Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
1965. január 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Érettségizők a mérlegen 1 A szalagot- “4* mindegyik ____ a liiak viseli, alig n éhány hónap még és megkezdődnek az érettségi vizsgák. A végzettek, ahogy mondani szokás, kikerülnek az életbe, dolgozni fognak, vagy továbbtanulnak. A gimnáziumban szerzett lexikális tudásanyagot nincs módunkban vizsgálni, azt majd eldönti az érettségi. Nem mindegy azonban az sem, hogy a végzős fiatalok a négy év alatt elsajátított szaktárgyak mellett milyen egyéb ismeretekkel rendelkeznek. Vajon tudják-e azt az érettségizők, amit általában így emlegetnek: „illik tudni”? Tisztában vannak-e a legfontosabb politikai, gazdasági eseményekkel, alapfogalmakkal? Gyakran éri manapság az a vád a fiatalokat, hogy őket a szórakozáson, a divaton, a táncon kívül vajmi kevés dolog érdekli. Igazuk van-e azoknak, akik ilyen véleményen vannak? Ezekre a problémákra kerestünk választ Bonyhádon, a Petőfi Sándor gimnáziumban. Az igazgatóval úgy állítottuk össze a kérdéseket, hogy ne essünk a ló másik oldalára, ne legyen túl magas az általunk kívánt színvonal. Magyarán: olyan kérdésekre kerestünk választ, amit egy kicsit is igényes fiatalnak tudnia kell. Három negyedik osztály tanulóit hívtuk össze, és néhány harmadikost. Tíz kérdést tettünk fel, a válaszokat név nélkül kértük, így feltétlenül bízhatunk azok őszinteségében. A kérdések: 1. Melyik állam lépett ki a közelmúltban az ENSZ-ből? 2. Ki az MSZMP Központi Bizottságának első titkára? 3. Ki az a Chubby Chaker? 4. Ki írta a Rozsdatemetőt? 5. Milyen lapokat olvas? 6. Mi a célja érettségi után? 7. Mi lett az amerikai fifiökválasztás eredménye? 8. Ki a szerzője a Les preludes- nek? 9. Milyen jelzés- a tehervagonokon az OPW? 10. Mi a KGST jelentősége? A megkérdezett fiatalok tanulmányi előmenetel, érdeklődési terület tekintetében különbözők voltak, így az összegyűlt 115 válasz hozzávetőlegesen általános képet ad. Az összes kérdésre teljesen pontos, kielégítő választ tízen adtak. Érdekes viszont, hogy a tíz között négy olyan is akad, aki nem akar egyetemen, vagy főiskolán továbbtanulni: szakmát választ. Egy kérdésre nem tudott. választ adni: 35 tanuló. 32 azoknak a száma, akik két kérdésre nem tudtak felelni, és csupán kilencen voltak, akik négy kérdésre nem adtak helyes választ. Olyan nem akadt, aki egyetlenre se tudott volna válaszolni. Érdekesebb a válaszok részletes vizsgálata. Arra a kérdésre, hogy mi a KGST jelentősége, 20 diák nem tudott felelni, vagy teljesen hibás választ adott. Különösen nagy a zűrzavar az OPW jelzést illetően: 59-en válaszolták meg helytelenül. Sokan akadtak, akik a román vasúti kocsik jelzésének tulajdonították az OPW- t, körülbelül ugyanennyi azoknak a száma, akik a Magyar- országon gyártott, nemzetközi forgalmat lebonyolító kocsik jelzésének tudták. Ez a kép kevésbé bíztató; nap mint nap olvashatnak az újságokban, hallhatnak a rádióban a KGST szerepéről, munkájáról, vagy éppen a közös tehervagon-park jelentőségéről. Egyetlen olyan kérdés akadt csupán, amire mindenki pontosan válaszolt: az amerikai elnökválasztás eredménye. Különösebb következtetést ebből nem léhet levonni, hiszen Goldwater és Johnson választási harca az egész világ közvéleményét foglalkoztatta. AGY JAVITÄ A diákok általában lalkoznak napi politikai eseményekkel, figyelemmel kísérik a nemzetközi helyzet alakulását. Erre mutat az, hogy két negyedikes kivételével mindenki Indonéziát válaszolta az első kérdésre. A kettőnek — aki rosszul válaszolt — viszont fogalma sem volt róla, mert az egyik — nyilván hallás után — Indiát írt, a másik semmit. Ez annál is furcsábbTYnert mindkettő továbbtanul, sőt egyikük a pedagógiai pályát választotta. A Rozsdatemető íróját kevés kivétellel mindenki tudta. Akadt azonban néhány kérdezett, aki Vészi Endrét írt, sőt hárman Darvas Jánosnak tulajdonították a Rozsdatemetőt. Itt még az az érdekes, hogy mind a hárman egyforma papíron, egyformán hibásan írták, feltehető; átadták egymásnak a „tudományukat”. Irodalmi tudásuk vajmi kevés lehet, mert tudomásunk szerint Darvas János nevű írónk nincs. Nem árt megjegyezni azt sem, hogy az előbb .említett pedagógusjelölt egyáltalán nem tudott vá- ' laszolni a kérdésre. Legnehezebbnek a „Les pre- ludes” szerzőjének megfejtése bizonyult, mert erre mindössze 24-en feleltek jól. Komoly zenével tehát kevesen foglalkoznak a kérdezettek közül. Ennyit azonban már a híres magyar zeneszerző iránti tiszteletből is tudni kellene. Arról nem is beszélve, hogy egyikük regénynek gondolta a „Les preludes”-öt és Fejes Endrét jelölte meg írójául. Azzal nem lehet vádolni a fiatalságot, hogy csak a tánc és a divat érdekli őket. Mutatja ezt a felmérés is, a politikai, gazdasági és irodalmi kérdésekre sokkal többen tudtak válaszolni, mint arra, hogy ki Chubby Chaker, a divatos „twist király”. Persze nem lehet azt mondani, hogy nem voltak olyanok, akik pontosan meg tudták határozni: némelyik cédula írója még azt a zeneszámot is hozzábiggyesztette, amivel híressé lett. Arra a kérdésre, hogy ki az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, kevés kivétellel mindenki jól válaszolt. Egy akadt, aki egyáltalán nem tudta, rajta kívül heten Dobi elvtársra ruházták ezt a tisztséget. Úgy látszik, az érettségizők kö-i zött a pedagóguspálya a legvonzóbb: 70 továbbtanuló közül 26-an szeretnének tanári pályára menni. Szakmát tanul a megkérdezettek egyharmada, a többiek célja:! egyetem, vagy főiskola. Elképesz-1' tőén kevés a mezőgazdaságban elhelyezkedni kívánók száma. A vizsgált 115 válaszlapból mindössze hármon állt- az a megjelölés: „a mezőgazdaságban szeretnék dolgozni”; -Euresa az is, hogy a tanulók egy tizede még nem tudta eldönteni, mihez kezd érettségi után. December végén nagyjavításra állt le a Dunaföldvári Kendergyár pozdorjabútorlap üzeme. Egy hónap alatt átvizsgálják és megjavítják az üzem gépeit, berendezéseit és február elsején indul a termelés az üzemben. Kénünkön Bán Sándor és Hegedűs József karbantartók a nagyteljesítményű hőprés egyik kiszerelt préslapján a gőz bevezetésére szolgáló csatlakozóvégeket cserélik ki. Egy rendelet két oldala Új műszer az állatgyógyászatban Az Allatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi beavatkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda—Zalavári—Molnár—Petrikovics-fé- le elektronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros készüléket, — amely száz órára elegendő 4,5 voltos teleppel működik —, kis méret és nagy mérési pontosság jellemzi. Képünkön: dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. (MTI Foto — Szebellédy Géza felvétele) Néhány érdekesség: találtunk olyat, aki a népszerű jazz-énekest írónak titulálta, sőt két olyan választ is olvastunk, ahol politikusként volt feltüntetve. Ugyanilyen érdekes, pozitív előjellel: néhány tanuló még az OPW rövidítését is teljes alakjában kiírta, mások Indonézia kilépésének okát is megjegyezték. Az 5. kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy mindegyik diák olvas lapokat és a képeslapok mellett kivétel nélkül politikai napilapot is feltüntetett. I a kutatás eredI Összegezve m|Snvét _ fi_ gyelembevéve a körülményeket — nincs okunk az aggodalomra. A teljesen különböző beállítottságú, vegyes összetételű diákcsoport válaszaiból látszik: nagy többségük élénken reagál a politikai, gazdasági eseményekre, rendszeresen olvas napilapokat, tudomása van a fontosabb irodalmi eseményekről. Természetesen ez a felmérés nem teljes, csupán a legfontosabbakra szorítkozik. Annyit azonban minden kétséget kizáróan bizonyít: a tanulás, és sok más egyéb elfoglaltság mellett — ami kétségtelenül nagy terhet jelent — időt fordítanak az olvasásra, - művelődésre is. De mutatja azt is, hogy szervezettebben, rendszeresebben kell foglalkozni a KISZ, vagy az iskola keretében a társadalmi, gazdasági kérdésekkel, hogy a meglévő — még elég nagy — különbség eltűnjön. Ez a célja a nevelőknek, az igazgatónak. És hogy a változást lemérhessük, bizonyos idő után újból ellátogatunk a bonyhádi gimnáziumba. Kónya József Akik dicsérik — Látod, Józsi, nem hiába iro- , gat tani, csak sikerült elintéznem! 1 — Ugyan már. nemcsak a te érdemed ez. — Az enyém, ha mondom, meglásd megkapjuk még az elmaradt napokat is! i A Simontornyai Bőrgyárnak két idős dolgozója hazafelé tart a ! munkából, és az új kormány- rendelet őket érintő részét vitatják. Lengyel Zoli bácsi úgy vélekedik, az ő kezének is benne kell lenni ebben a döntésben, mert honnan is tudná a kormány, hogy mi az ő régi sérelmük? Lám, most elismerik, hogy mégis csak folyamatos a munkaviszonyuk, és kerek egy héttel több szabadságot kapnak! Fábián József már tárgyilago- sabb és magkockáztatja, hogy ő inkább abban hisz, hogy fel- szabadulásunk huszadik évében őket is jutalmazzák, akik régóta becsületes dolgozói a gyárnak. Mindkettőjük szavában igaz magot találunk. Első pillanatra talán kicsit naivnak tűnik Zoli bácsi szemlélete, de vajon hány idős munkás gondolja most magában ugyanezeket? Nem egy ember írt, kérelmezett, harcolt azért, hogy megdolgozott évei ne vesszenek kárba. A Simontornyai Bőrgyárból 1951 tavaszán létszámfelcsleg miatt sok embert elbocsátottak és ezek közé tartozott az említett két dolgozó is. Munkájuk ellen valóban nem volt kifogás, mi sem bizonyítja jobban, hogy az első adódó alkalommal mindkettőjüket visszavették. Kárpótlásul még szabadságnapjaikat is kiadták egy ideig, igaz, jogtalanul. Jubileumi jutalmuk előtt derült ki, hogy szabálytalanul kaptak szabadságot, és huszonöt évi munkájuk anyagi elismerése emiatt maradt el. Ezentúl évenként egy héttel tovább pihenhetnek, és jubileumi jutalmukat is megkapják majd néhány évvel később. A szorgalmas, régi dolgozók nem ok nélkül dicsérik kormányunknak ezt az intézkedését. Akik bosszankodnak miatta Csapó György, az üzem másik dolgozója, bosszankodik. Január tizenhatodikán jár le a fegyelmi határozat, amelynek értelmében őt alacsonyabb munkakörbe helyezték. Indoklás: 1963. Oktober 20-án, 21-én igazolatlanul távol volt munkahelyétől. Súlyosbító körülmény, nem az első eset, hogy ittassága miatt mulasztott. Az új rendelet nem teszi kötelezővé, hogy több keresettel járó beosztásába visszahelyezzék. Bosz- szankodik, kér, követel. Azt mondja, hogy ha olyan rendeletet tudtak hozni, hogy büntetést érdemel, most hozzanak olyant, amelyik feloldja. Nyolcgyerekes családapának nem lehet mindegy, hogy két hónapig kétezer forint helyett csak ezerkétszáz lapul a borítékban. Különösen karácsony tájékán, amikor ajándékra is kellene a kereset. Felesége ennyi gyerek mellett nem tud dolgozni, ezt az üzemben is elismerik. Valószínűleg nem bírálták volna el ilyen szigorúan, de néha csak a büntetés eredményes. Nézzük a munkakönyvét. Tizenhatodik oldalig betelt, pedig ez már második példány. Az első, mint mondja elveszett. Magáért a munkahelyváltoztatásért még nem róhatunk meg senkit: Kutatjuk az okokat, mi késztette vándorlásra? Ilyen nagy család mellett az is érthető, ha valaki több keresetre vágyik. Csapó György azonban még csak harminchat éves, és máris vannak olyan munkahelyei, amikre maga sem emlékszik. Két helyről önkéntesen lépett ki, néhol nem hosszabbították meg a szerződését megint máshol ö nem tudott megmaradni. Sorsüldözött? Nem. Talán még nem is megrögzött italos, hisz mióta'itt dolgozik nem mulasztott. Azt hiszem, kezdi felismerni, hogy a sorsát azért leginkább maga irányítja, és további helyzete szorgalmától függ MOLDOVÄN IBOLYA
