Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-19 / 220. szám

tL tit VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOIJFTEM v A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 220. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. szeptember 19. í Jugoszlávia részt vesz a KGST egyes szerveinek munkájában (2. o.) 1 L* A gazdag falu (3. o.) Rádiómelléklet 14. 04 A hőgyésziek már elszállították a cukorrépát — Miért nem vetik még az árpát a dunaföldvári Virágzó Tsz-ben ? Az őszi mezőgazdasági munkák erőteljesebben kerültek napi­rendre, mert egyes területeken az elmaradás oly nagy, hogy máris veszélyben a vetés sikeres befejezése, a megyei vezetés erre a kö­rű,Iményre a termelőszövetkezetek figyelmét ezúton is felhívja. El­sősorban a szállítások lebonyolítását célszerű jobban szervezni, mert az e téren való fennakadás, a betakarítással együtt, hátráltatja a magágykészítést és természetesen az optimális időben történő ve­tést. Számos közös gazdaságban még az árpával is várakoznak, hol­ott erre ma már nincs semmi ok. Minden területen indokolt tehát az őszi mezőgazdasági munkákat meggyorsítani. utóbbi időben meggyorsult a nap­raforgó-betakarítás. Az 1400 hold napraforgóból 650 hold termését a gépállomási dolgozók takarítottak Befejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség I r ■ I ■■ rr I r becsi közgyűlésé A hőgyészd Uj Barázda Terme­lőszövetkezetben az őszi mezőgaz­dasági munkáik egy része kielégí­tő. sőt, bizonyos területeken kifo­gástalan ütemben folyik. A Ka­posvári Cukorgyár figyelembe vette, hogy gyenge közös gazda­ságról van szó, s ennek megfele­lően biztosította, hogy a tsz a ter­més gyorsabb elszállításával je­lentősebb felárhoz jusson. Erre tö­rekedtek a szövetkezet gazdái is, és így a cukorrépa felszedését és elszállítását már befejezték. Na­ponta két vagont raktak meg. és szállítottak el. Cukorrépából a termelési tervüket túlteljesítették. Molnár Miklós főagronómus tá­jékoztatása szerint a közös mun­kának főként azon a területein vannak kisebb, nagyobb döcce- nők, ahol még nem elég vonzó a premizálási rendszer. Egyébként az ütemszerű munkát nehezíti ná­luk egy tőlük független tényező. Még mindig nem kaptak meg 50 mázsa árpa, és 30 mázsa rozs ve­tőmagot. Az őszi takarmánykeve­réket pmiatt még nem tudták el­vetni. Megkezdték a csávázási is, de fennforog az a veszély, hogy a még hiányzó 50 mázsa árpát már nem lesz idejük csávázni, mert a gépek néhány nap múlva továbbmennek. „Ennek ellenére, azon vagyunk, hogy az árpa szep­tember végéig a földbe kerüljön és optimális időben végezzük el a búza vetését is” — jelentette ki Molnár Miklós, a tsz főagronómu- sa. Kevés a gép a szekszárdi Jóreménység Tsz-ben A szekszárdi Jóreménység Ter­melőszövetkezetben az elnök a kö­vetkezőket mondotta: — Legnagyobb gondunk, hogy nem rendelkezünk elegendő gép­pel. Pár perccel ezelőtt jártak itt nálunk a pártbizottsági elvtársak, s nekik is ezt mondtuk el. Erede­tileg, tudomásunk szerint a Szed- resi Gépállomásnak 5 erőgépet kellett volna biztosítania. Sajnos, ilyen szempontból a kívánt támo­gatást eddig még nem kaptuk meg. Sajnos, mert ez az oka an­nak, hogy ez év őszén a Jóre­ménység Tsz még egyáltalán nem vetett. — Mi négy erőgéppel rendelke­zünk, a szövetkezeti gazdák a kenderföldön és a napraforgó-táb­lában dolgoznak és ez a négy erő­gép a kender, valamint a napra­forgó szállításával van elfoglalva. Erőnkből jelenleg a magágyké­szítésre nem futja. Számításaink szerint tehát majd csak jövő hé­ten tudjuk megkezdeni a vetést. Másik nagy gondunk, hogy kü­lönböző okok miatt 700 holdon ké­sik a talajfertőtlenítés, és a nö­vényvédő állomás nem tudja vál­lalni egyelőre a vetőmagvak csá- vázását sem — mondotta a Jóre­ménység Tsz elnöke. 17 gépi vontalású vetögép a bölcskei körzetben A Bölcskei Gépállomás körzeté­ben • olyanok a talajadottságok, hogy az ottani közös gazdaságok az év minden időszakában rendel­kezhetnek bizonyos időnyeréssel, a megye többi tsz-éhez képest. Ott tehát az lenne kézenfekvő, ha a közös gazdaságok többsége már az árpavetés befejezéséhei köze­ledne. Sajnos, ez nincs? így: A ’du- naföldvári Ezüstkalász Tsz őszi vetésű árpája már zöldell, de a tsz-ek többsége a Bóléikéi Gépál­lomás körzetében is. aZ utóbbi két hétben indokolatlanul várakozott. Petróczá Gyula gépállomási fő­mezőgazdász tájékoztatása szerint ezekben a napokban a munka üteme javult, méggyorsult. El­mondotta, jélerileg 17 gépi vonta- tású vetőgép dolgozik, a rozsot, az őszi árpát és a takarmányke­veréket vetik á körzeti termelő­szövetkezetekben. Kielégítő ütemben folyik, és az Moszkva (TASZSZ). Pénteken délután Moszkvában a Nagy Kreml-palotában szovjet—indiai barátsági nagygyűlést tartottak. Az elnökségben helyet foglalt a Szovjetunióban tartózkodó Rad- hakrisnan indiai elnök, Nyikita Hruscsov, Anasztasz Mikojan, több más szovjet vezető és az indiai vendég kísérete. Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a nagygyűlésen el­hangzott beszédében megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió nagy tisz­telettel viseltetik az indiai kor­mány elnemkötelezettségi politi­kája iránt. Az el nem kötelezett országok napjainkban igen je­lentős szerepet játszanak a nem­zetközi küzdőtéren és kedvező ha­tással vannak a világban végbe­menő események alakulására. A szocialista és el nem kötelezett or­szágok a föld államainak többsé­gét alkotják, — jelentette ki Anasztasz Mikojan, majd a to­be eddig. A fomezogazdász is pa­naszkodik, hogy akadozik a vető­magellátás. A dunaföldvári Virág­zó Termelőszövetkezet például szeptember 18-ig még egyetlen ki­logramm őszi árpa vetőmagot nem kapott. „Emiatt képtelenek vagyunk megkezdeni a vetést”. — mondotta Petróczi Gyula főagro­nómus. Bálán vetik a búzát Fülöp László, a bátai November 7. Tsz főagronómusa elmondot­ta, hogy az eső a munkálatokat kissé megakasztotta. Az árpavetést jelenleg nem folytatják, a terve­zett terület 50 százalékán e mun­kával végeztek. Négy nappal ez­előtt a búza vetését is megkezd­ték. Eddig 280 holdon került a földbe a mag. Folyamatosan csi­nálják. A kenderkötözéssel a szö­vetkezeti gazdák végeztek, a cu­korrépát is szedik. A November 7. Tsz felhasználja a cukorrépa szállítására a viziút adta lehető­ségeket. A termés döntő többségét uszályokkal szállítják a gyárba. Október 1-én, 8-án és 16-án kap­nak egy-egy 40 vagonos uszályt. A közös gazdaság legnagyobb gondja a talajelőkészítés. Lenne ugyan „szabad” terület, de kevés a talajmunkát végző erőgép. Ezekben a napokban a tsz Veze­tői megpróbálják, hogy a szom­szédos Bács megyéből kérjenek vábbiakban rámutatott: — Az utóbbi hónapokban az imperialis­ta erők aktivizálódása bizonyos fokig növelte a feszültséget. Mi­kojan ezzel kapcsolatban hivatko­zott az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen intézett támadására, a malaysiai—indonéz vitára és a karib-tengeri eseményekre. A gyarmati igától megszaba­dult államok nem tanúsíthatnak semmiféle semlegességet, semmi­féle passzivitást, ha a béke és a biztonság érdekének védelméről van szó — hangoztatta Mikojan. A szovjet államfő ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió tá­mogatja az ENSZ-ben az afro­ázsiai országok szerepének ki- terjesztését, mert ez valóban a nemzetközi együttműködés haté­kony eszközévé teheti a világszer­vezetet. A szovjet—indiai kapcsolatok­ról szólva Mikojan rámutatott, hogy a Szovjetunió nagy együtt­Bécs (MTI). Pénteken befeje­ződött a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség bécsi közgyűlése. Áz ENSZ szakosított szervezeté­nek idei tanácskozásán négytagú küldöttség képviselte hazánkat. A bizottság jelentése feletti vi­tában szóba került a Kínai Nép- köztársaság képviseletének a kérdése is. A szocialista orszá­gok — köztük Magyarország — küldöttsége mellett több el nem kötelezett ország, valamint Fran­ciaország képviselője síkraszállt azért, hogy a Kínai Népköztár­saság foglalja el jogos helyét a nemzetközi szervezetben. A sza­vazás során azonban az Egyesült Államok és az őt támogató nyu­Belgrád, (MTI). A Borba pén­teki számában kommentárt közöl Tito magyarországi látogatásáról. A lap a többi között hangoztatja, hogy az elnök, látogatásáról a legkedvezőbb benyomásokkal és jelentős eredményekkel tért haza. — A két ország vezetői között folytatott tanácskozásokon — foly­tatja a lap — a legnagyobb fi­gyelmet a kétoldalú együttműkö­dés kibővítésének szentelték. Is­meretes, hogy Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatai az utóbbi években leginkább gazdasági té­ren fejlődtek. Ebben kiemelkedő szerepet játszott a gazdasági együttműködési vegyesbizottság létrehozása. Ez a bizottság a két ország gazdasági szerveinek, in­érzéssel kezeli Indiának a füg­getlen nemzeti gazdaság megte­remtésére irányuló törekvéseit, és a szovjet—indiai együttműködés­sel e cél elérését igyekszik segí­teni. Ifadhakrisnan elnök felszólalá­sában kijelentette: nagy megelé­gedéssel tapasztalta, hogy a Szov­jetunió őszinte barátságot tanú­sít India iránt. — Ha az emberiség tovább akar élni, nincs számára más út, mint az együttműködés és a békés együttélés útja — hangsúlyozta Radhakrisnan, majd kijelentette: „Arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a vitás kérdéseket tárgyalóasztalnál kell megolda­ni.” A világon van elég hely ah­hoz, hogy elférjenek egymás mel­lett a különböző nézeteket valló emberek — mondotta az indiai elnök és kifejezte azt a remé­nyét, hogy eljön az idő, amikor csak egy tömb lesz a világon, azok tömbje, akik az emberiség javán munkálkodnál^ gáti országok negatív álláspont­ja kapott többséget. Amint a közgyűlésen ismétel­ten bejelentették: több európai szocialista ország, összesen 700 000 rubel összegben felaján­lotta támogatását az újonnan fel­szabadult, fejlődésben lévő afro­ázsiai országoknak. Az összeg­ből radioterápiai berendezéseket szállítanak ezekbe az államok­ba, szakértőket küldenek a ki­képzéshez, illetve ösztöndíjaso­kat fogadnak. Magyarország a Medicor Röntgenművekben ké­szülő kobaltágyút bocsátja a tu­dományos technikai segélyprog­ram rendelkezésére. j tézményeinek és szakembereinek kölcsönös kapcsolatait ösztönzi. — A jövőben legnagyobb lehe­tőségek — vélekedik a Borba — a termelési együttműködés fejlesz­tésében adódnak, hiszen minden feltétel megvan a két ország ilyen természetű kapcsolatainak kiszé­lesítésére. Ennek megbízható zá­loga mindenesetre az, hogy kor­szerű ipari, gazdasági rendszer­rel rendelkező két szocialista or­szágról van szó. A Borba igen nagyjelentőségű­nek tartja á jugoszláv—magyár közös közleményben napvilágot lá­tott azon kijelentést, hogy foly­tatni kell a két ország vezető sze­mélyiségei találkozásainak és kap­csolatainak gyakorlatát. Tito, Dobi és Kádár elvtárs tanácsko­zásain — húzza alá — megállapo­dás született arról, hogy folytat­ják a felelős funkcionáriusok ta­lálkozóit és szorosabbra fűzik a kapcsolatokat a két ország tár­sadalmi, politikai és kulturális szervezetei között. Régi szabály ugyanis, hogy egymás megisme­rése elvezet egymás jó tapaszta­latainak felhasználásához. — Ami a külpolitikai problémá­kat illeti, — írja a továbbiakban a Borba — meg kell állapítani, hogy Magyarország és Jugoszlá­via még sohasem foglalt el eny- nyire közös álláspontot. A béke a leszerelés, az aktív együttélés, a békeszerető erők támogatásá­nak alapvető kérdéseiben mind­két ország azonos álláspontra he­lyezkedik. Igen nagyjelentőségű ebben a tekintetben Magyaror­szágnak és Jugoszláviának az a megállapodása, hogy pozitívan ér­tékelik az el nem kötelezett or­szágok belgrádi és kairói értekez­letét. A béke és a haladás ügye iránt érzett gondoskodásból kiin­dulva mindkét ország szilárdan támogatja a békeszerető erőket, a békés együttélés ellenzőivel szemben. A Borba hangsúlyozza, hogy Titót és kíséretét Magyarországon mindenütt az őszinte barátság légköre vett körül. gépi segítséget. Sz P. Indiai—szovjet barátsági nagygyűlés Moszkvában A Borba Tito magyarországi látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom