Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

1964. október 20. "TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 5 ARANYBÁNYA AZ a belső szállítás korszerűsítése Á VIII. pártkongresszuson az ipar előtt álló feladatokként meg­határozták a rejtett tartalékok kiaknázását, feltárását, a terme­lékenység növelése, a termék- mennyiség emelése érdekében. Az egyik ilyen hasznos, eddig rejtett mód a belső szállítások korszerű­sítése. Az a tapasztalat ugyanis, hogy még csak most kezdik a gazdasági vezetők a fő figyelmet e fontos kérdésre fordítani. Pakson az üzemgazdásszal ki­dolgoztatják az üzemen belüli szállítás korszerűsítésének mód­ját, Mert itt is sokat nyerhetné­nek a feldolgozó gépsorok rövidí­tése, a zöldáru géptől gépig való szállításának csökkentésével. Aranybánya Pakson is az üzemen belüli szállítás korszerűsítése. Még nem készültek el a végleges szá­mításokkal, de máris biztos, hogy a november végi felmérések több százezer forintos felesleges ki­adást tárnak fel, amelyek meg­takaríthatók lennének a belső szállítás korszerű volta esetén ... Mit kell tenni a konzervgyárban, hogy a belső szállításról úgy be­szélhessünk, hogy az a korszerű üzemszervezés követelményeinek megfeleljen. Első teendő a belső anyagmozgatás gépesítése. Azután pedig a feldolgozó gépsorok gépei számának csökkentése. Megoldha­tó mindkét fő feladat. A törekvés ez irányban hat a gyárban, az évenként elköltött pénz mind e cél megvalósítását segíti elő. Tervszerű munka folyik már évek óta, annak érdekében, hogy mind­két célt lehetőleg egyformán való­síthassák meg. Erre utal egyrészt az, hogy a munkacsarnokokban a gépek el­helyezése már tudományos szá­mítások alapján történt, és olyan egyforma alapú és megkö­zelítően hasonlító technológia ki­dolgozását végezték el a külön­böze termékekre, hogy egy mű­helyben el tudják helyezni a zöld- i'--"ót, majd az ezt követő gyü- r Icsfeldolgozó gépsort. A gépeknek tapasztalatok alap- ,i;' 1 való elhelyezése és az ehhez ::-"'kséges technológia kidolgozása a legkönnyebb feladatnak tekint­hető, hisz ezt a gyárban, kapun belüli erőforrásokból jórészt meg tudják oldani. Nagyobb gond az olyan fontos kérdések megoldása — mint a beszállítás, a raktáro­zás —, amely már sokkal több pénzt követel. Most igen gyakori az, amikor a rakodtató munkás együtt utazik a gépkocsival. De kénytelenek ezt a gyakorlatot folytatni, hisz a termelő gazdaságok szétszórtsága, a termék nem egy időben való érése stb. ezt szükségessé teszi. Célszerű volna nagy termelő gaz­daságok kialakítása. Ezek meg­léte lehetővé tenné azután a szál­lítások menetrendszerű megszer­vezését. Sőt, ehhez lehetne alakí­tani a feldolgozó gépsorok mun­káját, kapacitását, munkaidejét és el lehetne akkor kerülni az áru feldolgozatlan állapotban való tá­rolását; Több mint ötven bérelt raktárban tartja félkész- és készáruit a gyár. Ez nemcsak, hogy költséges — a szállításokra gondolunk —, hanem az áru megóvása, védése szempontjából is nagy gondot je­lent. Sajnos, évek óta nyitott kérdés, mikorra készítenek annyi és meg­felelő raktárt, amelyek az igénye­ket kielégítik. Magában a gyárban is sok a raktárból és raktárba történő szállítás. És ez sincs megfelelően gépesítve. Mindössze két elekt­romos targoncát üzemeltetnek, de ezek is a belső szállításban csak fél napig tudnak részt venni, mert a munkanap másik felét áramtöl­tésre fordítják... Az egyedüli megoldás a gyárban a rakodó­lapos raktározás és az effajta szál­lítás teljes megvalósítása volna. Mint a tapasztalatok mutatják, ez nem is emészt fel olyan hatal­mas költséget. Sőt, néhány éven belül visszatérül... Hol lehetne rakodólapos szállítást ..alkalmazni? Elsősorban a termelő gazdasá­gokban kellene bevezetni. Ott a termés szedésekor a ládákat a la­pokra és a lapokkal együtt gép­kocsira rakni. További útja: a gépkocsiról ugyancsak az emelő­villás targoncával leemelni, és a feldolgozó géphez tenni — nem szállítani! Innen pedig a gépsor végéről ugyancsak rakodólapra rakni az üveges árut, és azt így elvinni a raktárba, a raktár­ból gépkocsira rakni, ugyancsak rakodólappal és így eljuttatni a FÜSZÉRT-raktárba. Feltehetően, az ilyen szállítástechnológia még a FÜSZÉRT-től is továbbfejleszt­Ma nyílik meg az ifjúsági klub Szekszárdon Október 20-án nyitja kapuit a szekszárdi ifjúsági klub a város fiataljai előtt. Az új program az elmúlt évi tapasztalatokon alap­szik, létrehozása azért szükséges, mert a városnak nincs olyan szórakozóhelye, ahol a fiatalok korukhoz, igényeikhez mérten, kulturáltan és hasznosan szóra­kozhatnának. A klubnak az idén sera sikerült véglegesen otthont találni. A vá­rosi művelődési ház alagsorában lévő, Télikert elnevezésű szóra­kozóhely lesz egy-egy alkalommal a klubdélutánok színhelye. Ami­kor befejeződik a szekszárdi Ga­ray Szálloda rekonstrukciója, a helyiséget véglegesen átadja az ifjúsági klub céljaira a Vendég­látóipari Vállalat. Addig is minden kedden, csü­törtökön, valamint szombat és vasárnap délutánokon a fiatalok vehetik birtokukba a helyisége­ket. A különböző klubnapokon egy-egy KISZ-alapszervezet vál­lalja az ügyeleti beosztást, és a tervek szerint ők gondoskodnak a szórgikoztatásról is. kultúresoport- jaikkal. A Télikert táncolásra al­kalmas helyiségén kívül még egy terem áll majd a fiatalok rendel­kezésére, Itt megtalálható a tele­vízió-készülék, a rádió, a magne­tofon és lemezjátszó, társasjáté­kok, sakk-készletek és folyóiratok. Szombatonként az általános is- I kólák hatodik, hetedik és nyol­cadik osztályosai is szórakozhat­nak a klubban, vasárnap délutá­nonként pedig a középiskolások vehetik birtokukba a helyiségeket. A gazdagon felszerelt különter­met csak a klubigazolvánnyal rendelkező fiatalok látogathatják majd. A klubtagsági igazolványt tíz, illetve húsz forintért válthat­ják meg a középiskolás, illetve a már keresettel rendelkező, dol­gozó fiatalok. Ez az igazolvány még feljogosít havonta két film­vetítés és egy hangverseny in­gyenes látogatására is. A táncos rendezvényeken a hangulatról a szekszárdi művelő­dési ház tánczenekara és a hon­védzenekar gondoskodik. A klub a tagsági díjból fedezi majd a fellépti díjakat, sőt a tervek sze­rint a később meghívandó neves fővárosi művészek vendégszerep­lését is. A klub részletes prog­ramját a mai napon megválasz­tásra kerülő klubvezetősás fogja minden hónapban összeállítani, a klubtagság kívánságai, kérése; alapján. hető volna. És akkor máris kész az üzemi szállítás megoldása. No, ezt így elmondani könnyű. De tudni kell, hogy egy rakodólap ötszáz forint körüli összegbe ke­rül, egy Diesel-motoros emelő­villás targonca is közel százezer forint, és szükség Volna rakodó­lapra — néhány ezer darabra — és targoncára is több tucatra. Tehát ez a költségesebb megol­dás ... Volna természetesen egy másik, belső szállítás gyorsító el­járás is. Több országban már eredményesen alkalmazzák a cső­rendszeren történő szállítást. Tu­dunk arról, hogy tíz kilométere­ken át szállítják csövön például a tejet és más folyékony árut. A belső szállításnál lehetne a léféle­ségek továbbítására használni. Sajnos,* ez nem olyan költséges, hátránya, hogy kevés áru továb­bítására alkalmas .. . Más dolog persze olyan szállítórendszerek szerkesztése, amelyek szállítás közben — vízzel történne a továb­bítás — a feldolgozásra váró áru egy, vagy két, esetjeg több mun­kafolyamatát is elvégezné. így például a mosást, a válogatást, és esetleg a darabolást is. Keresik, kutatják a paksi gyár műszaki vezetői, dolgozói a leg­tökéletesebb megoldásokat, a bel­ső szállítás megoldására. Dicsére­tes, hogy minden télen — a nagy­javítások idején — változtatnak a szezonban alkalmazott módszeren. Az idén is erre készülnek. Ter­vezik a bab- és borsó-gépsor át­szervezését, bizonyos értelemben a gépek tömörítését. De ezek — tudják a paksi elvtársak — a lehetőségnek a tizedrészét sem ölelik fel. Pénzre és ismét csak pénzre -volna szükség, hogy a belső anyagmozgatásban rejlő sok millió forintot vissza • tudják adni.... Mert az erre költött pénz’ arannyal fizet vissza ... Arany­bánya áz üzemi belső szállítás — korszerűsítése után. Jla VELEZOINK ÍRJÁK A szekszárdi leánykollégium- zás tartott, a Gőgös Ignác Gim­ban évek óta megrendezik a házi szavalóversenyt. A közelmúltban is lázas munka előzte meg a verseny időpontját. Az elsősö­ket a felsőbb osztályosok patro­nálták. A zsűri tagjai a kollé­gium nevelőtanárai: Molnár Má­ria és Fiegelman Józsefné. vala­mint a tavalyi szavalóverseny győztesei voltak. A kötelező vers Vajda János: „Húsz év múlva” című verse volt. Ezenkívül sza­badon is kellett a lányoknak egy- egy költeményt választani. A szavalóverseny győztese Madaras Mária harmadik osztályos tanuló lett. Rövidesen sor kerül Vajda János versének lemezről adott, művészi előadására, s így alkal­muk lesz a lányoknak párhuza­mot vonni, és persze tanulni is. Ben des Ilona * Dombóvárott, a vasutas-kultúr. otthonban tartották a katonai szolgálatra köteles fiatalok soro­zását. Az egyik napon a sorozó bizottság elé került fiatalokról az názium diákjai adtak szórakoz­tató műsort, a sorozásra egybe­gyűlt fiatalok részére. A műsor keretében különösen nagy sikert aratott az iskola nemrég alakult tánczenekara. Délután pedig film­vetítésre került sor. Gaál István * A Dalmandi Állami Gazdaság a vasútállomástól alig száz mé­terre egy 125 ezer liter űrtartal­mú üzemanyag-tárolót létesített: két gázolaj-^ és egy benzinkút- kimérővel. így most már a gaz­daság járműveinek legnagyobb része innen kapja az üzemanya­got. A tároló megépítésével a gazdaság évi 300 ezer forintot ta­karít meg. mivel a szállítás vas­úton történik és közvetlen cső­vezetéken lehet a tartályokba a lefejtést elvégezni. A tároló meg­építése jelentős azért is, mert azok az erőgépek, amelyek eddig Dombóvárról hozták Alsóleperdre az üzemanyagot, most már a ter­melőmunkában vesznek részt. A tároló megépítésének költsége kö­orvosi vizsgálat megállapította, hogy mindannyian alkalmasak I zel négyszázezer forint, katonai szolgálatra. Amíg a soro- I Szabó Mátyás OKOS ÖTLET Szokványos, és kissé már el­csépelt ez a reklámszöveg: „Saját televízióján nézze a tokiói olim­piát”. Hasonlóan érezhették ezt a dunaföldvári földművesszövet­kezet műszaki boltjának dolgozói is. És változtattak rajta. Egy táb­lát tettek ki a kirakatba, s arra felírták: „Mikor láthatjuk az olimpiát a televízió képernyő­jén?”. S a tábla fölött bekap­csolt készülék ,várja az érdeklő­dőket. Számuk, az aranyérmek arányiban egyre szaporodik. A legelszántabbakat még a gyakori eső sem riasztja el: amikor kéz­nagyobb számú érdeklődő fordult meg az üzletben. Ezen a napon ugyanis „túlórában" álltak a vá­sárlók és tv-nézők rendelkezésére. A túlórára is érvényes volt a hí­vogató szöveg: „Boltunk nyitva tartási ideje alatt a mi televízión­kon nézze az olimpiát!”. Van-e valami haszna ennek a talpraesett ötletnek? Révész Mi­hály, az üzlet vezetője szerint feltétlenül. A sokféle előnyt, kí­náló, leleményes propaganda elő­nyei közül csak kettőt emlíűnk: az idegenkedők is kedvet kapnak a vásárlásra. S a másik: négy dődik a műsor, ott állnak a ki- j nap alatt 7 különböző televízió­ul ,Aj.enl készüléket és 6 ráSTot vásároltak meg a bolt tekintélyes készleté­működő készülék előtt nézik a képet, s hallgatják a tudósítást. — pj — Csütörtökön a megszokottnál is bői. A Ml d. tanító nénije A tanító néni asztalára naponta friss AS virág kerül. A gyerekek hozzák, a /-M mamák küldik. Az ismerkedésen —-*- amely egybekapcsolódik az előző év­ben tanult anyag ismétlésével — már túljutottak. Hanoi Józsefné, a Babits Mihály általános iskola Ill/d. osztályának tanítónője megismerte az osztályközösséget, és megismer­te egy-egy gyerek természetét, tanulás iránti fogékonyságát, akaraterejét. A gyerekek az első naptól kezdve ragasz­kodnak a tanító nénihez, aki amellett, hogy szi­gorúan számon kéri tőlük a feladatot, beszél­get velük, sőt gyakran mesél is. Amikor a ta­nító néni megkérdezi: „Ma milyen mesét szeret­nétek hallani?”, az osztály kórusban válaszol: „Tanító néni meséljen a gyerekkoráról!” A harmadik osztályosok tágra nyílt szem­mel figyelik a mesét, amely arról szól, hogy a tanító néni gyerekkorában sok ' volt a szegény­gyerek. Ö is azok közé tartozott. Télen sokat fázott, mert messze volt az iskola, és vékony volt a kabátja. Édesanyja két sült krumplit lett a zsebébe, s így melengette .fázó kezét. Csak akkor ette meg, amikor beért az iskolába. Az ilyen mesék után a gyerekek előtt megnő a kenyér becsülete. A személyes beszélgetés nyomán a családi életről is sok mindenre lehet következtetni. Észrevette, hogy az egyik kis tanítványa a hó­napban kétszer, elseje és tizenkilencedike táján sóvárgással nézi szomszédja uzsonnáját. A kis­lánnyal beszélgetve megtudott egyet, mást. A kislány apukája havi 1500 forintot keres. Anyu­ka nem dolgozik, és apuka keresete kevés az öttagú családnak. Azért van, hogy anyuka a hónap végén és közepe táján ebédre csak egy­félét főz. „Anyuka is dolgozni megy majd, ha kistestvérem nagyobb lesz, akkor majd nekünk is több jut”, — mondta a kislány öregesen. Lacikáról olyan vélemény alakult ki, hogy nagyon eleven, csintalan gyerek. Az óraközi szünetek után Lacira panaszkodtak társai. „Tanító néni a Laci fellökött... A Laci meg­húzta a hajamat, a Laci megrúgott.” Az igaz­ságtevés után is úgy látszott, hogy a kisfiúról éppen úgy lepereg a jó szó, mint a szigorú hangú dorgálás. Elkényeztetett gyerek — gon­dolta a tanítónő. Lacit nemrég baleset érte, elesett, eltört a karja. Betegsége alatt a tanító néni meglátogatta. A kopogtatásra vékony gye­rekhang kérdezte, ki az? — A tanító néni. Be tudnál engedni? — Igen. Azonnal hozom a kulcsot. Amíg a kapun kívül állt. arra gondolt Ha­noi Józsefné, hogyan hagyhatják magára a szülők ezt a rakoncátlan gyereket. A látogatás után megváltozott a véleménye. A szülők nyu­godtan elmehettek dolgozni, a kisfiú nem for­gatta fel a lakást, szépen eljátszogatott, ameny- nyire gipszbe rakott keze megengedte. Amikor megéhezett evett, s látszott rajta, hogy önállóan tud gondoskodni magáról. — Nem unatkozol egyedül? — kérdezte a tanítónő. — Nem. Nem unatkozom, mert játszom, és ha megúnom a játékot, mesét olvasok a kis­kutyámnak. Tessék elhinni, ezután jó leszek. Fogadkozott a tanító néninek. A családlátogatás után gyökeresen megváltozott a kisfiúról alko­tott véleménye. Hanoi Józsefnének az előző évben is volt néhány problémája osztályában. Oka azzal ma­gyarázható, hogy pedagógiai munkája mellett, amit az iskolában végez, asszonyos tapintatá­val a szülőkkel is foglalkozik. Ezt a munkát úgy végzi, hogy a szülő ne a család életébe való beleavatkozásnak fogja fel, hanem elsősorban a segítő jószándékot lássa. A legtöbb szülő ezt így is fogja fel. És Hanoi Józsefnének. a Ill/d. osztály tanítónőjének asztaláról sohasem hiány­zik a friss virág. A gyerekek viszik, az anyu­kák küldik. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom