szem pislog a kerítések felett az idegenekre. Molnár Anti feléjük irányítja géppisztolyát, megereszt egy sorozatot. úgy, hogy a kíváncsiskodók eltűnnek szélsebesen.

Tizenkét fegyveres, meg a pusztaiak kint maradnak az utcán, közreveszik az épületet. A többiek mennek befelé Kicsi Birivel az élen. Nyomkodják a kilincseket lefelé sorjában, de az irodaajtók zárva vannak, egyetlen szobába se tudnak bejutni. Állnak a folyosón. néznek egymásra és káromkodnak.

— Kérész! — akarja az elnök kiadni az utasítást, de akkor a leghátulsó ajtó kinyílik. Éppen ott nem próbálkoztak. Egy csizmás, nagybajúszú ember lép ki a folyosóra. és feléjük kiált:

— Kit keresnek?

Kérész hirtelen Birihez hajlik, és a fülébe súgja:

— Ez az. Kuruc Andrásnak hívják, ö a Nemzeti Bizottság elnöke, meg a Kommunista Párt

í titkára.

I A másik elnöknek Kicsi Biri

— Magát keressük, polgártárs!

— Hm ... — A békésházi ember csak ennyit mond, és Kérészt nézi. akit tegnapelőtt meglovasí- tottak, vagyis szégyenszemre kizavarták a faluból.

*

Az ajtóban megjelenik még egy ember. Ez már pantallós. Ez is szótlanul nézd a fegyveres jövevényeket.

És mintha parancsszóra tennék, a biharberettyóiak elindulnak feléjük. Elöl most is Kicsi Biri, utána Kérész egy másik fegyveressel ... Amint mindnyájan hévül kerülnek az ajtón, Kérészék ráfogják a fegyvert a két helybelire.

Biri szolgál magyarázattal a két csodálkozó békésházinak:

— A tegnapelőtti ügyben jöttünk — mondja szaggatottan, minden szót külön hangsúlyozva.

— Az baj — feleli Kuruc András kurtán, és úgy néz lefelé a csepp emberre, Birire, mint ahogy a liba szokott a csirkére. Felülről lefelé, kissé oldalvást.

tatni. biztatja a minapi megszégyenítés, meg a hintóbán felkortyolt pálinka eléggé. Döngő léptekkel közelebb megy és nekiszegezi a géppisztolyt Kuruc Andrásnak.

A Nemzeti Bizottság elnöke megemeli a kezét, s abban a pillanatban óriási pofont ken le Kérész képére. Az „ezredes” átbillen egy széken, leüti Kicsi Birit azután csúszik néhány métert a padlón. Végül pedig kiköt a fal mellett, a lóca alatt.

Takaros ütés volt. Akár így számította Kuruc, akár nem, ritka szép pofonnak sikerült. Mintha ló rúgta volna meg az „ezredes”-t, úgy nyújtózkodott el a lóca árnyékában, Szótlanul, csendesen.

Az épségben maradt közbiztonsági előbb az elterülő Kérészt nézte, aztán a feltápászkodó Birit. Kicsikét ipég segítette is az elnököt a talpraállásban. Majd amikor már Biri függőleges helyzetben volt. csak akkor jutott

válaszol.

Kicsi Biri elvörösödik. Érti a pillantást azon nyomban. Kihúzza magát, s hogy nagyobbnak tetsz- szen. a hangjával segít.

— Hogy értsük ezt? Mondja csak, hogy értsük ezt!?

— ügy, hogy abból nem lesz semmi — feleli a helyi Nemzeti Bizottság elnöke csendesen.

Kicsi Biri csodálkozva látja, hogy ezek nem túlságosan ijedtek meg. Pedig innen nem mehetnek haza eredmény nélkül. Örökre elvész az elnöki tekintély, ha kudarcot vallanak. Ezért hát erélyesen kezdi:

— írást kérünk a terület azonnali átadásáról. Körül van fogva az épület, innen addig nincs távozás, amíg papírt nem kapunk a Liesthein-birtokról.

Kuruc csodálatraméltó nyugodtsággal válaszol:

— Láttam én, komám, már nagyobb legényt is tenálad, mégse ganéztam be. Hát mit gondolsz te? Nem volt nekünk elég a mél- tóságos úr. most te akarsz a helyébe lépni! A földet mi dolgoztuk meg. és most a miénk lesz! Aki ellenünk szegül, azt eltapossa a nép!

— Tegnapelőtt már megadtuk a választ. Majd, ha a saját nincstelenjeinket kielégítjük, akkor majd lehet szó a maradék terület átadásáról. De csak arról.

Ezt a másik helybeli mondja, s igyekszik szintén nyugodtnak mutatkozni.

— Maga kicsoda? — förmed rá Biri. miközben egy pisztollyal az orra alatt kaparász.

Kuruc a társa mellé lép. ö felel Birinek kurtán-furcsán:

— Az, aki. A birtokot majd ő méri ki a parasztoknak. Hä a kormány rendelete megjelenik.

Kicsi Birinek igen sérti a fülét a Kuruc beszéde. Gondolkodik kicsit, aztán int Kérésznek, hogy a géppisztollyal jöjjön közelebb. Az „ezredes”-! nem is kell biz

eszébe, hogy neki is tenni kellene valamit.

Hát ami azt illeti, tett is. Megeresztett egy sorozatot a saját géppisztolyából. Ettől pedig Kuruc András fejéről a haj úgy nyisszahtódott le. mintha éles be- retvával csaptak volna el a haja között. Odakapott a fejéhez, elsápadt és megmerevedett. Még moccanni se mert. Most már nem ellenkezett tovább, mukkanás nélkül alálírta a papírt, amit Kicsi Biri odatelt elébe az asztalra.

— Pecsétet is rá. és írja oda a nevét maga is — parancsolt Biri a másik békésházi emberre.

Megtörtént ez is.

Az „ezredes” a lóca alól kifelé mászva, már csak az látta, hogy az elnök gyömöszöli a zsebébe a papírt. Bambán nézett szét a szobában, mintha azon gondolkozna, hogyan került ide? Amikor pedig látta, hogy nincs semmi baj, mert Kuruc András tehetetlenül áll, a géppisztoly agyával fejbe koccintotta a Nemzeti Bizottság elnökét. Kuruc aztán nem is szólt egy szót sem, csak lekucorodott a földre, és eldőlt, mint a krumpliszsák.

Ezek után, mint akik jól végezték a dolgukat, kitárolták a szobából. Az ajtót becsukták maguk mögött, még a kulcsot is ráfordították, és visszasiettek az emberekhez.

Egy perc sem telt el, mindenki fent termett a szekéren. A kocsisok közévágtak a lovaknak, és vágtában mentek kifelé a faluból. Legelői a pusztaiak. Azok úgy örültek a papírnak, hogy naeg se várták Biriéket, vágtattak haza a jó hírrel.

(Folytatjuk.)