Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

2 1964, szeptember 13. tOÉSA M5BGYBI mPV3Wm Tito elnök látogatása i a Ganz-NÁVÁG-ban (Folytatás az 1. oldalról) pünk bizakodással küzd a béke megőrzéséért, a társadalmi hala­dásért. Külpolitikánk lényege, hogy szorosan együttműködünk a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal, minden haladó erővel. A tőkés országokkal békés'' egy­más mellett élésre törekszünk. Azt akarjuk, hogy a társadal­mi rendszerek közötti ver­senyt ne a háború, hanem a termelés frontján nyerjük meg. A magyar nép óriási többségé he­lyesli. támogatja ezt . a politikát. Kádár János a továbbiakban ki­emelte. hogy a párt és a kor­mány politikájának megfelelően, annak szellemében az utóbbi esztendőkben ör­vendetesen, biztatóan alakul­nak kapcsolataink a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, s napról nap­Jossip Bros Tito: ra erősödik barátságunk, együttműködésünk. Hazánkban a szocializmus min­den őszinte híve, a béke minden igaz harcosa helyesli ezt a külpo­litikai vonalat, és támogatja a szocializmus erőinek még jobb, még hatékonyabb összefogását. Minden öntudatos magyar ha­zafit örömmel tölt el az. hogy az utóbbi esztendőkben a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság vezetőivel meg­találtuk a jó, szocialista együttműködés útját. A né;pek békét, barátságot, együtt­működést akarnak, a szocializ- | mus és a béke ügyének diadalát 'akarják: Kádár János beszéde végén sok sikert kívánt a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság dol­gos népének, s szavait a jugo- »214v—magyar barátság éltetésé­vel zárta A fejlődés fontos feltétele a szocialista országok minél jobb együttműködése Kádár János nagy tapssal fo­gadott beszéde után Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Köszö­netét mondott a baráii fogadtatá­sért és tolmácsolta a jugoszláv dolgozók szívélyes, baráti üdvöz­letét. Elmondta, hogy a meg­hatottság fogja el, valahányszor egy gyár. üzem munkásaihoz lá­togat el. hiszen a felszabadulás előtt jómaga is vasmunkás volt. Megjegyezte: a jugoszláv dolgo­zók ismerik a magyar munkások — köztük a Ganz-MÁVAG mun­kásainak — forradalmi vívmá­nyait. nagy hagyományait. Be­szélt arról is. hogy Jugoszláviá­ban napirenden szereplő feladat az exporttermékek jó minőségé­nek biztosítása, az üzemek kor­szerűsítése. a termelés magasabb szintre emelése. Hangoztatta: olyan termékeket kell előállítani, amelyek minőségben vetekszenek az iparilag legfejlettebb, legmaga­sabb színvonalon álló nyugati or­szágok termékeivel. Tito elnök ezután a jugoszláv munkásosztály erőfeszítéseiről, a szocializmus építésében elért eredményeiről szólt. Emlékezte­tett a háború pusztításaira, s arra a hősi munkára, amellyel Jugoszlávia dolgozói a romokból újjáépítették országukat. Az első feladat az volt. hogy megvessék a magasszínvonalú ipari terme­lés alapjait. Jugoszlávia munkás­sága nagy áldozatok, sok lemon­dás árán megoldotta ezt a felada­tot. s ma már a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság több száz új, modern gyárral rendelkezik. Az ipar fejlettségének színvona­la azonban még nem kielégítő. További erőfeszítésekre van szük­ség. hogy a termelés szintje el­érje a világszínvonalat. A régi Jugoszlávia ipara fejletlen volt, s ennek megfelelően kevés volt a szakember, a munkás is. A falu­ról gyárakba került dolgozók nem rendelkeztek kellő szakmai ta­pasztalatokkal, s ez is közreját szott abban, hogy a termeléke*ny- séget nem tudták megfelelően emelni. Most nagy erőfeszítéseket tesznek a termelékenység növelé­sére, mert csak így biztosíthatják, hogy Jugoszlávia termékei ver­senyképesek legyenek a világ­piacon. A munkásság megbirkózik a nehézségekkel, s a fejlődés gyorsütemű. Tito elnök megemlítette, hogy Ju­goszláviában az ipar kiépítése más feltételek között ment vég­be, mint Magyarországon, éppen ezért más módszereket is alkal­maztak az iparfejlesztés gyorsítá­sára, az ösztönzésre. 1 Rámutatott, hogy jelenleg el­sőrendű feladat a termékek ol­csóbbá tétele, a munkafolyama­tok korszerűsítése. Ezt segítik azok a megbeszélések is, amelye­ket jelenleg a magyar kormány képviselőivel folytatnak a jobb munkamegosztásról. Hozzáfűzte, hogy gazdasági kapcsolataink fej­lődni és szélesedni fognak. A két ország dolgozóinak közös ügye, hogy segítsék az együtt­működés minél zavartalanabb, jobb megvalósítását. Egymásra vagyunk utalva, s ösz- sze kell fognunk, hogy kc/ós erő­feszítéseinkkel több és jobb terméket állítsunk elő. Hangsúlyozta Tito elnök, hogv a szocialista építés feladatainak megvalósításához béke kell. A fejlődés fontos feltétek az is, hogy a szocialista or­szágok között minél jobb együttműködés alakuljon ki, erősödjék a szocialista országok egysége. A jugoszláv kormány és a jugoszláv nép az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is- mindent megtesz a szocialista országok együttműködésének szilárdításá­ért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséért. Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság dolgozói, vezetői, egyetértenek aoban, hogy csak a békés egymás mellett élés feltételei között biztosít­ható a fejlődés, országaink előrehaladása. j Joszip Broz Tito további síké reket kívánt a gyűlés részvevői­nek a termelőmunkában. Szavait a Magyar Népköztársaság, a ma­gyar és a jugoszláv nép barátsá­gának éltetésével zárta. A jugoszláv államfő hosszan tartó tapssal fogadott szavai után Rachfát László tolmácsolta a dolgozók köszönetét a látogatás­ért, Tito elnök és Kádár János beszédéért. A találkozó az Internacionaié hangjaival ért véget. Közös közleményt írtak alá az arab csúcsértekezlet résztvevői Alexandria (Reuter). Az arab államfők alexandriai értekezleté­nek közös közleményét Hasszuna, az Arab Liga főtitkára ismer­tette. A résztvevők több határozatot hoztak. amelyeknek részleteit nem hozták nyilvánosságra. Ezek közül a legfontosabb az. hogy ha­ladéktalanul meg' kell kezdeni a Jordán folyó és mellékfolyóinak eltérítési munkálatait. Azt ájla­pították meg, hogy az új gyar­matosítók Izraelt eszközként Hasz­nálják fel a fejlődő országok ha­ladásának akadályozására. Meg­tárgyalták politikai és katonai közös akcióik megszilárdításának kérdését, leszögezték, hogy bár­mely arab állam ellen intézett agressziót az összes arab ország ellen irányuló agressziónak te­kintenek. Elhatározták, hogy az arab ve­zetők minden lehetőséget kihasz­nálnak az imperializmus és a cionizmus terjedésének meggát- lására. fokozzák erőfeszítéseiket az arab gazdasági függetlenség megszilárdítására. A résztvevők úgy döntöttek, hogy elismerik a palesztinai fel- szabadítási szervezetet, s meg­teszik a szükséges intézkedéseket egy palesztinai arab tiadsereg megteremtésére. Követelték, hogy Nagy-Britan- nia szüntesse meg ciprusi és adeni támaszpontjait. Elhatároz­ták. hogy harcolnak a brit impe­rializmus ellen mind az egész arábiai félszigeten, mind Dél- Jemenben (Déiarábiai Államszö­vetség). Támogatásukról biztosították az alexandriai csúcsértekezlet részt­vevői Angola. Mocambique. Dél- Rhodesia, Portugál-Guinea és Dél Afrika népeinek felszabadítást harcát, elítélték a kongói külföldi beavatkozást. Walter Ulbricht Belgrádba látogat Belgrád (Tanjug). Walter Ulb­richt. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának el­nöke. a Német Szociális a Egység­párt Központi Bizottságának első titkára hazatérőben bulgáriai lá­togatásáról. Belgrádban találkozik majd Joszip Broz Tito köztársa­sági elnökkel, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitká­rával Befejezte munkáját a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség 15. kongresszusa Varsó (MTI). Szombaton befe­jezte munkáját a Nemzetközi Űr­hajózási Szövetség (IAF) 15. kongresszusa. Tudósok vélemé­nye szerint 1975-ben nemzetközi űrkutató laboratóriumot külde­nek a Holdra. Az e problémával kapcsolatos kérdések ülésén is­mertették azokat a terveket, mely szerint először három em­ber 90 napig, majd 18 ember két évig dolgozna a Holdon a labo­ratórium fölállításán, azonban egy személy sem maradna fél évnél hosszabb ideig a Holdon. Az ott-tartózkodást atomerőmű tenné lehetővé. Egyetlen személy sem távolodhatna azonban el az állonfástól néhány száz méternél messzebb. A tudományos kutató állomás körülbelül 1980-ban kez­dené meg munkáját. A kongresszus különböző bi­zottságaiban az űrrepülés egyes feladatairól tárgyaltak. E gyakor­lati kérdésekhez kapcsolódott a két magyar küldött, Katona Zol­tán és Richter Nándor előadása is. Kir kanonok szovjet kitüntetése Moszkva (TASZSZ) Kir kano­nok Dijon város polgármestere volgográdi látogatásáról vissza­tért a szovjet fővárosba, ahol nyomban megérkezése után saj­tóértekezletet tartott. Újságírók megkérdezték tőle, milyen benyo­mást tett rá Hruscsov. Kir kano­nok kijelentette, hogy a szovjet kormányfőben olyan széles ská­lájú diplomatát ismert meg, aki bármilyen körülmények között meg tudja találni a helyes dön­tést. Hruscsov Kuba esetében olyan példát mutatott, amelyet mindenkinek, köztük az ameri­kaiaknak is követni kellene. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége a honvédő há­ború érdemrendjének első foko­zatával tüntette ki Kir kanono­kot, Dijon polgármesterét. A ki­tüntetést a második világháború alatt, a szovjet és a francia nép, részéről a közös ellenség, a hit­leri Németország ellen vívott harc folyamán tanúsított bátor maga­tartásáért kapta Kir kanonok. Angol haditengerészeti egységeket vezényeltek a malaysiai vizekre Kuala Lumpur (MTI). Az an­gol harci repülőgépek szombaton folytatták a Malájföld déli ré­szén fekvő, azon őserdei területek rakétafegyverekkel való támadá­sát, amelyekben állítólag légi úton oda juttatott indonéz harco­sok rejtőzködnek. Egy angol szó­vivő szerint a légi támogatást a malaysiai hatóságok kérték. Az angol külügyminisztérium szóvivője szombaton cáfolta azo­kat a híreszteléseket, amelyek szerint Anglia „szigorú” megtorló intézkedéseket készít elő Indoné­zia ellen, amennyiben indonéz részről erősödnének a malaysiai terület ellen intézett támadások. A szóvivő cáfolta azokat a sajtó- jelentéseket is, hogy amerikai részről ‘ felhívták volna az angol kormány figyelmét az Indonéziád val való konfliktus esetleges ve­szélyeire. Az UPI egyik jelentése szerint a Közép-Keletről angol haditen­gerészeti egységeket vezényeltek a malaysiai vizekre és az angol haditengerészeti erők több mint kétharmada jelenleg már a Szue­zi csatornától keletre található. Kuala Lumpur-i jelentések sze­rint a malaysiai hatóságok pén­teken reggel több mint 40 ellen­zéki politikust és baloldali szak- szervezeti vezetőt vettek őrizetbe az úgynevezett „közbiztonsági törvény” alapján. A letartóztatá­sokra azután került sor, hogy Abdul Rahman miniszterelnök a parlamentben komoly intézkedé­seket követelt azok ellen a pár­tok ellen, amelyek szerinte „tá­mogatják az ellenséget’^ A tipikus hal-alaik, az áram­vonalas. nyurga test tehát tel­jesen megváltozik a pontyoknál, a tenyésztői munka eredménye­ként. mert ez az exportkövetel­mény. Halgazdaság Az export és a próbafőzés Sokat exportál a gazdaság első­sorban a Német Szövetségi Köz­társaságba. Az idén az első fél­évben 1265 mázsa halat adott el a külföldnek, ebből 900 mázsa az NSZK-ha került, a többi az NDK- ba. Csehszlovákiába és Ausztriá­ba. Egy compó-tétel. Olaszország­nak is ment. A már említett, jó profil­indexű hal, amire „harapnak”, je­lenleg a legideálisabb. Nemcsak a formája miatt, hanem, mert szórt pikkely nincs rajta, csak a hátvonalon és a farktőnél, meg a kopoltyúívnél talá'ható pikkely. (Tulajdonképpen tükörponty). Kö­vetelmény még az exportban az is, hogy egyöntetű legyen a hal­szállítmány. sérülésmentes és jó ízű. A németek „az iszap- és fenolízre vadásznak”, és még fő­zési próbát is tartanak, mielőtt elviszik a halat.. Ezt csak a nyu- 1 gainémetek kérik. A próbafőzési egy-egy halászmester végzi el, kevés paprikával. A halat külön­ben vagonokban szállítják, egy vagonba 60 mázsát raknak. A termelés: Tavaly 106.5 va­gonnal halásztak a gazdaságban. 28.5 vagon halat „helyeztek ki” a tavakba (ivadékot, kishalat), és a szaporulat 76.5 vagonnyi volt. Mesterséges Halkeltetés Az egész tenyésztői munkát alapjaiban megváltoztatja a mes­terséges keltetés, de a nevelés­ben. hizlalásban is nagy segítsé­get ad. Tudniillik, az időjáráshoz és a naptárhoz nem kell ezentúl annyira igazodni, mint régen. A keltetőt, amely Benkő József tá­jékoztatása szerint harmadik ilyen létesítmény az országban, az idei tavasszal helyezték üzembe és máris megmutatkozik a siker. Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon aranyérmet nyert a dombóvári, illetve attalai haliva- dék. (Általa. Somogy megyei köz­ségben épült a keltető. Dombó vártól négy kilométerre). Érdekes, szép munka lehet a mesterséges halkeltetés. Sajnos nem láttuk, mert már vége az idei szezonnak. A folyamat rövi­den a következő: hormonkészít­ménnyel és a víz hőmérsékleté­nek szabályozásával megteremtik azt az állapotot, amikor a hal leadja az ikrát. Maga a keltetés úgynevezett zugerpalackos mód­szerrel történik, A központi ag- ronómus megkért, hogy ezt fel* • tétlenül említsem meg. Eleget te­szek a kívánságának, bár tudom, hogy az olvasó számára ez (már mint a palack neve) nem sokat mond. Elégedjünk meg annyival, hogy korszerű a módszer. A ki­kelt ivadékot előnevelő ládákban néhány napig mesterségesen táp­lálják. majd kiteszik „jól meg­választott és nagyon gondosan előkészített tóba”. Szóval tulaj­donképpen dajkálják őket, mond­juk meg őszintén. A mesterséges keltetés jelentő­sége abban áll. hogy a beavatko­zás révén előbb szaporodik a hal, az év korábbi időszakában és ez sokat számít a kishalak növeke* désében. Törzskönyvezési bízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom