Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-22 / 196. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPtfJSÁG 1361. augusztus 22. Dobi István elvtárs rádió- és televízió- beszéde az alkotmány ünnepén — Alkotmányunk 15. születés­napját ünnepeljük, és azzal a megnyugtató érzéssel, hogy azok az elvek, amelyekre Népköztár­saságunk alapokmánya épül, éle­tünkben mind teljesebb és töké­letesebb formában megvalósul­nak. Ennek érdekében, különö­sen az utóbbi években, sokat és eredményesen cselekedtünk. Ha fáradság árán, ha zökkenőkkel is és egyáltalán nem anélkül, hogy közben csalódások is ne érnének bennünket, évről évre gyarapo­dunk, a szocialista fejlődés ered­ményei szaporodnak és nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy legszebb álmaink és terveink beteljesedése felé közelgőnk, mindannyiunk örömére. — Körülöttünk nyugtalan a vi­lág és annál jobban meg kell tudjuk becsülni, meg kell be­csűi nürik azt a nyugalmat, belső békességet, biztonságot, amely a párt bölcs vezetésével hazánkban kialakult, azt az egyetértést, amivel dolgozó népünk szocialis­ta céljaink megvalósításán fára­dozik. A nemzetközi politika nyugtalan korszakában élünk, nap mint nap tapasztaljuk, hogy az imperialista hatalomvág}', uralmi és kizsákmányolási tel- hetetlenség, az egyszerű emberek és a kis népek iránt érzett bű- nök lelkiismeretlenség újabb és újabb tüzeket lobbant fel a föld különböző pontjain. A gyarmati hatalmak nem tudnak beletörőd­ni a történelemnek az utóbbi években végbement nagy fordu­latába, a felszabadító mozgalmak győzelmeibe, másrészt a szocia­lista eszmék térhódításába világ­szerte. Fegyverrel és pénzzel pró­bálják megállítani a haladást, gátat vetni a szabadságeszmék győzelmeinek. — Ázsiában, Afrikában és La- tin-Amerikában sokat szenved­nek a népek, s a véres válságok csak megerősítenek' bennünket hitünkben, hogy éberen őrködnünk kell szo­cialista építőmunkánk ered­ményeinek sérthetetlenségén, ugyanakkor teljesítsük nem­zetközi kötelezettségeinket is a béke védelmében és az általános haladás szolgálatá­ban. A tudomány fejlődése mérhe­tetlenül kiszélesítette látásunkat, ismereteinket, távlatainkat, de valahogyan kisebbre zsugorította ezt a földi világot, amelyben élünk; csökkentek a távolságok, szükségszerűen közelebb kerül­tek egymáshoz az országok és a népek; más értelmet nyertek a győzniök kell. a kapitalizmus megsemmisül, de az emberiség feje fölött az atomhalál félelme lebeg és ezért békés eszközökkel kell folytatnunk a két rendszer haréát. — A haladás és a maradiság, a szabadság és az elnyomás erői­nek küzdelmében, s azzal együtt a béke védelmében mindannyiunk nak, kis népeknek és nagyoknak megvan a feladatuk» és a felelős­ségük. Megnyugtató, felemelő tu­dat, hogy jó oldalon állunk, s hogy hazánkat, népünk gyarapo­dását, boldogulását, sorsunk ala­kulásét világszerte tisztelettel és oly­módon emlegetik, mint pél­dáját és bizonyítékát a szo­cialista eszmék magasabb- rendűségének, a marxista— leninista elvek győzelmes megvalósulásának a gyakor­lati életben. parasztságnak, s hogy ebből a segítségnyújtásból az öregek és azok a fiatalok, akik már a mi szocialista világunkban nőttek fel. a mi iskolánk neveltjei, s töme­gükben a két nagy dolgozó osz­tályból indultak értelmiségi pá­lyára. egyformán kiveszik részü­ket. Az értelmiségnek ez a mun­kája. felelősségvállalása fontos eleme a párt és a munkásosztály vezetésével alakuló szocialista nemzeti egységünknek, amelynek jelenlétét és hatását egész köz­életünkben megfigyelhetjük. — örömmel állapítjuk meg, fej­lődésünk eredményeit, de azt is tisztán kell látnunk, hogy megi állni az úton nem lehet. Minden nap meghozza a maga gondjait és feladatait, s még sokat kell fára- |doznunk kitűzött céljainkért. Er- i ről az ünnepnapokon is szólni I kell. Az időszerű feladatok mellett Szovjet és magyar küldöttség érkezett Bukarestbe Bukarest (MTI). Anaszlasz Mi- kojannak. az SZKP Központi Bi­zottsága Elnöksége tagjának, a Saovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésével Bukarestbe érkezett a szovjet párt- és kormányküldöttség. A küldöttség részt vesz a Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnep­ségeken. Gheorghíu-Dej. a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke csütörtökön este fogadta a Mi- kojan-vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. ünnepeljük. Bármerre fordul te­kintetünk, megállapíthatjuk, hogy elégedettek lehetünk a fejlő­déssel, a tizenöt éves népi hatalom eredményeivel. Bár az ipari termeléssel szemben évről évre nagyobbak itthon az igények és a nemzetközi verseny­ben mind magasabbra kerül a mérték, elmondhatjuk, hogy ha vannak is problémáink és nehézé ségeink, amelyeken olykor csak nagy erőfeszítések árún tudunk úrrá lenni, a belső ellátottság mégis ál­landóan javul és termékeink­kel ott vagyunk a nemzet­közi piacokon, igyekszünk versenyben lenni a nagy Ipa­ri nemzetekkel. ■ Csak a legnagyobb tisztelettel tudok megemlékezni mezőgazda­ságunk fejlődéséről, egy olyan átalakulásról, amely alapjaiban változtatta meg a falusi életet, a földművelés tudományát és a parasztságban a földről, a mező- gazdaságról kialakult hagyomá­nyos fogalmakat. Kihevertük a változásokkal érthetően vele járó •(nehézségeket és ebben az évben már nyugodt lélekkel elmondhat­juk. hogy rajta vagyunk az egyenes úton. Parasztságunk és szocialista mezőgazdasági Nagy­üzemeink már a múlt ősszel és az idei tavaszon is kiálltak né­hány nagy próbatételt, most pe­dig az aratás és vele párhuza­mosan a többi nyári munka az új termelési és életforma soro­zatos és örvendetes1 sikereit hozta, mindannyiunk örömére. Az általános fejlődés világ- fcldrájzi fogalmak, bonVolultab- Iszerte mind nagyobb szerepet és bak a nemzetközi összefüggések í felelősséget helyez a tanult em- gazdaségi, politikai, társadalmi [berek, elsősorban a műszaki ér- értelemben egyaránt, de katonai télmiség vállaira. Nálunk sincs értelemben nemkülönben. A szó- [ez másképp. Jólesik megállapí- cializmus és a kapitalizmus vi- ! tani. hogy értelmiségünk egyre ! amelyek között a mezőgazdaság- — Alkotmányunk ünnepén a i ban most különös súllyal jelent- népi hatalom győzelméről emlé-! keznek az őszi munkák, számta- kezünk és szocialista sikereinket lan, nagy horderejű gazdasági társadalmi, szociális és kulturá­lis probléma megoldásán dolgo­zunk. Ebben megvan az egyes ember és a dolgozó tömegek, a vezetők, a munkások, parasztok, minden hazáját szerető magyar dolga és felelőssége. A nagy felelősséget mind­annyiunknak öntudatosan hor­doznunk, a belőle következő kötelességeket teljesítenünk kell. — Hazánk és nemzetünk tekin­télye világszerte megnőtt és ezt elsősorban belső sikereinknek, építő, termelő munkánk eredmé­nyeinek, országunk helyes politi­kájának köszönhetjük, amely a Szovjetunióhoz és a szocializmus ügyéihez való hűségünkre épül. Célja népünk további gyarapodása és boldogulása, s hogy alkotmá­nyunk és törvényeink védelme alatt békében, jogrendben, bizton­ságban és mindinkább fokozódó jólétben éljünk. A párt emberséges .politikája, a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság erős szövetsé­ge, az értelmiség jó munkája, a Hazafias Népfrontban meg­valósuló szocialista nemzeti egység további sikereinknek biztosítéka. — Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntőm alkotmányunk ünnepén egész dolgozó népünket, s kívá­nok mindannyiuknak sok sikert a jövőre, egyéni életükben és a haza szolgálatában egyaránt. kisméretű küzdelme kibékíthetet­lenül folyik. Tudjuk, hogy ebben több segítséget nyújt az ipari és mezőgazdasági termelésben a a harcban a haladás erőinek 'munkásosztálynak és a dolgozó Ünnepség Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából hail Rosianu, a Román Népköz- társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Részt vett az ünnepségen Lé- várdi Ferenc nehézipari minisz­ter. Trautmann Rezső építésügyi köztársaság nemzeti ünnepe, az' miniszter, valamint politikai és ország felszabadulásának 20. év- j társadalmi életünk számos ismert fordulója alkalmából. Az ünnep- képviselője. Jelen volt a budapesti ségen jelen volt, és a díszelnök- • diplomáciai képviseletek számos ségben foglalt helyet Gáspár Sán- vezetője és tagja, dór, Komócsin Zoltán és Nemes A román és a magyar Himnusz A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Budapesti Bizott­sága péntek délután a Ganz- MÁVAG művelődési házban ün­nepséget rendezett a Román Nép­Dezső, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagjai, Péter János külügyminisz­ter, Bugár Jánosné, a Hazafias hangjai után Bugár Jánosné nyi­totta meg az ünnepséget, majd Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Mi­Népfront Országos Tanácsának hail Rosiar.u nagykövet mondott főtitkárhelyettese, valamint Mi- , beszédet. A Román Népköztársaság fel- szabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsége- (ken magyar párt- és kormány- küldöttség vesz részt. A küldött­ség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. tagjai: Borbándi Já­nos. honvédelmi miniszterhelyet­tes és Kuti Jenő. a Magyar Nép­köztársaság bukaresti nagykövete. A magyar párt- és korinánykül- döttség augusztus 21-én megér­kezett Bukarestbe. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) körzetek bolthálózatának fejlesz­tésére. Lehetőséget biztosít to­vábbá a törvényerejű rendelet az oktatási reform és a társadalom- biztosítás széles körű kiterjesz­tése miatt szükségessé váló úgy- neevzett tájegységi létesítmények megvalósítására, illetőleg a szö­vetkezetekkel közös rendeltetésű építkezések lebonyolítására is. A községfejlesztési terv kere­tében tervezett beruházások és felújítások anyagi-műszaki meg­alapozásáról — a Minisztertanács által meghatározott mértékben — a népgazdasági tervben gondos­kodnak. A kisebb — főleg a köz­ségi — beruházások 1 .bonyolítá­sa egyszerűbb eljárási szabályok szerint történik. A kitűzött feladatokat a taná­csok a rendelkezésükre bocsátott pénzügyi forrásokból valósíthat­ják meg. A községfejlesztési te­vékenység továbbfejlesztése ér­dekében a tanácsok állami tá­mogatásban részesülnek, amely az eddigieknél jobban f gyelembe veszi az egyes települések adott­ságait. Különösen vonatkozik ez a városi tanácsokra, amelyeknél — a harmadik ötéves tervtől kezdve — az állami támogatás jelentősebb mértékben segíti elő a sajátos városi feladatok meg­oldását, a gazdasági és kulturális központok kialakítását. Növeli a tanácsok pénzügyi lehetőségét az is, hogy a jövőben költségvetési többletbevételeik meghatározott részét községfejlesztési célokra is felhasználhatják. Üj rendelkezés a kisiparosok ipargyakorlásáról Az Elnöki Tanács új törvény- erejű rendelet^ szerint az iparha- , tóságok új iparjogosítványt adhat­nak ki azokban az ötezernél ke­vesebb lakosú községekben; .ame­lyekben sem a tanácsi vállalat, sem á. kisipari .szövetkezet vagy a ■ termelőszövetkezet segédüzeme í nem tudja kielégíteni a lakosság .igényeit. I Az új jogszabály előírja, hogy ilyen községekben mely szakmák- j ban lehet megadni a működési engedélyt. Felhatalmazza a má­sodfokú iparhatóságot, hogy kivé­teles esetekben, ha a lakosság igé­nyei ezt megkövetelik, külön en­gedély alapján ötezernél több la­kosú helységek külterületeire is adhasson működési engedélyt. Külön engedély alapján a kis­iparos egymáshoz közelálló ipa­rokban végezhet javítást, szolgál­tatást a lakosság részére, így pél­dául lakatos-kisiparos a bádogos­ipar körébe tartozó javítást is vé­gezhet. A' lakosság jobb ellátása érde­kében szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkező falusi kisiparos akkor is tarthat ipari tanulót, ha csak működési engedélye van. A törvényerejű rendelet kieme­li. i hogy a kisiparos feladata a la­kosság szükségleteinek jó kielégí­tése. A rendelet lehetővé teszi, hogy megfelelő bizonyító eljárás után az iparjogosítványt megvon­ják azoktól, akik szakszerűtlen, vagy felelőtlen munkájukkal a lakosság, érdekeit sértik, illetve a más jogszabályokban az egyes szakmákra vonatkozó rendelkezé­seket megszegik. A számsorok vibráltak a szeme előtt. Sehogy sem sikerült az össze­sítés, feje zúgott és minduntalan eltévesz­tette a számolást. Már két órája bajlódott a makacs számsorokkal, azok azonban sehogy sem akar­tak egyezni. Órájára pillantott, amiből megállapíthatta, hogy mindössze két órája van még ahhoz, hogy elkészítse a jelen­tést. Kialvatlannak érezte magát, és a szájában fanyar ízek gyűltek össze. Aztán az jutott eszébe, hogy tálán egy feketekávé segítene, ta­lán az elűzné az egész agyát be­töltő zsibbadást, kimosná belőle a tegnap esti nótafoszlányokat is. Átkozta magát, hogy nem tudta idejében letenni a poharat és va­lami távoli félelmet is érzett egy­úttal. Talán nem keresnek abban a tíz percben, amíg, átugrom a kisvendéglőbe, Jucikéhoz egy ká­véra — állapította meg magában, és máris magára kerítette a zakó­ját. Jucika egy pillantás alatt meg­értette a gyűrött arcból és a vér- eres szemekből, hogy mi történt, azonban ezúttal nem tudott ká­véval szolgálni, mert a főzőgép el­romlott. Tehetetlenül tárta szét karjait, és. azt javasolta, hogy i bizalom próbálja meg a kutyaharapást szőrivel gyógyítani. A pálinka szagára megborzon­gott, de aztán fejét hátravetve lehajtotta az egészet. A karcos ital égette a torkát és a cigaretta még ezután sem ízlett, A szétára­dó melegség, azonban mintha csökkentette volna a zsibbadság érzését. Széles mozdulattal tárta ki az iroda ajtaját. A vér lefutott az arcából, amikor megpillantotta a fél kezével az ő íróasztalára tá­maszkodó titkárt. Vastag szaru­keretes szemüvege mögül kérdőn szegeződött rá a tekintete, moz­gékony ujjaival a készülő jelen­tés papírlapjait babrálta. „Ez délre ugyebár nem lesz kész? És akkor ismét magára várjon mindenki? Magára várjon a járás, maga miatt késsen meg a megyei összesítés... és így to­vább? Bezzeg a tegnap estének megint nagyon nehezen akart vége lenne? Lehajtotta a fejét mert kerül­nie kellett a titkár tekintetét. A kávéról motyogott valamit, azon­ban azonnal leintették. — Ugyan kérem! Reggel jóma­gam is kávét akartam inni. Ju­cika masinája elromlott, bele­telik néhány nap amíg újra megcsinálják. Vagy a maga ked­véért ismét működni kezdett? . Jelzem ezen nem is csodálkoz­nék, hiszen kevesen vannak akik­nek ilyen jó a kapcsolata a kis­vendéglővel mint magának... És különben is távolról érzem a szil­va szagát. Ne felejtse finánc is voltam egy évig. Mindenesetre holnap délelőtt beszélek magáról az elnök elvtárssal. A türelem­nek is van határa, nem gondol­ja...? M ásnap délelőtt megkap­ta a munkakönyvét, amivel aztán órákon keresztül céltalanul őgyelgett. Átkozta ma­gát a tegnap előtti estéért, meg a többiért is, de ezen már nem le­hetett segíteni. Újabb állás után kellett, néznie, de akárhol bele­pillantottak a munkakönyvébe, a vizsgálódó szemek összeszűkültek

Next

/
Oldalképek
Tartalom