Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

rytil. október 10.

TOLNA MEGYEI NEPŰJSAO

Emberek az őszben '

Reggel négytől este tízig dolgoznak az izményi lányok

A fogatosok és a traktorosok helytállása

A hetenként megjelenő Emberek az őszben című sorozatban most Nemes Ferenc,,az izményi Gábor Áron Tsz elnöke számol be arról. hogy miként végzik az őszi mezőgazdasági munkákat, hol tartanak, és mikor fejezik azt be.

— Gondjainkkal kezdeném. Képtelen vagyok erről hallgatni, a tagok rossznéven vennék, ha nem beszélnék róla. Bízunk benne ugyanis, hogy végül majd csak kapunk valakiktől megfelelő segítséget. A mezei pocokra gondolok. Nem hittem volna, és talán mások sem hiszik el, hogy ez a veszedelmes jószág milyen mérhetetlen kárt képes okozni. Úgy elszaporodtak, hogy az idén termésünk egy részét valósággal felfalták. 800 ezer forinttal károsítottak meg bennünket a gabonában, 300 ezer forinttal a lucernában és a vörösherében, a krumpli 20—25 százalékát, a cukorrépa 10—15 százalékát tették tönkre, szóval valósággal megrendítették a tsz anyagi helyzetét. És nem tudunk mit tenni. A letört kukoricát két napnál tovább nem hagyhatjuk a földeken, mert megeszik. Én mindig a mezőgazdaságban dolgoztam, de ilyet még nem láttam. Tudom, hogy a megyei vezetés sokfajta erőfeszítést tesz e nagy veszély leküzdésére, de ami nálunk van, azt még sem hagyhattam szó nélkül.

Az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban nálunk pillanatnyilag az a helyzet, hogy ütemterv szerint haladunk. Nincs semmilyen elmaradás. Az őszi árpa vetési tervét teljesítettük, és október 7-ig 50 holdon a búzát is elvetettük. 567 hold búzát vetünk, október 25-ig e munkát befejezzük. Október végéig jórészt a betakarításon is túl leszünk, és teljes erővel végezhetjük az őszi mélyszántást. Derülátó vagyok tehát, és azt is elmondanám, mi ennek a magyarázata: Elsősorban az, hogy a szövetkezeti gazdák többsége páratlan szorgalommal dolgozik. Jói kihasználjuk a munkanapokat. A fogatosok például átlagban naponta két hold cukorrépát szántottak ki a földből. Zimmányi Pál, Herczeg István, András József, Illés Márton nem ismeri a fáradságot.

— Tizenkét lány dolgozik a termelőszövetkezetben. Családtagok. Hatan jelenleg a kukoricát

törik, hatan a napraforgót szele- lik. Akik a napraforgóval dolgoznak, azok reggel négytől este tízig talpon vannak. Két műszakban végzik ezt a munkát, de e* már nálunk nem újság, a nyáron is így ment, azzal a különbséggel, hogy reggel négykor kezdődött, és este tizenegykor fejező dött be a dolog. Mindegyik megérdemelné, hogy megismerjék a megyében a nevét. De talán a Szatmári lányok, Erős Piroska és Kerekes Eta a legszorgalmasabb.

Gazdaságunk fő erősségei a traktorosok. Dalmandi István traktoros és szerelő. A másodvetésű siló betakarítását csinálja jelenleg és nap közben, mert este megy és a talaj előkészítést végzi, mindig annyit, amennyire a másnapi vetésre szükség van. Nem is hinné az ember, hogy mire képes Dalmandi István. 12—14 órát dolgozik naponta, mert az tartja, ráér pihenni a télen. Hozzá hasonló vágású ember Gazda István, öcs- csével, Gazda Mártonnal. Palló Lajos pedig — ezt állítom — a járás legjobb vetőtraktorosa. Meg lehet nézni, valósággal művésze a munkájának. — mondotta Nemes Ferenc, az izményi Gábor Áron Tsz elnöke.

••

ülést tartott a megyei tanács vb

Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb elfogadta Szabópál Antal vb- elnök jelentését a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról és az intézkedésekről. Ezt követően az építési, közlekedési és vízügyi osztály irányító, ellenőrző és szervező munkáját értékelték. Imre József osztályvezető előterjesztése alapján. A napirend vitájában felszólalt többek között dr. Nagy Elemér, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa, és Szabó Gyula, a Közlekedés- és Pos- laügyi Minisztérium osztályvezetője.

A következő napirendi pontban a családi események társadalmi megrendezéséről tárgyaltak. E napirendi pont előadója dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető és Mándi Gyula művelődésügyi osztályvezető volt.

Az előterjesztett anyagból kitűnt, hogy megyénkben is elterjedőben van a családi eseméI A kis műhely R°1<:a“1

sorakoznak. Vagy harminc darab, de ahány, annyi féle. Ez a „Velence” csak pár éves, de amott, az a német készülék még a második világháború előtt készült. A munkaasztalon egy sor műszer. A műhely vezetője éppen egy oldalra fordított Munkácsyt vizsgál, közben a kiterített kapcsolási vázlatot is nézegeti. Nem szokásos, „típushibája” van a készüléknek, hanem jóval bonyolultabb. Ennek kiderítéséhez pedig még a szakembernek is kell a rajz. Mert ahány gyár, annyi féle kapcsolás, elrendezés, sőt még az egy-egy típushoz tartozó készülékek sem egyformák. Hol ezt. hol azt módosítják rajta.

A munkaasztal másik végén a két tanulólány éppen egy „Fehérvár” rádió hátlapját rakja fel.

— Lajos bácsi, készen vagyunk.

— Tényleg? — No, lássuk, mit végeztek?

Bekapcsolja a készüléket, pár másodperc, és megszólal. Tánczene van a Kossuthon. Ahogy elfordítja a gombot, egyre hangosabb a zene.

— Jól van, lányok, az első önálló munkájuk sikerült.

Csak amikor kikapcsolja, akkor

komorodik el.

— Ejha, itt valami nem stimmel. Hiába kapcsolom le. de szól.

nyék szocialista szokások szerinti megrendezése, a hagyományos szokások helyett. A múlt évben már a megye területén mintegy hétszáz alkalommal társadalmi alapon rendezték meg a névadó ünnepséget és a házasságot, valamint a temetést. Ezt a törekvést legtöbb helyen kellőképpen támogatják a tanácsok és a különféle társadalmi szervek, együttesen gondoskodnak a megfelelő ünnepélyességről, és biztosítják a technikai feltételeket. Ennek eredménye, hogy ma sok helyen már megfelelő házasságkötő terem áll rendelkezésre a tanácsi épületben. Meg kell azonban azt is említeni, hogy néhol még hiába van meg a lakosság ilyen irányú igénye, a tanácsok nem sokat törődnek vele, lényegtelen kérdésként kezelik. A napirend vitáján nagyon sokan felszólaltak a legkülönfélébb munkaterületek képviselői közül, és egyöntetű volt a vélemény, hogy ezzel a témával a jövőben még behatóbban kell foglalkozni, a kis községekben

éppúgy, mint a nagyobb helységekben. A vitában felszólalt Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, és Rácz Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium kép v i Keletében.

A bejelentések című napirendi pont keretében döntöttek több gaagánjellegű kérelem sorsáról. A vb állást foglalt a bonyhádi nyolctantermes iskola hét tanteremmel való bővítése mellett. E napirendi pont keretében került előterjesztésre a szekszárdi új Kispipa beruházási programja. Amint arról korábban már írtunk lapunk hasábjain, az új Kispipa a jelenlegivel szemben épül fel. A jelenlegi épületet ugyanis le kell bontani részben elavultsága. részben pedig a nyomda fejlesztése miatt. Az új Kispipa emeleti részein mintegy húsz lakóhelyiséget is kiképeznek. Az új Kispipa megépítésére vonatkozó előterjesztést a megyei tanács végrehajtó bizottsága egy ellen- szavazattal jóváhagyta.

Megj utalmazták a megye legjobb kombcijriosait

Az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igazgatósága, a Gépállomások megyei Igazgatósága és a KISZ Tolna megyei Bizottsága az

idei mezőgazdasági ifjúsági versenyek során vetélkedést indított a megyében dolgozó. 30 éven aluli gabonakombájnosok között. A versenyre a gépállomásokról 85- en, az állami gazdaságok dolgozói közül pedig 22-en neveztek be.

A teljes nyári tapasztalatok birtokában az eredményeket pénteken értékelték, s ez alkalommal találkozóra hívták össze a legsikeresebben versenyző kombájno- sokat. Strényer Béla, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának székházában 10 kombájn- és 3 aratógép-vezető között több mint 5000 forint pénzjutalmat és ajándékokat osztott szét.

I A gépállomási kombájnosok kö- I zül oklevelet és jutalmat kaptak Gotsál Péter, a bölcskei. Teli János, a nagydorogi és Stier Mátyás. a Teveli Gépállomás SZK— 3-as kombájnvezetői. A Balaton- kombájnnal dolgozók közül Höss János, a bölcskei. Tóth József, a várdombi, és Csibi András, a Teveli Gépállomás dolgozói érték el a legjobb eredményeket, s részesültek pénzjutalomban.

Az állami gazdaságok versenyzői közül az első helyet Hudák László, a másodikat Szakács József, a harmadikat Dani Lajos szerezte meg. Negyedik helyre Gscheidt Gábor került.

Értékelték az aratógéppel dolgozók munkáját is. Közülük a legjobb eredményeket Szeip György. Lukácsi Ferenc és Zsalakó István érték el. Mindhárman tárgyjutalomban részesültek.

Gazdátlan ?

A györei faluvége a gyermeksereg legnagyobb örömére műkedvelő politechnikai műhelynek 'is berendezhető. A lányok nem, de a fiúk élnek az alkalommal: Tanítás után gondosan tanulmányozzák a lánctalpas erőgépek szerkezetét, s még talán a működését is. Van mivel. A szórakozás és a játék kitűnő, sőt hasznos, mert nincs kizárva, hogy egyik- másik gyerekben ezek a műkedvelő politechnikai órák ébresztik fel a traktorosszakma iránti vonzalmat. Alapjában véve tehát van olyan szempont is, amely a gazdátlan lánctalpas gazdáját akár dicsérettel is illetheti. Hiszen az elhagyott erőgép nem olcsó mulatság, de mégiscsak jó mulatság, a györei gyerekek szakmai vonzalmának élesztgetéséröl nem is beszélve.

A lánctalpas állapota ugyan viseltes egy kissé, de az előbb említett célnak kiválóan megfelel. Lehetséges persze, hogy más elképzelések voltak akkor, amikor legyártották. és Győrébe irányították. Ezen azonban mitsem változtat az a tény, hogy ott vesztegel a györei faluvégen, s lassan nem marad belőle más, csak a kimondottan nehéz vázrész és a lánctalp. A községi tanácsnál úgy tudják, korábban a tsz központjában hányódott. A tsz-irodán az adminisztrációs részleg határozottan állítja, hogy nem a gazdaság tulajdona. Állapota megviselt, s talán ez a magyarázata annak, hogy gazdái elhagyták.

Feltehetően, nem akarnak vele szégyenkezni.

Gazdag program a IV. kulturális napokon

Lányok a műhelyben

Egész halkan, de szól. Mi lehet a baj?

— Valamit rossz helyre kötöttünk — mondja Rózsa, az idősebbik.

— Hát igen. Én körülbelül tudom, hol hibáztak, de szedjék csak szét, és állapítsák meg. És ha akkor sem látják mi a hiba, szóljanak. De nem is az a legnagyobb baj, ami miatt szól, még lekapcsolva is. hanem az. hogy nem vették észre. Mit szólna a gazdája Szakcson, vagy Dalman- don, ahova holnap kivisszük, ha átadjuk megjavítva, és ő veszi észre a hibát?

— Hát bizony, nekünk kellett volna észrevenni.

— No, azért nem kell elkeseredni. Ebből is tanulnak...

— Mióta vannak itt a lányok?

— Alig több, mint egy hónapja — mondja Sárosi Lajos, a Dombóvári Vasipari Ktsz rádió- és tv-javító részlegének vezetője. Hallottam olyan műhelyről, ahol a gyerekek még fél év után is csak tisztítják, porolják a javításra váró készülékeket. Nekünk sürgősebb a dolog. Egyre több a javítanivaló, érdekünk, hogy a tanulók minél előbb elsajátítsák a szakmát.

I A két lány ^ „újonc” a

!-------------------------— szakmában.

N

emcsak abban az értelemben, hogy most kezdenek megismerkedni a frekvenciamodulációval, a visszacsatolással, és még ki tudja, hány száz új fogalommal, mint a többi, első éves tanuló. Újoncok, mint lányok is. Kovács Rózsa és Wádl Katalin az elsők Dombóváron, akik „betörtek” ebbe a szép, nagyjövőjű, de eddig csak férfiaknak fenntartott szakmába.

— Még érettségi előtt voltunk, amikor az iskolában a sok lehetőség között megtudtuk, hogy a ktsz vesz fel rádió- és tv-szerelő tanulókat. Nem mondták, hogy csak fiúk jelentkezhetnek, hát én is jelentkeztem. Szerettem mindig a fizikát, és otthon, amikor édesapám javította a rádiót, mindig nagyon érdekelt a szerkezete. Azt hiszem, meg tudom tanulni — mondja Rózsa.

— Én csak általánost végeztem, meg egy cs-’tel "t " technikumban, orvosi tanácsra Fellett abbahagynom — így Kati. —

A KPVDSZ alapszervezetei és megyei bizottsága az idén rendezik meg negyedszerre az immár hagyományos kulturális napokat. Ez alkalommal főként az alapszervezetek kulturális tevékenységére irányult a figyelem.

Az október 11-én kezdődő és több napig tartó rendezvénysorozatra érdekes programot állítotMeg is kellett ígérnem, hogy beiratkozom majd a gimnázum levelező tagozatára a második, vagy a harmadik évben.

— Javított már rádiót?

— Még nem, de otthon, ha elromlott a vasalózsinór, vagy egy kapcsoló, én csináltam meg. Tudom, nem lesz itt könnyű dolgunk, rengeteg a tanulnivaló, de úgy érzem, menni fog.

I — Igen a tanulás a leg------------------- fontosabb — kapcsolódik a beszélgetésbe a műhelyvezető. — A mi szakmánkban meg különösen. Aki azt hiszi, hogy itt lazítani lehet, nagyon téved. Magamon érzem, hogy ha egy-két hétre elhanyagolom a szakkönyvek, folyóiratok olvasását, lemaradok. Látja, itt vannak a könyvek az. ablakon, egyik-másik már egész rongyos, annyit forgatjuk. Arra bíztatom a tanulókat is, hogy ha csak egy kis szabad idejük van, vegyék elő a szakkönyveket. Nem félek attól, hogy itt valaki ne tudná megtanulni a szakmát. Persze, csak úgy, ha nagyon akarja, ha szorgalmas. Egy ilyen vidéki, kis műhelyben meg különösen sokat lehet tanulni, mert ide igen sokféle javítani való készülék kerül. De úgy látom, a lányokban meg van az igyekezet.

J

.

I tak össze. Hétfőn Szckszárdon ta- | lálkoznak a KPVDSZ vitakörök vezetői, s módszertani értekezleten beszélik meg a nyolc előadásból álló vitakörök programját, amelyben egyebek között kereskedelmi, gazdaságpolitikai és szervezési kérdések kapnak helyet. Ugyanezen a napon nyitják meg a Tolna megyei Népbolt Vállalat vitakörét.

Másnap, október 13-án a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szekszárdi klubjában rendezik meg a belkereskedelmi akadémia megnyitó előadását. A mind népszerűbbé váló és szakmai szempontból fontos előadássorozatból Szekszárd mellett Bonyhádon is indítanak belkereskedelmi tagozatot. A földművesszövetkezeti dolgozók részére pedig Dombóvó- rott, Dunaföldvárott és Tamásiban földművesszövétkezeti akadémiát szerveznek.

Okfóber 16-án a megyeszékhelyen két rendezvényre kerül sor A KISZÖV székházéban Tallózás zeneországban, címmel Létay Menyhért, gimnáziumi tanár tart zenetörténeti előadást. A fegyveres testületek klubjában pedig az idei első félévben országos első helyezést elért Állami Biztosító dolgozói találkoznak, ahol átadják a jutalmakat és ünnepi termelési tanácskozást tartanak.

A vidéki program sem szegényes: Kedden Gyünkön rendezik meg a községi szavalóversenyt, 17-én és 18-án ugyancsak Gyünkön sport- és kulturális napot tartanak. Iregszemcsén a program keretében divatbemutatót és műsoros estet rendeznek. Dunaföldvárott pedig október 11-én a Magyar Állami Operaház fiatal operaénekesei lénnok közönség elé. a IV. KPVDSZ kulturális napok keretében.