Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

I95i, november 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Zsuppos házak között KOVÁCS MIHÁLYT agyonsúj­totta a villanyáram. Azt beszélik most a tragédiáról) hogy a fiatal­embert meg lehetett volna men­teni, ha a környéken csak egy is kerül, aki valamennyit ért az áramtalanításhoz. De nem volt ilyen, s így mire a fiatal fogor­vos az esetet meghallotta, már mentség sem volt. Miszlán történt a szerencsétlen- ,ség. Abban a községben, ahol feltehetően még ma is legtöbb a zsuppos ház, ahol a Kis utcán, ha végigmegy az ember, avas le­vegő tódul a mellébe. Az is itt történt Miszlán, hogy Deres Lajos úgy megverte kilencéves nevelt­fiát, hogy a kisgyerek csak lézenJ gett utána. Kékre-zöldre vert tes­tét rejtette volna a világ elől, de hova lehet ebben a faluban el­bújni? Mindenhova és sehova. A környező, gyengén termő dombok bezárják a falut, jó rejtekhelyét kínálnak a búvónak is, de a szó­beszéd elől nem lehet elrejtőzni. Bejártam a zsuppos házak falu­ját. Láttam, amire Tiborcz Fe­renc, a községi tanács elnöke fel­hívta a figyelmet: az új hidakat, az orvoslakást, a rendelőt, a kí­vülről csinos művelődési otthont. Elképzeltem azt a Jerekas mun­kát, amit a falubeliek az új strandfürdő építésén végeztek. S tudom, hogy nincs a faluban partlakó, nem járnak az utcán klumpában, falusi szokáshoz ké­pest jól öltözködnek az emberek, s különösen az asszonyok. — S látta-e, hogy ezek a külön­ben szép dolgok valójában csak a felszínt jelentik? — Ezt frissen szerzett pedagógus ismerősöm kérdezte, miközben a régi erdész­ház egyik konyhájában javította az előző napi dolgozatokat, s meg­próbált válaszolgatni nekem. Mit jelent Miszlán a felszín alatti? Jószerint meg sem mondható ez, mert kevés olyan község volt talán az országban, amelyikre ennyire ráillett volna a szegény jelző, mint erre. Talajadottságai rosszak, s a természeti viszonyok befolyásoltak és még ma is be­folyásolnak sok mindent. Mesé­lik, . hogy a húsz holdas gazdá­nak egy-egy aszályosabb eszten­dőben komoly gondot okozott a téli disznóvágás. Nem volt ugyan­is disznó az ólban. Igaz-e, vagy sem, nehéz lenne ellenőrizni. Annyi azonban feltétlenül bizo­nyos, hogy a falu zsuppos házai­val, zárkózott, a szokásosnál ne­hezebben oldódó embereivel gyak­ran idézi a múltat. Mi ne emle­gessük. AZ EMLÉKEKNÉL sokkal ér­dekesebb az, amit ez a húsz esz­tendő produkált, változásokban. Ami szembetűnő, azt nem kell keresni. Épülnek itt is új családi­fészkek, az emberek is oldódnak Ennek ellenére azonban szükség­érzete támad az embernek olyan jegyek feltárására, amelyek mind jobban jellemzői az új magyar falunak. Például a műveltség, a kulturáltabb életmód. Nos, itt kis sé megreked a tudomány. Hét gyerek jár a gyönki gimnázium ba, néhány pedig már korábban magasabbra jutott. Többen el vándoroltak. Rajtuk kívül azon­ban ott él még körülbelül 130 iskoláskorú. Vajon hogyan ké­szülnek ők, mit kapnak? Az első olyan pontot, amelyik minden örömbe ürömöt vegyít,i ennél a kérdésnél találtam meg Itt látszik igazán, hogy nemcsak! zsuppos házak közé hanem zsuppos világba is tévedtünk. A falu isko­lájában nyolc osztály négy ta­nulócsoportban dolgozik. Az első és harmadik, a második és ne-' gyedik, az ötödik és hatodik, a he­tedik és nyolcadik alkot egy-egy osztályt. Nem irigylem a miszlai pedagógusokat. Ember és nevelő legyen a talpán, aki ilyen körül­mények között nemcsak oktatni hanem nevelni is tud. s időnként korrepetálja is a gyerekeket. Ha valami igazán kellene, az egyik legszükségesebb a korrepe­tálás, az ellenőrzés lenne. Erre nyílik azonban a legkevesebb mód. Az iskola és a szülői ház pedig igen messze esik egymástól. Nem területi távolságról, hanem egyéb ügyről van itt szó. A szü­lők dolgoznak, s a gyerekek több­sége, ha délelőttös, akkor délután, ha délutános, akkor délelőtt, in­kább az utcán, a dombok alján él. Ki törődik tanulással, mikor a tananyagot a tanítón kívül sen­ki se kéri számon? A számonkérés pedig igen szük­séges lenne. Hadd álljon itt két sajnálatos epizód: A művelődési otthon vezetője színdarabot akart tanítani. Kiválogatta a gárdát. A bajra csak az első próbán jöttek rá: Nehéz lesz színdarabot beta­nulni, előadni, mert a szereplők egy része alig tud olvasni. Pedig két évvel ezelőtt végezték el az általános iskolát. A másik törté­net sem vidámabb. Sorozásra mentek Miszláról. Itt döbbentek rá, mit nem tud egynémelyik ti­zennyolc éves. Volt olyan, aki képtelen volt megmagyarázni, mi­lyen társadalmi rend van Ma­gyarországon, s olyan méginkább, aki nem tudott válaszolni, amikor kérték, soroljon fel néhány or­szágot szomszédaink közül. Nem csoda, ha nyugtalansággal kér­dezték: — Mi van azon a Miszlán? A válasz: — Jó noha-bor. S ezzel megint helyben va­gyunk. A faluból elszármazott ismerősöm azt állítja: Nem isznak itt többet az emberek, mint más­hol. Fogadjuk el ezt. Tegyük azonban hozzá, hogy a gyerekek több bort kapnak, mint máshol. Ennek néhány kellemetlen emlé­két többen őrzik. Csak egyet kö­zülük: Tanítás alatt rosszul lett a gyerek. A tanítónő mit tehetett mást, kifektette a nyári napra, az udvarra. Ott aludt egész dél­előtt. Felelőtlenül okozott mámo­rát pihente ki. Honnan vette a példát? Nem kellett érte messzi­re mennie. AMIKOR FORR A BOR, a no­ha, vagy a szeibert leve, vagy ki­főtt a pálinka, van ház, ahol a férfiak bódultsága éppoly termé­szetes, mint a reggelizés. S ilyen­kor több a baj. A tanácselnökhöz ilyen alkalom után ment el panaszkodni egy asszony. Az elnök határozott volt. — Jegyzőkönyvet veszünk fel, s intézkedünk, elvonókúrára küld­jük a férjét. — Csak azt ne az istenért — rémült meg az előbb még segít­séget kérő asszony — mert akkor rám hét rossz következik. Ilyen körülmények között per­sze nehezebb tenni. Bármilyen felvilágosítás ugyanis csak akkor ér valamit, ha van, aki meghall­gatja. S talán itt, a felvilágosí­tásnál van főként javítani való. Hallgató azért csak kerülne. Nem könnyen, annyi bizonyos, de pró­bálkozni kell vele. El kell indul­ni. Úgy tűnik, gazdasági vonat­kozásban van már bizonyos elő­relépés. Ám ennek is gátat szab­hat a visszamaradottság, az a bi­zonyos zsuppos világ, amibe az eredmények örömös szemlélése mellett is belebotlik, aki Miszlára látogat. Szolnoki István A Magyar Front lapjának első száma került elő Szekszárdon Szekszárdon előkerült a Magyar Front, a fasizmus elleni belső ellenállás hivatalos lapjának a II. világháború idején kiadott első példányszáma. A „Márciusi Magyarország” című lapot gép­írással, sokszorosítva, titokban terjesztették a magyar ellenál ók. Első oldali vezércikkében lelep­lezte a német nemzeti szocializ­musnak a magyar néptől idegen eszméit, a fasiszták emberellenes tetteit, ellenállásra szólította fel a lakosságot: másik oldalán a hitleri barbár politikának és hadigépezetnek az akkori sajtó­ban elhallgatott sorozatos veresé­geiről, s pusztító háborújának közelgő elvesztéséről tájékoztatta érdekes hírekben olvasóit. A történelmi röpiratot Nemes Andor nyugdíjas tanár ajándé­kozta a múzeumnak, s átadta Zádor Béla tanárnak, a Lsg- újabbkori Történeti Bizottság tit­kárának. Az érdekes dokumen­tumot bemutatják majd a fel- szabadulás 20. évfordulóján, jö­vőre megnyíló kiállításon. T / ertész l\ ollégistők I \ özött A Kertészeti Főiskola Bereczky Máté Kollégiuma arról nevezetes, hogy nem egy, hanem kettő. A „fiúrósz” fenn van a Gellért­hegy oldalában. A „lányrész” lenn. a Fehérvári úton. Kettőjük között, innen-onnan néhány száz méterre, a főiskola és — ez csep­pet sem elhanyagolandó fontos­ságú ! — egy önkiszolgáló étterem, melyet alighanem csak hagyo­mánytiszteletből emlegetnek a közbeszédben menza néven. A kettős kollégium lakói tanulmá­nyaik végeztével mérnöki diplo­mát kapnak, a kissé nyakateker- ten hangzó, de a nagyüzemi ter­melés szempontjából rendkívül fontos kertészmérnöki cím vi­selői lesznek. Hét Tolna megyeit találtunk köztük. Hárman negyedévesek — Imreh Árpád és Osváth István Bátaszékről. Rafajlovics Péter Medináról —, velük nem sikerült találkoznunk. A harmadévesek négyen vannak. Domonyai Péter szekszárdi, König Ferenc kölesdi, Magyari István dombóvári. Ökrös Vera pedig szintén a megyeszék­helyre való. TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJASOK A fiúk társadalmi ösztöndíja­sok, König és Domonyai gyü­mölcstermesztőnek készül, Ma­gyari István a konzervipart vá­lasztotta. — Pakson? — kérdezzük. — Nem. Az új szigetvári kon­zervgyár kötött velem szerződést. Havonta hétszázötven forintot kap. Ha meggondoljuk, hogy a kollégiumi lakás és a teljes el­látás mindössze kétszáz forintjába kerül, valóságos kis fizetést. — A kötelezettség? — Terrpészetesen a jó tanulás és ugyanannyi esztendeig munka a konzervgyárnál, mint ahány évig az ösztöndíjat kapom. Ez négy esztendőt jelent, de Magyari István abban bízik, hogy mire az évek leperegnek, talán újra megindítják a régi dombóvári konzervgyárat és haza­Befejezte munkáját az idegenforgalmi kollokvium Az Országos Idegenforgalmi előnyösebb a fogyasztót impor- Hivatal által rendezett kollok- tálni, mint az árut exportálni, viumon szerdám dr. W. Hunziker Érdemes megvizsgálni, milyen le- egyetemi tanár (Bem) az idegen- hetóségek adódnak a valutabe- forgalom nemzetközileg elismert váltás ellenében történő itthoni szaktekintélye, majd dr. Vitéz áruértékesítés növelésére. András, az Országos Idegenfor- i A növekvő idegenforgalom ér- galmi Hivatal vezetője, „A ma- dekében sok feladatot kell meg- gyar idegenforgalom szerepe a oldani. A legsürgetőbb a króni- népgazdaságunkban” címmel tar- kussá vált férőhelyhiány felszá- tott előadást i Imolása. Gyors fejlődésre ezen a Az idegenforgalom nemzetközi téren nem számíthatunk. Uj szál­fejlődése megköveteli, hogy vi- lodákat elsősorban Budapesten és Rzonylag rövid idő alatt Magyar- a Balaton környékén kívánunk ország is sokat tegyen az idegen- építeni. A program szerint 1970- forgalom érdekében. Elengedhe-1 ig 19 új szálloda épül, mint- tetlen a sokszor emlegetett ide- egy 10 000 vendég számára. A genforgalmi szemlélet kifejlesz- program megvalósítása azonban tése, amely nemcsak elismeri az csak fokozatosan történhet, ad- idegenforgalom jelentőségét, ha-j dig a legfontosabb tennivaló a nem következetes intézkedések- campinghálózat és fizetővendég- kel elő is mozdítja. Tudnunk szolgálat tervszerű fejlesztése, kell. hogy a külföldi turista a 1965-re Budapesten 1500, a Bala- szállásra és az ellátásra fordí-1 ton környékén 37 000, a Duna- tott összegnek legalább kétsze- kanyarban 4800 campinghelvet rését költi el egvéb célokra. Mi létesítünk — mintegy 126 millió még nem láttunk hozzá e tör- j forintos beruházással. Sürgető vényszerűség hasznosításához. | feladatnak tartjuk a gyósyforrá- Nagyon is időszerű, hogy gya- sok nyúitotta idegenforgalmi le- korlatban alkalmazzuk azt a ta- hetőséffek kiaknázását, látó közgazdasági igazságot, A kollokvium szerdán befe- amely így hangzik: ahol lehet, jezte munkáját (MTI) Nemzetközi vetélkedő Játékországban A vetélkedő a napokban kez­dődött. Német babák és vonatok, szovjet szivacs figurák, cseh mac­kók és ugyancsak német ródlik fogtak hozzá a versengéshez, b.ogy megnyerjék a legifjabbak, Játékország buzgó bámulóinak és válogatóinak tetszését, A f elvonulással kezdődő be­mutató terjedelmében is tiszte­letre méltó: csak Tolna megyé­ben 3,5 millió forint értékű sport- és látéKÍru vár vásárló­ra. A készlet 10 százalékkal ma­gasabb a taval/irúl, — Nem jövünk zavarba — I vélekedik Leposa Ferenc, a Nép­ibolt kultűrcikk-előadója — sem a választéknál sem pedig az ár­inál. Több mint ezer cikk kö- | zött válogathatnak igényes vá- sárlóink. Hazai játékaink szép I kivitelűek s árukra sem panasz­kodhatunk. Néhány dolog azért csak ke­rül, amit hiába keres az aján­dékozó. így például a .síléc. Tol­na megye mindössze 20 párat kapott, s egyelőre H' • rtócs többre. Hasonló a helyzet több külföldi játékautó esetében. Új tanácsi vállalat A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának nemrég hozott hatá­rozata alapján január 1-én új tanácsi vállalat kezdi meg mű­ködését Hőgyészen a Tolna me­gyei Textilfeldo'gozó Vállalat. Az új vállalathoz tartozik majd az eddig a Simon tornyai Vegyes­ipari Vállalat keretében működő konfekcióüzem, a szövődé, a kö­tődé, az iparivatta-üzem, vala­mint a nemrég lé rehozott tamási paplanüzem. Megszűnik a Szek­szárdi Ruházati Ipari Vállalat is, illetve január 1-étől az új válla­lathoz tartozik majd. A Simontornyai Vegyesipari Vállalat nevét megváltoztatják: január 1-étől „Simontornyai Szőrme- és Bőrfeldolgozó Válla­lat” lesz a neve. térhet a megyébe. — Nagy kedvem lenne hozzá! A fiúk egyike sem gondol arra. hogy „aszfaltkertésszé” váljon, vagyis később ne a termelésben helyezkedjen el. A GYÓGYNÖVÉNYSZAKOS Ökrös Vera: szép. magasra fé­sült hajú, karcsú lány. ö nem kötött társadalmi szerződést. Ér­deklődési köre különleges irány­ba húzta, ilyenek mindössze né­gyen vannak az évfolyamon. — Gyógy növénytermesztő le­szek! — mondja. Nem annak készült, eredetileg az erdészet és faipar vonzotta, de nem bánta meg a cserét. — Érdekes szakma és fontos is — vélekedik. Vitathatatlanul az. Csak abban bizonytalan még. hogy ha kézbe­kapja a diplomát, Tolna_ megyé­ben hol talál majd helyet? — Remélem, addigra majd megoldódik Vele együtt reméljük. KOLLÉGIUMI MINDENNAPOK A kollégium mindkét épülete kényelmes, modemül berendezett. Tágas, hangulatos társalgók, rá­dió, televízió, lemezjátszó, könyv­tár. — A könyvtár kicsi — vélik egybehangzóan. — Több könyv kellene, főleg szépirodalmi mű­vekből. — És a napirend? Olyan diák még, kevés akadt, aki lelkesedne a kollégiumi fe­gyelemért. Annak ellenére, hogy ez a fegyelem nem túlságosan szigorú. A hétköznapokat kitölti a tanulás, a gazdasági és a la­boratóriumi gyakorlatok. Kima­radni voltaképpen lehet — a fiúk szívesen járnak Operába —, de aki túl sűrűn teszi, attól nem veszik jónéven. Még akkor sem, ha a tanulmányi eredmény nem látja kárát. — Más szórakozás? — A KISZ rendszeresen szervez irodalmi esteket, élménybeszámo­lókat. Legutóbb Fejes Endre járt itt. máskor külföldet járt proíesz- szorok — például dr. Somos And­rás, a rektor — mesélnek élmé­nyeikről. Búcsúzkod unk: — Három esztendő után már eldönthették. Tulajdonképpen ér­demes volt kertésznek jönni? Nem cserélnének egy másik szak­mával? A falnőttesen komoly, és ki­egyensúlyozott Magyari István a fejét rázza: — Cserélni? Minek? Szép szak­ma ez, meg fontos is. Igaza van, nem lehet vitatkozni vele. De azért hozzáteszi: — Mindenesetre jó lenne már a diplomaterv megvédésénél tar­tami! O. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom