Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
EGYES FOTON INDUL HÚRON NEGYED OM MÚLVA INDULUNK 4 SUPER FOTONNAL 4 TAUNUS FELéu, TOtSA íVfEGTE! ífEPtfSsíf? YNm-, W. ő&ettded MenJuíciá Horváth Lászlói mm az atommag titkai Kedves. meghitt, „hétköznapi" ünnepély az minden esztendőben. amikor a pesti „flaszter on” végigsuhannak az új gabonával megrakott teherautók. Ebben az esztendőben július 8-án délelőtt köszöntötték a Ferencvárosi Malom dolgozói az első szállítmányt. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről, a szorgalmasan dolgozó tsz-ek egész sorából azóta is új, meg új küldemények érkeznek. A főváros népe. az üzemek, gyárak, hivatalok dolgozói, mindenki, aki becsüli a munkát — egy pillanatra elmosolyodik ilyenkor és szeretettel gondol azokig, akik « földeken helytállva — az eredményes ara tás hősei. BÉKE r()aká^n h rSőnijhA(i(Ui __I. s zállodák rekonstrukciós terveinek elkészítésére. Ez a munka egyelőre tanulmánytervi színvonalon áll. Az elképzelések szerint, ha Pakson sikerül a szálloda épületében jelenleg még bent lévő, sok nem oda való intézményt kiköltöztetni. akkor legelsősorban is a fekvőhelyek száma gyarapodik. Minimálisan olyan mértékben, hogy egy teljes autóbusz utaslétPakson és Bonyhádon egyaránt a szépen hangzó „Béke” nevet viseli mindkét község szállodája. A paksi 1820-ban épült, szép műemlék és a bonyhádi sem fiatal. Amúgyis szállodahiányban szenvedő megyénkben komoly gopd^t okoz a Vendéglátóipari Vállalatnak, hogyan hasznosítsa jobban, tegye a kor követelményeinek megfelelőbbekké; a régi épületeket? A Kereskedelmi Tervező száma — harminchat személy — Iroda már megbízást kapott a pihenőhelyet találhasson. Ez ideJ genforgalmi alapkövetelmény. A '■ jelenlegi cukrászda bővül majd a mai Népbolt helyiségével, és mö- t götte cukrászati műhely létesül, mely Paks valamennyi cukrászdá- f ját elláthatná. A tervekben foglalkozniuk kell megfelelő elő- t térrel rendelkező feljáró kikép-. Izédével, mert a mái igényeknek a «régi, bár szép beszálló-vendéglői * lépcsőház már nem felel meg. Hasonló a helyzet Bonyhádon, ahol a szálló megfelelő rekonstrukció árán szintén növeli fé-' rőhelyei számát. Ha az ötvennégy ágyasnak szánt szekszárdi szálló is elkészül (ígéret szerint november 7-re), akkor enyhül valamelyest a megye rossz szállodai helyzete. Végleges megoldást lazonban csak a százhúsz férőhe! lyes, modem Gemenc-szálló építése hoz majd. ügy látszott, hogy közel kerültek a rejtvény megoldásához. Az atommagok hasíthatok és közben rendkívül nagy energia szabadul fel. De mindezideig ezek csak laboratóriumi kísérletek voltak. Vajon ez a folyamat felhasználható-e nagy méretekben az ipar számára? Hiszen Niels Bohr olyan tényt fedezett fel. amely látszólag megsemmisített minden erre való reményt: ném minden uránmag hasítható könnyen, hanem csak egyfajta. Az urán 235. Ez pedig a természetes uránban csalt nagyon elenyésző mennyiségben, 0,7 százalékban fordul elő és rettentő nehezen, körülményesen, sok költséggel lehet előállítani. Mégis, maradt egy reménység: Otto Hahn azt állította, és Joliot Curie be is bizonyította, hogy áz uránmag hasadásánál a hasadási termékekben kívül két-három neutron is felszabadítható. Ez viszont azt jelenti: ha egy neutronnal egy atommagot hasítunk, eközben újabb lövedékek keletkeznek. amelyek két-három további magot is hasadásra bírhatnak. A tudomány egyik vívmányából. a kutatók egyik gondolatából következik a másik. A közvéleménynek még arra sem maradt ideje, hogy csodálkozzék az elért eredményeken, amikor máris új fogalom került- a köztudatba. A láncreakció. Ez a láncreakció olyan meghasadási folyamatot indíthat el, amely nemcsak hogy fenntartja saját magát, hanem a folyamatot elképzelhetetlen mértékben meg is növeli. A láncreakciónak csupán az a feltétele.- hogy - a felszabadítőtt neutronok hasítható magokat találjanak el. Ehhez azonban nagy tömegű hasítható anyagnak kell együtt lennie, az úgynevezett kritikus tömegnek. A 235‘ös’ uránnál ez körülbelül nyolc-tíz kilogramm. A feladat még világosabbá vált. Mivel a természetben a hasítható anyag ilyen mennyiségben sehol nem fordul elő, most már a kutatásnak, kísérletezésnek minden erővel arra kell irányulnia, hogy ilyen tömegű tiszta hasítható anyagot előállítsanak. Ha ezt egy halomba tömörítik, önmagától létrejön a láncreakció, hiszen az atommagokat bombázó elemi részecskék, neutronok mindig és mindenütt' jelen vannak a világűrben. ÖT KILOMÉTERRE A FÖLDTŐL ÉS EZER MÉTERRE A VlZ ALATT A tudomány tehát 1938-ban pontosan tisztázta, hogy Csupán nyolc—tíz kilogramm 235-ös uránt kell előállítani egy tömegben, amely önmagától robban, miközben hatalmas energia szabadul fel, Est a jelenséget a láncreakció- elmélete pontosan megmagyarázza. De miért robban az ilyen tömegű 235-ös urán? Milyen tényezők hatására indul meg a láncreakció? Magyarázatért a tudomány egy régebbi eredményéhez kell visz- szanyűkni. Évszázadunk első évtizedében Albert Gocael professzor könnyűgázzal megtöltött óriásá léggömbbel- magasra emelkedett és annak kosarában végezte vizsgálatait. Ezt a különös műveletet sokszor megismételté, s végül olyan furcsa bejelentést tett közzé, amelyet kortársainak többsége el sem hitt. Gockel ugyanis azt állította, hogy a világmindenségből érkező sugarakat fedezett fel, azt is mondta, hogy ez a sugárzás a magasság növekedésével együtt erősödik. A sugárzásról addig is tudtak, de úgy vélték, hogy ez a Földben fellelhető radioaktív anyagoktól ered. Ezért érthetetlen volt, miért növekedne a sugárzás ereje a Földtől távolodva, holott éppen csökkennie kellene. A jelenségre 1912-ben nem Gockel, hanem Viktor Hess, a bécsi Tudományos Akadémia rádium-intézetének asszisztense adott magyarázatot. Persze mérőeszközei jobbak voltak, és léggömbjei is magasabbra, ötezer méternél is feljebb emelkedtek, így sikerült neki az. amit Gockel professzor nem érhetett el: megszerezte a Gockel által felfedezett sugarak létezésének kétségtelen bizonyítékait. Ezeket a sugarakat Hess kozmikus sugárzásnak nevezte el. Az alig több mint egy évtizedes múltra visszatekintő tudományban tehát új ág keletkezik. Fontos <kérdésekre kellett' felélni: miféle sugarak azok, amelyeket felfedeztek, honnan származnak, és lehet-e őket valamire használ- raj? ifinnek az új kutatási területnek egyik úttörője volt Anderson amerikai fizikus. Bár ma sem tudjuk pontosan * magyarázatát adni a sugárzás eredetének és hatásának. de Anderson egész sor olyan fontos megállapításra jutott. amelyek közelebb vitték a tudományt a probléma megoldásához? így például megállapította, hogy ezekből a világűrből érkező sugarakból .a földfelület egy négyzetcentiméterére másodpercenként átlagosan másfél részecske esik. Megvizsgálta ezeknek ä részecskéknek a töltését és megállapította, hogy főleg pozitív töltésűek. A részecskéknek óriási energiájuk van. Némelyik még tíz méter vastag ólomlemezen is áthatol. Anderson ebből arra következtetett, hogy ezeknek a részecskéknek az energiája több. mint tízmilliárd elektron- volt. Ez azt jelenti, hogy tízmilliárd Volt feszültségre lenne szükség ilyen erejű részecskék mesterséges előállításához. Ezek az eredmények rendkívül meglepőek voltak és a kutatások későbbi eredményeihez kapcsolódva. akkor még beláthatatlan mértékben befolyásolták a magkutatást. Addig ugyanis a radioaktív bomlás alapján három különféle sugárzást ismertek. Ezek közül az egyik elektromágneses volt, a Gamma-sugárzás. A másik két sugárfajta olyan, amely elektromosan töltött tömegrészecs- kékböl áll. De ezeknek nagyon csekély a hatótávolságuk. Az Alfa- sugarakat például már félmilliméteres aluminiumlemez is feltartóztatja és a Béta-sugarak is cáak néhány milliméter vastagságú lemezen képesek áthatolni. De a kozmikus térségekből hozzánk érkező részecskék némelyike előtt úgyszólván nincs akadály. Ezt bizonyítják a másfél évtizeddel később végzett mérések is. Legelőször Erich Regener, a stuttgarti műegyetem professzora végzett ilyen méréseket á Bodeni- to fenekén. Regener így gondolkozott: „minél mélyebbre sülyesz- tem a mérőkészüléket a vízbe, annál tisztábban kapom meg a sugárzás legáthatolóképesebb részét, mivel a kisebb energiájúak már korábban elnyelődnek.” 1929. nyarán a korának megfelelő legjobb felszereléssel 250 méterre a Bodeni-tó vízében’ méri a sugárzást. A világűrből érkező részecskék jelenléte még ilyen mélységben is pontosan kimutatható. Regener eredményei akkoriban meglepték a tudományos közvéleményt, de később már semmiféle meglepetést nem okozott az a felfedezés, hogy a világűrből érkező és mindenütt jelenlévő elemi részecskék még az ezer méteres vízrétegek alatt is kimutathatók. Mindmáig izgalmas téma - a kozmikus sugárzás rejtélyének pontos felderítése. Ma már tudjuk: van olyan részecske is, amelyiknek „életé” mindössze*' egymilliomod másodpercnek is csak ezredrésze, de sebessége majdnem eléri a fény sebességét, s így létezésének ideje alatt mérhető utat tesz meg. Ezen a rövid útorr tanúsított viselkedéséből a tudomány fontos következtetéseket von le mindenekelőtt tömegére és töltésére vonatkozóan. Vagyis: elképzelhetetlenül rövid élettartama ellenére is viszonylag pontosan ismerjük. Földünk és lakói tehát állandóan ki vannak téve a kozmikus részecskék becsapódásainak. Ma már megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos sugárzást. Elsődleges az. amelvik közvetlenül érkezik hozzánk a világűrből; másodlagosnak nevezzük azokat a részecskéket, amelyek útjuk közben összeütköznek a levegőmolekulák atommagjaival, s a magok sok darabra szétesve továbbrepülnek. (Folytatj'uk) / 4 HOLD HEGYEI MEG - REMEGNEK, TÖBB KILOMÉTERES KÖRZET - BEN TÖBB EZER FOKRA HEVÜLNEK FEL A SUPER FOTON RAKÉTA RÖVID IDŐ MÚLVA EGY HAJTÓMŰVEL A FÉNY TERJEDÉS/, (MÁSODPERCENKÉNT SOOOOO KM) SEBESSÉGÉVEL SZÁGULD. A TAU CETI CSILLAGKÉP AZ ALFA CENTAÜRI ES AZ ALFA CAN/S MA JORIS CSILLAGKÉP UTÁN A LEGKÖZELEBB ESIK NAPRENDSZERÜNKHÖZ. A FÖLDTŐL VALÓ távolsága 10,6 fényév. TÍZ ÓRA SEM TELIK EL.SAZ EXPEDÍCIÓ HOLPATÉR
