Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
1964. december 20. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 9 Világrekord 1964 december Mikrominiatür világítótest: átmérője egy, hossza két és fél milliméter Vajon kinek jut eszébe, amikor parányi tranzisztoros rádiókészüléket tart a kezében, hogy ez a pici szerkezet a rakétaiparnak és a repüléstechnikának köszönheti létezését. Igaz, nem egyenes út vezetett a híradástechnika újabb sikereihez, az űr meghódításáért folytatott tudományos harcnak lett az egyik értékes mellékterméke. Az űrhajók műszaki berendezéseire kevés hely áll rendelkezésre. A szovjet hordozó- rakéták a Föld körüli utakon ugyan már legyőzték a milligrammokban fogalmazott szállítási gondokat, de a távolabbi tervek megvalósításához a parányokat még tovább kell kisebbíteni; A tranzisztorok kis mérete már eddig is sok „földi problémát” oldott meg. Nem igényelnek fűtőáramot és lényegesen kisebb feszültségekkel dolgoznak, mint az izzókatódos rádiócsövek. Nagyságuk, mint ismeretes, a hagyományos berendezések méreteinek csupán töredékét teszi ki; A 20—30 elektroncsővel dolgozó elektronikus, számológépek többek között akkora hőséget fejlesztenek, ami miatt csak különleges hűtőberendezéssel tarthatók üzemben; Az sem mellékes, hogy a sok ezer izzókatódás cső közül naponta elkerülhetetlenül néhány kiég. Ezeket az alkatrészeket meg kell keresni és pótlásukról gondoskodni kell. Csak egy jellemző adat a múltból: az plektronikus számológépek vákuumcsöves elődjeinek üzemide- kénytelenek fordítani. A tran- jéből mindössze öt százalék telt zisztorok méretei és tulajdonsáéi hasznos munkával, a fenn- gai ezeket a hátráltató tényezőmaradó kilencvenöt százalékot két is rendkívüli mértékben csők- hibakeresésre és javításra voltak kentették, Képeink a mikro- miniatürizálás két csúcsteljesítményét mutatják. A varrótű és a gyűszű társaságában egy modern elektronikus számológép-alkatrészt láthatunk. Az alumínium lapocska, amelyre a részeket szerelték, olyan vékony, hogy méretét csak fényhullámokkal lehet mérni. A másik képen egy gombostű feje az összehasonlítás mértéke. Mellette a világ jelenleg legkisebbnek ismert három lámpáját láthatjuk. Az égők üvegborításának átmérője egy milliméter, a hosszúsága két és fél milliméter. Ez az izzószálas villanyégők rekordja 1964. decemberében. Mire azonban 1965. évet írunk, lehet, hogy ez a rekord éppen úgy megdől, mint a miniatürizálás több más csúcseredménye. (V. H.) Magasabb az Eiffel toronynál arfinnCloElQB Berlinben, az NDK fővárosában épülő új televízió adótorony 60 méterrel magasabb lesz az Eiffel toronynál; 210 méter magasságban körülbelül 26 méter átmérőjű kilátó részt létesítenek 200 látogató számára, A 150 férőhelyes kiávéház mindössze négy méterrel lesz alacsonyabban. A toronyban 2 lift működik majd, s rajta kívül természetesen szükséglépcsőket is építenek, ezer lépcsőfokkal. A tulajdonképpeni antenna-árboc 90 méter magas. Az emberi szépség szobrászai Abban a kórházban, ahová ellátogattunk, a beteg kívánságára megváltoztatják az orrának, vagy az arcának formáját, eltávolítjáK a ráncait, sebhelyeit. Több száz ember jelentkezik naponta ilyen kérelmekkel a moszkvai orvoskozmetikai kórház sebészeti osztályán. Tapasztalt plasztikai sebészek ékszerész pontossággal távolítják el a fölösleges bőrt, új orrsövényt helyeznek el, megváltoztatják a szem állását, megrövidítik, vagy meghosszabbítják az orrot. Engedélyt kértünk Gleb Pako- vics sebésztől, az orvostudományok kandidátusától, hogy jelen lehessünk egy plasztikai műtétnél. A csodatevő kés A műtő olyan mint a többi. Éppen egy torz arcú fiatalember fekszik a műtőasztalon. — Szerencsétlenség érte, — mondja a műtéthez készülődve Gleb Pakovics. — Néhány évvel ezelőtt a beteg fejest ugrott a tengerbe, beverte fejét egy összetört üvegbe. Az üvegcserép csaknem teljesen lehasította az orrát és szétroncsolta a szemöldökét. Most az a feladatunk, hogy visz- szaadjuk eredeti arcát... A sebész nagy figyelemmel szemléli betege profilját, összehasonlítja az arc két felét és milliméter pontossággal nyírja le a fölösleges bőrt, eltávolítja a csaknem ujjnyi vastagságú bíborvörös forradáshelyet. Jóval bonyolultabb a helyzet az orral, amelyet gyakorlatilag újra kell formálnia a sebésznek. Honnan vegye a bőrt, az izmokat és az orrsövény porcogóját? Kiderült, hogy a porcogót már jóelőre ide készítették. A bőrt a véredényekkel a páciens hátáról ültetik át. Az áttelepített bőrből a sebész elkészíti az új orrot. És elkezdődik a műtét utolsó szakasza. Gleb Pakovics folyékony műanyaggal átitatott kötéssel borítja be a beteg arcát és megadja a kész orrnak a kellő formát. Az ápolónő eközben ventillátort hoz. Néhány perc múlva a műanyag megkeményedik. Pár nappal később eltávolítják a kötést és az orr alakja olyan marad, amilyennek a szobrász-sebész elképzelte. Az ember szép akar lenni Évente négyezer bonyolult műtétet végeznek a moszkvai orvoskozmetikai kórház sebészeti osztályának munkatársai. Tanító- mesterüknek és vezetőjüknek, a Lenin-díjas Fjodor Hitkov professzornak a nevét világszerte ismerik. A kórház sebészei Hitkov professzorral együtt új utakat keresnek a kozmetikai sebészetben. — A modern embernek szépnek kell lennie. — mondja Gennagyij Manotov plasztikai-sebész. — Elég egy szerencsétlen pillanat a munkahelyen, az életben, elég egy vele született hiba az ember arcán vagy testén, és az egész életre rányomja a maga súlyos bélyegét az ember lelkialkatára. Mennyi szerencsétlenséget okoznak a2 ilyen hibák! Ma már mind :at jóvá lehet tenni. •A plasztikai sebészek rendszerint maguk is művészek, és ké* pékét, a kiváló festők rajzait tar1 talinazó albumokat gyújtenk. Sok művész próbálkozott azzal a múltban, hogy megmintázza az eszményi szépségű embert, annak pontosan részarányos arcvonásait. A modern plasztikai sebészek nem egyszer tőlük veszik át a klasszikus formákat, A plasztikai sebészet és a haladás A szépséggyárban, ahogy a sebészeti kozmetikai kórházat olykor nevezik, a sebészek néhány perc alatt rendbe hozzák az elálló füleket. El tudják távolítani a szemöldököt. Uj állat készíthetnek az olyanoknak, akik csaknem teljesen áll nélkül születtek. Mindehhez persze modern tech-i nikára van szükség. A plasztikai sebészek megtanulták, hogyan le-i hetnek meg tű' és fonál nélküli Szinte észre sem lehet venni, hói illesztették össze a seb széleit. A bőr ragasztására szolgáló polimer- anyag nem hagy forradáshelyet és a fonalak nyomát sem lehet észrevenni. Míg a szokásos műtét után a seb szélei két hét alatt forrnak össze, itt a különleges kezelési módszerekkel alig 48 óra alatt heged be a seb. A sebészkés nemcsak a betegségektől szabadítja meg az embereket, hanem szebbé is varázsolja őket. Vlagyimir Sztrelkov A rákbetegség keletkezése Kaptuk a következő levelet: „Olvastam valahol, már nem emlékszem, hogy hol, a rákot meg lehet előzni. Igaz ee? Ha igaz, hogyan. Nagy János, Hencse.” Kedves Olvasónk! Tekintettel arra, hogy a rákbetegség világszerte az érdeklődés középpontjában van, kérdésére válaszunkat részletesen adjuk meg. Ismeretes, hogy az emberi szervezet, mint a többi élő szervezet, elemi részecskékből a sejtekből áll. A sejt a szervezet építőanyaga, miként a tégla az épületé. A sejtek csoportja alkotja a „szövet’’-et. Van Izomszövet, kötőszövet, zsírszövet, hámszövet... stb. A különféle szövetek működési egységet képeznek, ezek a szerveink. Ilyenek például a bőr, máj, gyomor, lép, vese, petefészek... stb. A szervek összessége pontos törvényszerűség szerint, tökéletes harmóniában működve alkotják a szervezetet. (organizmust.) A rákbetegség keletkezése a mormális sejtekig vezethető Vissza. Az életműködés folyamán elpusztult sejtek helyére a szervezet a sejtoszlás útján új sejteket termel. A sejtoszlás mindenkor pontos törvényszerűség szerint megy végbe. Az újonnan képződött sejt az anyasejt jellegét megőrzi és annak munkája elvégzésére alkalmas. Ezek a sejtek, mint- normális sejtek, a szervezetnek tehát hasznos „dolgozói”. Ezzel szemben vannak a sejtszaporodás kapcsán képződő olyan sejtek, illetve sejtcsoportok Is, amelyek a sejt normális típusától, az anyasejttől élet- tanllag és működéstanilag lényegesen eltérőek. Az eredeti sejtekkel szemben új tulajdonságokkal bírnak, amely tulajdonságok a szervezetre károsak Ezek a sejtek a szervezet harmonikus működésébe beleilleszkedni nem tudnak, a többi sejt rovására korlátlan szaporodóképességgel bírnak és a szervezet érdekével ellentétes célzatú, önálló életre rendezkednek be. Ezek a kóros sejtek, a tulajdonképpeni ,,da- ganat”-sejtek. A daganatsejtek, gyors szaporodása folytán aránylag hamar látható nagyságot, tömeget képeznek, így alakul ki fokozatosan növekedésük révén a már látható vagy tapintható „daganat”. A rákos fejlődésnek több, lépcső- szerű fokozata Ismeretes, amelyek azonban egymástól élesen elkülönítve nincsenek, legtöbbször összefolynak Általában a rákbetegségek fellépése, kialakulása, növekedése, terjedése, szétszóródása, valamint végső kibontakozása minden rákbetegségnél aránylag közel egységes törvényszerűség szerint megy végbe. Természetesen a betegséget kísérő tünetek között vannak különbségek, attól függően, hogy a rák melyik szervből Indul ki. A szervek elhelyeződése, élettani mű- .ködése... stb. nagyban befolyásolja a tüneteket. A betegség biológiai képe azonban nagyjából azonos. A vírusok Kaptuk a következő levelet: „Társaságban szóba kerültek a vírusbetegségek. Legyen szíves megírni, mik a vírusok? Sokszor hallani a filtrálható vírusokról?” Fertőző betegségeket a baktériumok mellett sokkal kisebb mikroorganizmusok is okozhatnak, amelyeket mikroszkóppal sem lehet meglátni. Jelenlétükről csak a fogékony szervezetre gyakorolt hatásukból szerezhetünk tudomást. Erre Pasteur mutatott rá először. Feltevését Ivanovszkij kiváló orosz kutató kísérletei bizonyították be, minden kétséget kizáróan. Bebizonyította, hogy a dohánylevelek úgynevezett mozaikbetegségének okozója a baktériumokat visszatartó szűrőkön is áthalad, mert a beteg dohánylevelek szövetnedvének szünetével éppen úgy elő lehet idézni dohánypalántákon a betegséget, mint szüretien nedvekkel. Hasonlóan fontos megfigyelést tettek más kutatók is (Loeffer és Frosch) a száj- és körömfájás kórokozójára vonatkozólag. E hólyagok tartalmának szünetével is éppen úgy elő lehet idézni a betegséget, mint a szüretien hólyagtartalommal. További kísérletek során kiderült, hogy még számos más betegség is van, amelyeknek a kórokozója mikroszkóppal nem látható, és amely a baktériumokat visszatartó szűrőkön áthatol. Századunk elején Remiinger ajánlatára a kórokozók e csoportját „filtrálható (szűrhető) vírusoknak” nevezték el. Az általuk okozott betegségek a vírusbetegségek. A fertőző betegségek elterjedésében a vírusoknak igen nagy szerepük vart. Ma már száznál jóval több azoknak az ismert vírusoknak a száma, amelyek embernél betegséget okoznak. Kórokozó mivoltukra jellemző, mivel hogy körülbelül hatszor több ember betegszik meg a vírusoktól, mint a baktértumoktól. A vírusok egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy rendkívül kicsinyek. Nagyságuk csak millimikronokban fejezhető ki. (Egy millimikron egyenlő egy milliomod milliméter, illetve egy ezred mikron.) Ez az oka annak, hogy a baktériumokat visszatartó szűrőkön is áthaladnak. Az elektromikroszkóp felfedezése lehetővé tette, hogy alakjukat közelebbről is tanulmányozzák. Kiderült, hogy egyes vírusok gömb- alakúak, mások sokszögletűek, vagy pálcika alakúak. Vannak közöttük olyanok, amelyeknek teste gömbalakú fejből és finom fonálalakú farki részből áll. Ilyenek az úgynevezett bakteriofágok, amelyek a baktériumok élősködői, parazitái. Hogyan lehet a gomba- mérgezést elkerülni Egy szekszárdi olvasónk arra kéri a „Négyszemközt” rovatot, hogy az ehető gombákról közöljön, ismertetőt. Az ehető gombák táplálkozásunkat Változatossá . teszik, élelmiszereinket értékes anyagokkal egészítik ki és igen ízletesek. Hazánkban évente sok millió kilogramm ehető gomba terem. Sokan kedvelik, de vannak olyan emberek, akik azért tartózkodnak a gombák fogyasztásától, mert félnek a mérgezéstől. Ez a félelem csak részben indokolt. Igaz ugyan, hogy Magyarországon még most is számos gombamérgezés fordul elő, de ezek elkerülhetők, ha mindenki megismeri és betartja a gomba beszerzésének szabályait. Hazánkban közel ezerféle gomba terem. Ezek közül aránylag kevés mondható mérgesnek, s még kevesebb azoknak a száma, amelyek halált is okozhatnak. A gombamérgezésnek főokai a tudatlanság és a babonák. A köztudatban még mindig vannak olyan téves elképzelések, és babonás hiedelmek, amelyek miatt már számos haláleset következett be. Ilyenek: „A gombafőzetben, ha az mérges, az ezüst kanál megfeketedik.” A megfeketedéSt nem a méreg, hanem a gombában lévő kén okozza. A „csigarágta, ku- kacos, vagy olyan gomba, amit az állat megeszik, veszélytelen!” Az állati szervezetek több mérgező anyagot kár nélkül elviselnek. Ez támpontot az emberi mérgezésre nem nyújthat. „Kifőzött vagy leforrázott gomba mind ehető!” Ez azért veszélyes babona, mert a legveszélyesebb gombamérgek a leforrázás után is mérgezőek maradnak. Van még számos babona: „A zöldség a mérgesgombától megfeketedik”. t,A gombát fedetlen edényben kell főzni!” A mérgesgomba rossz ízű, rossz szagú, vagy élénk színű. „Az a gomba mérgező, amely hulla fölött nőtt, vagy a duvad irtására kiszórt méreganyagot szívta magába” stb. Sok ember fizetett rá, hogy ilyen ostoba babonákban hitt. A gombamérgezés elkerülhető: Ha a gombát csarnokban, vagy üzletben szerezzük be. Ilyen helyeken csak ellenőrzött gombát árusíthatnak. Jogszabály írja elő, hogy gombával házalni tilos. A piacokon árusításra kerülő gombákat szakértő vizsgálja. Csak akkor vegyünk piacon is gombát, ha az eladó írásban igazolja, hogy az ehető. A szakértő minden egyes alkalommal írást köteles adni a megvizsgált gombáról. Ha a gomba nem ehető, azt elkobozzák és megsemmisítik.
