Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
I95i, november 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Zsuppos házak között KOVÁCS MIHÁLYT agyonsújtotta a villanyáram. Azt beszélik most a tragédiáról) hogy a fiatalembert meg lehetett volna menteni, ha a környéken csak egy is kerül, aki valamennyit ért az áramtalanításhoz. De nem volt ilyen, s így mire a fiatal fogorvos az esetet meghallotta, már mentség sem volt. Miszlán történt a szerencsétlen- ,ség. Abban a községben, ahol feltehetően még ma is legtöbb a zsuppos ház, ahol a Kis utcán, ha végigmegy az ember, avas levegő tódul a mellébe. Az is itt történt Miszlán, hogy Deres Lajos úgy megverte kilencéves neveltfiát, hogy a kisgyerek csak lézenJ gett utána. Kékre-zöldre vert testét rejtette volna a világ elől, de hova lehet ebben a faluban elbújni? Mindenhova és sehova. A környező, gyengén termő dombok bezárják a falut, jó rejtekhelyét kínálnak a búvónak is, de a szóbeszéd elől nem lehet elrejtőzni. Bejártam a zsuppos házak faluját. Láttam, amire Tiborcz Ferenc, a községi tanács elnöke felhívta a figyelmet: az új hidakat, az orvoslakást, a rendelőt, a kívülről csinos művelődési otthont. Elképzeltem azt a Jerekas munkát, amit a falubeliek az új strandfürdő építésén végeztek. S tudom, hogy nincs a faluban partlakó, nem járnak az utcán klumpában, falusi szokáshoz képest jól öltözködnek az emberek, s különösen az asszonyok. — S látta-e, hogy ezek a különben szép dolgok valójában csak a felszínt jelentik? — Ezt frissen szerzett pedagógus ismerősöm kérdezte, miközben a régi erdészház egyik konyhájában javította az előző napi dolgozatokat, s megpróbált válaszolgatni nekem. Mit jelent Miszlán a felszín alatti? Jószerint meg sem mondható ez, mert kevés olyan község volt talán az országban, amelyikre ennyire ráillett volna a szegény jelző, mint erre. Talajadottságai rosszak, s a természeti viszonyok befolyásoltak és még ma is befolyásolnak sok mindent. Mesélik, . hogy a húsz holdas gazdának egy-egy aszályosabb esztendőben komoly gondot okozott a téli disznóvágás. Nem volt ugyanis disznó az ólban. Igaz-e, vagy sem, nehéz lenne ellenőrizni. Annyi azonban feltétlenül bizonyos, hogy a falu zsuppos házaival, zárkózott, a szokásosnál nehezebben oldódó embereivel gyakran idézi a múltat. Mi ne emlegessük. AZ EMLÉKEKNÉL sokkal érdekesebb az, amit ez a húsz esztendő produkált, változásokban. Ami szembetűnő, azt nem kell keresni. Épülnek itt is új családifészkek, az emberek is oldódnak Ennek ellenére azonban szükségérzete támad az embernek olyan jegyek feltárására, amelyek mind jobban jellemzői az új magyar falunak. Például a műveltség, a kulturáltabb életmód. Nos, itt kis sé megreked a tudomány. Hét gyerek jár a gyönki gimnázium ba, néhány pedig már korábban magasabbra jutott. Többen el vándoroltak. Rajtuk kívül azonban ott él még körülbelül 130 iskoláskorú. Vajon hogyan készülnek ők, mit kapnak? Az első olyan pontot, amelyik minden örömbe ürömöt vegyít,i ennél a kérdésnél találtam meg Itt látszik igazán, hogy nemcsak! zsuppos házak közé hanem zsuppos világba is tévedtünk. A falu iskolájában nyolc osztály négy tanulócsoportban dolgozik. Az első és harmadik, a második és ne-' gyedik, az ötödik és hatodik, a hetedik és nyolcadik alkot egy-egy osztályt. Nem irigylem a miszlai pedagógusokat. Ember és nevelő legyen a talpán, aki ilyen körülmények között nemcsak oktatni hanem nevelni is tud. s időnként korrepetálja is a gyerekeket. Ha valami igazán kellene, az egyik legszükségesebb a korrepetálás, az ellenőrzés lenne. Erre nyílik azonban a legkevesebb mód. Az iskola és a szülői ház pedig igen messze esik egymástól. Nem területi távolságról, hanem egyéb ügyről van itt szó. A szülők dolgoznak, s a gyerekek többsége, ha délelőttös, akkor délután, ha délutános, akkor délelőtt, inkább az utcán, a dombok alján él. Ki törődik tanulással, mikor a tananyagot a tanítón kívül senki se kéri számon? A számonkérés pedig igen szükséges lenne. Hadd álljon itt két sajnálatos epizód: A művelődési otthon vezetője színdarabot akart tanítani. Kiválogatta a gárdát. A bajra csak az első próbán jöttek rá: Nehéz lesz színdarabot betanulni, előadni, mert a szereplők egy része alig tud olvasni. Pedig két évvel ezelőtt végezték el az általános iskolát. A másik történet sem vidámabb. Sorozásra mentek Miszláról. Itt döbbentek rá, mit nem tud egynémelyik tizennyolc éves. Volt olyan, aki képtelen volt megmagyarázni, milyen társadalmi rend van Magyarországon, s olyan méginkább, aki nem tudott válaszolni, amikor kérték, soroljon fel néhány országot szomszédaink közül. Nem csoda, ha nyugtalansággal kérdezték: — Mi van azon a Miszlán? A válasz: — Jó noha-bor. S ezzel megint helyben vagyunk. A faluból elszármazott ismerősöm azt állítja: Nem isznak itt többet az emberek, mint máshol. Fogadjuk el ezt. Tegyük azonban hozzá, hogy a gyerekek több bort kapnak, mint máshol. Ennek néhány kellemetlen emlékét többen őrzik. Csak egyet közülük: Tanítás alatt rosszul lett a gyerek. A tanítónő mit tehetett mást, kifektette a nyári napra, az udvarra. Ott aludt egész délelőtt. Felelőtlenül okozott mámorát pihente ki. Honnan vette a példát? Nem kellett érte messzire mennie. AMIKOR FORR A BOR, a noha, vagy a szeibert leve, vagy kifőtt a pálinka, van ház, ahol a férfiak bódultsága éppoly természetes, mint a reggelizés. S ilyenkor több a baj. A tanácselnökhöz ilyen alkalom után ment el panaszkodni egy asszony. Az elnök határozott volt. — Jegyzőkönyvet veszünk fel, s intézkedünk, elvonókúrára küldjük a férjét. — Csak azt ne az istenért — rémült meg az előbb még segítséget kérő asszony — mert akkor rám hét rossz következik. Ilyen körülmények között persze nehezebb tenni. Bármilyen felvilágosítás ugyanis csak akkor ér valamit, ha van, aki meghallgatja. S talán itt, a felvilágosításnál van főként javítani való. Hallgató azért csak kerülne. Nem könnyen, annyi bizonyos, de próbálkozni kell vele. El kell indulni. Úgy tűnik, gazdasági vonatkozásban van már bizonyos előrelépés. Ám ennek is gátat szabhat a visszamaradottság, az a bizonyos zsuppos világ, amibe az eredmények örömös szemlélése mellett is belebotlik, aki Miszlára látogat. Szolnoki István A Magyar Front lapjának első száma került elő Szekszárdon Szekszárdon előkerült a Magyar Front, a fasizmus elleni belső ellenállás hivatalos lapjának a II. világháború idején kiadott első példányszáma. A „Márciusi Magyarország” című lapot gépírással, sokszorosítva, titokban terjesztették a magyar ellenál ók. Első oldali vezércikkében leleplezte a német nemzeti szocializmusnak a magyar néptől idegen eszméit, a fasiszták emberellenes tetteit, ellenállásra szólította fel a lakosságot: másik oldalán a hitleri barbár politikának és hadigépezetnek az akkori sajtóban elhallgatott sorozatos vereségeiről, s pusztító háborújának közelgő elvesztéséről tájékoztatta érdekes hírekben olvasóit. A történelmi röpiratot Nemes Andor nyugdíjas tanár ajándékozta a múzeumnak, s átadta Zádor Béla tanárnak, a Lsg- újabbkori Történeti Bizottság titkárának. Az érdekes dokumentumot bemutatják majd a fel- szabadulás 20. évfordulóján, jövőre megnyíló kiállításon. T / ertész l\ ollégistők I \ özött A Kertészeti Főiskola Bereczky Máté Kollégiuma arról nevezetes, hogy nem egy, hanem kettő. A „fiúrósz” fenn van a Gellérthegy oldalában. A „lányrész” lenn. a Fehérvári úton. Kettőjük között, innen-onnan néhány száz méterre, a főiskola és — ez cseppet sem elhanyagolandó fontosságú ! — egy önkiszolgáló étterem, melyet alighanem csak hagyománytiszteletből emlegetnek a közbeszédben menza néven. A kettős kollégium lakói tanulmányaik végeztével mérnöki diplomát kapnak, a kissé nyakateker- ten hangzó, de a nagyüzemi termelés szempontjából rendkívül fontos kertészmérnöki cím viselői lesznek. Hét Tolna megyeit találtunk köztük. Hárman negyedévesek — Imreh Árpád és Osváth István Bátaszékről. Rafajlovics Péter Medináról —, velük nem sikerült találkoznunk. A harmadévesek négyen vannak. Domonyai Péter szekszárdi, König Ferenc kölesdi, Magyari István dombóvári. Ökrös Vera pedig szintén a megyeszékhelyre való. TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJASOK A fiúk társadalmi ösztöndíjasok, König és Domonyai gyümölcstermesztőnek készül, Magyari István a konzervipart választotta. — Pakson? — kérdezzük. — Nem. Az új szigetvári konzervgyár kötött velem szerződést. Havonta hétszázötven forintot kap. Ha meggondoljuk, hogy a kollégiumi lakás és a teljes ellátás mindössze kétszáz forintjába kerül, valóságos kis fizetést. — A kötelezettség? — Terrpészetesen a jó tanulás és ugyanannyi esztendeig munka a konzervgyárnál, mint ahány évig az ösztöndíjat kapom. Ez négy esztendőt jelent, de Magyari István abban bízik, hogy mire az évek leperegnek, talán újra megindítják a régi dombóvári konzervgyárat és hazaBefejezte munkáját az idegenforgalmi kollokvium Az Országos Idegenforgalmi előnyösebb a fogyasztót impor- Hivatal által rendezett kollok- tálni, mint az árut exportálni, viumon szerdám dr. W. Hunziker Érdemes megvizsgálni, milyen le- egyetemi tanár (Bem) az idegen- hetóségek adódnak a valutabe- forgalom nemzetközileg elismert váltás ellenében történő itthoni szaktekintélye, majd dr. Vitéz áruértékesítés növelésére. András, az Országos Idegenfor- i A növekvő idegenforgalom ér- galmi Hivatal vezetője, „A ma- dekében sok feladatot kell meg- gyar idegenforgalom szerepe a oldani. A legsürgetőbb a króni- népgazdaságunkban” címmel tar- kussá vált férőhelyhiány felszá- tott előadást i Imolása. Gyors fejlődésre ezen a Az idegenforgalom nemzetközi téren nem számíthatunk. Uj szálfejlődése megköveteli, hogy vi- lodákat elsősorban Budapesten és Rzonylag rövid idő alatt Magyar- a Balaton környékén kívánunk ország is sokat tegyen az idegen- építeni. A program szerint 1970- forgalom érdekében. Elengedhe-1 ig 19 új szálloda épül, mint- tetlen a sokszor emlegetett ide- egy 10 000 vendég számára. A genforgalmi szemlélet kifejlesz- program megvalósítása azonban tése, amely nemcsak elismeri az csak fokozatosan történhet, ad- idegenforgalom jelentőségét, ha-j dig a legfontosabb tennivaló a nem következetes intézkedések- campinghálózat és fizetővendég- kel elő is mozdítja. Tudnunk szolgálat tervszerű fejlesztése, kell. hogy a külföldi turista a 1965-re Budapesten 1500, a Bala- szállásra és az ellátásra fordí-1 ton környékén 37 000, a Duna- tott összegnek legalább kétsze- kanyarban 4800 campinghelvet rését költi el egvéb célokra. Mi létesítünk — mintegy 126 millió még nem láttunk hozzá e tör- j forintos beruházással. Sürgető vényszerűség hasznosításához. | feladatnak tartjuk a gyósyforrá- Nagyon is időszerű, hogy gya- sok nyúitotta idegenforgalmi le- korlatban alkalmazzuk azt a ta- hetőséffek kiaknázását, látó közgazdasági igazságot, A kollokvium szerdán befe- amely így hangzik: ahol lehet, jezte munkáját (MTI) Nemzetközi vetélkedő Játékországban A vetélkedő a napokban kezdődött. Német babák és vonatok, szovjet szivacs figurák, cseh mackók és ugyancsak német ródlik fogtak hozzá a versengéshez, b.ogy megnyerjék a legifjabbak, Játékország buzgó bámulóinak és válogatóinak tetszését, A f elvonulással kezdődő bemutató terjedelmében is tiszteletre méltó: csak Tolna megyében 3,5 millió forint értékű sport- és látéKÍru vár vásárlóra. A készlet 10 százalékkal magasabb a taval/irúl, — Nem jövünk zavarba — I vélekedik Leposa Ferenc, a Népibolt kultűrcikk-előadója — sem a választéknál sem pedig az árinál. Több mint ezer cikk kö- | zött válogathatnak igényes vá- sárlóink. Hazai játékaink szép I kivitelűek s árukra sem panaszkodhatunk. Néhány dolog azért csak kerül, amit hiába keres az ajándékozó. így például a .síléc. Tolna megye mindössze 20 párat kapott, s egyelőre H' • rtócs többre. Hasonló a helyzet több külföldi játékautó esetében. Új tanácsi vállalat A megyei tanács végrehajtó bizottságának nemrég hozott határozata alapján január 1-én új tanácsi vállalat kezdi meg működését Hőgyészen a Tolna megyei Textilfeldo'gozó Vállalat. Az új vállalathoz tartozik majd az eddig a Simon tornyai Vegyesipari Vállalat keretében működő konfekcióüzem, a szövődé, a kötődé, az iparivatta-üzem, valamint a nemrég lé rehozott tamási paplanüzem. Megszűnik a Szekszárdi Ruházati Ipari Vállalat is, illetve január 1-étől az új vállalathoz tartozik majd. A Simontornyai Vegyesipari Vállalat nevét megváltoztatják: január 1-étől „Simontornyai Szőrme- és Bőrfeldolgozó Vállalat” lesz a neve. térhet a megyébe. — Nagy kedvem lenne hozzá! A fiúk egyike sem gondol arra. hogy „aszfaltkertésszé” váljon, vagyis később ne a termelésben helyezkedjen el. A GYÓGYNÖVÉNYSZAKOS Ökrös Vera: szép. magasra fésült hajú, karcsú lány. ö nem kötött társadalmi szerződést. Érdeklődési köre különleges irányba húzta, ilyenek mindössze négyen vannak az évfolyamon. — Gyógy növénytermesztő leszek! — mondja. Nem annak készült, eredetileg az erdészet és faipar vonzotta, de nem bánta meg a cserét. — Érdekes szakma és fontos is — vélekedik. Vitathatatlanul az. Csak abban bizonytalan még. hogy ha kézbekapja a diplomát, Tolna_ megyében hol talál majd helyet? — Remélem, addigra majd megoldódik Vele együtt reméljük. KOLLÉGIUMI MINDENNAPOK A kollégium mindkét épülete kényelmes, modemül berendezett. Tágas, hangulatos társalgók, rádió, televízió, lemezjátszó, könyvtár. — A könyvtár kicsi — vélik egybehangzóan. — Több könyv kellene, főleg szépirodalmi művekből. — És a napirend? Olyan diák még, kevés akadt, aki lelkesedne a kollégiumi fegyelemért. Annak ellenére, hogy ez a fegyelem nem túlságosan szigorú. A hétköznapokat kitölti a tanulás, a gazdasági és a laboratóriumi gyakorlatok. Kimaradni voltaképpen lehet — a fiúk szívesen járnak Operába —, de aki túl sűrűn teszi, attól nem veszik jónéven. Még akkor sem, ha a tanulmányi eredmény nem látja kárát. — Más szórakozás? — A KISZ rendszeresen szervez irodalmi esteket, élménybeszámolókat. Legutóbb Fejes Endre járt itt. máskor külföldet járt proíesz- szorok — például dr. Somos András, a rektor — mesélnek élményeikről. Búcsúzkod unk: — Három esztendő után már eldönthették. Tulajdonképpen érdemes volt kertésznek jönni? Nem cserélnének egy másik szakmával? A falnőttesen komoly, és kiegyensúlyozott Magyari István a fejét rázza: — Cserélni? Minek? Szép szakma ez, meg fontos is. Igaza van, nem lehet vitatkozni vele. De azért hozzáteszi: — Mindenesetre jó lenne már a diplomaterv megvédésénél tartami! O. I.
