Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
*064. július Ti. T6CSÄ Miefü síEPtJSÍG A félévi munka gyümölcse a mérleg serpenyőjén Nem csupán a györkönyi Uj Élet Tsz specialitása — másutt is megteszik, hogy félévben, a nagy mezőgazdasági munkák idején is találnak időt arra, hogy megvizsgálják, merre húz a mérleg serpenyője. Bevált módszer, hogy az ipari üzemek példájára, a félév végén a mezőgazdaságban is elvégzik a felmérést. Befolyt-e a tervezett jövedelem, amivel az év elején számoltak. A györkönyi Uj Élet Tsz-ben az elmúlt napokban közgyűlésen adott számot a tsz elnöke, Brun János, az elmúlt félévről. Megvizsgálták. mennyi pénzt hozott az állattenyésztés, és mennyi volt a növénytermesztés bevétele. A tervszámok és a tényszámok egybevetése azt mutatta, hogy az Uj Élet Tsz mérlegének bevételi serpenyőjébe 150 000 forinttal több került a tervezettnél Az eredmények ismertetése nemcsak a számviteli követelményeknek tett eleget. A tájékoztatásban az egész szövetkezeti tagság, beleértve a vezetőség munkáját is, mérlegre került. Vallják, és ez így van: „A vezetőség maga nem1 tudna ,150 000 forint többletbevételt felmutatni, ha a tagság szorgalmas munkájával, nem támogatja a vezetőség törekvéseit. A támogatás mértéke pedig elválaszthatatlan a vezetőség és a tagság jó együttműködésétől, a tagok anyagi érdekeltségétől.” Az Uj Elet Tsz-ben megtartott féléves eredményeket ismertető közgyűlés mások számára is jó példa arra. milyen fontos dolog a tagság tájékoztatása, a gazdasági helyzet alakulásáról, hogy nap. mint nap földeken dolgozó tsz-ta- gok valóságos képet kapjanak a számviteli dolgokról. A tájékoztatás akkor is szükséges, ha szorít a cipő, de különösen jó, ha eredményekről szól. A jobb munkavégzésre ösztönzi a tagokat. Nehezen lehet elgondolni, legalábbis az Uj Élet'Tsz-ben, hogy akadna olyan tag, aki érdektelenül elnézné a gyomos kukoricát. Másutt is egyre ritkábban találkozunk az olyan emberrel, aki a régi, évekkel ezelőtt elkoptatott ,,lemezt” játszaná. A tsz-ből nem lehet megélni, és nem is érdekes, mert még van ..tartalékunk”. A tartalék, ahol volt. az évek múlásával elfogyott, s aki idejében megtanulta. hogy amihez nem tesznek, az előbb, utóbb elfogy, vagy elköltözött a községiből és másutt próbál szerencsét, vagy rendszeresen munkát végzett a tsz-ben. Az elmúlt év eredménye, a 47 forintos munkaegység, amit a tsz-ben kifizettek, még jobb munka végzésére készteti a tagságot. Úgy számolnak, mennél jobb lesz a termés, és mennél kisebb a szem veszteség, annál nagyobb lesz az oszthatóság. Ebben egyetért a tagság. A vezetőségnek nem kellett vitatkoznia senkivel sem, amikor az esőzések miatt elmaradt kapálás meggyorsítására hoztak intézkedést. — Az aratás megkezdése előtt a második kapálást csak akkor tudjuk elvégezni, ha a kiosztott kukorica, répa, napraforgó mellé valamennyien egy sor paprika, öt sor uborka, őt sor szőlő gyomtalanítását vállaljuk. Nem volt ellenvetés, mert az elnök, a párt titkár és az irodai dolgozók sem húzták ki magukat, vállalták a részükre kimért terület gyomtalanítását. Amióta az aratás megkezdődött. csak az ügyeletet vállaló , Tükrösi Józsefné könyvelési dolgozó tartózkodik az irodában. Az iparosokat is addig lehet a műhelyben találni, amíg az eltört munkagépet, kocsit rendbehozzák. Ahogy végeztek a javítással, a mezőn folytatják a munkát. A tsz-ben 20 kisegítő munkaerővel szaporodott az aratásban résztvevők száma. Minden különösebb megerőltetés nélkül szervezték meg a kézi kaszásokat, marokszedőket. hogy minél előbb végezzenek a 130 hold erősen dőlt kalászos és a 20 hold borsó kézi aratásával . Nyugodtan, kapkodás nélkül dolgoznak a györkönyi Uj Elet Tsz-ben. A biztonságérzethez hozzájárul, hogy a tsz-vezetőség a félév gazdasági eredményeiről számot adott. A jól tájékozott tagságnak nincs szüksége a találgatásokra. Tudják, hogy a félévben értékesített hízott állatok után majdnem félmillió forintot kaptak, és tudják, hogy az állattenyésztés mellett a növénytermesztés sem maradt el. A félévben jelentkező 150 000 forint többletbevétel a tsz-tagság jó munkájának gyümölcse. Az idénre tervezett, 47 forintos munkaegység felét a tagok a zsebükben érezhetik. Arra pedig, hogy a másik fele is meg lesz. garancia a tagság további jó munkája, és a szép termést Ígérő györkönyi határ. POZSONYI IGNÁC NÉ Kint és bent kívülről nézve még olyan mint volt, legfeljebb az a különbség. hogy a járdán nem igen lehet járni: deszkakorláttal elzárták. Ezenkívül kisebb kőrakások jelzik, hogy itt valami építkezésféle van. Sokan, ha elmennek az épület előtt, bosszankodva jegyzik meg: — Ezt is bezárták azért, hogy átépítsék, aztán azóta talán még tájára sem néztek az építők. A látszat valóban ez. A valóság pedig... na, de lépjünk az épületbe. Az egyik helyen lécet fűrészelnek, pár méterre odébb ajtóval bíbelődnek, az egyik szerelő valami csőfélét reszel, a másik kalapál, akad, aki éppen szegei, vagy maltert csapkod a falra. A munka zaja tölti be az épületet: eggyé olvad a különféle szerszámok'" hangja, mint valami nagy zenekarban a hangszerek sokasága. Ahol egykor a büfé volt, most az emberek egész sora szorgoskodik; és hát természetesen nem a büfére emlékeztető kép tárul elénk, hanem egy építkezésé, s a laikus nem igen tudná megállapítani, hogy tulajdonképpen mi is készül itt. Aki pedig valamikor törzsvendég volt a szekszárdi Szabadság Étteremben, s bekötött szemmel az épületbe vezetnék, semmiképpen sem tudná, hogy hol van. Wiedemann István, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat művezetője, aki ezt az építkezést irányítja, meg is jegyzi: — Itt jóformán semmi sincs a régi helyén, kivéve a külső falakat. A belső falak közül az egyiket megszüntettük, a másikat odébb tettük, ahol ajtó volt, most nincs, több helyiségből csináltunk egyet, ahol nem volt lépcsőház, most lesz. s így alakul ki fokozatosan az új szekszárdi Garay-szálló. (Az átalakított létesítmény neve ugyanis Garay- szálló lesz.) pontosabban tornásszuk az építkezést, mert mint ahogyan az ilyenkor lenni szokott, az egyik helyen deszkapadlón tudunk tovább jutni, a másik helyen létrán, majd pedig téglarakás következik... A vendég a Garay tér felől tágas hallba lép. ahonnan lépcső vezet az emelet szállodai részébe. Az emeleten újabb hall, várakozó fogadja, majd pedig a lakószobák következnek. Egy részük közvetlenül a folyosóra nyílik, de több szobát külön kis előtérrel képeztek ki. Ezekben már a villanyszerelők dolgoznak. A sarki részen, vagyis a Garay tér és a Széchenyi utca szögletében lakosztály hívja magára a figyelmet. A szobából egyaránt nyílik ablak a Garay térre és a Széchenyi utcára. A volt cukrászdái részen tágas terem látható, az egyik felében oszlopsorral. — Itt rendkívül komoly feladatot kellett megoldanunk — mondja a művezető — mert főfalat kellett kiváltanunk. Aláállványoztuk. majd beöntöttük betonnal, s most ezek az oszlopok tartják a főfal felső, emeleti részét. Az étteremhez tágas konyha csatlakozik, ahhoz pedig az előkészítő helyiségek. — A régi komplexumban az volt a fő probléma — mondja Petrits Ferenc, a Vendéglátó VáUalat előadója, — hogy nem 1 flz épület Végigjárjuk, rendelkezett elég nagy konyhával. Ennek a konyhának a kapacitása sokkal nagyobb lesz a réginél. Az alagsori részen már csaknem kész a borharapó, amelyhely hasonló csak néhány van az országban. A borospincék mintájára kiképzett helyiségben kis asztalkák lesznek, s . különféle régiségekkel díszítik a falakat. Az előjelek szerint igen hangulatos. érdekes színfoltja lesz a borharapó városunknak. Az emeleti nagyteremhez az utcai részről vezet majd lépcső. Ennek az építését is megkezdik rövidesen. A nagyterem előterét pedig alacsonyabbra süllyesztik, hogy megszűnjön a nagyterem és az előtér közti szintkülönbség. Ha elkészül a szálló, ez a nagyterem a kulturált közétkeztetés céljait szolgálja. ki ÉptteZÉlMl egyidőben javában folynak a Szervezeti előkészületek is. Váradi Sándor, a Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója elmondotta, hogy mintegy 80—90 főnyi személyzet biztosítja a kulturált vendéglátást a Garay-szállóban. s már megvan az alkalmazottak többsége. — Mint érdekességet említhetem, — mondotta — hogy a konyhai és éttermi személyzet egyaránt fiatalokból tevődik össze. Az egyes reszortok irányítói Budapesten gyakorolnak. hogy megfelelő nívót tudjunk majd tartani. Végül következik á jogos kérdés: mikor nyílik meg a Garay-1 szálló? Ez 1— sajnos — még odébb lesz. Pedig jó lenne, ha a nagy- I szerű terv mielőbb megvalósulna. b. e. Akinek százötven gyereke van Amikor a pálfai termelőszövetkezet huszonöt holdaé málnásét Bóka Mihály bácsira bízták, nem gondolta, milyen gond nehezedik öreg vállaira. Amint szedésre érett a finom gyümölcs.-egyszeriben százötven gyereke lett. Néha még több is... Mert a szüretre iskolás gyerekek vállalkoztak. Erre a munkára felesleges lett volna felnőtteket állítani. amikor amúgyis annyi munka köti le őket. Tehát jöttek az iskolás gyerekek: Pálfáröl. Cecéről, Bikácsról, Simontornyáról... Legalább százötvenen, de nem egy nap többen is. Ez a munka szórakozás is nekik, de élvezet is. hiszen melyik, tud ellenállni egy-egy különösen szép szem csábításának? Es megbocsátható, ha az a bizonyos szem nem a ládába, hanem a szájba kerül. Mihály bácsi jár-kel a sűrű málnasorok között, és figyeli a gyerekek munkáját. Itt-ott felhajtogatja botjával a sűrű bokrokat, és visszahívja valamelyiket. — Gyere csak... Megint elhagytátok... Alul varrnak a legszebb szemek. Százötven gyerek szüreteli a málnát, idestova két hét óta. A keresetből a legtöbbnél kipótlódik az üdülésre szánt zsebpénz, mert hosszú még a szünidő, várja őket az úttörőtábor a Balaton mellett. — Ellenőrizni kell a munkájukat... Felhajtogatom a bokrokat, meg* mutatom, hol vannak a legszebb szemek... Hatan a százötvenből; Mészáros Irénke, Kránicz Ida és Gyurka, Kirisics Vilma. Braun Ferkó és Bóka Juliska — aki a sok „fogadott” közül az igazi gyéreké Mihály bácsinak.
