Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-22 / 222. szám
X&CÍ. szeptember 22. TOLNA MEGTF1 NEPÜJ8ÄG 3 Javul a politikai munka erősödik a pártszervezet MEDINAI TAPASZTALATOK Titkári értekezleten az elmúlt évben bírálat érte néhányszor a medinai Béke Tsz pártszervezetét. Ők is elkövettek néhány olyan hibát, amelyet több más falusi pártszervezet sem tudott elkerülni. A gazdasági szervező munka mellett nem foglalkoztak a pártszervezet erősítésével. Éveken keresztül nem vettek fel tagjelöltet. Ez év elején a Tolna megyei Népújság is szóvá tette ezt, bírálva a pártépítést gátló egyéb okokat is, a politikai képzés és az emberek iránti bizalom hiányát. A párttagok elismerték a bírálatok jós? »sságát, s a következő taggyűlésen MÉRLEGRE TETTÉK ADDIGI MUNKÁJUKAT. — Elzárkóztunk, nem vettünk tel tagjelölteket, pedig itt élnek közöttünk, velünk együtt dolgoznak azok a tsz-tagok, akikkel erősödhetne a pártszervezet — mondták. — Évek óta végez társadalmi munkát a Hazafias Népfrontban Mester István, a tsz elnökhelyettese. Tekintélyes ember, és mindenkor kiáll a közösség ügye mellett. Itt van Parragh Sándor, akinek amellett, hogy jól dolgozik, az édesapja után is közöttünk lenne a helye. Az öreg Parragh annak idején megszenvedett a párt eszméiért. Egymás után sorolták a neveket: Kőszegi István mezőgazdász, Kiss István tsz-tag nevét. Nevük felsorolása mellett érvek is szóltak. Lelkiismeretes munka, helytállás, a közös vagyon féltése, gyarapítása. — Erősödne velük a pártszervezet, és jönnének is, ha hívnánk őket — mondták a párttagok. A tsz-tagok mellett Kőszegi Márton általános iskolai igazgató neve is szóba került. Szokics Szávó párttag vállalta az iskolaigazgatóval való beszélgetést. így érvelt: — Amióta községünkben dolgozik, sokat tett a népművelési munka, a délszláv kultúrcsoport fellendítéséért. Parragh Sár dórral. Kiss Istvánnal, és a többiekkel való beszélgetés a várt eredményt hozta. Majdnem valamennyien úgy vélekedtek: Már várták a párttagok közeledését, és jólesett nekik, hogy hívták őket. Az év eleje óta HAT TAGJELÖLTET VETT FEL a medinai Béke Tsz pártszervezete. Időközben Scheffer József KISZ-titkár is tagjelöltnek jelentkezett. A taggyűlés elfogadta a tagjelöltségét, a KISZ-ben végzett jó munkája után. Más vonatkozásban is előre léptek a pártmunkában Medinán. Szóvá tettük azt is, hogy a pártoktatásban megrekedt a párt- szervezet, az évről évre megismétlődő téli tanfolyamoknál. Az idén az Időszerű kérdések tanfolyamát szervezték meg A tanfolyamot a tsz elnöke, Csaj bók Kálmán vezeti. A politikai munkában egyre jobban érvényesül a tervszerűség. Látják, hol van még javítani való. Sokszor adódna olyan pártmuhka, amit a női párttag — ha lenne — a maga asszonyi tapintatával sokkal könynyebben el tudna intézni, mint a férfiak. Viszont a már 24 tagot számláló pártszervezetből hiányzanak a nők. — Ezen javítanunk kell, s ezt a munkát is magunknak kell elvégezni. Most már eljutottunk odáig, hogy a községi tanácsban két női tanácstagunk dolgozik. Remélem, rövidesen arról beszélhetünk, hogy már nők is vannak a pártszervezetünkben — mondja Szűcs Ferenc, a pártszervezet titkára. A TAGGYŰLÉSEK LÉGKÖRE MEGVÁLTOZOTT. A párttagok állást foglalnak egy- egy kérdésben, és sokkal inkább foglalkoznak a közösség gondjaival, mint régebben. Fokozatosan szorul ki a pártszervezet életéből az azelőtt kisértő személyeskedés is. A medinai Béke Tsz-ben a paraszti élet formálódása közben a pártmunkában is kialakul a helyes módszer. Megtalálták a módját a pártszervezet erősítésének, a politikai munka javításának. Jó úton járnak Medinán, ahol néhány évvel ezelőtt gyakran felütötte fejét a nemzetiségi széthúzás. A közösségben végzett munka közelebb hozta egymáshoz az embereket, bíznak egymásban és becsülik egymást. Scheffer József KISZ-titkár ajánlója Raffajlovics Milán. Parragh Sándort Szokics Szávó ajánlására vették fel tagjelöltnek. A baráti kapcsolatok, a gazdasági munka, a nehézségek leküzdése közben elvtársi kapcsolatokká ötvöződnek. P. M. Elgondolkoztató 14 százalék Nagyon érdekes, sokak figyelmére méltó ülést tartott a közelmúltban a bonyhádi járási tanács végrehajtó bizottsága. A második napirend során Juhász József, a végrehajtó bizottság elnöke, a járásban élő és dolgozó fiatalok helyzetét, problémáit ismertette. Izgalmas, és fontos kérdések, felszólalások, megoldásokat segítő és sürgető javaslatok tették a megszokottnál feszültebbé az ülés légkörét. Sűrűn visszatért, s bizonyára még ezután is vissza fog majd térni néhány, a művelődés helyzetére vonatkozó gond. így egyebek között a járásban működő könyvtárak ügye. Ha úgy nézzük a könyvtárakat, mint kialakult szervezeteket, nem látszik nehéznek a gond: a járás 44 600 lakosának a pusztaiakkal együtt 40 könyvtár áll rendelkezésére. S ez igen jó arány. Kedvezőtlenebb képet kapunk azonban, ha a fentieket kiegészítve azt is elmondjuk: a lakosság arányához képest nincsenek ezek a könyvtárak, az általuk nyújtott művelődési lehetőségek megfelelően kihasználva. Az elmúlt félév végén ugyanis mindössze 6258 volt azoknak a száma, akik tagjai a könyvtárnak. Ez az összlakosság 14 százaléka, s ilyen formában már elgondolkoztató a dolog, s nem índolcolatlan az a kérdés sem: megtérül-e szellemiekben az a nem jelentéktelen összeg, amit a könyvtárak fenntartására, állományuk gyarapítására fordít a társadalom? S így már, a korábbiakkal ellentétben, rossz az arány. Van a bonyhádi járás könyvtárainak egy másik vonatkozása is: úgy emelkedett tavalyhoz képest az olvasólétszám, hogy közben több községben visszaesett a korábbiak alá, a kölcsönzött kötetek száma is úgy nőtt, hogy közben tulajdonképpen nem szaporodott a kölcsönzők száma. Ez a helyzet két dolgot mutat. Az egyik: vannak olyan községek, amelyekben nincs baj a szervezőmunkával. A másik: az emberek szeretnek, és akarnak olvasni, csak mintha az olvasás, pontosan a szervezési hibák miatt, egy nehezen szélesedő táborra korlátozódna, amelyhez a megszokottnál nehezebben kapcsolódnak új emberek. Az okok kutatása közben került olyan, aki sommásan próbálta elintézni a dolgot. Rosszak a könyvtárosok, nem foglalkoznak kellően az emberekkel, gyenge az ajánlás, kevés a könyveket, az olvasást népszerűsítő rendezvény, kiállítás, és egyebek. Hogy az állításban mennyit lehet igaznak tartani, s mennyit kell belőle tagadni — az külön cikk kereteibe tartozik. Most inlcább azt próbáljuk közelebbről megnézni, minek tulajdonítható, hogy több községben visszaesett az olvasólétszám, s a félévi eredményeket jobbadán csak azok a falvak produkálták, ahol évek óta rendes mederben folyik a munka. Elöljáróban egy dolgot: a különben is nehéz helyzetben dolgozó járási könyviár szervező, ellenőrző és segítő tevékenységét nehézkessé teszi a községi könyvtárosok sűrű változása. Egy év alatt a falusi könyvtárak vezetőinek egy- harmada cserélődött. Minden csere újabb átadás és átvétel, újabb kezdeti botladozás, akadozó szervezőmunka. A problémát még bonyolítja, hogy igen gyakran még a cserék is csak ideiglenes jellegűek: úgy állítanak munkába könyvtárost, ahogy a szükség kívánja. Bonyhád- varasdon például most is ott ill a könyvtár vezető nélkül. A tantestület kéttagú, s a két pedagógus megterhelése könyvtár nélkül is jelentős. Más helyütt viszont képesítés nélküli nevelők bevonásával kísérleteznek. Jó az, ha a fiatal nevelők a tanítás mellett más munkát is kapnak? Igen is, és nem is. Jó azért, mert szélesebb körben ismerkedhetnek meg a község ügyeivel, s nem jó, mert a képesítés nélküli nevelők elfoglaltsága többoldalú. Fiatalok, most kezdik a pályát, számtalan olyan problémába ütköznek, amelyeknek megoldása többe kerül számukra, mint a gyakorlott, régi nevelőknek. Meg aztán a tanulás. A képesítés nélküli nevelők többsége levelező hallgatója valamelyik képzőnek, vagy éppen pedagógiai főiskolának. Tanulnak és tanítanak. Ami idő e két fontos munka mellett még számukra szabadon maradhat, az nem valami sok. Arra egyáltalán nem nyújt lehetőséget, hogy legjobb lelkiismeretűk szerint betöltsék a könyvtáros tisztségét. Aprók a járás községei, néhány száz lakost számlál a legtöbb. A kicsiség azonban nem nyújt minden esetben magyarázatot. Erre a legjobb Belecska példája, ahol az alig haiszáz lakosú faluban minden házból van egy olvasó. Nem véletlen ez sem: a könyvtáros régi, és állandó embere a falunak, S talán a bonyhádi járásban is ezelcet az állandó embereket kellene megkeresni, és kiválasztani könyvtárosnak. Ez azonban nemcsak a járási könyvtár, hanem a helyi szervek és a községi tantestületek feladata is. Sz. 1. Csávázzák a vetőmagot a kisdorogi Március 15. Tsz-ben. Folytatja munkáját a világifjúsági fórum Moszkva (TASZSZ). Vasárnap a moszkvai világifjúsági fórum munkájának középpontjában a munkabizottságok ülései álltak. Ezek a bizottságok egy-egy probléma részletes elemzésére alakultak. Több mint 80 ország 139 küldötte fejti ki nézeteit abban a munkabizottságban, amely a fejlődő országok gazdasági építésének problémáit elemzi. A fórum klubjában több száz fiatal vett részt azon a nagygyűlésen, amelynek témája a német kérdés volt. A késő éjszakáig tartó találkozó résztvevői megbélyegezték a nyugatnémet imperializmust és méltatták azt a segítséget, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság a fejlődő országoknak nyújt. •• Összehívták a megyei tanács illését A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 24-én, csütörtökön délelőtt kilenc órára összehívta a megyei tanács ülését. Az ülés napirendje a következő: Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke jelentést terjeszt elő a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, valamint a vb. munkájáról. Ezt követően külön napirendi pontként vitatják meg a tanácsi munka „társadalmasításának időszerű kérdéseit. A napirendi pönt előadója dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnök- helyettese a tanácsi költségvetés végrehajtásának első félévi tapasztalatairól terjeszt elő jelentést. Ezt követően különféle bejelentésekre és interpellációkra kerül sor. Tamási gondok és sikerek Tamási község rendezési és fejlesztési tervéi ' komoly feladatok elé állítják a községi tanácsot. Szó esett már arról, többször is, hogy a közeli években mi minden épül majd a községben: gyönyörű kultúrház, pártház, korszerű irodaház is- ko'a, gimnéziumbőví- tés. stb. Mindezekhez a hitelfedezet, a tervezési és kivitelezési kapacitás, az anyagok biztosítása nagy feladat, sok utánjárást, sok gondot igényel. A rendezési terv alapján történő építkezések bizonyos szanálást is jelentenek, s vannak bizonyos dolgok, amikre kapacitás nincs. így a járási tanács és községi ta-. nács vb. vezetői, valamint a járási tanács vb. építési cso- pont egyetért".ével a községi tanács vb. építési brigád alakítását és széles körű társadalmi munka szervezését határozta el. Bé. di Lajos, az építési csoport műszaki 'ügyintézője vállalta a brigád megszervezését. Szabó János technikus pedig a műszaki vezetést társadalmi munkában. mindaddig, amíg a község megfelelő szakembereket tud alkalmazni. A brigád megalakult és február 10-én. amikor még kemény tél volt. megkezdte a bontást, alapozást. Jelenleg már négy kétszobás, közműves lakás kész. három lakás pedig 50 százalékos készültségi fokon áll. és megkezdődött a nyolcadik lakás építése is. Az év végére mind a nyolc lakás beköltözhető lesz. -Ezen felül besegített a brigád a Tanácsi Építőipari Vállalat iskola- és lakásfelújítási munkáiba, felújította a vágóhidat, az iskolához és szabadtéri színpadhoz WC-t. propán— b u tán,gáz-csere raktárt, a moziba színpadot épített, hidakat javított és jelentős karbantartási munkákat végzett. A brigád 10 fővel indult, ma már 22 fővel dolgozik. Eddigi munkája értékben másfél millió forintra tehető, ami az év végért eléri a kétmilliót. A brigád — élén Meiszter József brigádvezetővel, — derekas munkát végzett. Biztosíték ez arra, hogy Henkei János nagy gyakorlati és szervezési tapasztalatokkal rendelkező építésvezető irányításával a következő év hasonló méretű feladatai is sikeresen oldódnak meg. Ahol a társadalmi munkára lehetőség volt, szép eredménynyel vették ki abból részüket a járási pártbizottság járási és községi .taács vb., valamint a földműves- szövetke et belső dolgozói is. M. M. tudósító
