Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

2

fÖLRÁ WBOTía Vffrf JSÁÖ

1964. december 1«.

Lázár Kolisevszki és Veljko Vlahovics beszámolója

Fehér Lajos üdvözlő beszéde az IKSZ kongresszusán

Belgrád (MTI) Szerdán a JKSZ kongresszusának harmadik napján a délelőtti' ülésen Lazar-Kolisevsz- kd tartott beszámolót a párt szervezeti szabályzatának kiegészítéséről és módosításáról.

Az új tervezet leszögezi, hogy a vezetőségi tagok megválasztásához legalább kétharmados tobl> ség szükséges. A választások alkalmával a vezetőségi tagoknak legalább egynegyedét fel kell újítani. A vezetőségi szervekbe legfeljebb három tag kooptálható. Az alapszervezetek, pártbizottságok, ellenőrző és felügyelő bizottságok vezetőségi tisztségeire egymás után legfeljebb kétszer választható meg a Kommunisták Szövetségének tagja.

Ezután a testvérpártok újabb küldöttségei üdvözölték a kongresszust.

A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VIII. kongresszusának kedd délutáni ülésén ötödik napirendi pontként Veljko Vlahovics tartott beszámolót „Fejlődésünk jelenlegi szakaszának eszmei kérdései és a JKSZ továbbá feladatai” címmel.

A párt mostani kongresszusát

követő időszakról Vlahovics kifejtette. hogy abban „csökkenni fognak az ingadozások alapvető irányvonalunk tekintetében. Az állam és a politika elhalásáról szóló viták reálisabb keretet kapnak. Győzött az a felismerés, hogy ez hosszú folyamat. Ebben a vonatkozásban reális talajon állunk és a gyakorlatban is megtaláljuk a helyes viszonyt az állam és az önigazgatás között. Az önigazgatás fejlesztésében nem tagadjuk azt a szerepet, amelyet a szocialista államnak szükségképpen be kell töltenie az átmeneti időszakban.”

A következő időszakban a Kommunista Szövetség eszmei tevékenysége a gazdaságban, a társadalomban, az önigazgatási és más

Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete a IKSZ Vili. kongresszusához

Moszkva (TASZSZ) A szerdai Pravda közölte az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét a JKSZ

VIII. kongresszusához, amely a többi között megállapítja:

A szovjet emberek őszintén örülnek a szocializmust építő, szorgalmas és tehetséges jugoszláv nép eredményeinek.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külpolitikájár

(ban a különböző társadalmi be- - rendezkedésű államokkal való békés együttélés elveihez hűen, a szocialista országokkal együtt tevékenyen síkraszáll a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolásáért és a világbéke megszilárdításáért.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása a fő téma az ENSZ-közgyűlés általános vitájában

New York (MTI). Kedden délután folytatódott az ENSZ-köz- gyülés általános politikai vitája. A délutáni ülés fő témája az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozása volt. A csehszlovák és kanadai külügyminiszter után erről a témáról beszélt Aiken ír külügyminiszter is. Beszédében nem utalt közvetlenül az Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország terveire, melyek célja létrehozni a sokoldalú NATO-atomütőerőt. Aiken beszéde azonban nem hagy kétséget afelől, hogy Írország csakúgy, mint az ENSZ-tagok túlnyomó többsége, aggódik az atomfegyverek további terjedésének lehetősége miatt. Az ír külügyminiszter hangsúlyozta: A nemzetközi feszültség további éleződésének megakadályozására mindenekelőtt meg kell gátolni az atomfegyverek további terjedését. Rámutatott, hogy jelenleg öt atomhatalom van a világon és az egész emberiség érdekei megkövetelik, hogy ezek az államok megtartsák atommonopóliumukat. Az ír külügyminiszter véleménye szerint a nem nukleáris hatalmaknak le kell mondaniok az atomfegyverekről, az atomhatalmaknak pedig kötelezettséget kell vállalniok, hogy nem adják tovább az atomfegyverek gyártására vonatkozó Információt. Aiken hangsúlyozta, hogy most, miután a Kínai Népköztársaság atomhatalom lett, különösen sürgős, hogy elfoglalja helyét a Biztonsági Tanácsban. Ugyanakkor azonban megjegyezte, hogy a Csang Kaj-sek klikket nem kell kiűzni az ENSZ-ből, hanem helyet kell neki biztosítani a közgyűlésben.

Sztavrosz Okosztopulosz görög külügyminiszter felszólalásában főként a ciprusi kérdéssel foglalkozott és emlékeztetett arra, hogy még korántsem múlt el a török invázió veszélye. Méltatta az ENSZ által tett intézkedéseket és

hangoztatta, hogy a görög kormány nem akarja erőszakkal egyesíteni Ciprust Görögországgal, de támogatja a szigetország lakosságát jogai védelmében. A külügyminiszter méltatta egyfelől Görögország, másfelöl Jugoszlávia, Románia és Bulgária kapcsolatainak javulását és hangoztatta, hogy ez elősegíti a balkáni helyzet megszilárdulását. A görög külügyminiszter elismerőleg szólt Afrika atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról, ugyanakkor azonban egy sor kifogást emelt az ellen, hogy más területeket is atomfegyvermentes övezetté nyilvánítsanak. Koszto- pulosz minden bizonnyal a Balkán félszigetre célzott, hangoztatva, hogy az atomfegyvermentes övezetek megteremtésének kérdését a már kialakult kényes stratégiai erőegyensúly fényében kell megvizsgálni. E kérdés szerinte tulajdonképpen csak az általános és teljes leszerelés keretében valósítható meg.

Gromiko Törökországba utazik

Moszkva (TASZSZ) Moszkvában bejelentették: hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos látogatást tesz Törökországban. Gromikot Erkin török külügyminiszter hívta meg legutóbbi moszkvai látogatás^ idején.

A szovjet külügyminiszter törökországi útjának időpontját később teszik közzé.

szervezetekben méginkább a társadalmi—gazdasági rendszer szakadatlan tökéletesítésére, a termelési és elosztási viszonyok továbbfejlesztésére és a közvetlen termelők — a bővített újratermelés hordozói — szerepének további erősítésére fog irányulni.

A nemzeti kérdésről szólva a beszámoló utalt arra. hogy a két kongresszus közötti időszakban viták indultak a nemzetiségek viszonyának különféle vetületeiről. Felszínre jutott az az állítás, hogy a nemzeteiknek miinél előbb el kell halmok, hogy a nemzeti kérdés „burzsoá előítélet”. Az ilyesmi lényegében bürokratikus nézeteket tükröz, ez pedig soviniszta és szűkkeblű nacionalista jelenségekre vezet.

A szocializimus valójában teljességgel érvényre juttatja a nemzeteket, megnyitja az egyes népek érvényesülésiének folyamatát szocialista társadalmi alapokon, .egyszersmind előmozdítja a nemzeti korlátoltság és szűkkeblűség túlhaladását, a nemzetek mielőbbi és minél teljesebb bekapcsolódását a haladó társadalmi fejlődésbe.

Az Ifjúság problémáit elemezve az előadó rámutatott, hogy a Kommunista Szövetségnek az eszmei képzésben és tevékenységben a jövőben még jobban a fiatal nemzedék felé kell fordulnia, majd hangoztatta:

„A demokratikus centralizmus elvének feladása — a JKSZ különböző nézetű és felfogású frakciókra való bomlásával — voltaképpen a Kommunista Szövetség felszámolását jelentené, ezáltal pedig átengedné a szocialista társadalmi fejlődést a véletlenszerűségnek. A Kommunista Szövetséget nem lehet céhekre és csoportokra osztani. Ez a cél egységének és a cselekvés egységének magas fokán álló politikai szervezet”

Vlahovics beszámolójában végezetül megállapította, hogy „társadalmi gyakorlatunk kizárólag akkor lehet valóban forradalmi és szocialista, ha egyben kritikus is, ha saját gyakorlatunkat egybeveti a kitűzött célokkal. A bírálat tehát nemcsak módszere, hanem alapvető jellemvonása is a JKSZ tevékenységének.”

A délutáni ülésen is több külföldi testvérpárt küldöttsége üdvözölte a kongresszust, köztük a csehszlovák és az olasz párt delegációja.

Belgrád (MTI). Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt

Politikai Bizottságának tagja, a JKSZ VIII. kongresszusán mondott üdvözlő beszédének bevezetőjében tolmácsolta az MSZMP, a magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókívánságait a kongresszusnak és rajta keresztül az egész jugoszláv népnek, majd hangoztatta:

— Nagy érdeklődéssel hallgattuk meg Tito elvtárs beszámolóját és a fő referátumokat. Tőlünk nem idegenek az itt felvetett és tárgyalt kérdések. Olyan közös problémáit ezek, amelyek bennünket is foglalkoztatnak és amelyeket, ha országaink sajátos helyzetéből kiindulva, más és más módszerekkel oldunk is meg, megoldásukkal ugyanazt az ügyet szolgáljuk: népeink jólétét, a szocializmus győzelmét és hatásának kiterjesztését, az elnyomás, a kizsákmányolás elleni összefogás erősítését és a béke megőrzését.

— Közös erőfeszítéseink eredményeként — folytatta Fehér Lajos —, barátságunk ma már nem egyszerűen jószomszédi, hanem a szocialista szellemű egyetértés, a kölcsönös bizalom és hasznos, egyre jobban kibontakozó együttműködés jegyében erősödik.

— Politikai kapcsolatainkban kedvező előrelépést jelentettek azok a tárgyalások, amelyek Tito és Kádár elvtórsak vezetésével 1963. szeptemberében Karagyor- gyevóban, az idén szeptemberben pedig Tito elvtárs hivatalos látogatásakor Budapesten lefolytak. Ezek eredményeként társadalmi, politikai és kulturális téren — a realitásoknak megfelelően — lépésről lépésre mind szorosabbra fonjuk kapcsolatainkat és tovább mélyítjük az utóbbi években egészséges fejlődésnek indult gazdasági együttműködésünket.

— Népeink alapvető érdekei közösek. Egy a célunk: A szocializmus teljes győzelme, a kommunista társadalom felépítése. A mi felfogásunk szerint is a szocialista építőmunka konkrét kérdéseiben, módszereiben jelentkező eltérések mellett a döntő az, hogy egyetértés legyen közöttünk, a mindenkire kötelező alapelvekben és tegyünk meg mindent országainkban azért, hogy meggyorsuljon a szocialista irányú fejlődés és segítsük egymást ebben a munkában,

— A jugoszláv és magyar kommunisták, a jugoszláv és magyar nép erősödő kapcsolatai nemcsak a két ország, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják.

— Nézeteink a nemzetközi élet, az emberiség sorsát érintő alapvető külpolitikai kérdésekben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Megvan tehát az egyetértés, a jó szándékú készség ahhoz, hogy országaink hatékonyan együttműködjenek, a nemzetközi fórumokon, együttesen álljanak ki mindenütt a béke védelmében, a népek szabadságának és függetlenségének érdekében, s támogassunk minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely a feszültség további csökkentését, az általános biztonságot szolgálja^

— A kommunista világmozgalom napjainkban már a világ társadalmi megújhodásának hatalmas mozgató ereje. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrendszer létrehozása, annak elsőszülöttével, a nagy Szovjetunióval az élen. Az emberiség érdeke, a társadalmi haladás ügye, a jelenlegi világhelyzet azt követeli tőlünk, hogy tömörítsük a szocialista országok erejét, erősítsük a kommunista és munkáspártok egységét, hogy ezt a hatalmas erőt szegezhessük szembe a háborús provokációkkal, az imperialista törekvésekkel. Napjaink sürgető parancsa, hogy minden kommunista és munkáspárt, minden szocialista ország a maga részéről teljes erejével és felelősséggel járuljon hozzá a nemzetközi munkásmozgalomban keletkezett nehézségek leküzdéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt ennek szellemében internacionalista kötelességének tartja, hogy elősegítse azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egységének helyreállítására irányulnak.

Fehér Lajos végül hangoztatta; „Meggyőződésünk, hogy a kongresszuson elfogadott tervek megvalósítása tovább erősíti a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot és hozzá fog járulni az egész szocialista közösség, a béke és haladás ügyének erősítéséhez is”.

A mestergerenda alatt

Egyedit szerettem volna felfedezni rajta, valamit, ami megkülönbözteti mindenki mástól. Ezért szinte négyzetcentiméterenként pásztáztam végig, s valósággal leltárt készítettem róla. Azt mondták, óvatosan közeledjek hozzá, mert megkeseredett ember, és mint régi harcos, nem mindent ért meg és nem mindent fogad el a körülötte zajló életből, eseményekből, szóval kicsit balos. Nem volt az óvatoskodásra semmi szükség: van ugyan sérelme, de nincs megkeseredve. S ami fáj neki, azt el is mondta: a járás egyik vezető emberét emlegeti, aki valamikor ha meglátta, nyomban megállította a gépkocsit, kiszállt belőle és beszélgetett vele. Ez az elvtárs, úgy érzi, évek óta valósággal kerüli. Egyszer meg egy újságíró azt írta róla, hogy rendes, derék ember, de a lenini elvhez annyit ért, hogy pont Csehszlovákiában tartózkodott, ott nyomták a kezébe az újságot, hogy nézd Tóth József, cikket írtak rólad. Elolvasta, és nem látott, nem értett belőle mást, csupán egy mondatot: a lenini elvhez annyit ért, hogy pont

Felszállt az első vonatra, hazautazott de jóvátételt még ma sem kaphatott. Megismerkedtem vele, s éppen ezért le merem, le kell írnom, hogy ez a megállapítás téves. Hatásos lehetett ugyan, de nem helytálló. Negyven esztendeje párttag. Ezért nem helytálló. A kocsolai Tóth Józsefet inkább következetesnek tartom. Mindenben az. Amíg beszélgettünk, körülöttünk tett-vett a felesége. Kicsi, kedves parasztasszony. Korbély Jánosnéra emlé, keztet, akire a 39-es dandár című filmből még bizonyára sokan visszaemlékeznek: arra a jelenetre, amikor hazaérkezett Korbély János, a vöröskatona... Tóth Jó- zsefné szótlanul tett-vett, nem akarta zavarni sem az urát, sem a vendéget. Megkérdeztem tőle:

— Tóth néni, kibírta? Nehéz lehetett Tóth József mellett az élet. Sok lehetett a rossz és kevés a jó.

— Voltak azért nekünk szép napjaink is és én úgy mentem hozzá, hogy jóban, rosszban együtt maradunk.

— Mi volt- az életben a legnagyobb örömük eddig?

— A család. És az unokák.

Negyven észtén ieje házastársak. Tóth József abban az esztendőben lett párttag, 1924-ben, amelyikben megházasodott Szolgalegényként indult az életbe, de kommunista meggyőződése miatt sokáig sehol nem volt maradása. Hat évig alkalmi munkákból tengődött ő is, a család is. Később beállt hajófűtőnek, onnét is mennie kellett, vasútépítő lett. Amikor egy-egy alkalommal lefogták, a család gondja, eltartása a feleségre maradt. 1947 nyarán költöztek Kocsolára. Tóth József ott folytatta a mozgalmi munkát, ahol abbahagyta. Volt párttitkár, községi bíró, újból párttitkár, tanácselnök, jelenleg is önkéntes rendőr, ö így mondja.

— Csak harangozó nem voltam, más minden.

A szobában, ahol ültünk, akaratlanul körülnéztem: a ház régi, látszik a mestergerenda. A berendezés aszkétikusan egyszerű. Az asztalon újságok, befőttesüveg, vizespohár, ébresztőóra, sótartó, szemüveg, az ajtófélfán, szegen lóg a törölköző. A tűzhely, a rá-