Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

4.

r'ár

4

TOLNA MEG ra.

Vtüta PROLETÁRJAI. ECTESOUBTET I

NÉPÚJSÁG

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIV. évfolyam, 289. szám.

ARA: 60 FILLÉR

Csütörtök, 1964. december 10.

Politechnika falun

Mezőgazdasági politechnika falun? Ott akarják heti két órában mezőgazdasági ismeretekre tanítani a gyerekeket, ahol szinte belenőnek a falusi munkába? Ezek a tanulók a paraszti munkát naponta látják szüleiktől, sőt egészen kis koruktól kezdve maguk is végzik — természetesen az erejükhöz, ismereteikhez szabottakat. Ugyan, minek ide gyakorlati foglalkozás, politechnika?

— kérdezik még ma is sokan. S meggyőzni a kétkedőket azért sem könnyű, mert valóban igaz, hogy a falusi gyerekek szinte ösztönösen magukba szednek némi mezőgazdasági ismeretet. Csakhogy ezek elsősorban az apák és a nagyapák kisparaszti gazdálkodásából erednek, s nem elegendők a szövetkezeti termelésben való helytálláshoz. Nagyon is szükséges tehát, hogy már az általános iskolában szerezzenek bizonyos ismereteket a gyerekek a nagyüzemi mezőgazdasági munkáról.

A szervezett munka nevelőhatásán kívül ez a legfőbb indoka, hogy a falusi iskolákban mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozásokat honosítanak meg. Négy esztendő alatt — V.-től VIII. osztályig —, heti két órában a talajmegmunkálástól a betakarításig és a korszerű tárolásig, megismerkednek a növénytermelés alapvető módszereivel és munkafogásaival;

Az idei tanévben 1692 iskolának összesen 1 227 509 négyszögöl

— tehát több mint 767 katasztrá- lis hold — területű gyakorlókertje volt. 300 ezer gyerek — a gyakorlati foglalkozásokban részt vevő V.—VIII. osztályosok 51 százaléka — tanulja a mezőgazda- sági ismereteket, s így egy tanulóra 4 négyszögöl, egy huszonötös létszámú osztályra pedig 100 négyszögöl föld jut. Ami pedig az anyagi eszközöket illeti: tanulónként 40 forintot kapnak az iskolák, s ezenkívül évi 1000 forintot a felszerelések kiegészítésére és karbantartására. Persze, ha jól dolgoztak egész évben, a jó termésből eredő jövedelmet is az iskolakert fejlesztésére fordíthatják. Négy-öt év alatt tehát rendezett, szerszámokkal felszerelt gyakorlókertet tudnak létesíteni az iskolák;

Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy jelenleg elég kevés iskolának van céltudatosan kifejlesztett, felszerelt gyakorlókertje. És ezért nem is lehet felelőssé tenni a nevelőket. A gyakorlókerteket több helyen nem kerítik be, a termés gyakran eltűnik, s még nincs megoldva a szünidei növényápolás sem. Persze, e gondok megoldása idő kérdése. Ha azt nézzük, hogy az egész politechnikai oktatás mindössze hat éves, akkor a mai helyzetet — minden gond, baj, hiba és hiányosság ellenére is — nagy előrehaladásnak tekinthetjük;

Természetesen eljön az idő, amikor majd a gyakorlókerteken is túl kell lépni, s jobban kell közeledni a nagyüzemi gazdaságokhoz. Mert, valljuk be, van ellentét a nagyüzemi gazdaságok követelményeihez igazított elméleti tananyag és a kisparcellán folytatott gyakorlat között. A gyakorlókerti munka nevelő hatása is kisebb, mintha valamiféleképpen kapcsolódna a szövetkezetekhez, az állami gazdaságokhoz. Hiszen a kertben — a legjobb nevelői szándék ellenére is — gyakran amolyan játéknak

tekintik a tanulók a munkát. S itt nem arról van szó, hogy eljátszadoznak, hiszen ebben a korban még életeleme a gyereknek a játék, hanem arról, hogy szemléletében is játékként ragad meg. De ugyanezek a gyerekek, ha érzik, hogy munkájukra számítanak, akkor egészen más a hozzáállásuk, akkor nem a játék, hanem a felelősségteljes munka kerül előtérbe magatartásukban.

Ékesen bizonyítja mindezt az idei betakarítási munkálatokban való részvételük is. Mint ismeretes, a művelődésügyi miniszter rendeletére az általános iskolák

VII.—VIII. osztályosai legfeljebb tíz tanítási napon segíthettek a munkájukra szoruló szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a betakarításban. Ezzel a lehetőséggel 12 megyében, 21 járásban és 8 városban éltek — mégpedig nem kis nevelési és népgazdasági haszonnal. A Békéscsabai Állami Gazdaság vezetői a tanulók teljesítményét jobbnak tartják, mint az idénymunkásokét. A kutasi, a lábodi és a Balatonboglári Állami Gazdaság vezetői több millió forintra értékelik a tanulók által Somogy megyében végzett munka népgazdasági hasznát. A Kutasi Állami Gazdaság barcsi részlegének vezetője elmondotta: tavaly a szilva 80 százaléka cefrébe ment, az idén pedig 80 százalék'- exportra, s ez a gyerekeknek köszönhető. A jó munkáért természetesen pénzt is kaptak a diákok. A békéscsabai közgazdasági technikum 570 tanulója például 7 nap alatt 130 ezer forintot keresett kukoricatöréssel. A legfőbb haszon azonban nevelési jellegű volt. A pedagógusok bizonyíthatják, hogy ahol jól szervezték a munkát, ahol nem hiányoztak a szükséges feltételek — többi között a szerszámok! —, ott olyan lendülettel, akarással és felelősséggel dolgoztak a diákok, amilyenre azelőtt alig mertek volna gondolni is.

A betakarítási munkálatokban való segítés persze mégis más, mint a gyakorlati foglalkozás. Itt nem a megtanítandó tananyag, hanem a népgazdasági érdek szabta meg, hogy mit végezzenek, s a tanulók itt pénzt kaptak munkájukért, mégpedig személy szerint, míg az oktatás keretében ezt elképzelhetetlennek tartják a nevelők. Az azonban mindenképpen haszonnal járt — s ezért a betakarítási munka is beletartozott a politechnikai oktatásba. Jótékonyan hatott a diákokra a nagyüzemi légkör.

A jövőben tehát a mezőgazda- sági ismeretek rendszeres elméleti oktatását valamiképpen egyeztetni kellene a nagyüzemi gyakorlatokkal. Tudjuk, sok mindent el lehet mondani ellene, de az is igaz, hogy nagyon sok érv szól mellette is. Természetesen ezt nem lehetne máról holnapra megvalósítani, hiszen a gyakorlókertes átmenetre szükség van. De kísérletképpen meg kellene próbálni, mégpedig a kis tanyai iskolákban ÍS;

Külföldön — különösen a Szovjetunióban — sok-sok példa bizonyítja, hogy az iskolák/gyakorlati oktatását és a mezőgazdasági nagyüzemeket közel lehet hozni egymáshoz. Mi is kíséreljük meg a politechnika gyakorlati részét ugyancsak közelebb vinni a szocialista mezőgazdasághoz.

Sütő László

Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka

Szerdán délelőtt 10 órakor a moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A Szövetségi Tanács a nagy Kreml-palotában, a Nemzetiségi Tanács a Kreml színházában meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd elfogadta az ülésszak napirendjét.

A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésen tárgyalja meg a kormányfőváltozásról szóló törvényerejű rendeletet, az 1965. évi népgazdasági tervet és költségvetést, az 1963. évi költségvetés teljesítését. Ezt követően a Legfelső Tanács két háza külön-külön vitatja meg az alkotmányjogi bizottság elnöki tisztségének kérdését, illetve megválasztja a Legfelső Tanács Elnökségének elnökhelyettesét a Tádzsikisztán számára fenntartott helyre. Végül ismét együttes ülés következik a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletek megtárgyalására és jóváhagyására.

A két ház szerda délelőtti, alig félórás külön ülése után 11 órakor megnyílt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése, amelyen az első napirendi pont előadója Leonyid Brezsnyev,

Bunker Hill (MTI) Atomriadót rendeltek el kedden az Indiana állambeli Bunker Hill-i légitámaszpont hadgyakorlatán. A riadó azonban valódinak bizonyult. A légitámaszpont hadigépei ugyanis színlelt atomtámadást hajtottak végre kijelölt objektum ellen. Az egyik B—58-as szuperszonikus bombázó a repülőtér kifutóján ismeretlen okból kigyulladt. A gépen atombombát helyeztek el, amelyben azonban szerencsére nem volt valódi nukleáris töltet.

az SZKP Központi Bizottságának első titkára, megvitatásra és jóváhagyásra terjesztette elő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ez év október 15-i törvényerejű rendeletét N. SZ. Hruscsov felmentéséről a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöki tisztségéből, valamint A. N. Kosziginnek a Minisztertanács elnökévé való kinevezéséről.

Rövid beszédben utalt arra, hogy a Legfelső Tanács Elnöksége eleget tett Nyikita Hruscsov kérésének és felmentette őt, előrehaladott korára és egészségi állapotának rosszabbodására való tekintettel, a kormányelnöki tisztségből. AZ SZKP Központi Bizottsága annak idején ajánlotta a Legfelső Tanács Elnökségének, most pedig ajánlja az ülésszaknak, hogy Alekszej Koszigin töltse be a Minisztertanács elnökének tisztségét.

Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet nép úgy ismeri Alekszej Koszigint, mint kiváló államférfit és pártmunkást, jó szervezőt.

A Legfelső Tanács képviselői ezután egyhangúlag megszavazták az október 15-i törvényerejű rendelet jóváhagyásáról szóló határozati javaslatot.

A bombázó pillanatok alatt lángba borult, parancsnoka a lángok martaléka lett. a legénység öt másik tagja súlyosan megsebesült.

Paul Carlton ezredes, a légi- támaszpont parancsnoka a szerencsétlenség után kijelentette, hogy atomrobbanás vagy radioaktív sugárzás veszélye nem fenyeget. Biztonsági okokból a tűzoltók kivételével a személyzetet eltávolították. A tűz okának kiderítésére megindult a vizsgálat.

Alekszej Koszigin, aki a második napirendi pont előadója volt, beszámolóját megelőzően, meleg szavakkal mondott köszönetét az iránta megnyilvánult bizalomért.

A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután előterjesztette beszámolóját az 1965. évi népgazdasági tervről. Közölte, hogy az idei tervet túlteljesítik, majd ismertette azt a négy mozzanatot, amelyet az 1965-ös terv- javaslat kidolgozásánál figyelembe vettek:

1. A szocialista termelés még jelentősebb növelése;

2. Az ország gazdasági és védelmi erejének fokozása a nehézipar fejlesztése alapján;

3. A népjólét emelése;

4. Valamennyi szövetségi köztársaság gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítása.

A tervjavaslat tanulmányozása alapján az SZKP KB Elnöksége és a Minisztertanács a termelés növekedése ütemének fokozása mellett foglalt állást és további forrásokat kutatott fel az élet- színvonal emelésére. A jövő évi tervjavaslat rekordösszeggel, több mint 14 milliárd rubellel növeli a nemzeti jövedelmet, elő. irányozza a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkek termelésének bővítését, közelebb hozza a közszükségleti cikkek és a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét, az 1964-es 3,9 százalék helyett 7,3 százalékkal kívánja emelni a lakosság reáljövedelmét.

Alekszej Koszigin elmondotta, hogy 1965-re az ipari termelés 8,1 százalékos növelését tervezik az idei szinthez képest, majd külön ismertette a vegyipar, a kohászat, a bányászat tervfeladatait. Elsőrendű feladatna!: nevezte a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaság vezetésében elkövetett hibák kijavítását és a mező- gazdaság anyagi, valamint műszaki ellátásának megjavítását; Itt utalt az utóbbi hetekben foganatosított intézkedésekre, amelyek meggyorsítják a mezőgazdaság elmaradásának megszünteKigyulladt egy atom- bombát szállító repülő

„Ideje, hogy az Egyesült Államok helyreállítsa Magyarországgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat11

Dallas (MTI) Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beszédet mondott a dallasi egyetemen. Fulbright sík- raszállt a Nyugat és a szocializmus világ jobb kapcsolatainak kiépítéséért. — Az atomkorszakban nincs más politikai lehetőség, mint hidat verni Nyugat és a kommunista világ között, megértésre jutni a kommunista világgal — mondotta. Hozzáfűzte: — A kommunista világgal fenntartott kapcsolatainkban nem választhatunk győzelem és vereség között, csak a kölcsönös megértés és a kölcsönös megsemmisítés között választhatunk. Arról lehetne vitatkozni, hogy számunkra hasznos, kívánatos-e. hogy legyőzzük ellenfeleinket, ez a vita azonban csak élvont lehet, minthogy a teljes győzelem lehetősége egyszerűen nem áll fenn.

Fulbright megállapította, hogy az Egyesült Államoknak — bár sajnálkozással — tudomásul kell vennie, nem távolíthatja el a világról a kommunizmust. A szenátus külügyi bizottságának elnöke csak azt a lehetőséget tartja célravezetőnek, hogy amerika jobb kapcsolatokat építsen ki a szocialista országokkal, s e kapcsolatok tévén érvényesítse saját érdekeit.

Ugyanakkor azonban Fulbright azt is leszögezte, hogy az amerikai kormány továbbra is tartsa meg atomhaderejét és támogassa a NATO-t.

Az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti kapcsolatok kérdését érintve Fulbright Magyarországot is megemlítette. Kijelentette: Itt az ideje, hogy Washington helyreállítsa Magyar- országgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat.

tését.

Az 1965. évi beruházások ösz- szege 4 milliárd rubellel halad ja meg az ideit és eléri a 38 milliárdot. A munkások és alkalmazottak átlagbérét 4,5 százalékkal emelik, a korábban elhatározott fizetésemelések egy részének esedékességét előbbre hozzák. A szovjet miniszterelnök részletesen szólt a kereskedelem fejlesztéséről, majd áttért a lakásépítési program ismertetésére.

Alekszej Koszigin beszéde további részében áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpolitikájáról. Közölte, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa megvitatásra javasolja az ülésszaknak a jövő évi katonai költségvetés további 500 millió rubeles csökkentését. Hozzáfűzte, hogy az amerikai ! kormányképviselők kijelentései szerint az Egyesült Államok kor- I mánya is csökkenteni szándékszik katonai kiadásait az 1965— 1966. költségvetési évben.

! Koszigin hangsúlyozta, hogy a két vezető nagyhatalom katonai kiadásainak csökkentése ..bizonyos pozitív lépés a nemzetközi feszültség enyhítése irányában";